Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-14 / 111. szám

6 VASÁRNAP, 1950. MÁJÜS 14. AZ ELLENSEG NEM ALSZIK LENGYELKÁPOLNÁN SEM Ki kell küszöbölni A „PHOFr-termelöcsoportban a fejlődést akadályozó hibákat „Ha az ellen*' 'et szűk terü­letre szorítjuk vissza, tízszeres erővel és százszoros gyűlölettel veti ránk magát." Lenin elvtárs­nak ezt a mondását ékesen be­bizonyította és alátámasztotta a Lengyelkápolnán lezajlott véres kulákprovokáció. Habár a dol­gozók állama lesújtott a gyilko­sokra, a reakció mégsem alszik. Minden alkalmat megragad, hogy ártani tudjon a dolgozó népnek. Keresi a lehetőségeket és olyan embereket igyekszik ki­választani és befolyásolni a dol­gozók közül, akiket valamikép­pen hálójukba keríthet, hogy ezeken kérésziül is végezhesse SZEGEDI FIATALOK A KONGRESSZUSÉRT Káint az egész országban, úgy Szegeden is egyre nagyobb számban mozdulnak meg «z ifjúsági egyesítő kongresszus sikere érde­kéhen nemcsak a fiatalok, hanem az üzennek idősehb dolgozói is. Győzelmi ünneppé akarják tenni a dolgozók ezt a napot, úgy, hogy június 18-lg még nagyobb eredmé­nyeket érnek el a termelésben, a szocializmus építésében. Az üze­miek képe a sztálini-műszak előtti napokra, heliekre hasonlít. Akkor a sztálini-emléklapok díszítették a gé­peket, most pedig Rákosi elvtárs képével díszített kongresszusi em­léklapok hirdetik, hogy a dolgozók megértették Rákosi elvtárs ú mu­tatását, tudják, hogy az egységes ifjúsági szervezet csak úgy válhat hasonlóvá a lenini Komszomolhoz, ha a békéért, a szocializmus épf'ér séért vívott harc tüzében jön létre, ha jövendő tagjai a termelésben el­ért növekvő eredményekkel bizo­nyítják be, hogy az ifjúság sorai­ban valóban megértek az egységes ifjúsági szerveze1 megteremtésének feltételei, A dolgozók megértették, hogy " az egységes ifjúsági szerve­zet nemcsak a fiatalok ügye. Meg­értettek, hogy a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezet a Pár1 leghűségesebb segédcsapatát állan­dó friss erőforrása lesz- Éppen ez­ért) magukévá tették az ifjúság mozgalmát, részt kértek belőle, sót felajánlásaikkal igen sokszor pél­dát mutatnak a fiataloknak. Igy mutat példát az Egyenruhaipari NV-ben Kertes Endre, aki az egye­sítő kongresszusig még fokozni akarja 500 százalékon felüli írfje­silményét, vagy Balog Jenő- Pá'fi Lajosné, Kállai VUmosné, Ördög Lajosné, Kelemen Istváné, akiknek a gépjein ott hirdeti az emléklap, hogy 200 százalék alá nem enge­dik süllyedni teljesítményüket. Az idősebb dolgozók lelkesedésé­re mi sem jellemzőbb, mint az a jelenet, mely az emléklapok kiosz­tása kezdetén lejátszódott az álla­mosított Bárkányi-vasöntődében. A fiatalok munkapadjai fölött egy­másután Jelentek meg a® emlék­lapok. Eichlnger Ferenc SzIT tit­kár még ki sem osztotta a fiata­loknak a lapokat mikor felkereste a lakatosmühelybő! az egyik idő­sebb elvtárs, Rézhegyi elvtárs. Kérte, hogy őket, idősebbeket se hagyják ki a mozgalomból, tegyék lehetővé, hogy az ő munkaipadjal­kait is díszíthesse ilyen emléklap. „Hiszen — mondotta Rézhegyi elv­társ — a fiatalok ügye a mi ügyünk is, mi is hozzá akarunk járulni ah­hoz, hogy minél eredményesebb le­gyen a fiatalság munkálat" Ká inden (izemben naponta van­nak hasonló megnyilatkozá­sok. A MÉMOSz-nál például 110 Ifjúmunkás dolgozik, mégis már 250 emléklap tanúskodik a vállalá­sokról. Ez azt jetanti, hogy a MFMOSz-ná! a fiatalok mellet' 140 Idősebb dolgozó harcol Jobb mun­kával az egyesítő Kongresszus si­keréért. A Szegedi Jutafonóban a 38 ifjúmunkás mellett 120 idősebb dolgozó emléklapja díszíti a gépe­ket. A Szegedi Kenderfonógyárban 210 ifjúmunkás van, mégis már ed­dig 380 emléklapot adtak ki eddig s most az ottani SzIT szervezct még 100 emléklapot kért. Igy le­hetne sorolni végig a szegedi üze­meket. A felajánlások száma min­denütt arról tanúskodik, hogy nemcsak a fiatalok, hanem vala­mennyi dolgozó megértette, milyen dön'ő Jelentőségű a szocializmus építésében az egységes ifjúsági szervezet megteremtése. Rákosi elvtárs útmutatásához hí­ven azonban úgy a felajánlások­ban. mint a már meglévő felajánlá­sok teljesítésében a fiatalok járnak az élen. A fejlc'.tcbb fiatalok a munka még jobb eVégtées mellett felvilágosító munkával igyekeznek belekapcsolni a kongresszusi mun­kaversenybe a szervezeten kivül álló fiatalokat. Munka elő 1, vagy után röpgyűléseket tartanak, me­lyen megbeszélik a tennivalókat. Minden ilyen röpgyülés újabb és újabb felajánlásokat eredményez. A Magyar Kenderben például a leg­utóbbi ifjúsági röpgyülés alkalmá­val új ifjúsági brigád alakult, mely célul tázte ki, hogy teljesen kikü­szöböli a selejtet, f ^ kongresszusi munkaverseny nap, mint nap új hősöket termel ki a fiatalok soraiból. Tudják a fiata­lok, hogy minden százalékkal, mely­lyel emelik teljesítményüket, egy­egy téglával erösttík rövidesen megalakuló egységes szervezetüket. Ennek tudatában emelte a Gyufa­gyárban Orosz Teréz 228 száza­lékra teljesítményét fej-fel mellett haladra Dancsó Jánosnéval és Ba­binszki Lászlóval, akiik mindketten 225 százalékot teljesítenék Igy emelkedett 200 százalék fölé Szilá­gyi István és Szé'pál Antal MÉMOSz-nál dolgozó ifjúmunká­sok teljesítménye. Mindketten 206 százalékra teljesítik normájukat, de megfogadták, hogy a kongresz­szusig még tovább fokozzák telje­sítményüket, márcsak azért js, mert a többi ifjúmunkások: Kozma Já­nos, Kása Gyuta, Horváth Balázs., Bálint ístván 191 százalékos telje­sítményükkel már erősen a sarku­kat taposnák. Es lehetne sorolni a többieket: a lemezgyári Bogár Jo­lánt, aki 200 százalékra teljestt. Bakacsi Józsefné1 a Ruházati NV­ből, aki már 350 százaléknál tart, Kónya Erzsébetet a Kistext-ből aki 240 saázalékos eredményével harcol az egységesítő kongresszus sikeréért. Az igen komoly sikerek mellett " azonban muta'koznak hiá­nyosságok is szegedi viszonylatban a kongresszust előkészítő munká­ban- A fiatalok egyrészében még nem tudatosodott eléggé a munka­fegyelem betartásának fontessága, előfordulnak még esetenként késé­sek a munkahelyről A felajánlások azonban ezeknek a hiányosságok­nak a kiküszöbölésére is irányt vettek. Majdnem minden felaján­lási lapon ott olvasható, hogy a felajánló úgy akar harcolni a kon­gresszus sikeréért, hogy munkaide­jét 100 százalékosan kihasználja. A szervezeti élet terén legélesebben a Lemezgyárban mutatkoznak hiá­nyosságok. Az itteni SzIT szerve­zet vezetősége még nem látja tisz­tán feladatait, nem tart fenn szoros kapcsolatot a párt vezetőséggel. E szoros kapcsolat nélkül pedig már eleve kudarcra van ítélve a munka. Az, hogy a szervezet tagságának nagyrésze 3—4 hónappal el van maradva tagsági díjával, a vezető­ség nem irányítja az agttáclósgár­da munkáját, nem veszik kettöcn igénybe a pártsajtó és a Szabad Ifjúság által nyújtott segítséget: mind azt bizonyttja. hogy a lemez­gyári fiatalok soraiban még nemi tudatosodott eléggé, mit jelent a fiatalok számára az, hogy munká­jukat a Párt irányí'ja, segíti, támo­gatja. A Párt segítségével már a lemez­gyári fiatalok is hozzáfogtak a hi­bák kijavításához, s naponta tör­ténő felajánlásaikkal méltán sora­koznak fel a többi üzemek fiataljai mellé. Ha valamennyi Szegedi üzemben irányt vesznek a munka­fegyelemben itt-ott megmutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére, ha a felajánlások teljesítése mellett ma­gukévá teszik a SzOT határozatát, akkor a kongresszus, az egységes ifjúsági szervezet megteremtése Szegeden Is hatalmas politikai je­lentősége mellett a szocializmus építésének egyik mérföldköve lesz. romboló munkáját. Igy például a lengyelkápolnai „Petőfi" termelőszövetkezeti csoport egyik tagiát leitatta egy kulák — aki kezdetben a terme lőcsoportnak tagir. is volt, kö­zéppirasztnak álcázva magiát, de később kiderült a turpisság és a csoportból kitették. A berúgott tenmelősztövetkezeti csoporttag és a kulák indítványára „közös megegyezéssel" levették a cso­port bejáratánál álló kőkeresz­tet, amit még a tanva hajdani kulákgazdája azért állított „Isten dicsőségére" —. hogy a béres­nyúzással elkövetett bűneit az Isten megbocsássa. A kereszt levétele után kulákok azt kezdték híresztelni, hogy a „Petőfi" termelöcsoport tagjai „istentelenek" és hogy a .Jézust nem engedik be a terme­lőcsoportba." Ez a híresztelés még a csoport tagjai között is visszhangot keltett. A csoporton kívül lévő parasztok között pe­dig bizonyos visszahúzódást idé­zett elő az eset. Ebből is láthat­juk, hogy a kulák minden esz­közt megragad a termel őcsopor­tok fejlődésének akadályozására Azonban mindezek ellenére a csoport szépen fejlődik és fej­lődhet tovább, különösen, ha e meglévő hibákat kijavítják, mert az is van elég bőven. A csoportnak több, mint 400 hold földje van, dolgozó csoport tag alig 50. Igy a munkaerő ke­vésnek bizonyul és ezt még tető­zi az is, hogv a munka megszervezése rossz. A csoport minden^ tagját ..egy brigádba tömörítettek', néni szer veztek külön munkacsapatokat. Igy fennáll az az eset, hogy a szorgalmasabb dolgozóknak nincs kedvük a magasabb teljesí'­ményhhez, mert mindig akad olyan ember, aki meghúzódik a jo'ban dolgozók „árnyékában" Igy aztán a munka rendszertele nül megy és zavarok vannak. A felvilágosító munka is fo­gyatékos. Egyes csoporttagok ennek következtében nem isme­rik el a központi vezetést és a csoportban mindenki parancsol­ni akar. Ilvenformán gondolkod nak: „Elvégre én is egyenlő jo­gú tagja vagyok a csoportnak tehát „nekem is van jogom parancsolni". Valóban mindenki egyenjogú tagja a termelőcsoportnak, azon­ban, ha mindenki irányítani akar, akkor a vélemények elté­rőek lesznek és nem akad. aki p munkát végrehajtsa. Megtörté­nik, hogv amikor ez elnök a csoport érdekében elutazik, vagv hivatalos ügyeket intéz, a cso port egyes tártai ú«rv véleked nek, hogv eridő alatt nem vé­gez produktív munkát, tehát „csavarog." Akodályozzi a termelőcsoport fejlődését az is. hogv a párttag­ság és az elnök nem dolgoznak kellőképen együtt. Csillag István elvtárs, az üzemi pár'szervezet titkára „nagyrabecsiili" a szeszesital* és ennek következtében olyar dolgozkst is elkövet, ami nem csak a termelöcsoport. de a Párt Érdekeit is sérti: Csillag István nal megtörtént, hogv elment a* egyik kulákhoz. özv. Huszta Ist­vánnéhoz és félrésze een az asz talt verve ezt kiabálta: „Les­bor. vagy nem lesz bor..." Ha ezeket a hibákat felvilágo sító munkával és tanulással ki­küszöbölik, nagyobb lesz a megértés és a munkakedv a ter­melöcsoport tagjai közö't és a lengyel kápolnai csoportból olyan életképes és erős termelőcsoport lesz, amilyennek Lengyelkápol­nán lennie kell. Pedagógusaink feladatai a tanulmányi színvonal emelésében Pártánk a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumra gyakorolt kritikájával lerántotta a leplet ar­ról. a nagyarányú romboló munká­ról, amelyet az ellenség közneve­lésünk területén hosszú időn ke­resztül végzett és a kritikával egy­ben erélyes intézkedésekkel segí­tette nevelésügyünk legfelsőbb irá­nyításának megtisztulását az ellen­séges befolyástól. Ma már észrevehető fejlődés ta­pasztalható a kultuszminisztérium és a főigazgatóságok munkájában, megérkezteik az első, világos, pon­tos útmutatások az iskolai munka megjavítására. Itt azonban mind­járt le kell szögeznünk, hogy bár. az ellenség, főleg a minisztérium­ban tevékenykedett, aknamunkáid­nak következményei elsősorban az iskolákban jelentkeztek. Az ellensé­ges mesterkedés döntően arra Irá­nyult, hogy túlterheléssel és anar­chisztikus intézkedésekkel előidéz­ze a munkás és paraszt diákok le­morzsolódását, felbátorítsa a kleri­kális reakciót az iskolákban. Az ellenség hosszú kártevő mun­kájának nyomai természetesen még nem tűntek el iskoláinkból és csak teljes erőbedobással, szívós mun­kával, éberséggel és mindenek előtt a Párt útmutatását minden kérdés­ben követve tudjuk ezeket eltün­tetni. Ezt annál nyomatékosabban kell hangsúlyozni, mivel a tanév vége felé közeledik, nem sok már az idő a hibák kijavítására. A háTatévŐ néhány hétben mindent el kell kö­vetnünk, hogy az éwégi vizsgák ne az e'lenség szabotázsának, hanem a nevelők és diákok jő munkájá­nak eredményeit mutassák. A fel­adat: körültekintő segítséggel bizto­sítani elsősorban a munkás és pa­rasztdiákok tanuJmdnyi Színvonalá­nak emelkedését és minimálisra csökkenteni a bukások számát­Ehhez a nagy feladathoz komoly .támogatást nyúlt a Diákszövetség tanulmányi versenye, segttséget biz­tosit a "SzOtói Munkaközösségek sokoldalú tevékenysége, azonban nem vitás, hogy ezek melleit első­sorban a pedagógusok jó munkáján múlik az eredmény. A tanári segít­séget az oktató- és nevelőmunká­ban eddig nem látott méretekben és szfnvonakm ke" kibontakoztatni iskoláinkban. Mindjárt itt van az ismétlések kérdése. Különösen az első osztá­lyokban fenyeget az a veszély, hogy a zűrzavaros, számtalan mes­terséges akadállyal terhelt év után a tanulók belevesznek az évközben kellő mértékben meg nem ér'ett anyag tengerébe és ez az utolsó döntő időszakban kedvüket szeg­heti Ezért nagyon jól átgondolt, csak lényeges kérdéseket felölelő terve' készítsünk az Ismééiérre, kü­lönösen a súlyponti árgyakból. A szaktanárok munkacsoportjai fele­lősök irányításával és ellenőrzésé­vel dolgozzák ki és hajtsák végre ezeket a terveket. A másik feladat az ismé'lésekkel kapcsolatban, hogy a diákok mun­káját necsak egy-egy tárgy ke­resztmetszetében lássuk. Napon­ként kell ellenőrizni — elsősorban az osztályfőnököknek —, hogy öt­hat tárgy ismétlési anyaga egy itt t milyen feladatok eté állítja a diá­kokat. Túlterhelés esetén közbe kell lépni, s az osztályban tanító taná­rok közreműködésével azonnal reá­lis napi feladatokat kell megszabni. Az ismétlések helyes módszeré­nek kialakítása egymagában még korántsem biztosítja a kielégítő eredményt. Döntő súlyt kell he­lyezni az órákon kívüli foglalko­zásra, mindenekelőtt a korrepetá­lásra- A szaktanárok rendszeresen foglalkozzanak külön korrepetáló órákon a tanulmányilag gyengébb eredményt felmutató munkás és pa­rasztdiákokkal. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, bogy bár korrepe­táló munka folyt eddig is sok isko­löhan. ez nem volt ciéc tömeges. nem volt elég rendszeres és ellen­őrzött munka. A hátralévő időben a korrepetálás osztályonként pon­tos terv szerint folyjék és elsősor­ban az alapvető hiányosságok el­tüntetését szolgálja. A korrepetá­lással kapcsolatban ki kell küszö­bölni a fakultatív jellegei mind a munkát vállaló tanárok, mind pe­dig a korrepetálásra beosztott diá­kok részéről. Sok eddig elmaradt diák ugrásszerű előrehaladása bi­zonyítja, hogy a jelenlegi helyzet­ben nélkülözhetetlen és pótolhatat­lan segítséget jelent ez. Itt is, mint minden tekintetben, ne elégedjünk meg félmegoldások­kal, papirtervekkek Az ellenőrzés minél alaposabb megszervezése és a helyes bírálat visz csupán éle'feü ebbe a ma mindinkább általánossá váló módszerbe. • Ez a megállapítás tálán mégin­kább vonatkozik a tanulópárok mű­ködésére. -.Formális munka főleg ezeken a területeken veszélyeztet. A nevelők egyrésze szívesen rin­gatja magát abban a kényelmes áb­rándban, hogy a tanulópárokat csak „össze kell álftni" és akkor majd megy a dolog magától A tanulmányi eredmény megja­vítása tekintetében igen jól bevált módszer, aimit iskolánkban megva­lósítottunk: a heti munkaértekez­letek és havi tanulmányi ankétok bevezetése. A heti munkaértekezle­teken a tanári kar közösen bestéi meg a tanulmányi munkával kap­csolatos legfontosabb kérdéseket, (Például: korrepetálás az első osz­tályokban, ismétlési terv a negye­dik osztályban, stb.) A havi tanulmányi ankéten ugyancsak az egész tanári kar résztvesz, de résztvesznek az osz­tálybtáottságok és a legjobb tanu­lók is. Ezalkalommal átfogó be­számoló álapján bírálattal, helyes módszerek felvetósével és konkrét határozatokkal segítik e'ő a jobb tanulást. Ezeken a tanulmányi an­kétokon igen sok új szempont ve­tődik fel, hiszen maguk a diákok is kritikát, önkri'kát gyakorolnak és segítséget, bírálatot adnak az egyes tanároknak oktató és nevelő munkájukkal kapcsolatban. A diákszövetségi verseny alátá­masztására egyre hatásosabban élünk a viHámkriükák módszeré­vel, amelyek rövid idő alatt az is­kola legszélesebb nyilvánosságára hozzák a legkiemelkedőbb eredmé­nyeket és a legsúlyosabb lemara­dást mutató diákokat. Azok a di­csőség és szégycntáblák, amelyek a mullban használat nélkül poro­sodtak, ma már egyre inkább a versenyizgattruat keltő, építő kritika fórumává válnak. A tanulás ttyen­mődon kezd az egyes osztályok és az egész iskola közös ügyévé válni, a legfejletteb osztályokban a már közösség érdeke elleni merénylet­nek tarfják a rossz feleletet Volt osztály, amelyik az egységes ifjú­sági szervezet megalakítására ké­szülve először azt fogadta meg, hogy három napig egyetlen rossz felelet sem lesz náluk. Miután ezt sikerült elérni, azonnal felajánlot­ták, hogy egy hétig nem lesz gyen­ge feletét. Ma már e felajánlás eredményes befejezésénél tartanak. Ez a néhány példa is mutatja, bogy pedagógusaink ndhink eddig új módszerek jól átgondolt alkal­mazásával, a szovjet pedagógia gyakorlatát köveive, döntően hoz­zásegítik a munkás és paraszt sí ár­mazású diákokat a kult uszná'Usz­térium szaboíálói állal okozóit ki­sebb-nagyobb lemaradások pótlása, hoz és a további lemorzsolódás meg­akadályozásához. Minden pedagó­gus kötelessége, hogy ebben a meg­tisztelő munkában résztvegyen. Megkönnyíti ezt. az a messzemenő támogatás, amelyet Párunk a kri­tikán túl a mindennapi munkában is nyújf a pedagógusok számára, új értelmiségünk kialakításához. Székely Lajos a Szegedi Pedagógiai l.eánvgimnáz,ium igazeatóia. A Magyar Szovjet Társaság közelebb visz célodhoz- Ha ismered a szocialista ember életét, könnyebben közelited meg magad is a szocialista embertípust.

Next

/
Thumbnails
Contents