Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-12 / 109. szám

2 PÉNTEK, tfft. MÁJUS ti lyi tanácsok létrehozására, nem ér véget most, ha &z országgyű­lés & törvényjavaslatot megsza­vazza. hanem minden vonalon tovább folytatódik. — Ez mindazok részéről, akik a tanácsok létrehozása körül felada­tokkal bírnak, megkívánja a továb­bi igen gondos és alapos felkészü­lési, hogy a jelenlegi igazgatási rendszerről a tanácsok rendszerére való átmenet idején zökkenésmeir tesen és zavartalanul folyhassék az ügyek intézése. A tanácsok meg­szervezésének ütemezése segítségé­vel elérjük, hogy a Jelenlegi Igaz­gatási szervek fokozatosan egyesí­tik munkájukat a tanácsok szerve­zetében­— Az elmondottakból kitűnik a tanácsokba beküldött tanácstagokra váró munk» feWösségf el lessége, feladataink középpontjába kell áHf­tanlok rögtön a tanácsok munkájá­nak megindulásakor azt a követel­ményt, hogy eleven kapcsolatot építsenek ki a dolgozó tömegek és az ügyintézés szervei között nyerjék meg a dolgozók közvetlen támoga­tását, mert ez a támogatás meg­sokszorozza erejüket Felelősség a dolgozó tömegek felé — Pontos feltétele a tanácstagok jó munkájának, hogy szüntelenül hassa át őket az a tudat, hogy fe­lelősséggel tartoznak a dolgozó tö­megeknek és ugyanakkor felelős­séggel tartoznak a kortaányza® fe­le is. — A tnf körülményeink között niindcn úgynevezett helyi kérdés. még a legjelentéktelenebbnek látszó városkerületi, v»gy egyszerű kis falusi kérdés is közügy, tehát a dolgozók összeségének szen1 ügye. Gazdálkodjanak a rájuk bízott ér­tékekkel, javakkal úgy, amint a szo­cialista hazafjasság'ól áthatott, né­pe ügyének sikeréért semmi fárad­ságtól vissza nem riadó közíunkcio­n'árlusnak gazdálkodnia kell. — A tisztviselők pedig, akik a helyi tanácsok apparátusában foly­tatják majd munkájukat, a legjobb tudásukkal, legteljesebb odaadásuk­kal vegyék ki részüket a feladatok megoldásából és segítsék a válasz­tott tanácstagokat felelősségteljes munkájuk elvégzésében. A kormány­zat számit a tisztviselők odaadó munkájára. — A köztisztviselői karban Is kedvező változás, kedvező fejlődés ment végbe az utóbb! esztendők so­rán. A köztisztviselők zöme hűség­gel szolgálja a magyar népi demok­ratikus államot. Ezt a megválto­zott magatartást honorálta kor­mányzatunk akkor, aimikor Rákosi Mátyás elvtárs korábban tet® Ígé­retét valóra váltva, a közalkalma­zottak fizetését ez év márciusában általában, a legalsóbb kategóriák­ban pedig tgen jelentős mért&ben megjavttotta. — A köztisztviselők becsüljék meg kormányzatunk részéről íré nyukban megnyilvánult elismerési és bizalmat és szolgálják meg ezt a dolgozó nép ügye iránt odaadó, lel­kiismeretes munkával. A munka sikeréi az MDP vezetése fog|a biztosítani — Amikor az országgyűléstől a tőrvényjavaslat elfogadását és meg­szavazásért kérem, engedjék meg. hogy ennek a nagyjelentőségű tör­vényjavaslatnak befejező részében mégegyszer rámutassak; — A helyi tanácsok létrehozásá­ról szóló törvényjavaslat elfogadá­sával az országgyűlés népköztársa­ságunk további fejlődésének egy újabb fontos feltételét teremti meg. — Ellenségeink szeretnek azzal rágalmazni minkét, hogy mi az ál­lam mindenhatóságárt hirdetjük és valósijuk meg, valóság pedig az, hogy a kapitalista államok népel­nyomó gépezete helyett nálunk, a mi népköztársaságunk államának minden szerve, a legmagasabb és a legkisebb rendeltetése egyformán a dolgozó nép érdekeinek és céljainak szolgálata, — A Magyar Népköztársaság ál­lama lényegének és rendeltetésének megfelelően az állam valamennyi szervének, valamennyi tisztviselőjé­nek kötelessége az ötéves Népgaz­dasági Terv sikeres megvalósításán dolgozni, a szocialista társadalom felépítésért minden erejével szol­gálni. erővel való előmozdítása mellett a munka harcos védelmezése a belső reakció támadásaival szemben ép. pen úgy, mint az imperialisták min­den provokációjával szemben. — A helyi tanácsok is a dolgozó néppel összeforrva, attól soha el nem szakadva erősítsék népűnk nagy harcát, amelyet a nagy Szovjetunió által vezetett hatalmas és legyőzhe­tetlen békefrontban vivunk a hábo­rús gyujtogartók őrült és gonosz ter­veivel szemben. Erősítsék a helyi tanácsok is a béke magyar frontsza­kaszának erejét és szilárdságát, te­gyék még erősebbé a béke magyar bástyáját. — A helyi tanácsok munkájának sikerét is az fogja biztosítani, hogy tevékenységüket az egész dolgozó nép harcát írányitó erő, a magyar munkásosztály sok harcban kovácso­lódott és edződött élcsapata, a Ma­gyar Dolgozók Pártja fogja vezetni. Kádár János elvtárs, belügy­miniszter beszéde után az or­szággyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Utána hosszú percekig dübörgött a képviselők lelkes, ütemes tapsa. , Áttértek ezután a büntető tör­— A helyi tanácsoknak, az egész j vénykönyv általános részéről államunkhoz hasonlóan, főfeladatuk szóló törvényjavaslat tárgyalá­lesz az építés elősegítése, minden sára Végérvényesen szakítunk a burzsoá jogszolgáltatással Molnár Erik elvtárs, előadó, hangsúlyoz.a. hogy a javaslat hatályon kívül helyezi az úgy­nevezett Csemegi-kódexet, amely hetven esztendőn át volt hatály­ban és jellemző kifejezője volt a burzsoá büntetőjognak, A népi demokratikus állam végérvényesen szakít a burzsoá jogszolgáltatás rendelkezéseivel és megállapításaival és olyan büntető törvényeket alkot, ame­lyek nyíltan és félreérthetetle­nül leszögezik, hogy jogrendsze­rünk nem a tőkések és földes­urak. hanem a dolgozó nép ér­dekét védi. Büntetőjogunk a dolgozó nép ellenségeit bünteti A javaslat alapelve kifejező­dik abban & megállapításban, amely szerint a büntető törvé­nyek feladata, hogy védelmet biztosítsanak a társadalomra, veszélyes cselekményekkel szem­ben. Meghatározza a javaslat a tár­fsadatomra veszélyes cselekmé­nyek fogalmát is. megállapítva, hogy „társadalomra veszélyes minden olyan tevékenység, vagy muksz'ás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadal­mi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy veszélyezte ti". Uj büntetőjogunk szempontjából védett tárgy: népköztársaságunk állami, társadalmi, vagy gazda­sági rendje, valamint az állam­polgárok szemétre la JacaC i A Magyar Népköztársaság a büntetést nem a bűncselekmény megtorlása, nem a tettesek meg­alázása, vagy megkínzása vé­gett alkalmazza, hanem azért, hogy a cselekményben és az el­követőben jelentkező társadalmi veszélyességet kiküszöbölje. A szovjet büntetőjog tapasztalatai A Szovjetunió szocialista bün­tető jogának tapasztalatai alap­ján a javaslat új büntetési ne­met iktat be: a javító, nevelő­munkát. Büntető jogunknak a dolgozó nép ellenségei mellett meg kell küzdenie azokkal az el­maradott elemekkel is. akiket oeziályhelyzetük ugyan a mun­kások és dolgozó parasztok álla­ma mellé állit, de megfelelő ne­velég hiányában nem ismerték fel, hogy a Magyar Népköztár­saság a dolgozók állama, tehát a törvények megtartása, a fe­gyelmezett magatartás az 5 ér­deküket is szolgálja. Ma már minden magyar bün. tetőbíróság szakbírákból és népi ülnökökből álló tanácsokban ha­tároz. Ez biztosíték arra, hogy büntető igazságszolgáltatásunk megtalálja és fenntartsa a kap­csolatot a dolgozó nép széles tö­megeivel. Á magyar dolgozó nép olyan büntetőjog elvi alapjait rakja le, amely elvi alapjaiban a burzsoá HtotaKjognái rendű, emberséges, azodatista tételekre épül. A bün te tőtrö vénykönyv általá­nos részéről szóló javaslat jelen­tős állomás a szocializmushoz vezető úton, azon az úton, ame­lyen jogrendszerünk elért ered­ményeinket lerögzítve, az ered­mények megerősítésére, népi de­mokratikus rendünk továbbfej­lesztésére törekedve, a Szovjet, unió szocialista jogának tanulsá­gait és tapasztalatait szem előtt tartva, a Magyar Dolgozók Pártjának irányításával és veze­tésével halad. Kiáltó ellentét az Imperialista országok brutális, népelnvo­mó „igazságszolgáltatásával" szemben Ezután a Magyar Dolgozók Pártja nevében Orbán László elvtárs hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvénykönyv is annak a döntő változásnak az eredmé­nye, amely országunkban a Szovjetunió által történt felsza­badítás következtében valósul t meg. Uj büntetőtörvénykönyvünk újabb bizonyítéka annak, hogy épülő szocializmusunk minden területén milyen felmérhetetlen segítséget jelent a Szovjetunió példája, A mi büntetőtőrvénykönyvünk magasrendű erkölcsi tartalma kiáltó ellentétben van az impe­rialista országok büntető igaz­ságszolgáltatásával, amely mind­inkább a fasizálódás, a nép bru­tális elnyomásának, a szabad­ságjogok lábbaltiprásának és a háború előkészítésének közönsé­ges eszközévé aljasuL Nálunk a fasisztákat, a nép el­lenségeit állítjuk a bíróság elé, az imperialista országokban a nép legjobb fiait vetik börtönbe. Nálunk a háborús uszítókat sújtja a törvény, az imperialista országokban a béke harcosait ül­dözik. Az új büntetőtörvénykönyv életbeléptetése nagy feladatot ró bíróságainkra, ügyészségeinkre. Különösen fontos, hogy az eddi­ginél fokozottabb figyelmet szenteljenek a társadalmi tulaj­don védelmének. A nép vagyonú, nak ellopása vagy megrongálása nem egyszerű lopás vagy ron­gálás, hanem az ilyen bűncselek­mények mögött rendszerint ott van az ellenség keze s az ilyen bűncselekmény mindig politikai következményekkei bír: gyengíti népi demokráciánkat, aláássa a társadalmi tulajdon sérthetetlen­ségének tudatát. Minél gyorsabban halad előre népi demokráciánk a szocializ­mus építésének útján, annál job­ban erősödik az osztályharc, an­nál veszetteibb dühvel támadnak a megdöntött uralkodó osztály emberei bűncselekmények útján is, népi demokratikus rendünk ellen. Bíróságainknak, ügyész­ségeinknek még nagyobb éber­séggel és kérlelhetetlenséggel kell védeniök népköztársaságunk állami és gazdasági rendjét, minden ellenséges cselekménnyel szemben. I Mély szocialista humanizmus Büntetőtörvénykönyvünk mé'y­séges szocialista humanizmusát tanúsítják azok a rendelkezések, amelyek döntően a bűncselek­ményt elkövetők megjavítását és nevelését célozzák. A bíróságok tevékenységének nagyjelentőségű nevelő hatása van az egész nép felé is. Olya­nok legyenek a bírói í;éleiok, hogy segítsék nevelni népünket hazaszeretetre, a szocializmus ügyéért való önfeláldozásra a Szovjetuniónak, Pártunknak sze­retetére, munkafegyelemre, a társadalmi tulajdon féltő őrzé­sére, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartá­sára, a törvények, rendelerek .végrehajtására. Bíróságainkat méttépfaetetlen kapcsolat kell, hogy fűzze dol­gozó népünkhöz. Dolgozó né­pünknek még jobban be kell kapcsolódnia az igazságszolgál­tatás munkájába. A dolgozók­nak tevékenyen részt kell ven­niök a bűncselekmények elleni harcban, forduljanak szembe a dolgozók törvényeink megsértői­vel, tegyék közmegvetés tárgyá­vá azokat, akik népi demokra­tikus rendünket megsértik, köz­vagyont lapnak, háborúra uszí­tanak. i UJ büntető törvénykönyvünk: • nép fogyvero Jogászaink tanulmányozzák a szovjet büntető jogot és bünte­tő igazságszolgáltatást és ismer­jék meg jobban a marxizmus­leninizmus tanításalt. Nem lehet jó bíró népi demokráciánkbaji az, aki a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait nem sajátít! ja el. I Orbán László elvtárs végül hangsúlyozta, hogy az új bün­tetőtörvénykönyv hathatós fegy­ver lesz a dolgozó nép kezében abban a harcban, amelyet ai nagy Szovjetunió vezetésével a béke védelmében, a Magyar Dol­gozók Pártja és Rákosi Mátyás vezetésével a szocialista Magyar­ország felépítéséért folytat. Végül Sásdi Ernő szólalt fél és a törvényjavaslatot a Függet­len Kisgazda Párt és a maga nevében elfogadta. I Az országgyűlés legközelebb! ülését ma délelőtt 10 órakor tartja. Az ülésen folytatják & bün tető törvénykönyv általános részéről szóló törvényjavaslat tárgyalását A minisztertanács rendelete a műszaki és egyes adminisztratív dolgozók prémiumrendszeréről A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa rendeletcrt adott ki a műszaki ét egyes adminisztratív dolgozók prémium-rendszeréről. A jelenlegi bonyolult, bürokratikus, nem az egyéni teljesítményekre tá­maszkodó prémiumok helyett * m>­nisztertanács a szocialisa bérrend­szer elvének megfelelő, egyéni telje­sítményen alapuló rendszert ldván bevezetni a termelést Irányító dol­gozók (igazgatók, osztályvezetők, csoportvezetők) jutalmazására. Az új rendszer célja az, hogy a terme­lés Irányítóit fokozottan tegye ér­dekeltekké a termelés emelésében. A rendelet megállapítja, hogy a közületi vállalatoknál, ipari, keres­kedelmi, vagy egyéb központoknál, az egyesüléseknél, úgyszintén a gaz­dasági irodáknál alkalmazott mű­szaki, valamiot irányító munkát végző adminisztratív dolgozókat a rendeletben megállapított szabályok szerint prémiumban lehet részesí­teni. Á prémium-rendszerben dolgozó munkavállaló munkabérében két •észt kell megkülönböztetni, az alapbért és a prémiumot. A prémi­um alapjául szolgáló feladat kitű­zése során elsósorban három fel­adatcsoportot kell figyelembe ven­ni; 1. a termelés (forgalom) emelé­se, 2. az önköltség csökkentése, — mindkettőnél a kitűzött tervek túl­teljesítése, — 3. minőség javítása. Prémium alapjául csak olyan fel­adatot lehet kitfizni, amelyre vonat­kozólag a könyvelés és általában az üzemi adatszolgáltatás megbízható adatokat tud nyújtani. A prémium alapjául általában 1, legfeljebb 2—3 feladatot le­het kitűzni. Ezek közül rendsze­rint egy feladat teljesítése ha­tározza meg a prémium mérté­két. Míg az esetleges többi fel­adatot olyan feltételként kell megjelölni, amelynek nem teljesí­tése az egyébként járó prémium kifizetését kizárja. Például a munkavállaló a selejtcsökkentés minden százaléka után prémium­ban részesül, feltéve, hogy a ter­melési tervét teljesíti. Ha a ter­melési terv teljesítése 100 száza­lékom alul marad, prémium ak­kor sem jár, ha a selejt egyéb­ként csökken. A prémium alapját szolgáló feladatot, valamint a kizáró fel­tételeket meg lehet változtatni hat hónap eltelte után. A prémium elszámolásának rendszerét úgy kell megállapí­tani, hogy az minden érdekelt dolgozó számára világos és ért­hető legyen. A prémiumot lehe­tőség szerint az annak alapjául szolgáló eredmény elérését köve­tő naptári hónap folyamán, de lehetőleg a bérfizetéssel együtt kell kifizetni. I A rendeletben megállapított prémiumrendszert először a gyár-, az építőiparban, a bányá­szatiban és a közlekedésiben veze­tik be. A prémiumrendszer beve­zetéséhez szükséges végrehajtá­si utasítást az Országos Munka­bér Bizottság alja ki. Má/us 24-én Szegeden tart előadást az Állami Bábszínház társulata Az Állami Bábszínház fennál­lása óta első ízben, vidéki kör­útra induL Első vidéki előadá­sát május 24-én Szegeden tart­ja. Utána Kecskemétre, Ózdra, Miskolcra, Nyíregyházára, Deb­recenbe, Sopronba és Győrbe utazik az Állami Bábszínház társulata. Makóra, Vásárhelyre és Szentesre viszik Szegedről a szovjet grafikai kiállítás anyagát Szegeden Igen nagy tömegek lá­togatták napról-napra a Szovjet Gra­fikai Képkiállftást, amely szebbnél­szebb művészeti alkotásokban mu­tatta meg a szocialista-realista mű­vészet nagyszerű kifejező erejét. Olyan alkotásokat láttak itt a dol­gozó tömegek, amelyek megörökítik az újtipusú ember, a szovjet ember alakjait és gazdag belső világukat tükrözi vissza. A portré-művészet, lirai tájképek, a nagy Honvédő Há­ború eseményeinek és a békés al­kotó munka lendületének képei al­kották a kiállított művészi anyagot. Ezt a nagysikerű művészi kiállí­tást most a Magyar-Szovjet Társa­MepkezdldSlt a Peking—Moszkva távbeszélü- és táviróvonai építése 'A Peking—Moszkva távbro szélő- és táviróvonai építési munkálatai megkezdődtek, SAKK EREDMÉNYEK Szmiszlov — Boleszlavszkij függő, Szabó—Kotor 1:0 (Szabó első győ­zelme), Keresz — Flohr döntetlen, Stahlberg—Najdorf függő, Bronstein -tt-O! aitbal AOntedca. ság továbbviszi a megyében és va-i sárnap Makón nyitja meg ünnepé­lyes keretek között. Innen Hódme­zővásárhelyre viszik át, majd pedig Szentesen mutatják be ezt a rend­kívül értékes kiállítási anyagot.

Next

/
Thumbnails
Contents