Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-18 / 114. szám

Megjelent az 1950—51 évi állami terménybegyüjtés szabályozása I Szegedi Kender, a Pamutipari NV és a Ruházati NV ifjúmunkásai sikeresen teljesítik kongresszusi munkaleiaiánlásaikat VII. ÉVF. 114. SZAM. ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950. MÁJUS 18. Az igazság és a győzelem táborában A békeívek aláírásának kampánya befejeződött hazánkban, hatalmas sikerrel. A több mint hétmillió aláírás bebizonyította, hogy dolgozó népünk egy emberként áll a békéért folyó harcban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával, a nagy Szovjetunió vezetése alatt. Az a több. mint 26.000 békebizottság, mely az aláírásgyűjtési mozgalom során megalakult, jó munkát végzett, Nagy részük v-., abban, hogy a nér maroknyi ellensége, a klerikális reakció, a kulákság, a vagyonukat vesztett tőkések és földbirtokosok és béreneeik lelepleződtek mint a béke nvilt ellenségei, a háborús uszítók, az atombomba-láztól megszállott amerikai kalandorok ügynökei. A békebizottságok feladata azonban a békeívek aláírásával nem záródott le. A békéért folyó harc nem kampány. Ha a béke hívei megszüntetnék tevékenységüket, akár csak r ' /id időre is, az az ellenséget erősítené. Világos tehát, ilyen körülmények között, hogy a békeívek aláírása után a békebizottságoknak további feladataik vannak. Első feladat a békeharc öszczekapcsolása a termeléssel. Munkásosztályunk egyre inkább látja ennek a jelentőségét. A továbbiakban a békebizottságok feladata, hogy az üzemekben és munkahelyeken még sokkal jobb munkateljesítmények elérésére búzdítsák a dolgozókat és egyenként értessék meg minden egyes dolgozóval, hogyan segíti elő jobb munkáia a béketábor erejének növelését, az imperialisták gyengítését. A szegedi és csongrádmegyei üzemek békevédelmi bizottságai már mutathatnak fel sikereket ezen a téren. A Szegedi Cipőgyárban például április vége, a bizottság megalakulása, óta, hatalmas minőségi javulás állt be. Ennek a javulásnak egyik oka, hogy Gellért József elvtárs, a békevédelmi bizottság elnöke, aki mint minőségi bevizsgáló dolgozik az üzemben, megmagyarázta: minden darab minőségi áruval a béketábort erősítjük, viszont minden egyes selejttel, rosszul elkészített cipővel, akarva, nem akarva az imperialistákat támogatjuk. De nemcsak az üzemekben, hanem a falvakban is megértették a dolgozók, hogy a termelés fokozása a béke erősitését jelenti. Szőregen a lakosság 98 százaléka aláírta a békeíveket, de a békevédelmi bizottság nem pihent meg babérjain, nem hitte azt. hogy munkája már befejeződött, hanem igyekeznek a termelés vonalán ís jobb eredményekre serkenteni a község dolgozó parasztságát. A békebizottságok feladata, hogy a legszélesebb néprétegek nevelői legyenek. A népnevelő munka eredményére ismét a Szegedi Cipőgyárból hozhatunk példát. Itt a többi között az egyik dolgozó kijelentette, hogy fizikailag lehetetlen napi 300—400 cipőnél többet levasalni. A békevédelmi bizottság tagjai azonban meggyőzéssel, jó példamutatással megérttették vele, hogv a felesleges mozdulatok kiküszöbölésével igen komoly javulást lehet elérni. Ma már Zsurkán Józsefné könnyűszerrel levasal naponta 700 pár cipőt. De nevelniök kell a békebizotcságok tagjainak a dolgozókat ébereégre is. Éberségre a háborús gyujtogatókkal, azok minden válfajával és a régi rend ittmaradt minden rendű és rangú képviselőjével szemben. Az új háború gyujtogatóit hazánkban már nem egyszer megvertük. A titoista Rajk-banda és a Geiger — Vogeler— Sanders-f éle kémügynökség leleplezése döntő csapás volt rájuk, A vereségek azonban még nem jelentik a? ellenség teljes megsemmisítését Százféle módon, új és új formában leplezzkó le a háborús gyujtogatókat, a pánikkeltőket, a szabotázsakciókkal, a termelés megnehezítésével. terményrejtegetéssel kísérletező imperialista ügynököket Az új háborút óhajtók egy része leleplezte önmagát. Szőregen ma már például mindenki tisztán látja, hogy az ottani katolikus pap, aki nem törődik a nép békeharcával, tulajdonképpen az imperialisták oldalára állt. Mórahalom dolgozói is tisztán látják, hogy Mag Lajos kispap, aki nem akarta aláírni a béke ivet, nyíltan színt vallót! a háborús uszítók mellett. A háborús uszítóknak azonban vannak ezeknél ravaszabb ügynökei is. Olyanok, mint az a borsodm? gyei plébános, aki maga aláirta ugyan a békeívet, hogy fedezze magát, de ugyanakkor a haran. gozót elküldte, hogy agitáljon a békeívek aláírása ellen. Nem téveszti meg Szeged dolgozóit sem a szegedi papság egy részének, — élén Hamvas Endre csanádi püspökkel <— szemfor gató kijelentése a békéért való imádkozásról, ugyanakkor, ami. kor ezek az urak nem voltak hajlandók aláírni a békeíveket. A békevédelmi bizottságok fontos feladata, hogy tudatosítsák a dolgozók között: aki bármilyen ürüggyel kivonja magát a békeivek aláírása alól, sőt az is, aki nem támogatja tevéke. nyen a békéért folyó harcot, el. lenség és az imperialista háborús uszítók cinkosa, még akkor is ha kenetteljes frázisokat eresztget időnként meg a békéről. A békebizottságok nevelő mun kájának másik oldala: elmélyíteni a magyar dolgozók között a nemzetközi szolidaritás, a béke tábor egybeforrottságának tuda. tát, amely a nemzetközi proletárszolidaritásra épül. Pártunk Politikai Bizottsága 1949 október 20-i határozatában ezt így fogalmazza meg: „Rá kell térni arra, hogy propagandának most erőteljesen a nemzetközi kérdések felé forduljon. Ezzel kap. csolatban nevelő munkánk minél nagyobb gondot fordítson a proletárinternacionalizmus propagandájára." Ezen a téren még nagy feladatok várnak Szeged és Csongrád megye békevédelm: bizottságaira. Tudatosítani kel] egyre jobban a dolgozók előtt, hogy a Szovjetunió akadályozta meg eddig is elsősorban és a jövőben is a Szovjetunió fogja megakadályozni a háborús gyuj. togatókat az új háború kirob bantásában. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a Szovjetunióval, Sztálinnal egy táborban lenni annyit jelent, mint az igazság és a győzelem táborában lenni. Békebizottságainknak tovább kell ezervezniök a békefront helyi szakaszát. További feladatot jelent a Béke Hívei Világkongresszusa második ülésének előkészítése. Még szorosabb egység, be kell kovácsolniuk népünket dolgozóinkata felszabadító Szovjetunióval és a béketábor valamennyi népével. A béketábor to. vábbi erősítésének munkájában jelentős szerepe van annak, hogy a békebizottságok milyen lelkesedéssel és milyen eredménnyel tudják tudatosítani a dolgozó tömegekben, hogy a háború és a béke kérdése elsősorban tőlük, a dolgozó tömegektől függ. Junius 15-én kezdik meg miiködésüket a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács A Magyar Közlöny legújabb szá- állapítja a tanácsok tagjainak és vezetésre, működésére és Ügykö-A Magyar Közlöny legújabb száma közli a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendeletét a megyei tanácsok, valamint a buda pesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről. A rendelet első paragrafusa megállapít ja, hogy a megyékben a megyei tanács, Budapesten a városi tanács, az államhatalom helyi szerveként június 15-én kezdi meg működését Á megyei tanács működési köre a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre, a budpesti városi tanács működési köre pedig Budapest főváros területére terjed ki. A törvényhatósági jogú városok a megyei tanácsok működésének megkezdésétől a megyei városokkal azonos jogi elbírálás alá esnek. A tanács működésének megkezdésétől az alábbi szervek tennivalóit a tanács és a Végrehajtó Bizottság látja el; Megyékben' a főispán és a megyei önkormányzat összes szervei, Országos Tervhivatal kirendeltsége, Központi Statiszikai Hivatal kirenddeltsége, Munkaerőtartalikok Hivatala kirendeltsége, Pénzügyigazgatóság, Mezőgazdasági Igazgatóság, Megyei Földhivatal, Állami Mezőgazdasági Gépüzem megyei alközpontja, kereskedelmi igazgatóság, államépítészeti hivatal, a népnevelési igazgatás megyei szervei, tankerületi főigazgatóság, sportfelügyelőség, szociális felügyelőség, tisztifőorvos. Budapest fővárosban: a fővárosi önkormányzat összes szervei, a kerületi szervek kivételével. Országos Tervhivatal fővárosi kirendeltsége, fővárosi pénzügyigazgatóság, mezőgazdasági igazgatóság, kereskedelmi igazgatóság, tanker. főigazgatóság. A járásokban, városokban és községekben, valamint a főváros kerületeiben a fentebb említett .szervek a tanácsnak alárendelten folytatják működésűket. A járási, a városi, a községi, a kerületi tanácsok működésének megkezdéséről külön fognak intézkedni. A Végrehajtó Bizottságok A tanácsok tagjait a törvény értelmében az illető kerület választópolgárai választják és hívják vissza. A választások megtartásáig a tanács tagjait és póttagjait — a Magyar Függetlenségi Népfront megyei, illetve fővárosi szervezetének javaslatára — a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa küldi be és hívja vissza. A rendelet a továbbiakban megállapítja a tanácsok tagjainak és póttagjainak számát megyénként, A fővárosban a tanács tagjainak száma 251 fő. A tanács első ülését június 15-én tartja. A tanács az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Végrehajtó Bizottságot, amelynek tagjait a tanács visszahívhatja. A rendelet részletesen megállapítja a Végrehajtó Bizottság tagjainak számát. Eszerint Budapesten Borsod-, Abauj-Zemplén megyében és Pest megyében a Végrehajtó Bizottság tagjainak száma 15. a többi megyében pedig 13 fő. A Végrehajtó Bí zottság a tanács ülésének napján megkezdi működését és első ülésén tagjai sorából megválasztja elnökét, két elnökhelyettesét, valamint titkárát. Az elnököt, az elnökhelyettest és a titkárt a Végrehajtó Bizottság visszahivhatja. A tanács tagjai »<>• rából az osztályok munkájának támogatására és ellenőrzésére, valamint egyes különleges feladatokra, a törvény érelmében állandó bizottságot alakit. Az állandó bizottság tagjainak száma legalább 5 és legfeljebb 9. A Végrehajtó Bizottság elnöke minden állandó bizottság mellé előadót jelöl ki az érdekelt osztály alkalmazottai közül A tanács a szükséghez képest, de legalább háromhavonkint tartja üléseit, A tanács ülésének napirendjót a Végrehajtó Bizottság állítja össze, A napirendet a tanács hivatalos helyiségében közszemlére kell tenni. A Végrehajtó Bizottság hetenkínt rendszeresen ülést tart. Osztályok és titkárságok A Végrehajtó Bizottság működésének megkezdésekor a Végrehajtó Bizottság hivatali szervezete keretében általában az alábbi osztályokat és titkárságokat kell felállítani: i Megyénkben': I. pénzügyi II. terv- és statisztikai, IH. igazgatási, TV. ipari, V. kereskedelmi, VT. mezőgazdasági, Vn. építésügyi, Vm. közlekedési, IX. oktatási és népművelési. X. közegészségügyi és népjóléti, XI. munkaerőgazdálkodási osztály. Budapest fővárosban hasonlóan a megyékhez kell felállítani osztályokat és titkárságokat azzal a különbséggel, hogy a megyéknél szereplő IX. osztályt Budapesten két részre kell osztani úgymint IX.-a) oktatási és IX.-b) népművelési osztályra, valamint fel kell állítani XII. osztályként a lakásgazdálkodási osztályt. Az osztályok belső szervezetére, működésére és ügykörére vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács külön rendelettel állapítja meg. A Végrehajtó Bizottság által az államigazgatás helyi feladatainak intézése során hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye a tanácshoz, vagy az illetékes szakminiszterhez. A tanácsnak alárendelt szervek határozata ellen beadott fellebbezés ügyében másodfokon a Végrehajtó Bizottság határoz. Ez ellen további jogorvoslatnak (felülvizsgálati kérelemnek) helye nincs. A rendelet megállapítja, hogy a tanács költségvetéssel rendelkezik, amely a megyékben a járási, városi és községi tanácsok költségvetését. Budapesten pedig a városi kerületi tanácsok költségvetéseit egyesíti tárcánként és területi összegezésben. N tanács tagjai A' rendelet -eszögezi, hogy a minisztertanács külön rendelettel fogja szabályozni a tanácsának alá nem rendelt államigazgatási szervek viszonyát a tanácshoz, az árvaszékek megszűnésével kapcsolatos hatásköri és egyéb kérdéseket, valamint a kihágás! bíráskodás hatásköri és egyéb rendelkezéseit. A rendeletben mellékelt ügyrend második paragrafusa megállapítja, hogy a tanács tagjai kötelesek a tanács munkájában tevékenyen résztvenni, feladatukat a dolgozó népre támaszkodva ellátni, őrködni a közvagyon felett, a közélet tisztaságára ügyelni és választóiknak működésükről beszámolni. Mindéi olyan politikai magatartás, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácsi tagsággal. A rendelet melléklete megállapítja. hogy a tanács ülései általában nyilvánosak. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Bármelyik tag a tanács ülésén a Végrehajtó Bizottsághoz vagy annak tagjaihoz a feladatkörükhöz tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A Végrehajtó Bizottság nevében az elnök, vagy a válaszadással megbízott végrehajtó bizottsági tag. szóban vagy írásban legkésőbb a tanács következő ülésén köteles megadni a választ. Á Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának köszönő levele A Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottságához levelet intézett, amelyben köszönetet mondott a szovjet kormánynak azért a határozatáért, hogy Németország jóvátételi kötelezettségét felére csökkenti. Ez a határozat újabb bizonyítéka annak az önzetlen és nemes baráti érzésnek, amelyet a szovjet nép iránt táplál. Ez a határozat annál is inkább nagyjelentőségű, mert a potsdami egyezményben megállapított tízmilliárd dollárnyi jóvátétel egyáltalán nem felel meg annak a ha almas anyagi kárnak, amit Hitler hadserege a szovjet népnek okozott. ' A Politikai Bizottság levelében a német nép mély hálája jut kifejezésre Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és az egész szovjet nép iránt. Sztálin generalisszimusznak Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez intézett levele, amelyben közli a szovjet kormány határozatát a jóvátételi kötelezettségek felének elengedéséről, a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának körében mind nagyobb mértékben vált ki örömer és megelégedést. A német dolgozók számos határozatában jut egybehangzóan kifejezésre, hogy a szovjet kormány nagylelkű határozata a Német Demokratikus Köztársaság haladó fejlődésének elismerése. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája szerdai 16. teljes ülésén a kormány nyilatkozatot terjeszt elő a szovjet kormánynak a jóvátételi kötelezettségek csökkentésére vonatkozó határozatával kapcsolatban. Hamburg dolgozói körében nagy örömet és megelégedést keltett a szovjet kormány elhatározása, hogy 50 százalékkal csökkenti Németországnak a Szovjetunióval szemben fennálló jóvátételi kötelezettségeit. Arne Welchert. a „Deutsch Werft" üzemi tanácsának tagja kijelentette, hogy a Szovjetunió lépésének annál is inkább nagy a jelentősége, mert abban a pillanatban történt, amikor az angolok és amerikaiak újból bebizonyítják. hogy Németország kettéosztását kívánják és Nyugat-Németországot a Szovjetunió ellen indítandó háborúban kívánják felhasználni. A szovjet kormány lépése ezzel szemben jelentős hozzájárulás a békeszerető és demokratikus Németország felépítéséhez. •