Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-16 / 112. szám

VII. ÉVF. 112. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Szovjet és magyar sakkmester játszik szimultánt Szegeden Ujabb milliók csatlakoztak világszerte a stockholmi béhefelhíváshoz KEDD, 1950. MÁJUS 10. A jugoszláv fasiszták külföldi kártevő terveinek csődje A titoista amerikai ügynökség ™ szerteágazó hálózata, amely a világ különböző országaiban te­vékenykedik, Belgrádból indul ki. Jugoszlávia tudvalevően manapság az az ország, ahol a fasiszta, reak­ciós elemek, a trockisták, anarchis­ták, nacionalisták, a gyilkosok, rab lók és mindenféle söpredék össze­verődik. Ez a söpredék „hivatásá­hoz" méltóan menedéket és mun­kát talál Titónál, belőlük Titóék kártevő csoportokat szerveznek, melyeket igyekeznek szétküldeni a különböző országokba. A jugoszláv követségek, konzulá tusok, kereskedelmi képviseletek és hírügynökségek az amerikai és an­gol kémszolgálatokkal karöltve, mint a Tito-féle propaganda, kém­és kártevő tevékenység szervezői lépnek fel Franciaországban, Olasz­országban, Angliában, Nyugat-Né­metországban, Kanadában, Bel­giumban, 'Ausztráliában, Indiában, Egyiptomban és más országokban. A jugoszláv fasiszta íőkolomposok rágalmazó kirohanásaival telt sajtó­szemléket, brossurákat, röpiratokat adnak ki és terjesztenek. Titoista „diplomaták" látják el a burzsoá­sajtót hazug hírekkel a jugoszláviai „szocialista építésről" és a komin­form „ármánykodásairól." A fasisz­ta Tito-banda képviselői az általuk rendezett fogadásokon, estélyeken és más „alkalmak" felhasználásá­val toborozzák ügynökeiket, közü­lük számosat tanulásra Belgrádba küldenek és ezek a csoportok, vagy egyes személyek országukba vissza­térve (jutalomért) folytatják a pro­pagandát Tito érdekében. Propaganda- és aknamunkájuk céljaira Titóék széles körben fel­használják az ipari és művészeti kiállításokat és más megnyilvánulá­sokat, amelyeken résztvesznek, avagy amelyeket különböző országokban (Franciaország, Nyugat-fjmetor­szág, Belgium, Hollandia, rKanada stb.) rendeznek. Ügynökeik segítségével a Tito— Rankovcis-klikk vesztegetéssel, zsa­rolással és csalással ifjúsági és szakszervezeti „küldöttségek," Írók, újságírók, színészek és mások láto­gatásait szervezi Jugoszláviába, hogy ezek a „vendégszeretettől" megvesztegetett delegációk később a Tito-féle Jugoszlávia „virágzásá­ról" tanúskodjanak. Külföldi ügynökeire és a külföldi propagandára a Tito—Rankovics­klikk hatalmas összegeket költ a titkos alapokból. E kiadások évről­évre növekednek. Hivatalos adatok szerint 1949-betí a hadseregre, a közigazgatásra és a különleges kor­mányalapokra fordított kiadások mintegy 51 milliárd dinárra rúgtak, ami az egész állami költségvetés­nek több mint 33 százaléka volt. Az 1950-re előirányzott „terv" sze­rint ez az összeg 18 százalékkal emelkedett. U ogy mennyire előnyős az im­' ' perialistáknak, ha a megve­tett Tito-klikket tartják szolgálatuk­ban, annak bizonyítéka az a széles­körű politikai és gazdasági támoga­tás, amit Titóék az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok vezető körei részéről élveznek. Connecticut állam kormányzója, Chester Bowles, az American Democratlc a'ction ez év áprilisi konferenciáján felszólalva, többek között elmondotta, hogy a kon­gresszus legközelebbi ülésszakán javaslatot fognak előterjeszteni ar­ról, hogv „az usa érdekei megkö­vetelik a Tito-klikk hatékony támo­gatását." A Budapesten és Szófiában le­folytatott perek a hazaárulók és az angol-amerikai kémszolgálat ügynö­kei ellen megmutatták, minő aljas szerepük volt Titóéknak az USA és Anglia azon terveinek megvalósftá sa terén, amelyek ellenforradalmi fordulatok előkészítését célozták a népi demokratikus országokban. A perek megmutatták a munkások­nak, dolgozóknak s valamennyi de­mokratának, hogy Jugoszlávia mai vezetői a „demokrácia és szocializ­mus táborából átszöktek a kapita­lizmus és reakció táborába" s hogv ezek a vezetők fasiszták és az új báború gvújtogntóinak közvetlen • gítőtársai. A perek folyamán el­hangzott leleplezések mind a pár­tokban, mind pedig a demokratikus tömegszervezetekben növelték a kommunista és munkáspártok for­radalmi éberségét a titoista ügynö­kök tevékenykedésével szemben. E perek nyomán a demokratikus köz­vélemény leleplezte a titoista ügy­nökök fondorlatait a nemzetközi demokratikus szervezetekben s ki űzte azokból a fasiszta Tito-klikk képviselőit. Franciaországban a Kommu ' nista Pártba és a tömegszer­vezetekbe befurakodott titóista ügy nökséget leleplezték. Tito ügynökei nem tudták mozgosftani a Francia országba bevándorolt jugoszláv dol gozókat, akikhez pedig aknamunká jukban oly nagy reményeket fűztek Nem sikerült egyetlen Tito-barát csoportot sem létrehozn'iok Ugyan ilyen kudarc érte őket a tömeg­szervezetekben is. Igy például „A Béke és Szabadság Harcosai", a Francia Nöszövetség, a Béke Bará fcai szervezetének vezetősége és még több más tömegszervezet határoza taiban élesen elitélte a Tito-klikk átszökését a háborús , gyújtogatók táborába. A Jugoszláviában járt franciaországi „delegációk" tagjai lelepleződtek, akiknek semmiféle kapcsolatuk sincs a dolgozókhoz. Ugyanilyen kudarc érte a titóista ügynökség tervelt Olaszországban is. Ott sem sikerült támogatást el­érniök az igazi demokraták között Amikor a Jugoszláviába utazott mi lánói szocialisták csoportját kizár ták az Olasz Szocialista Pártból, a Párt vezetősége a római jugoszláv követ tiltakozására adott válaszá ban ezt írta: „csakis azok a té­nyek, amelyeket a jugoszláv követ hiába igyekszik cáfolni, vagy elken­ni, késztették a szocialistákat és a béke híveit annak felismerésére, hogy Jugoszlávia már kívül éli a békéért folyó következetes harc vi lágfrontján." Kudarcba fúltak a ti tóista provokátorok arra irányuló kísérletei is, hogy meggondolatlan szélsőséges cselekedetekre bujtsák fel a munkások egyes csoportjait bogy ezzel ürügyet szolgáltassanak Scelbának és De Gasperinek rend kívüli intézkedések megtételére a Kommunista Párt, a Szocialista Párt és a demokratikus szervezetek ellen. A Nyugat-Németországi Kommu nista Pártba beszivárgott titóista üynökséget is leleplezték és kikér gették a Párt soraiból. Ausztriában a titóisták által Karintiában létesi tett „Demokratikus Front" teljesen megbukott; az 1949 évi parlamenti választásokon százezer szavazatból 2107-et kapott. Teljes vereséget szenvedtek Titóék Trieszt Szabad Területen is, Kemény ideológiai és szervezeti harc után kiűzték őket a Kommunista Párt és a tömegszer vezetek vezetőségeiből. Ezenfelül Tito ügynökei az 1949 évi trieszti választásokon szintén vereséget szen védtek: a Kommunista Párt a sza­vazatok 21 százalékát, Titóék lis­tája pedig a szavazatok 1.8 száza­lékát kapta. Csaknem valamennyi szlovén nemzetiségű paraszt a Kom­munista Pártra, a békére, Tito el­len, a háború és az imperializmus ellen szavazott. Igv a Tájékoztató Iroda történel­mi jelentőségű határozataival felvér­tezett kommunista pártok ébersége és harca meghiúsította a titóista ügynökség terveit. E zek a tények bizonyítják a Tito—Rankovics-féle klikk külföldi kárlevő politikájának csőd­jét. A jugoszláv fasiszták külföldi diverziós politikája megtört a for­radalmi proletármozgalom egységé­nek acélfalán. Teljesen érthető, hogy a Tito— Rankovics-féle fasiszta klikk, kül­földi tervelnek kudarca ellenére sem szűntette be behatolási kísérle­teit a munkás- és demokratikus szervezetekbe. A kommunista. és munkáspártok ezért növelik forra­dalmi éberségüket a burzsoá nacio­nalizmus és a trockizmus megnyil­vánulásaival szemben. A' kommu­nista pártok nagy munkát fejtenek ki soraik eszmei, politikai és szer­vezeti megszilárdítása érdekében Ugyanakko- a kommunista pártok még fokozottabban harcolnak a Ti­to-klikk ellen, mert nem felejtik el, hogy ez a harc, mint a Tájékoztató Iroda legutóbbi értekezletének ha­tározata mondja, „valamennyi kom munista- és munkáspárt nemzetközi kötelessége." Szilárdítsák meg soraikat a dolgozók a haladásért, a szilárd és tartós békéért folyó harcban A Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi szakmai szövetségei értekezletének határozatai A Szakszervezeti Világszövet­ség nemzetközi szakmai szövet­ségeinek értekezlete határozatot hozott, melyben felhívja minden szakszervezet figyelmét arra a tényre, hogy a kapitalista orszá­gok növekvő gazdasági válságá­nak eredményeképpen a dolgo­zók helyzete ezekben az orszá­gokban, napról-(napra súlyosbo­dik, növekszik a munkanélküli­ség, esnek a reálbérek, emelked­nek az árak és adók, a szegény­ség pedig egyre nagyobb mére­teket ölt a dolgozók körében. Az imperialisták folytatják gyarmati háborúikat és fokozzák slőkészületeiket a békés lakos­ság tömeges kiirtására, egy har­madik világháborúban. A szakmai szövetségek eddig elért eredményei megállapítása után a határozat rámutat, hogy a szakadár szakszervezeti vezetők főnökeik, az imperia­listák, parancsainak végre­hajtása sorén igyekeznek alá* aknázni a ' munkásosztály egységét és meghiúsítani gazdasági és szociális jogai védelmére irányuló mozgal­makat. Létrehozták a sárga Internacio­nálét, amelynek célja az angol­amerikai monopolista körök im­perialista politikájának alátá­masztása. Csak a Szovjetunióban és a szocializmus felé haladó .népi lemokráciákban növekszik ál­andóan a népek anyagi jóléte. A Szovjetunió a béke és a de­mokrácia bástyája. Ezért tömö­rülnek a néptömegek egyre szo­rosabban a Szovjetunió körül a béke és a demokrácia táborába. A béke és a demokrácia világ­frontjának hatalmas megerősö­dése és állandó gyarapodása, döntő tényezője a jelenlegi nem­zetközi helyzetnek. Az értekezlet megállapítja, hogy a kapitalista országok szak­(zervezeteinek alapszervezetei­ben napról-napra növekszik és erősödik a munkások akcióegy­ége abban a küzdelemben, ame­'yet a monopolkapitalistáknak a rrunkások létérdekei és jogai el­'.en irányuló offenzivájával szem­ben folytatnak. Az értekezlet melegen üd­vözli a kapitalista és gyar­mati országok dolgozóit, akik szüntele.. küzdelmet folytatnak követeléseik ér­vényrejuttatásáért. és nem csupán az imperialistákkal kerülnek összeütközésbe, ha­nem saját szakszervezeti ve­zetőikkel. az imperialisták ügynökeivel is. Igy a Szakszervezeti Világszö­vetség programja alapján foly­tatják küzdelmeiket. Az iparágak szerint szervezett nemzetközi szakmai szövetségek létesítése hozzájárul a munkás­osztály egységének megerősítésé­hez és ahhoz, hogy a dolgozók győzelmesen harcoljanak élet­színvonaluk leszállítása ellen. A nemzetközi szakmai szövet­ségek harcot vívnak a munkások életbevágó követeléseiért, a bé­kéért, a népek szabadságáért, de­mokratikus jogokért, és a dolgo­zók éltérdekeiért. Harcolnak a kapitalista és gyarmati orszá­gokban fennálló rabszolga-mun­kafeltételek ellen. Ezen a téren még nagyobb erőfeszítésekre és fokozottabb tevékenységre van szükség. Az értekezlet megálla­pítja, hogy a reakciónak a dolgozók élet­színvonala és demokratikus szabadságjogai ellen irányu­ló támadását, valamint a háború előkészítését kizáró­lag a munkásosztály széles tömegeinek összevonásával, a dolgozók egységéért foly­tatott harc fokozásával lehet sikerrel visszaverni. Az értekezlet azt ajánlja a nemzetközi szakmai szövetségek­nek, hogy szélesítsék ki kapcso­lataikat a szakszervezetek tag­ságával és vegyék fel soraikba közvetlenül a szakszervezeti alap­szervek tagjait. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi szak­mai szövetségben szüntelenül le­leplezzék a jobboldali szociálde­mokrata szakadárokat, akik meg­bontják a munkásegységet, az általuk teremtett sárga Inter­nacionálévai, rántsák le a leplet a nemzetközi szakmai irodák ve­zetőinek, a dolgozók ezen mun­kásvédő álarcban fellépő kérlel­hetetlen ellenségének sztrájktörő szerepéről és mesterkedéséről. A nemzetközi szakmai szövet­ségeknek még tevékenyebben kell résztvenniök a béke híveinek mozgalmában. Az értekezlet úgy véli, hogy szükséges bekapcsolni ebbe a küzdelembe az értelmisé­gi dolgozók széles köreit, mind­azokat. és mindenkit, aki híve a béke, a demokrácia és haladás ügyének. A nemzetközi szakmai szö­vetségek egyik jelentős fel­adata. hogy tevékenven ve­gyenek részt a békekiált­vány aláírásának megszerve­zésében és gyűjtésében. A szakmai szövetségeknek te­vékeny támogatast kell nyujta­niok a dolgozóknak a gyarmati és függő országokban a munka­felvételnél, a szakmai képzésnél és a bérek megállapításánál megnyilvánuló faji megkülönböz­tetés elleni küzdelmükben, to­vábbá a kényszermunka és a gvarmati elnyomás más formái ellen vívott harcukban, A nemzetközi szakmai szövet­ség vezetőinek elsősorban meg kell teremteniök a kollektív mun­kát minden egyes szakmai szö­vetség vezetőségén belül, hogy mindinkább kedvező feltételek között láthassák el feladatukat. Az értekezlet azt a biztos meggyőződést fejezi ki. hogv a nemzetközi szakmai szö­vetségek még tevékenyebb munkával bekapcsol ják majd z dolgozók széles tömegeit a nemzetközi munkásmozga­lom egységéért, a békéért. a dolgozók szociális és gazda­sági jogaiért és a demokra­tikus szabadságjogokért ví­vott harcba. Az értekezlet felhív minden dol­gozó férfit és nőt, fokoizottan szilárdítsák meg soraikat a Szak­szervezeti Világszövetség vezeté­se és a proletár nemzetköziség legyőzhetetlen zászlaja alatt a haladásért, a demokráciáért, a szilárd és tartÓ6 békéért folyó harcban. A Nemzetközi Gyermeknap főtartalma a békeharc Az MNDSz országos központ­ja sajtófogadást tartott, melyen a Nemzetközi Gyermeknap je­lentőségét ismertette. Jóború Magda, az MNDSz főtitkára, üd­vözölte a megjelenteket, a szov­jet szakszervezeti delegáció ré­széről megjelent Kuznyecova Klavdija elvtársnőt, a francia, kinai és csehszlovák küldötteket, Apró Antalt, r. Szaktanács fő­titkárát, Darvas József vallás- és közoktatási minisztert. Fáy Boris rámutatott arra, hogy a mult év novemberében Moszkvában a Nemzetközi Nő­szövetség tanácsülésén, hoztak lőször határozatot a Nemzet­közi Gyermeknap megszervezé­séről. A Nemzetközi Gyermek­nao fő tartalma a békehíre. En­nek a jegyében kell megközelíte­ni azokat, akik eddig nem mér­ték fel teljes jelntőségét a kér­iésnek. — A Nemzetközi Gyermekna­pot — mondotta — a világon mindenütt június elsején rende­zik meg. Nálunk is bizottságok alakulnak, amelyek városokban, falvakban ünnepélyekkel teszik ezt a napot a 6ZÜlők és gyerme­kek részére egyaránt felejthe­tetlenné. Ezután Apró Antal, a Szak­tanács főtitkára, szólt a meg­jelentekhez : — A harc a bekéért — mon­dotta — elválaszthatatlan a gyer­mekek, a gyermeknevelés ügyé­tőL A kapitalista társadalom szolgákká neveli, szellemi sötét­ségben tartja őket. Nálunk a Horthy-rendszer luxusiskolába járat)a a gazdagok gyermekeit, a munkásosztály és a dolgozó parasztság gyermekei nyomorta­nyákon sínylődtek. A kapitalista országokban mindenütt hasonló a helyzet. Gyökeresen más a helyzet, ahol a munkásosztály van hatalmon. A Szovjetunió példát mutat a gyermeknevelés terén a jövő társadalmának. A Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány külön gondot fordít a jö­vő generációjának nevelésére. Magyarországon a mi Pártunk programja fokozott mértékben teszi magáévá a gyermekek vé­delmét, nevelését. Dfi.í vas József kultuszminiszter a bé lharcnak arról a fázisáról beszélt, amelynek egyik fontos része a gyermek tanulásának a biztosítása. A Szakszervezeti Világszövetség elnökségének ülése A Szakszervezeti Világszövetség elnöksége hétfőn délután ülést tar­tott a budapesti Park Klub helyisé­gében. Az ülésen résztvett Di Vittorio el. nők, Louis Saillant főtitkár, L. Szlovjov, a Szovjetunió központi szaktanácsa részéről Z. Kuznyecov képviseletében, Alain le Léap, a Francia Általános Szakszervezet (CGT), Liu-Ning-I, a Kínai Szak­szervezet, F, Zupka a Csehszlovák Szaktanács, B. Blekzyl az Egyesüli Holand Szakszervezett Tanács, Di­allo Abdolaye a Szudáni Szakszer­vezet részéről, továbbá Benőit Fra­chon, a CGT főtitkára, K. Kuznye­cova a szovjet szakszervezetek ré­széről, S. Roszíovszki és B. Gebert, a Szakszervezeti Világszövetség tit­kárai. Az ülés folyamán a Szakszer­vezeti Világszövetég elnöksége a Végrehajtó Bizottság ülésének elő­készítésével foglalkozott. A Végre­hajtó bizottság .ülésére az elnökség tanácskozásai után kerül majd sor. A napirenden lévő fontosabb kér­dések között szerepel a béke, a munkásegység és a munkanélküliség kérdése. Az elnökség foglalkozott néhány jelentéssel, amelyeket a Végrehajtó Bizottság ülésére fog beterjeszteni. »

Next

/
Thumbnails
Contents