Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-09 / 106. szám

Megérkezett Budapestre a Szakszervezeti Világszövetség ülésélt résztvevő szovjet küldöttség A SzOT elnökségének határozata vn. ÉVF. 106. SZÁM. ARA 50 FILLÉR KEDD, 1950. MÁJUS 9. A GYŐZELEM NAPJA „Mától fogva Európa fölött a né­pek szabadságának és a népek kö­zötti békének hatalmas zászlaja leng. Három évvel ezelőtt Hitler világgá kürtölte, hogy feladatának tekinti a Szovjetunió szétdarabolását és Kan­kázas, Ukrajna, Bjelorusszia, a Bal­tikum és más területeinek leszakító_ sát. Nyíltan kijelentette: összezúzzuk Oroszországot, hogy soha többé ne tudjon lábraállni. Ez három évvel ezelőtt történt, de Hitler örült terve nem valósulhatott meg — a háború folyamán ez a terv összeomlott. Ép­pen ellenkezője történt annak, amire a hitleristák áhítoztak. Németorszá­got tönkreverték. A német csapatok megadták magukat. A Szovjetunió győzelmet ünnepel, de — nem szán­dékozik sem szétdarabolni, sem meg­semmisíteni Németországot. Elvtár_ sak! A Nagy Honvédő Háború teljes győzelmünkkel fejeződött be. A há­ború korszaka Európában véget ért. A békés fejlődés korszaka megkez­dődött." Ezt mondta Sztálin elvtárs öt év­ve! ezelőtt. A szavak a világ minden részén eljutottak a dolgozók milliói­hoz, akik a háború nyomorúságait szenvedték hosszú évek óta. A bé­kés fejlődés korszakát meghirdető szózat millió és millió dolgozónak hálás és reménykedő tekintetét for. dította ismét a Szovjetunió, a szov­jet nép felé, amely megszabadította a világot a fasiszta rabló támadótól, a hitleri agressziótól, a félelemmel teli élettől. Ennek a háborúnak hatalmas áldozatai voltak, — 45 millió ember pusztult el a frontokon, a fasiszta barbárok kínzásai és a légibombázá­sok következtében. Felbecsülhetetlen anyagi értékek semmisültek meg. A háború fősúlyát a szovjet nép visel­te és azoknak a szovjet harcosoknak nevelt, akik Moszkva és Leningrád alól Berlinig űzték az ellenséget, örök dicsőség övezi. A zseniális Sztálini stratégiának, a szovjet népnek ez a győzelme te­remtette meg a tartós és demokra­tikus békéért folytatott harc feltéte­leit. Ez a győzelem szakította ki a népi demokráciák népeit a kapita­lista rabságból, ez a győzelem te­remtette meg az alapjait annak a le­győzhetetlen béke'tábornak. amely ma a világ minden részén szilárdan el­lenáll az imperialista háborús ag­ressziónak. Az imperialista agresszióval, az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország példátlanul aljas támadó terveivel szemben Európa és Ázsia népei most már egyre határozottab­ban lépnek fel. Napról-napra növe­kednek a demokratikus erők az egész világon, napról-napra növekednek a béke erői. Az imperialista államokban nap­ról-napra fokozódik a munkásság ellenállása a kapitalista kizsákmá­nyolással szemben, a'Szovjetunióban és a népi demokráciákban minden nap újabb és újabb eredményeket hoz a termelés frontján. 1945 május 9-e a dolgozók nemzetkőzi szolida­ritásának. a proletár nemzetköziség­nek hatalmas eseménye volt és meg­teremtette alapját annak a nemzet­közi szolidaritásnak, amely ma a Szovjetunió körfii egyre hatalma­sabb méreteket ölt a tartós és demo­kratikus békéért vívott harcban, az atomfegyver betiltásáért és a nagy­hatalmak egyenlő jogon alapuló együttműködéséért vívott küzdelem­ben. A Szovjetunió és a többi békesze­rető állam győzelme a hitleri Német­ország felett, egymagában még nem biztosította azonban a földkerekség milliói békevágyának megvalósu­lását. ,,A háború megnyerése — mondotta Sztálin elvtárs néhány hó­nappal a hitleri Németország fegy­verletétele előtt — még nem jelenti azt, hogy a népek számára a jövő­ben biztosítva van a tartós béke és a szilárd biztonság. A feladat nem­csak abban rejlik, hogy megnyerjük a háborút, hanem abban is, hogy te­hetetlenné tegyük az új agresszió és új háború keletkezését, ha nem örök­re, de legalább hosszú időre." A közefauultbon lejátszódott ese­mények az elvetemült Imperialista provokál cófc is megmutatják, hogy igaza volt Sztálin elvtársnak. 1945 május 9-e még nem jeleníette a tartós béke teljes biztosítását. Nem jelentette azért, mert ® burzsoázia minidig, amikor ingó, korhadt rönd­saere veszélyben van, mint utálsó szalmaszálhoK, a háború felidézé­séhez nyúl. A háború és a kapita­lizmus azonosak egymással, mart egymásból folynak, édestestvérei egymásnak. De van emellett a® élvoteműlt ha­talom mellett a világon egy másik hatalom is, a béke erfltoek hatál­ma. A kommunizmust, a szocializ­must építő túr^ad^lrnelk, a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok fejlődési lehetőségeit a béke — és csak a béke biztosítja. A népi demokráciák és a> Szovjetunió azono­sak az alkotó, a termelő békével. Má­jus elsejéin Moszkvában, Budapesten, Bukarestben, Szófiában, Tiranában, Prágában, Varsóben, Pekingben, Ulan-Bátorban a dolgozók között ott meneteltek ezeknek az államoknak a katonái is. A Vörös-téren felvonul­tak a világ legíéjletébb és legerő­sebb hadseregének tankjai, ágyúi, repülőgépei — a béke fegyverei. Ezekef a fegyvereket ezeket az erő­ket senki és semmi nem győzheti le. Mert ereket a dolgozó népek, Sztálin elvtárssal az élén kovácsol­ták acélkteméonyé. 1945 május 9-e ólta őt esztendő telt el a népek megfeszített bőké­harcának 5® éve. Ebben a harcban a magyar nép, Csongrád megye dol­gozói is kivették részüket Az újjá­épített üzemeink és az új üzemek, újjáépített lakóházaink, iskoláink, új munkásbérházaink és középüte­fcednfc, — minden amit a háború pusztításaiból helyrehoztunk, vagy azóta újat alkottunk — agy-egty mozzanata volt ennek a harcnak. Emelkedő százalékaink a termelés­ben, egyre szaporodó és erősödő traktorállomá&a/ink, minden egyes új termelőcsoport unfc, állami gazdaságunk egy lépés; jelentett előre e Szfaliin elvtárs mutat ha úton, — az új háború keletkezésé­nek a megakadályozásában-. 1073 békebraottságunk, a 328.653 aláírás a békeíveken, amelyeiket a megyé­ben kibocsájtottafc, újcíbb lépést je­lentenek Itt nálunk is a béke meg­védése felé. Jelentik ezek a szá­mok Csongrád megye dolgozó né­pének szilárd elhatározását a bé­keharc még erélyesebb eszközökkél való folytatása mellett, jelentik evek a számok dolgozóinknak hű­ségnyilatkozatát a bóketdbor veze­tője, a Szovjetunió mellett és jelen, lik dolgozóink szeretétét Sztálin elvtárs iránt. Jelentik a bizalmat sikereink szervezője, békénk szilárd őre, Pártunk iránt és népünk oda­adó hűségéf Pártunk és a magyar nép nagy vezére, Rákosi elvtárs jrárit. A győzelem pillanata. Sztálin elvtárs közvetlen munkatársainak a térképen mutatja a Szovjet Hadsereg diadalmas elő nyomulását, amelynek végén saját barlangjában 8emmisitette meg a fasiszta fenevadat. (Právdin festménye.) Hatalmas lelkesedéssel csatlakozott a képviselőház a csehszlovák nemzetgyűlés békeüzenetéhez Ax országgyűlés holnap tárgyalja a helyi tanácsokról sxőló törvényjaslatot elbeszélget velük, kérdezgeti őket reg s népünk és a baladó emberi­Uj ülésszakra ült össze a Magyar Népköztársaság parlamentje. Hétfőn délelőtt már jóval 11 óra előtt meg­teltek az országgyűlés üléstermének folyosói. Háromnegyed 11 órakor érkezett a képviselőház folyosójára Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép forrón szeretett vezére, a Párt főtitkára. Nagy szeretettel veszik kö­munkájukról, eredményeikről. Ti­zenegy órára megtelik a képviselő­ház ülésterme. Negyed 12-kor a kép­viselők helyükről felállva tapssal üdvözlik a kormány tagjait, akik Rákosi elvtárs és Dobi István veze­tésével lépnek a terembe. Az ülést Drahos Lajos elvtárs, az országgyü­rül a képviselők és Rákosi elvtárs' lés elnöke nyitotta meg. Büszkók vagyunk arra, hogy a nagy Szovjetunió­vezette egységfrontban harcolunk a világ békeszerető népeivel együtt Az elnök bejelentette, hogy a csehszlovák parlamenttől békeüze­net érkezett a magyar országgyűlés­hez: Az üzenet felolvasása után Dra­hos elvtárs a következő bejelentést tette: — A Béke Hivel VUágkongresz­szusa bizottságának a világ vala­mennyi választott képviselőtestüle­téhez intézett felhívását a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa február 23-án tartott ülése elé ter­jesztette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyhangú határozatában ünnepélyesen kötelezettséget vál­lalt az ország dolgozó népe és az országgyűlés nevében, hogy a fel­hívásban foglaltakat támogatni I gyűlés egyhangú lelkesedéssel elha­fogja. A Népköztársaság Elnöki | tározta, hogy csatlakozik a cseh­Tanáesa kimondta, hogy batároza- szlovák nemzetgyűlés határozatá­tában kifejezésre kívánja jnttatnl hoz. Rónai Séndor elvtérs az Elnöki Tanács elnöke, Szabó Piroska elvtérsnő az Elnöki Tanács titkára lenségi Népfront elnökétől levél ér­kezett az országgyűléshez, amely­a magyar dolgozó nép szolidaritá­sát a világ minden békeszerető népe iránt, amelyek a nagy Szov­jetunió vezetésével harcolnak a háborús uszítók ellen a tartós bé­kéért. — A magyar dolgozó nép mil­liói a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoznak a stockholmi béke­konferencia felhivásához. Az or­szágban 26.326 békfvédclmi bizott­ság alakult, 7,123.620-an irták alá a békéért folyó harcra való fel­hívást. (Lelkes taps). Büszkék va­gyunk arra, hogy a nagy Szovjet­únió-vezette egységfrontban harco­lunk a világ békeszerető népeivel, együtt. Az elnök javaslatára az ország Drahos Lajos elvtárs ezután meg­emlékezett Rudas László elvtárs el­hunytáról és méltatta a magyar dolgozó nép nagy halottjának mun­kásságát. A képviselők egyhangúlag elfogadták az elnök javaslatát, bogy Rudas László emlékét az országgyű­lés jegyzökönyvében megörökítsék. Az elnök azután bejelentette Sza­kasits Árpádnak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter lemondását, valamint azt, hogy Olt Károly pénzügyminiszterré történt kinevezésével az Elnöki Tanács tit­kári tisztsége megüresedett. Közölte, hogy Rákosi Mátyás miniszterei­ben a Magyar Népköztársaság El nöki Tanácsa elnökének Rónai Sán­dort, titkárának Szabó Piroskát, és a megüresedett elnöki tanácsi tag­ságra Házi Árpádot javasolja. 'A'z országgyűlés egyhangú lelke­sedéssel megválasztotta Rónai Sán­dor elvtársat az Elnöki Tanács el­nökévé, Szabó Piroska elvtársnőt az Elnöki Tanács titkárává, Házi Ár­pád elvtársat pedig az Elnöki Ta­nács tagjául. Szabó Piroska lemondott ország­gyűlési jegyzői tisztéről és helyébe az országgyűlés Sárii Rózsi képvi­nökhelyettestől, a Magyar Ffigget- selőt választotta meg. A magyar nép hálája és szeretele Sztálin elvtárs Iránt Ezután Kádár János elvtárs bel­ügyminiszter benyújtotta a népi ta­nácsról szóló törvényjavaslatot, Ries látván elvtárs igazságügyminiszter pedig a büntető törvény általános részéről szóló törvényjavaslatot. Szabó Piroska elvtársnő a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának tit­kára beszámolt az országgyűlésnek az Elnöki Tanács működéséről. Rá­mutatott arra, hogy ötéves tervünk fokozottabb védelme céljából hozta meg az Elnöki Tanács a tervgazdál­kodás büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendeletet. A felszaba­dulás ötödik évfordulója alkalmá­ból gyakorolt közkegyelem eddig alig ismert mértékben széleskörű kegyelmet gyakorolt. — Törvényerejű rendelet nyilvá­nította a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepévé április 4-ét. fel­szabadulásunk évfordulóját. A tör­vényerejű rendelet kifejezésre jut­tatta a magyar nép háláját és sze­ség tanítója és Igaz barátja, a nagy Sztálin iránt. (A képviselők felállva, hosszantartó lelkes tapssal éltették Sztálin generálisszimuszt). Beszámolt ezután Szabó elvtárs­nő az Elnöki Tanács által hozott határozatokról is, különösen ki­emelve a Béke Hivei Világkongresz­xzusa állandó bizottsága felhívásá­nak elfogadásáról hozott ünnepélyes egyhangú határozatot. A Ház a beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Hegedűs András beter­jesztette az országgyűlés ügyrend­jének elkészítésére kiküldött ház­szabálybizottság jelentését. A jelentéshez Dnlin Jenő szólt hozzá. A jogi, gazdasági, külügyi és kulturális bizottság tagjai 'A'z országgyűlés tagjai egyhangú­lag elfogadták az új ügyrendre vo­natkozó javaslatot. A bizottság tag­jai a következők: Jogi bizottság: Dénes István, Du­lin Jenő. Hajdú Gyula, Halász Ala­dár, Kádár Robertné, Kiss Károly, Kovács István, Kristóf István, Mol­nár Erik, Nánási László, Orbán László. Pongrácz Kálmán, Szentivá­nyi Lajos, Szűcs Ferenc, Zöld Sán­dor. Gazdasági és pénzügyi bizottság: Alvinczy Imre, Angi Károlyné, An­tos István, Apró 'Antal, Rorbás La­jos, Csala István, Filó Sámuel, Friss István, Gém Ferenc, Harrer Ferenc, Harustyák József, Házi Árpád, He­gedűs András, Hegedűs Gyula, S. Hegedűs László, Janza Károly, Ke­resztes Mihály, Köböl József, Mód Aladár, Molnár Imre, Nagy Dániel, Nagy Imre, Nezvál Ferenc, Pesta László, Pctrovics Jánosné, Prieszol József, Seregély! József, Szita Já­nos, Szomoiyai Ágostonná, Tóth Endre, Vajda Imre. Külügyi bizottság: Andics Erzsé­bet, Balogh István, Boldoczki János, Donáth Ferenc, Gyöngyösi János, Kende Zsigmond, Kurtán Sándor, E. Majlát Jolán, Mekis József, Mi­hályfi Ernő, Molnár Erik, Nógrádi Sándor. Piros László, Szabó Piros­ka, Váczi Miklósné. Kulturális bizottság: Bencsik Ist­ván, Biró Zoltán, Domokos János, Horváth Márton, Ilku Pál, Jóború Magda, Katona Jenő, Losonczy Gé­za, Major Tamás, Ortutay Gyula, Parragi György, Révész Ferenc. Sze­keres János, Szirmai István, Vadász Ferencné. Az országgyűlés ezután elfogadta az elnök napirendi javaslatát. Az országgyűlés legközelebbi ülését má­jus 10-én, szerdán délelőtt 10 óra­kor tartja. 'A'z ülés napirendjébe a helyi tanácsokról szóló törvényja­rctetét a dicsőséges Szovjet Hadse- vaslat tárgyalását tűzték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents