Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-09 / 106. szám
Egységgel a békéért, a háborús gyújtogatok ellen! A GYŐZELEM HADSEREGE A szovjet dolgozók hatalmas május elsejei ünnepségén pompás díszszemlén vonultak fel a diadalmas Szovjet Hadsereg egységei is. Képünk a moszkvai Vörös-téren felvonuló szovjet 'nehéztüzérség egy csoportját mutatja. A Szegedi Tudományegyetem Tanácsa tiltakozott Joliot-Curie eltávolítása ellen A Szegedi Tudományegyetem Tanácsa hétfőn délben ülést tartolt, amelyen foglalkozott Frederic Joliot Curie profeszornak, a világ egyik legnagyobb tudósának ügyével. . Helényí Géza professzor, Kossuthdíjas tudós ismertette, hogy Frederic Joliot-Curiet a francia népellenes kormány felfüggesztette az atomerők kormánybiztosi tisztségétől és kizárta a tudományos kutató bizottság tagjai sorából. Hetényi professzor indítványában hangsúlyozta, hogy Joliot-Curie neve az egész világon ismert, nemcsak kiváló tudós, hanem a francia ellenállási mozgalom egyik hőse, a nemzetközi békemozgalom kimagasló alakja, aki önzetlenül küzd azért, hogy a tudomány minden vívmánya a haladás és a béke, a dolgozó ember ügyét szolgálja. Javaslatára az Egyetemi Tanács határozatot hozott, amelyben megállapítja, hogy a Szégedi Tudományegyetem Tanácsért és tanári karát mélyen megdöbbenti és a legnagyobb mértékben felháborítja az a tény. hogy Joliot-Curiet, a világhírű tudóst helyéről eltávolitortták. Ez nemcsak a tudomány szabadságának brutális módon tőrtént njegsértése, hanem eléggé el nem Ítélhető kísérlet annak megakadályozására, is, hogy a tudományos kutatás eredményei az egész emberiség közkincsévé váljanak az emberi haladás szolgálatában — hangsúlyozza a Szegedi Tudományegyetem Tanácsának határozata. Az Egyetemi Tanács határozatáról értesítette a vallás- és közoktatásügyi minisztert, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát, A szovjet irodalom tanulság és példa mindenki számára Söíér István előadása a szovjet irodalomról A Matgyióc-Saovjet Társaság Egye. Uíni Szervezera szómba-on délután kultúrműsort rendezett, amelynek keretében Sőtér István elvtárs, író, a. Szegedi Egyetem tanára előadást •ártott a szovjet irodalomról. A szovjet irodalomnak vonnak értékes, hadiadó hagyományai, a nagy orosz realisták, különösen Tolsztoj és az orosz forradalmi demokrácia nagy harcosai, Csernisevzshij, Bjelinszkij, Dobrljubov, az orosz irodiaioaweimélet és kritika kjaSBakusatt. Az orosz irodalom számára hatalmas továbbfejlődési lehetőséget adott a Nagiy Októberi Szociális'la Forradalom, amely megteremhet te az új társadalmat, új államot és új gjaizdaságlot s az újtipusú, szocialista embert. Ekkor jelenik meg Gorkij a színen, aki a kialakuló szocialista irodalom kapujában ál'l, a szocialista realizmus uujaiként. Az ő nyomán bontakozott ki az az irodalom, amelynek hősei a doligoeó, építő szovjet emberek, 1 r nek stz új, hatalmas irodalomnak e nagyjai, Alexej ToUsjoj, Solo. hov, Iljin, A. Bflck, Ázsájev stb. ir'nd kitűnően látják éi írój feüaidat i.kat, amikar író' működésük „nem vilamely életunt hősnőt szolgál, nem az unatkozó és elhízástól .szemvédő felső tízezret hamm a dolgozók millióit és tízmillióit, okik az ország virága, ereje, jövendője" (Lenin). Megmutatja ez a® irodalom, ncgy miképp alakul ki a szocialista embertípus, megmutatja, hogy milyen ldbető«é@ek, ragyogó pers'-'0k iívák nyílnak a dolgozó ember s-áiuára a szocialistái társaidwlomh r>, megmutatja, hogy milyennek kell lennie a szocialista hazát védő k?jtonánajk, a tennelé«t, az építést hősiesKin azolgláiló dolgozónak. Sőtér elvtárs eladása egy láncszeme voR annak a folyamat nek, amelyet a Magyar-Szovjet Társeiság orszá.gazerte végez a szovjet irodalom megismertetése és megazenettetése ügyéiben. A Horthy-korszak agyonhallgatta és eltorzította a szovjet és orosz irodalmat, A fordítók gondosam kerülték az orosz forradalmi demokróica nagy harcosait, Bjelinszkijnelc, Cser'üsevszkijnek, Dobroljubovnak nevét és igen kevesen ismerhették nálunk.. Elhallgatták Szaltikov-Scsedrint, akiben tv, új or-osz irodallotn olyan szatirikust produkált, amelyet a vUáigtirodalom Swift óta nem ismert. Az Októberi Szocialista Forradalom óta kibontakozott szovjet irodalmat pedilg, atot az irodalmat, amely példa és tanulság minden becsületes és haladó eimber számárai, agyonhatlgaftáik, megrágalmaz Dák, híveit, ismerőit is üldözték. So ér elvtárs előadásához — melyet a jelenlevő dolgozók, egyetemi hallgatóik, értejmiiségiek nagy órdteklődéösel hallgatták végig — kulturális műsor is csatiakozotl. Ennek keretében Kutrucz Eva, a Zenaikonziarvialtórium tanárnője Kollár Pál kíséretével egy Rimszkij-Kor. eakov dailt és két kirgiz népdalt mutafott be, a Szegedi Kendc-rfanó Vegyesikara pedig dr. Endrődy Ferenc vezényletével szovjet, és magyar kórusműveket énekelt, dr. Szabolcst Gábor 'Enárságéd, Kiss Katalin és Molnár Erzsébet bölcsész hallgatók Majakovszkij és Dzsambul verseket adtak. elő. Ot évvel ezelőtt tortént a hitleri hadsereg teltétel nélküli megadásának napján .,. Zsukoo marsall a szolgálattevő tiszthez fordult: — Kérem, vezessék be a német hadseregfőparancsnokság képvise. tőit! A német tábornokok beléptek a terembe. Élükön Keitel tábornagy. A számára szégyenteljes órában is festői hatásra pályázott; felemelte és nyomban lebocsátotta marsallbotját. Arca sápadt volt. A tolmács közvetítette Zsukov marsall szavait; — A feltétel nélküli fegyverletétel okmányát fogják az arak aláírni! Keitel bólintott, majd bemutatta a német főparancsnokság felhatalmazását a fegyverletétel aláírására. Zsukov kezével mutatta a helyet, ahol a tábornagynak az asztalnál ülnie kell, hogy az okmányt aláírja. Keitel elvörösödött, az asztalhoz lépett, leült és tolla felszántotta nevét a papírlapra... Így folyt le 1945 május 8-án a háború befejezését jelentő okmány aláírása Berlinben. A béke híre villámgyorsan elterjedt az egész világos. A nagyvárosok utcáit hatalmas emberáradat öntötte el és mámoros örömmel ünnepelték a fasiszta támadók felett aratott győzelmet. Mindenki érezte, hogy életének áj szakasza kezdődik. Díszoklevéllel tünteiték ki a páiyakennfartási almühely legjobb dolgozóit Néhány nappal ezelőtt ünnepélyes keretek között osztották ki a MÁV pályafenntartási almühely élenjáró dolgozói kőzött a szaktanács díszokleveleit. Díszoklevelet kaptak: Zoltánfi István élmunkás, Diviki Károly élmunkás-kovács, Varga István élmunkás-lakatos, Császár Nándor villanyhegeszrtő, Szabó János asztalos és Néda István öntőmester. A kitütetettek büszkén vették át az oklevelekert és megígérték, hogy ezután még öntudatosabban végzik munkájukat, ötéves tervünk sikeres végrehajtása érdekében. Kocsis Sándor. Szeged dolgozói ezideig már kért értékes előadást hallottak, amelyeket a Központi Előadó Iroda tagjai tartottak meg Szegeden. Vasárnap, május 14-én Kató István elvtárs, a Központi Előadó Iroda tagja a magyar munkásmozgalom történetéről tart előadást. Az előadás az 1919-es eseményekkel foglalkozik. SZILÁRDÍTSUK MEG A MUNKAFEGYELMET Hatalmas eredményeket értünk már el a termelés területén, a szocialista munka frontján, azonban korántsem szabad azt hinni, hogy az eredmények mellett nincsenek hibák, minden rendben folyik és minden gátló körülmény nélkül haladunk előre szocializmust építő ötéves tervünk megvalósítása felé. ötéves tervünk első negyedévi eredményei mellett megmutatkoztak azok a hibák is, melyek nagyban fékezik a lendületet, megtörik a további fejlődés még nagyobb méretekben való kibontakozását. A SzOT elnöksége május hetediki határozatában az elért eredmények ismertetése mellett rámutatott azokra a káros jelenségekre, melyek mintegy féket jelentenek nemzetgazdaságunk további felvirágzásának útján. Megszívlelendő ennek a határozatnak minden egyes pontja, hiszen ezeknek nagyrésze általánosságban, vagy részleteiben egyaránt vonatkozik kisebb-nagyobb mértékben a szegedi üzemekre is. Országosan leszögezte a határozat, hogy a termelékenység emelkedése nem tartott lépést az életszínvonal, a munkabér növekedésével. Ennek egyik legdöntőbb oka a normák, a bérezések terén megmutat; kozó lazaságok, csalások, zavarok. Szegeden is elmondhatjuk, hogy az egyre nagyobb szocialista öntudatra ébredő dolgozók ezrei mellett akadnak még elmaradott, nem eléggé öntudatos dolgozók, akik a munkához való rossz viszonyukkal gátolják a termelés emelkedését, népgazdaságunk további megerősödését. Megtörtént Szegeden is például a Magasépítő Nemzeti Vállalatnál, hogy egyes dolgozók bércsalásokkal kísérleteztek. Igy többek között előfordult az egyik munkálatnál, hogy 500 darab téglát akartak elszámolni és csak azután derült ki: a bemondott mennyiségnél jóval kevesebb került végeredményben beépítésre az illető falrészbe és már egyébként is 150 téglát felhordtak a munkahelyre, amit szintén jogtalanul akartak elszámolni, mint odaszállított téglamennyiséget. Más esetben megtörtént, hogy a habarcsos ládát félig rakták meg, úgy vitték a munkahelyre és egész láda habarcs feldolgozását akarták elszámolni. Nemcsak bércsalási kísérletekben és a Magasépítő NV-nél voltak hibák a munkafegyelem területén, hanem más szegedi üzemekben is. Igen gyakori jelenség például a munkaválogatás. A dolgozók több helyen — mint ahogy azt a SzOT határozata országos vizonylatban is leszögezi —, nem szívesen dolgoznak olyan munkafolyamatban vagy munkadarabon, amellyel nem lehet „sokat keresni". Igy például igen élesen megnyilvánult ez a Pick szalámigyár csontozó üzemrészében. Itt a dolgozók egy része valóságos közelharcot vív azért, hogy a feldolgozásra kerülő marhuhúsdaxabok közül a fiatalabb állatokét kapják munkába, mert azt sokkal gyorsabban és könnyebben lehet elkészíteni. Megtörtént, hogy a feldolgozás alatt álló húsdarabot még ki sem csontozták teljesen, máris kirohantak és hozták a másik — természetesen fiatalabb — húsdarabot. A Szegedi Kenderben is megnyilvánulnak hasonló tünetek. Például mikor a vizesfonó üzemrész a gépek tisztítása és karbantartása folytán egy időre leállt, nem akartak átmenni a dolgozók másik üzemrészbe munkára, vagy a vágóknál általában nem akarnak dolgozni, mert azt mondják, hogy ott nehezebb a munka és kevés a fizetés. A bérezés körül zavarok fordultak elő a Szegedi Pamutipari NVben is. Itt az történt, hogy a művezetők nem vezették be a dolgozók nevét és a munkaidejét az egyes munkanapokon. Volt olyan dolgozó, aki bár ledolgozta a hetet, mégis ilyenformán csak kéthárom napot akartak neki el szá-1 molni. Természetes, maga az eset igen jelentős bércsalásokra is módot nyújt. A Szegedi Dohánygyár-* ban is nyilvánultak meg lazaságok a munkafegyelem területén, konkré' ten a munkaidő alatti ide-oda sétálgatásban és abban, hogy egyes dolgozók munkaidejük tartama alatt félrevonultak cigarettázni. Emellett több szegedi üzemben történtek gondatlanság folytán különböző üzemi zavarok, géptörések. A Szegedi Kenderfonógyárban például többezer forintos kárt okozott a kártolóban, hogy egy kefe esett a gépbe, amitől a gép eltörött és leállt. Egy másik termelő üzemünkben egyenesen az első negyedévi terv teljesítését gátolta meg a gyakori géphiba következtében előállott üzemzavar. Gyakran előfordult a szegedi üzemekben is, hogy a dolgozók és a normafelvételezők között rossz viszony volt, különböző jogtalan tiltakozások hangzottak el s ezek a megnemértésből, vagy rosszindulatból eredő viták igen károsak voltak a termelékenység emelkedésére, a termelés fokozására, minőségének megjavítására. Ezenfelül a termelés területén nem volt kellő mértékű az éberség a szegedi üzemekben sem. Igen sok esetben a hibákat késedelmesen vették észre, nem figyeltek fel azonnal a káros jelenségekre. Ez a néhány kiragadott példa is azt bizonyítja, hogy komoly intézkedésekre van szükség a munka megjavítása területén a szegedi üzemekben is. 'A' SzOT határozata leszögezte azokat a tennivalókat, melyek végrehajtásával ki lehet javítani a hibákat, fel lehet számolni a termelésben megmutatkozó hiányosságokat. A munkák megjavításához szorosan hozzátartozik a politikai, felvilágosító munka mellett a munkafegyelem megszilárdítása, az üzem, a vállalatvezetés megjavítása. Nem szabad liberálisan kezelni a munkafegyelem területén megmutatkozó lazaságokat, szigorúbb eljárásokat kell indítani, nem úgy, mint eddig. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy jó felvilágosító munka révén a dolgozók maguk is öntudatosabbakká váljanak és saját maguk is feltárják a hibákat. Emellett szükséges, hogy egy pillanatra se feledkezzünk el róla: a hibák és zavarok mögött a tudatlanság, vagy gondatlanság mellett legtöbbször az ellenség keze van. Fokozni kell tehát az éberséget. Természetesen — mint ahogy azt a határozat megállapítja —, biztosítani kell a jó bérezést, a jó bérelszámolást, mely azután kiegészíti a felvilágosító munkát, hozzájárul a dolgozók és a normafelvételezök közötti viszony megjavításához is. Mindezek az eredmények azonban úgy érhetők el, ha a szakszervezetek szoros együttműködésen a pártszervezetekkel, — magukévá téve azok irányítását, — végzik munkájukat. Ugyanígy együtt kell működni a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a vállalatvezetőségekkel, segíteni kell azok munkáját, de egyben ellenőrizni is. A SzOT elnökségének határozatát a legrövidebb időn belül át kell vinni a gyakorlatba. Ez most a legdöntőbb feladatok egyike a szegedi üzemek előtt is. Éppen ezért minden egyes szakszervezeti vezetőnek, funkcionáriusnak alaposan tanulmányoznia kell és ki kel] konkretizálnia a határozatot az egyes üzemekre. Emellett ismertetnie kell azt a dolgozók legszélesebb tömegei között, hogy a határozat minden egyes pontja tudatosodjék és valóban bekövetkezhessék az az újabb fordulat a termelés frontján, amely a hibák kiküszöbölése és a munka megjavítása útján elősegíti ötéves tervünk mielőbbi végrehajtását. Hódmezővásárhely nővényápolási párosversenyre hívta Szeged dolgozó parasztságát A termelőszöv.atkftzei j csoportok újabb versen ymozgaima visszhangra talAlt az egyénileg gazdálkodó panartazjaink között is. Vásárhelye kutes parasztjai után Szentes dolgozd parasztsága hívta kl növényápolási versenyre a megye összes városét és péroeversenyre Csongrád dolgozó parasztságát. Vasárnap pedig Hódiiiezővásárhely par rasztgyűlés keretébein fogadta el a versenykihívás® és lépest versenybe Szegtad parasztságává!. A szentesiek a növényápolás! versenykihívásukban vállalták: A cukorrépát június 25-ig háromszor megkapálják, ha a növény megkívánja többször végeznek gazoló ka. páJást, A kukoricát június 15-ig szántén háromszor kapálják meg, gazoló kapálást itt Is még többször végeznek a kukorica beéréséig. Június lö-ig a napraforgót háromszor kapálják meg és a lent, a kender® május 10-ig, a lucernát, lóherét május 20-ig gyomlálják ki. Felülebi vetésnél a rizst vetés után azonnal 15 cerati méteres vízael elárasztják, a földbe vetett rizsnél átfutó öntözést alkalmaznak. A gyomlájúlius 15-ig elvégzik, A kiritkult vetést utánapalámtáizzák június 20ig. Dohánypalánt árnál a megeredés után idomnál hozzákezdenzk a kapáláshoz és azt június 15-ig bevégzák. A gyapot eisö kapálását május 31-ig a másodikat június 15-lg fejezik be. A harmadik kapálás a gyapot virágzása alatt történik az figyeléssel egybekötve. A paprika háromszori kapálását június 30-ig, a vöröshagyma második kapálását június 15-ig bevégzik. Mindkettőnél ha a növény megkívánja többször végeznek gazoló kapálást. É