Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-28 / 123. szám

TASAKOT, IWW. MAJTTS M. 7 Tito fasiszta rendszerének irodalmi közlönye Hatalmat méretű harc folyik ma a világban, két ellentétet tábor — a tzocializmut ét az imperiallzmat, a béke ét a háború, a haladás tg a reakció, az igazság és a hazugság tábora kőzött Az ' egyik 'oldalon so­rakoznak fel a haladás és a demo­krácia tT°l• szemben az tmperial's­tákkal és azok lakájaival Az angol, amerikai imperialisták ebben a harc­ban minden lehető eszközt felhasz­nálnak: dollárt, megvesztegetést, bombákat és filmet, színdarnbo/ és újságot. Kihasználják a fizetett firkászokat, a kozmopolitizmus, az amerikai ,,felsőbbrendűség'' szó­szólóit, a munkásárulókat és legal­zet, amiben ma Jugoszlávia nép* van, olyan „ritka szerencse", amelyhez fogható nincs it több a világon. Mit is lehetne várni ezektől az ,,újságíróktól"? Talán azt, hogy meg irják a jugoszláv nép igazi helyze­tét, írjanak a megtelt börtönökről és koncentrációs táborokról, a kény­szermunkáról és a munkások szöké­seiről, vagy az ország elárulásáról? A témát ehelyett Gyilasz rágalom­konyhájából veszik. Hasábokat ír­nak tele naponta a legreakciósabb soviniszta rágalmakkal, gyűlölettel a Szovjetunió iránf és általában mindenről írnak, ami a haladás és a béke ellen van. A közlöny munka­jascbb szolgáikat, Tiiot és bandáját, j társai szinte versenyben állnak egy­A titoista „újságírók" és „irodai- ' mással, ki tud jobban rágalmazni és márok" nagy szerepet játszanak a gyalázkodni nép félrevezetésében, a lasiszia Ideológia konkolyának elliintésében és általában az Imperialista propa­gandában. A különböző titolsia uj­ságíró-bérencek és ,,irodalmárok" eladták lelkiismeretüket és azokat az elméleteket propagálják, ame­lyekkel az imperialisták m°g akar­ják fertőzni a népek tudatát Eb­ben a piszkos munkában különösen nagy szerepei játszik és kitűnik egy nyomorúságos lapocska, a bel­grádi „Irodalmi Ujság." E közlöny munkatársai következe­tesen arra törekszenek, hogy a való­ságot kiforgassák, hogy a nyomort szép színben tüntessék fel, tehát mindent úgy, ahogy az imperialisták­nak és Titonak tetszik. Két éve pró. bálják bemesélni a jugoszláv nép­nek, hogy a nyomor, amelyben Ju­goszlávia dolgozóit a Tito-rendszer taszifotta — a ,,dolgozók szeren­cséje", hogy a katasztrófális hely­Az ,,Irodalmi Újság"-ba Ir a Szov­jetunió esküdt ellensége, Radovan Lalics. Hogy eszeveszett rágalmazásai közben meddig jutott el, ahhoz elég azt a példát felhozni; tollát még az orosz nyelv ellen is felemelte. Az ellen a nyelv ellen, amelynek olyan kiváló művelői voltak, mint Puskin, Tolsztoj vagy Gorkij és még sokan mások és amely nyelven a Szovjet Állam nagy megalapítója, Lenin be­szélt és amelyen minden dolgozó vezére és tanítója, Sztálin beszél. Mint kiderült, erre a támadásra azért volt szükség, hogy előkészítse a ta­lajt az orosz nyelv tanításának be­tiltására a jugoszláv Iskolákban, Ha elolvassuk Kosztocs, Koleno­vics, Csopics és mások verseit, me­lyek ebben az újságban látnak nap­világot, megláthatjuk azt, milyen mélyre süllyedt az irodalom ma Jugoszláviában E versek az „égbe való ugrásról'' és ,,dervisekről" szól­nak, meg a hasonló ködös ostoba­ságokról, Az „Irodalmi Újság" fasiszta firkászalnak gyűlölet* kifejezésre jutoff az úgynevezett „parlamenti választások" alkalmából ls. Ezt c „választást" együtt ordították végig Amerika „hangjával" és a BBC-vel. hogy ezt az alkalmat is együttesen ragadhassák meg a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadás­ra. Ezek az emberek, akiket Titoék „irodalmároknak" neveznek, ma tel. jes egészében az angol-amerikai imperialistákat szolgálják és nyíltan uszítanak a béke, a demokrácia, u szocializmus ellen, amelynek élén c Szovjetunió áll. Ezek az „irodalmá­rok'' szócsőveivé váltak az amerikai és a fasiszta propagandának Teljes segédkezet nyújtanak Titóéknak arra, hogy Jugoszláviát elszakítsák a béke híveinek hatalmas táborától. Ez azonban nem sikerülhet. A ju goszláv nép nagyon jól tudja, hogy kik állnak e firkászok mögött. A ju­goszláv nép nem felejt és minden kinek érdemei szerint fizet. Nem két séges, hogy ez árulök sötét működé­sét is helyesen Ismeri fel és érdc mük szerint bánik majd el velük. A jugoszláv nép tudja azt It, hogy ameddig Titóék,ez ügynökei — Min derovics, Kulenovict, Davicso, Usu­novszki és társaik — vérszívó mó­don élősködnek a jugoszláv nép tes tén, addig a jugoszláv irodalom leg jobbjai; Zogovics, Marhovszki és c többiek a börtönben állati kinozások nak vannak kitéve és életük állan­dóan veszélyben forog Rankovics janicsárjainak kezei közölt, Szovjet újítók új könyvei Szverdlovszkban az utóbbi időben sorozatosan adják ki az uráli újítók könyveit. A háború utáni sztálini ötéves terv során az „Urai-Szibériai Könyvkiadó" 147 különféle könyvet és brossurát adott ki, amelyeket mind a termelés újítói bírtak. Az idén újabb könyveket adnak ki a termelés problémáiról. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZAGAIBOL a Hnnvcl ipari dolgozók a falvakért A szocializmusért vívott harc egyre szorosabban kovácsolja össze Lengyelország ipari mun­kásságát és dolgozó parasztságát. Az országban napról-napra erő­södik a munkások és parasztok szövetsége. A lengyel városok jelentékeny politikai, kulturális, gazdasági segítséget nyuj-anak a falvaknak. A szilézai dolgozók kezdeményezésére az ipari válla­latok „védnökséget" vállalnak a falvak felett. Ez a mozgalom niár tömegessé vált. Több mint két­ezer ipari vállalat dolgozói folytatnak állandó felvilágosí.ó munkát háromezer falu paraszt, sága körében. Az ipari munká­sokból alakult brigádok segítenek a parasztságnak könyvtárak, klubok létesítésében, politikai fel­világosító munkát fej enek ki, te­vékenyen résztvesznek a falvak villamosításában és tanfolyamo­kat szerveznek az írástudatlan­ság felszámolására. Nagy segít­séget nyújtanak az ipari munká. sok a kis- és középparasztoknak, mezőgazdasági felszerelésük meg­javításában is. Rcmániábán Iskolái nyitottak a kombájn»3zeieR számára A bukaresti Mezőgazdasági Intézetben iskolát létesítettek a kombájn-kezelők képzésére. Az iskolát az állami gazdaságok legkiválóbb dolgozói közül ki­választott 200 hallgató íá.ogatja. Vilhiposl'ás aihámában Rreshen játás lakossága kü­lönös örömmel fogadta az idén május élsejét. Ez a nap ebben az évben kétszeres ünnep volt számukra. Ekkor gyulladt ^ ki ugyanis először az egész járás­ban a villanyfény. Május elseje és a választások tiszteletére a járás dolgozó parasztjai töme­gesen jelentkeztek önkéntes munkára, hogy ezzel is meggyor­si sák a szerelési munkálatokat; Mennyin n „Szepiemvrilcse" nyíri gyermekkert Szófiában A bolgár fővárosban ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a nagy nyári gyermekkertet, amely különböző szórakozást nyújtó felszerelésekkel és spor­tolási lehetőségekkel könnyíti meg a szófiai szülőknek gyerme­keik nyári pihenését. Az ünne­pélyes megnyitón a Dimitrovi Népi Ifjú3ág képviselői mellett többszáz u.törő is rósztvett. KulturüdGlS hetek a csehszlovák dolgozók számára A csehszlovák Szaktanács azon vidéki dolgozók számára, akiknek nincs módjukban szín. házak, mozik. kiállítások és egyéb kultúrintézmények láto­gatása, akciót indíttot, melynek keretében úgynevezett kultúr­üdülő heteket rendeznek. Ezek a kultúr-üdülő hetek az egész év folyamán kerülnek lebonyolítás­ra. Az akció központja Prága, ahol gazdag színház-, film-, hang. verseny, és kiállítási programot készítenek elő a vidéki dolgozók számára. Emelkedik az élmunkásoli száma k'iníhan A kínai iparvállalatoknál lé­rivegesen emelkedett az élmun­kások száma. Az élmunkások Kalganában megrendezett kon­gresszusán több mint ötszázan vettek részt. A kongresszus ve­zérszónoka Szun-Cin-Ven elv­társ felhívta a konferenc'u részt, vevő.it, hogy fejlesszék tovább a mozgalmat és igyekezzenek még tovább emelni a munka termelé­kenységét. A Gun-Zsen-Dzsibao" című lap jelenti, hogy a tajanani élmunkáskonferencián 55 üzem küldötteként 200 élmunkás vett részt­ULJANA Irta i Leonyid PJervomaJeskij Szép, tavaszi éjszakáról Sző mesét a fiatal. Forró szemről, szereimről. Traktorokról szól a dal... Friss a szellő, vágyra keltő, Márciusban, ha fuvall. Földek és szél. Földek és ég. Földek és nap. Szűz ugar. Megy a brigád a mezőre. Ereiével nem fukar. A brigádban egy csapat lány Tavaszt zengő ifjú kar. Lám, Uljána, az a szép lány, A brigádtól lemarad. „Hej, te kislány, nem csinálnád Azt a normát hamarabb?" Friss a szellő, tavaszitías, Sfint az ifjú akarat Egy, két, három traktorosnak Nagy a kedve, nevetik: Hagyd, Uljána, sok ez néked!" Beleszól a negyedik: „Rajta csak, ne félj Uljána, Megmu atjuk mi nekik 1" Egy nap, két nap áll a verseny De Uljána hátra van. Mosolyogva néz a három, Negyedik a szótalan. Éjjel is kitart a lánnyal. Ö biztatja untalan. Másnap reggel az a három. Uljánából csúfot fiz. Űzzön csak, ha kedve tartja. A negyedik arca tűz. Gúnykacajra, pirulásra Nem vet ügyet sem a szűz. Ali a verseny. Még két éj-nap S megkezdődhet a vetés. Nyugtalan már az a három. Elakad a nevetés. A negyedik csupa jókedv, Jóra fordul az egész. „Látom, fiúk, mind a három E&J-egy verszttel lemarad. Mégsem érjük el a mesgyét Uljánánál hamarabb?" Friss a szellő, tavaszittas. Mint az ifjú akarat. ö, ti forró szellemek, ó te, Márciusi friss tavasz! Szellő szálldos künn a földön Tavaszittas és ravasz. Tele maggal már a szűz föld. Hol barázdát tört a vas. Ha választ Albánia Ma Albániában népgyűlési /álasztásokat tamanak. Az al­bán nép, mely évszázadokon keresztül harcolt Bizánc és Velence, Ausztria és Szerbia, Olaszország és Németország gyarmatosító törekvései ellen, csak a felszabadító Szovjet Hadsereg segítségével nyerte vissza szabadságát és megin­dult a népi demokrácia útjáu, a szocializmus felé. Albánia nagy emberveszte­" séggel, lerombolt váro­sokkal, felégetett falvakkal, felrobbantott hidakkal, kikö­tőkkel .és raktárakkal lépett erre az útra. A fasisz'a rab­lók hasznavehetetlenné tették az ipart, a műveletlen földe­ket benőtte a gaz. a hegyi le­gelőket feláztatták az esőzé­sek, a parasztoknak a hosszú [lartizánharcok alatt nem von idejük a földet művelni. Az új rendszer elavult feu­dális viszonyokat kapott örökül, a népgazdaság teljesen a be­hozalaltól függött. A szén- és ércbányákat, az olajkutakat, a kisszámú üzemet a külföldi monopolisták barbár módon, rablógazdálkodással; aknázták ki. Mindent elölről kellett kez­deni. Ha Albánia egyedül ma­radt rt>lna, egyhamar nem bírt volna kiemelkedni a romok közül. Azonban Albániának segítségére sietett a Szovjet­unió, baráti támogatást nyúj­tott a gazdasági és kulturális építésben. Az albán nép, a Szovjetunió baráti támogatásától kísérve, hozzálátott a gigászi feladatok megvalósításához. Ez nem volt könnyű dolog. Az Albán Mun­káspárt kádereinek, akik a fel­szabadító háború tüzében ko­vácsolódtak ki, meg kellett •izerezniök a tapasztalatokat a gazdasági építés térdén is. A Párt vezére. Enver Hodzsa elvtárs, Albánia nemzeti hő»%, a megszállók elleni harcban sajátította el a katonai sztra­iégia művészetót. Mint a Fel­szabadító Hadsereg parancs­noka, kiűzte országából a har­cokban szétvert ellenséges ose. patokat s segítséget nyújtott i jugoszláv népnek is Jugo­szlávia felszabadításában. En­ver Hodzsa elvtára, mint a Párt főtitkára és a kormány feje, nem mindennapi képességeit átvitte a békés építés frontja ­nak területére is. Valamennyi megnyilatkozásában mindig hangsúlyozza, hogy a politikai és gazdasági vezetés tudomá­nyát mindenekelőtt a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjától és Sztálin elvtárstól tanulta. Az albán nép őszinte bizalmat érez a Munkáspárt és vezetője iránt. Q Vés építésének hat eszten. dejéből sok ériékes időt é3 írót kellett fordítania az albán népnek a titoista ügynökség el­leni harcra. Jugoszlávia maj fasiszta vezetői szemet vetetlek Albániára, érdekkörükbe akarták vonni s Jugoszlávia hetedik köz­társaságává zülleszteni. A titois­ta kémek módszeresen megpró­bálták Albániát gyarmati sors­ba süllyeszteni. Tito talált az albánok között bűntársat, Kocsi Dzsodze személyében. Kocsi Dzaedze, miként nálunk Rajk László, segített Ti tónak aljas tervei végrehajtásában. Felvere­kedte magát a Párt Központi Bi­zottságába és Albánia belügymi­niszteri székébe. Elárasztotta az országot Tito embereivel, meg­szervezte a jugoszláv gazdasági behatolást Albániába, megszegve az Albán Népköztársaság külke­reskedelmi monopóliumát és szu. verénttását. Az országa beha toltak a titoista spekulánsok, árukészletet halmoztak össze el­értéktelenedett dinárért s ezeket teherautókon, hajókon Jugoszlá­viába szállították. Az albán nép verejtékes munkájának gyümöl­csei a belgrádi feketepiacon cse­réltek gazdát, százszoros árakon. Folyt a politikai terjeszkedés is. Műveletlen titoista tanácsadók akartak rendelkezni Albániában. Tito a katonai oktatók egész bandáját küldte Tiranába, akik az albán néphadsereg katonáit akarták nagyképűen oktatni. A titóisták albániai mesterke­dése! azonban meghiusult. k. Az Albán Munkáspárt egészséges, életképes szervezetnek bizonyu't.' A Párt, amely harcokban neve­lődött és érlelődött, hűséges ma­radit a marxizmus-leninizmus el­veihez és felszámoPa a titóista söpredéket, A Kocsi Dzsodze árulásával kapcoslatos esemé­nyek szorosabbra kovácsolták a Párt sorait. A Munkáspárt veze­tésével a nép hozzáfogott soron­következő feladataihoz. 1949 január 1-én megindult a kétéves gazdasági terv végrehaj­tása, Albánia megindult a szo­cializmus gyakorlati felépítése és megvalósítása felé vezető úton. A terv végrehajtásában az albán nép igen nagy segí'séget kap a Szovjetuniótól, de baráti támo­gatást kap a testvéri népi demo­kráciáktól, Bulgáriától, Romániá­tól. Magyarországtel, Csehszlo­vákiától és Lengyelországtól is wasárnap az urnák elé járul " az albán nép, hogy megvá­lassza a népgyűlést, az állaimha­talom legfelsőbb szervét. Nem kétséges, hogy az Albán Demo­kratikus Arcvonal, amely az Al­bán Munkáspárt köré tömörült demokratikus erőket foglalja ma­gában, elsöprő gvőzelmet arat s Albánia népe tovább halad a nagy Szovjetunió tapasztalatai nyomán a szocializmus felé A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb száma Megjelent a „Tartós béké­ért, népi demokráciáért" leg újabb száma. A vezércikk a né­pi demokratikus országokban végbement nagy szociális forrada­lommal foglalkozik. A népi de­mokratikus hatalom megszilár­dulását jelenti a kommunista és munkáspártok egyre javuló munkája és a baráti szövetség a népi demokratikus országok és nagy barátjuk, a Szovjetunió között. A lap részletesen Ismerteti Bierut elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elnökének május 8.i ülésén elmondott beszédét. A cikk túlnyomó része a nö­vekvő és egyre erősödő béke­mozgalommal foglalkozik, amely mind szélesebbb néptömegeket ölel fej a világ minden táján. Az emberiség számára e leg­fontosabb kérdéshez kapcsolódik Togliatti elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának. Victor Michaut elvtársnak, a Francia Kommunista Párt Poli Fordította Gáspár Endre tikai Bizottsága tagjának, Enrico Boccara elvtársnak, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség fő­titkárának és Blas Rocca elv­társnak, n kubai népi szocialis­ta párt főtitkárának cikke. Togliatti „Lehullt az álarc" cimű cikke az északatlanti egyez, ményben résztvevő államok kül­ügyminisztereinek londoni ta­nácskozásával foglalkozik. „Franciaország ifjúsága a bé­kéért folyó harcban" című cik­kében Victor Michaud ismerteti a francia ifjúság helyzetét, ame­lyet a kormány megfoszt a ta­nulástól. az emberhez méltó élet. módtól és attól a lehetőségtől, hogy harcoljon a munkabér eme­léséért. „A gyermekek védelmében" cimű cikkében Boccara a küszö­bön álló Nemzetközi Gyermek­nappal foglalkozik. Hosszabb cikk ismerteti a ju­goszláv politikai emigránsok lapjait és hangsúlyozza, hogv a jugoszláv nőn a fasi~zta Tilo­k'ikk erőfeszítései ellenérc is résztvesz a békéért vivott harc­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents