Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-16 / 112. szám

KEDD, fM MÁJUS U 3 Több gonddal elő a SzIT taggyűléseket f Rákosi elvtárs február 10-i beszédében bejelentette, hogy eljött űz ideje az egységes ifjúsági szervezet megalakításának. A szegedi if­júmunkások azóta kettőzött lendülettel és lelkesedéssel végzik mun­kájukat, a termelésben és a mozgalmi munkában való fokozott helyt­állásukkal készülnek az egységes ifjúsági szövetség megalakítására. Az egységes ifjúsági szövetség megalakításának feladatai fokozott mér­tékben aktivizálják az ifjúmunkásokat a termelésben és a mozgalmi munkában való helytállásra. A küldöttválasztó taggyűlések, amelyeken a termelésben és „ mozgalmi munkában élenjáró ifjúmunkások és ifjúmunkásnók közül megválasztják a megyei küldöttválasztó értekezlet tagjait, még inkább tudatosítják az ifjúmunkásokban az egységes ifjúsági szervezet jelen­tőségét. Az a feladatukf hogy alapos körültekintéssel keressék ki soraik közül azokat, akik méltónak bizonyulnak arra, hogy a megyei küldött­választó értekezleten megválasszák azokat a kiváló ifjúmunkásokat, akik a június 18 i egységesítő kongresszuson képviselik majd a szegedi fiatalokat. Az elmúlt héten nyolc üzemi SzIT-szervezetben tartották meg a küldöttválasztó taggyűléseket. Ezek a taggyűlések bebizonyítot­tak, hogy ifjúmunkásaink közül sokan megértették az egységes ifjúsági szervezet létrehozásának jelentőségét, megértették, hogy EZ egységes ifjúsági szervezet­nek az lesz a feladata, hogy min­denben kövesse a hős lenini Komszomol példáját, kövesse Pártunk útmutatásait és előse­gítse Pártunk célkitűzéseinek megvalósítását. Beigazolta ezt a Varga Kés­árugyár NV ifjúmunkásainak megyei küldöttválasztó taggyű­lése is. Az üzemben már egy héttel előbb megkezdték a tag­gyűlés szervezését. A pártszerve­zet, a népnevelők is nagy se­gítséget nyújtottak a SzIT-szer­vezet vezetőségének. A gyönyö­rűen feldíszített kultúrterem azt igazolta, hogy az ifjúmunkások külsőségeiben is ki akarják dom­borítani a taggyűlés jelentősé­gét. A taggyűlésen nemcsak az ifjúmunkások vettek részt, há­rem a délelőtti műszak valamennyi dolgozója is. Az ifjúmunkások elmondották a taggyűlésen, miért ajánlják a megtisztelő feladatra Csamangó Istvánt és Pacsik Istvánnét. Csa­mangó István nemcsak kiváló minőségű árut termel, hanem emellett 140—150 százalékot tel­jesít. Pacsik Istvánné a mozgul­ir: munkában mutatott követen­dő példát. De nemcsak az ifjúmunkások, hanem az üzem idősebb dolgozói is hozzászóltak a taggyűléshez, felhívták az ifjúmunkások fi­gyelmét arra, hogy munkájukkal felelősséggel tartoznak Pártunk­nál: és az egész dolgozó népnek és munkájukban a hős lenini Komszomol példáját kell követni, A taggyűlés után közel kétórás kultúrműsor következett, amely­nek befejezése után ez ifjúmun­kások még sokáir; együtt ma­radtak és valóságos örömünneppé lelték ezt a napot. A jelenlévők valamennyien büsz­kék voltak arra, hogy résztve­hettek a taggyűlésen és jóleső érzéssel vették tudomásul, hogy a Késárugyár NV fiataljai ki­érdemelték Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs bi­zalmát. Egész héten készültek a Sze­gedi Cipőgyár NV ifjúmunkásai a szombati küldötiválasztó gyű­lésre. Gyönyörűen kitakarítot­ták, kifestették, dekorálták a kultúrtermet, a küldöttválasztó gyűlés színhelyét. A küldöttek megválasztása után együttmaradt az ifjúság s vídámhangulatú teaest keretében beszélték meg a gyár többi dol­gozóival a termelés problémáit s az egységes ifjúsági szervezettel kapcsolatos problémákat. De nem mindenütt értették meg kellőképpen a megyei kül­döttválasztó taggyűlések jelentő­ségét. A Pamutipari NV-ben pél­dául a SzIT-szervezet .vezetősé­ge nem készítette elő kellőkép­pen a taggyűlést, nem magyaráz­ták meg kellőképpen az ifjú­munkásoknak az egységes ifjú­sági szervezet és a küldöttválasz­tó taggyűlés jelentőségét. Hibát követett el a vállalatvezetőség is, mert nem engedték meg. hogy az ifjúmunkások röpgyűléseket tartsanak. De nem foglalkozott kellőképpen a kérdéssel a párt­szervezet vezetősége sem. Ezek a hiányosságok azt ered­ményezték, hogy az ifjúmunká­sok sok esetben közömbösséget, nemtörődömséget tanúsítottak a taggyűlés iránt. A Pamutipari NV SzIT-szervezetének munká­ján még igen sok javítanivaló van, mert bebizonyosodott a tag­gyűlésen, a küldöttek megválasz­tásánál pl. az is. hogy Pere­csik Erzsébet elvtársnő, aki az üzem lesjobb dolgozói közé tartozik, az ifjúmunkások nem igen isme­rik. A küldöttválasztó taggyűlésen nagy számmal vettek részt sze­gedi honvédek is. Kovács Ká­roly bajtárs hozzászólásában rá­mutatott arra, hogy a Pamut­ipari NV SzIT-szervezetének munkájában megmutatkozó hiá­Pár nap alatt 800 kötet könyvet vettek meg az Egyetem dolgozói a könyvakció keretében A Magyar-Szovjet Társaság Egyetemi Szervezete az egyetem minden karára és intézetére ki­terjedő könyvakciót indított el. A könyvakció jelszava: szovjet könyvet minden egyetemi hall­gató és dolgozó kezébe! S a jel­szó nem marad puszta dekoratív jelmondat, erről tanúskodnak az MSzT mozgékony egyetemi akti­vistái, akik az egyetem dolgo­zói, hallgatói körében igen ered­ményesen árusítják a szovjet könyvanyagot, kisregényeket, ta­nulmányokat, szép és ízléses for­májú irodalmi és ideológiai írá­sokat- A terjesztett könyv­anyag a szovjet irodalom nagy­jainak írásait foglalja magába, Hja Ehrenburg 1945-ös budapes­ti előadásának anyagát, a Sztá­lin-díjas Pavlenlco igen keresett novelláskötetét, Galin riportregé­nyét arról, hogy miképp építet­ték újjá a hős szovjet dolgozó­kezek a nácik által lerombolt, Sz ál inról elnevezett acélgyárat­S mindezeket a r:mek írásokat a dolgozók fillérekért vásárol­tatják. Mit adott hasonló áron a Horthy-korszak reakciós kultúr­politikája? ízléstelen és értékte­en ponyvaregényeket, destruk­tív írásokat, gengszter-történe­teket, pornográfiát Az értékes irodalmat, a klasszikusokat el­zár! a a tömegek elől. Pártunk, népi demokráciánk intézményei és szervezetei jóvá teszik a Horthy-rendszer irodalmi kárte­véseit és mulasztásait, amikor olcsó áron, ízléses, színvonalas, a haladás ügyét szolgáló művé­szi Írásokat adnak dolgozóink kezébe. Az MSzT Egyetemi Szerveze. tének könyvakciója azt is mutat­ja, hogy a dolgozók, a tömegek igénylik a színvonalas irodal­mat. A néhány nap óta tartó könyvakció keretében nyolcszáz kötet szovjé könyvet vettek meg az egyetem dolgozói és hall­gatói, ezzel is kifejezésre juttat­va, hogy a szovjet irodalom és tudomány példái a, útmutatása nyomán lesz egyetemünk való­ban a nép egyeteme s a haladó tudomány fellegvára! nyosságok nyilvánultak meg most a taggyűlésen, de meg­mutatkoznak ezek a hibák a termelésben is. Kovács bajtárs és a többi felszólaló is átadták a Pamutipari NV ifjúmunkásai­nak azokat az értékes tapaszta­latokat, amelyek segítségével a honvédség keretein belül kiváló eredményeket értek el. Javasol­ták a Pamutipari NV ifjúmun­kásainak. hogy tanulmányozzák a honvédkórház SzIT-szervezeté­nek életét és munkáját és a ta­nultr.kat használják fel munká­jukban. A honvéd bajtársak kri­tikáját megfogadták a Pamut­ipari NV ifjúmunkásai. — Ennek a kritikának alapján kell, hogy elinduljunk. Igy ha­marosan fethszámolhatjuk a munkánkban megmutatkozó hi­bákat — mondotta Takács Ká­roly ifjúmunkás. A MÁV SzIT-szervezetében is hibák mutatkoztak a küldött­váhsztó taggyűlésen, amelyen maga a SzIT-titkár. Majzik Ist­ván sem jelent meg. Nem fordí­tottak gondot a taggyűlés elő­készítésére, nem jelölték meg még a napirendi pontokat sem. Ugyancsak hibák merültek fel a gyufagyári ifjúmunkások tag­gyűlésén is, ahol az üzem 64 ifjúmunkásából mindössze harmincan jelenlek meg. Az eddigi megyei küldöttvá­választó taggyűlések tapasztala­tai azt a feladatot tűzik SzIT­szerveze leink elé, hogy az eddi­ginél fokozottabb mértékben ké­szítsék elő a taggyűléseket, ma­gyarázzák meg alaposabban az egységes ifjúsági szervezet lét­rehozásának szükségességét. Ma­gyarázzák meg, hogy azok képvi­selhetik az ifjúmunkásokat a jún. 18-i egységesítő kongresz­szuson, akik a termelésben és a mozgalmi munkában is bebizo­nyították, hogy méltók erre a nagy megtiszteltetésre. Pártszervezeteinknek az a fel­adatuk, hogy minden segítséget megadjanak az ifjúmunkások­nak. Támogatni kell az ifjúmun­kásokat az üzem minden dolgo­zójának is. hiszen az egységes ifjúsági szervezet megteremtése nemcsak az ifjúság, hanem t-.z egész dolgozó nép ügye. Vidám vásár A hét folyamán újabb nagy­jelentőségű filmeseményben lesz részük a szegedi dolgozók nak. Csütörtökön esle fél 8 órai kezdettel a Belvárosi Mo zi díszelőadás keretében mu­tatja be a „Vidám vásár" cí­mű színes szovjet filmvígjáté­kot. Az ünnepi műsort Tisócki Sándor elvtárs nyitja meg. A dolgozók ismétellen láthatják a már általuk is régóta köz­kedvelt Marina Ladinyina, Sz. V. Lukajov, V. Sz. Davidcn-a és Borisz Andrejev kiváló szovjet filmszínészeket, akik már számos emlékezetes film­ben szerepeltek a szegedi üze­mek dolgozói előtt. A >,Vidám vásár" t annak­idején a szovjet sajtó is úgy üdvözölte, mint valóban a szo­cialista-realista filmvígjátékot, amely széles méretekben tárja elénk a szovjet nép életének egyre fokozódó vidámságát, jólétét és örömét. A „Vörös partizán" és az .,Iljics hapya téka" nevű kolhozok boldog tulajdonosainak munkaverse­nyéről, boldogságáról és jólé­téről, a szocialista államhoz és Pártjukhoz való nagy ragasz kodásról tanúskodik ez a film. Okvetlen szükséges, hogy minden szegedi dolgozó meg­nézze ezt a filmet, mert ezen keresztül még jobban megta­nulja szeretni felszabadítón­kat, a nagy szovjet népet. A díszelőadás után az egybe­gyűlt nézőközönség filmanké tot tart, melyen kiértékelik a film jelentőségét. A tanulók, szülők, valamint a kertészeti szakoktatás érdeke azt követeli meg, hogy Szegeden maradjon a kertészeti szakgimnázínm A város megfelelő épületét és gyakorló területet bocsát az iskola rendelkezésére Az ötéves terv a mezőgazda­ságot is hatalmas feladatok elé állítja. Növénytermelésünk és általában egész mezőgazdasági termelésünk színvonalát az öt­éves terv során nálunk még el nem ért magasságra kell emel­ni. Ennek érdekében minél több jólképzett mezőgazdasági szak­embert kell aránylag rövid idő alatt fejlődő, izmosodó mezőgaz­dasági termelésünkbe beállítani. Ezt a célt szolgálják mezőgaz­dasági gimnáziumaink, melyek a gépállomások, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezeti csopor­tok részére képeznek ki szakká­dereket. I Szegeden a mezőgazdasági gimnázium kertészeti tagozata működik, pillanatnyilag eléggé mostoha körülmények között. Az iskola a tanév megindulásakor a földművelésügyi minisztérium ha­táskörébe tartozott, majd ha­marosan i átvette a VKM s mint a töb­bi iskolánál, itt is elkezdőd­tek a bajok. A hallgatók számára nem tudtak megfelelő számban kollégiumot biztosítani, sőt maga az iskola is úgyszólván az utcán volt kénytelen tanyát ütni. Az iskola céljaira kiutalt is­kolaépületet a VKM büro­kratái jóvoltából nem kap­ták meg. gyakorlóterület hi­ányában nem tudták az el­méletet a gyakorlattal össze­kapcsolni. I Ez a sokféle baj természetesen jelentős lemorzsolódást eredmé­nyezett. Nagynehezen az Építő­ipari Gimnázium épületében kap­tak két tantermet és egy iroda­helyiséget. Ebből áll az egész iskola pillanatnyilag. Az az is­kola, mely hivatva van arra, hogy mezőgazdaságunkat, kert­gazdaságunkat megfelelő szak­káder-utánpótlással lássa el. Nemrégiben jelentős fordulat állott be az iskola életében. A VKM-től ismét átvette az isko­lát a földművelésügyi miniszté­rium s azonnal hozzá is kezdett a rendcsináláshoz. Tervbeve.te. hogy a mosto­ha körülmények között sinv­lődő szakiskolát a jövő tan­évben áthelyezi más város­ba, ahol megfelelő ,'nületet és gya­korlóterületet tudnak biztosíta­ni az iskola céljaira. Ez az in­tézkedés azonban — mint a mi­nisztérium időközben, a megfe­lelő tájékoztatás után belát [a — meglehetősen mechanikus volt. Bár nem könnyű kérdés az is­kolaépület és gyakorlóterület biztosítása, azonban nem jelent olyan nehézséget, hogy emiatt más városba kellene áthelyezni az iskolát. Felkerestük ezzel kapcsolatban Dénes Leó elvtársat, Szeged vá­ros polgármesterét, « megkér­deztük, tud-e a város megfelelő épületet és gyakorlóterületet biz­tosítani a kertészeti szakiskolá­nak. i — Mindenképpen biztosí­tunk épületet az iskolának — mondotta Dénes elvtárs. — Városunk szempontjából éppúgy, mint az iskola hallgatói szem­pontjából fontos, ho<*y az iskola itt maradjon. Ez az épület kér­désén nem fog múlni. Többirány­ban tettünk lépéseket ezzel kap­csolatban s én. a város nevében megnyug­tathatom a tanulókat épp­úgy, mint a szülőket, hogy a legrövidebb időn belül gon­doskodunk az iskola meg­felelő elhelyezéséről és a szükséges gyakorlóterület biztosításáról. Amikor a földművelésügyi minisztérium olvan értelemben döntött, hogy az iskolát elhelye­zi, a megfelelő épületen kívül egyéb szempontot nem mérlegelt. Amikor az iskola igazgatója le­velében felsorakoztatta azokat a szempontokat, melyek az iskola Szegeden való elhelyezése mel­lett szólnak, a minisztérium is módosította álláspontját olyan értelemben, hogy az iskola Sze­geden marad, ha az illetékesek biztosítani tudják számára a jó munkavégzés előfeltételeit. Fodor Dezső, az iskola igaz­gatója a tanári kar nevében az alábbiakat mondotta lapunk munkatársának: — Föltétlenül szükséges, hogy az iskola Szegeden maradjon márcsak azért is, mert véleményem szerint az iskola áthelyezése katasztró­fáiig méretű lemorzsolódást eredményezne. Ez az egyik szempont. A másik, még nyomósabb érv pedig az, hogy szakszempontból sehol az ország­ban nem találnánk megfelelőbb he­lyet a kertészeti szakiskolának. Új­szegeden van az ország faiskolái­nak 80 százaléka, paprikatermesz­téséröl az egész világon híres ez a vidék, igen kifejlett itt a virágker­tészet és nagyarányú a zöldségter­mesztés. Ha ezek mellett még fi­gyelembe vesszük azt, hogy Szege­den 13.000 holdnyi szöllő és gyü­mölcsös van, valamint azt, hogy itt igen könnyen lehet öntözési lehető­séget teremteni, akkor önkéntelenül felmerül a kérdés: vájjon nem kö­vetnénk-e el végzetes hibát a kerté­szeti szakoktatás szempontjából akkor, amikor az iskolát egy épület és pár holdnyi terület hiánya miatt — ami azonban rövidesen megoldó­dik, — olyan helyre vinnénk el, ahol semmi szín alatt nem tudjuk a tanulók rendelkezésére bocsátani az itt meglévő lehetőségeket? 'A' diákok véleménye mindenben alátámasztja a tanári kar vélemé­nyét. Ehrcnthal Gertrúd elmon­dotta, hogy amennyiben elhelyeznék az Is­kolát, nein tudná a tanulmá­nyait folytatni, bármennyire szereti ezt a mestersé­get. Erki András jászberényi pa­rasztfiatal hasonlóképpen nyilatko­zott, s mint osztálytitkár hozzá­tette: „Az osztályban Igen sok be­járó diák van. Ezeknek az a véle­ményük, hogy ha ez az áthelyezés bekövetkezne, más szakiskolában folytatnák a tanulmányaikat. Olyan szakiskolában, ami Szegeden van! Az iskola áthelyezése ellen a szü­lők is egyöntetűen emelik fel tilta­kozó szavukat. Pctri Ilona édes­anyja, Petri Sándorné Újszeged. Csiki-utca 13 szám alatti lakos ki­jelentette: „Ugy a magunk, mint a termelőcsoportunk szempontjából nagyon fontos, hogy a kislány el­végezze ezt az iskolát. De ha ns iskolát más városba he­lyezik át. akkor kénytelenek le­szünk kivenni az iskolából!" Szalai Lajos MÁV-fütő a követ­kezőket mondotta: — Eddig még itt se sikerült a gyereket kollégiumba elhelyezni. Más városban még kevesebb volna erre a lehetőség. Egyébként pedig anyagilag nem bírnám a taníttatást, itthon megvan a kosztja, lakása, dc ba elhelyeznék az iskolát, a fiamnak abba kellene hagyni a tanulást, amit bi­zony nagyon sajnálnánk! Már ezek a vélemények is érzé­keltcik, hogy úgy a tanu'ók és szü­lők, mini az iskola és a kertészeti szakoktatás érdeke egyaránt azt követeli, hogy Szegeden maradjon a kertészeti szakiskola. A földmü­velésügyi minisztérium nem hagy­hatja ezeket a szempontokat figyel­men kívül akkor, amikor a végső döntést meghozza s a jövő tanévben kedvezőbb körülmények közöt . még nagyobb létszámmal indul meg Sze­geden a tanítás a kertészeti szak­gimnáziumban. POLITIKAI kabaré Csütörtökön Szegedre jöttnek Dar­vas Szilárd, Aschcr Oszkár, Szabó Miklós és Péier Györgyi, akik igen szines politikai kabarémüsott ad­nak. Majakovszkij, Puskin, Karin i. Móra Ferenc, Gádor Béta müvei­ből adnak elő. Ezenkívül igen színes zeneszámok is szerepelnek- Az elő­adás5 a Fáklya Moziban tartják A DÉFOSz VÁROSI TITKÁR­SÁGA felkéri a kubikosokat, hogy a Jósika-uica 2. szám a'at­ti DÉFOSz-székházban munka, felvételre jelentkezzenek. Egyelőre még 80 kubikosra van szükség, a galgomácri híd­éoífésbez, ahol huzamosabb ideig többszáz kubikost foglalkoztat a Hídépítő NV.

Next

/
Thumbnails
Contents