Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-27 / 122. szám

Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Bizottságának titkára és Le Léap elvtárs, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) főtitkárának üzenete a „Délmagyarország" utján Szeged dolgozóihoz VII. ÉVF. 122. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. MÁJUS 27. BRIGADOKKAL A MAGASABB T ERMÉSEREDMÉN YEKER T Még alig két esztendeje, hogy Rákosi elvtárs híres kecskeméti beszédében irányt mutatott adok gozó parasztságnak a termelőszövetkezeti mozgalom kialakítására, rámutatott a nagyüzemi gazdálkodás óriási előnyeire, amellyel a magyar falvak kiemelkedhetnek évszázados elmaradottságukból. Rákosi elvtárs beszéde óta még fokozottabban mégnőtt dolgozó parasztságunk érdeklődése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt s egyre több és több azoknak száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás biztos útján indultak el boldog, nyugodit jövőjük felé. Hatalmasan megnőtt a magyar termelőszövetkezeti mozgalom, de nemcsak megszaporodtak termelőcsoportjaink, hanem — különösen az ősszel lezajlott termelőcsoportlá'.ogatások, felülvizsgálások után — igen nagy minőségi változás is következett be. Termelőcsoportjaink a közelmúltban országszerte a fejlődés újabb szakaszához érkeztek és — bár több helyen még sürgős kijavításra váró hibák és sürgős pótlásra váró mulasztások mutatkoznak — újabb szakaszukhoz érkeztek Csongrád megyében s itt, Szeged környékén is. Ez; az új szakaszt, amely a fejlődésnek jelentős állomása, a brigádok, s ezen belül a munkacsapn tok megalakítása jelenti, a közös munka megszervezése, amely döntően befolyásolja a munka fegyelmet, a munkáért való egyéni felelősség kialakulását, a vezetés egyöntetűségét és biztonságát, a szakszerűség biztosítását. I A közös munka megszervezését és a brigádok rendszerének kialakítását döntő módon szükségessé tette maga az a tény, hogy a termelőszövetkezeti tor gok — még azok is, akik az úttörő munkát vállalva, másfél évvel ezelőtt léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára — naprólnapra találkoztak olyan új kérdésekkel, amelyek körül a tagok között megindult a vita, mert ezeknek a kérdéseknek helyes vagy helytelen megoldása alapvetően kihat a termelőszövetkezet fejlődésére. Ilyen alapvető kérdés volt a közös munka megszervezése is, amelynél azonban — éppen úgy, mint már eddig is annyi sok kérdésiben — roppant nagy segítségre volt az a bőséges széleskörű tapasztalat, amelyet a szocialista Szovjetunió kolhozai szerezlek és nyújtottak át számunkra termelőszövetkezeti munkaszervezetünk helyes ki alakítása érdekében. A jó munkaszervezet a termelőszövetkezetek szocialista jellegű fejlődésének egyik fontos fejlesztő eleme. Ennek viszont alapfeltétele az, hogy mind a tagok, mind dolgozó családtagjaik tudatában mélyen gyökerezzék a munkához való új viszonyuk felismerése. Minden termelőszövetkezeti tag gazdája a termelőszövetkezeti gazdaságnak. Még az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt gondos munkája is megmutatkozik a kisparcellák jól előkészített vetőágyain, jól kezelt szőlőtőkéin, jól művelt kapásnövényein. Mennyivel inkább hirde'ik ország-világ előtt a szövetkezeti nagygazdaságok hatalmas táblái, csordái, fiaikái és ryájai, hogy a szövetkezetben a jó gazdák gondosságával és észszerűen végzik-e a tagok munkájukat, vagy sem. Ezekért a jó eredményekért, a termésátlagok növekedéséért, a termelőcsoport fejlődéséért minden egyes 'ag személy szerint is felelős, mint ahogyan minden egyes tag személy szerint is végzett munkája alapján, nem az „egyenlősdi". hanem a munkaegységek alapján, részesül a csoport jövedelméből. Az igazságtalanságok kiküszöböléséhez és a csoport még nagyobb fejlődéséhez segített hozzá a brigádok megalakítása, ame Iyek a gazdaság munkaszervezetének alapegységeit jelentik. Ez a brigád olyan szervezeti alapforma. mint az ipari nagyüzemekben a műhely. A brigád is épe úgy, mint a műhely, bizonyos önállósággal rendekezik megvan a felelős vezetője, állandó beosztottjai, gazdálkodik a rábízott termelőeszközökkel, az üzemterv ráeső részét brigád tervkészítésével részlegesen kidolgozza s azt szervezetten maga hajtja végre. A munkacsapatokat a brigádokon belül szervezik meg azoknak a munkáknak elvégzésé re, amelyeket megfelelő gépek hiánya miatt egyelőre csak kézierővel lehet elvégezni, továbbá amely munkák irányítása, megszervezése és ellenőrzése feltétlenül a brigádoknál kisebb mun kaszervezeti egységek alakítását kívánja meg. Ezért éppen most a növényápolási munkák idején, amikor ilyen kisebb munkaszervezeti egységekre van nagy szükség, igen fontos szerepet töltenek be a munkacsapatok. A brigádok és munkacsapatok szervezése terén Szeged környékén is több helyen mutatkoznak hiányosságok. Már a tavaszi munkálatok megkezdése előtt megismerték a csoportok a bri gádszervezés feladatát és már mindenütt megalakultak ugyan a brigádok, s a munkacsapatok, de akadnak olyan csoportok, ahol ez csupán csak papíron, vagy szóbeli megállapodásban maradit, de a gyakorlatban a mai napig sem valósult meg. Sürgő sen pótolni kell ezeken a helyeken a mulasztásokat, hiszen azoknak a termelőcsoportoknak a példája, ahol jólmüködő munkacsapatok vannak, megmutatta most a növényápolási munkák idején is, hogy így milyen ki váló eredmények érhetők el. A szatyn.azi Petőfi termelőcsoport „Lenin' munkacsapata például a tavaszi kapálásoknál 140 száza lékot teljesített. A mórahalmi „Vörös Október" termelőcsoport munkacsapata a burgonyakapálást teljesítette túl 46 százalékkal. A jól megszervezett munka csapatok tömeges kiemelkedő egyéni munkateljesítmények meg. születését is magukkal hozzák amint a deszki „Táncsics" termelőcsoport példája mutatja. Itt például a cukorrépa egyelésnél a Petőfi munkacsapatban Hikk Imre 240 százalékot, Daróczi Pál, Leppár Júlia és Biró Etel pedig 150 százalékot teljesitett. A „Hajnalcsillag" munkacsa patban Fodor Benő és Agócsi Kiss Ferenc 150, Huszár Béla 145 százalékot teljesített. Aki szorgalmasabb volt, természete sen több munkaegységet is írtak be könyvecskéjébe és több jövedelme is lesz az elszámolásnál. Termelőcsoportjaink további nagy fejlődéséhez és a csoporttagok életszínvonalának még rohamosabb emelkedéséhez vezet a brigádok és munkacsapatok munkájának jó megszervezése. Minden termelőcsoport tanulmányozza, ismerje meg mégjobban a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, amelyek segítségükre lesz. nek számukra a munkaversenymozgalom kiszélesítésében, most a tavaszi növényápolási munkáksorán is és hozzásegít terméshozamunk fokozásához, a bő termés eléréséhez, s vele az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. II minisztertanács határozatot fogadott el az aratás, cséplés és terméoybegvüjtés végrehajtásáról Szobek András elvtárs az uj külkereskedelmi miniszter A' minisztertanács pénteken délelőtt Dobi István elnökletével ülést tartott. A minisztertanács elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához Szobek András moszkvai nagykövetnek külkereskedelmi miniszterré való megválasztása iránt. A Népgazdasági TanácB elnöke javaslatára a minisztertanács lakásépítési szövetkezetek szervezéséről fogadott el határozatot. A minisztertanács a földművelésügyi miniszter élőterjesztésére határozatot fogadott el az aratás, cséplés és terménybegyüjtés végrehaj tátáróL A népművelési miniszter előterjesztésére a minisztertanács „József Attila" irodalmi díj létesítését határozta el. A fejlődő és tehetséges fiatal írók és költői: részére létesített irodalmi díj odaítéléséről öttagú bizottság határoz, at_elynek három tagját az írószövetség, egy-egy tagját pedig a .Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége jelöli ki. A bizottság évente hat 6000 forintos, nyolc 4000 forintos és tíz 2000 forintos díjat oszthat ki. A kínai népforradalom világtörténelmi jelentősége Bevei Andor elvtárs, államtitkár előadása az MDP Politikai Akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája keretében csütörtökön délután Berei Andor elvtárs, államtitkár, az MDP Központi Vezetőségének tagja tartott előadást a Zeneakadémia nagytermében. ,,'A' kínai népforradalom győzelmének világtörténelmi jelentősége" címmel. Bevezetőben kifejtette, hogyan vezetett az imperialista hatalmak vetélkedése, Kína formaszerinti függetlenségének fenntartása mellett, az ország tényleges feldarabolásához, hogyan lett Kina félgyarmati ország, melyet kizsákmányollak és melyben útját állták a demokratikus fejlődésnek. ,,.A Kina korszerű, demokratikus átalakulásáért folytatott küzdelem ezért elválaszthatatlannak bizonyult az imperialistaellenes szabadságharcról — mondotta Sztálin elvtárs 1926-ban. A klnal forradalom győzelme mindenekelőtt azt jelenti, hogy a külföldi imperializmus uralma Kínában egyszer s mindenkorra megdőli. A kinai népnek meg kellett küzdenie a belső ellenséggel. A kinai forradalom erői helytállottak az árulás által teremtett súlyos helyzetben is. Ezek a sikerek tették lehetővé a kinai nép számára, hogy eredményesen vezesse a harcot az új támadóval, a japán imperializmussal szemben, amelyet az USA és Anglia is támogatott, egyrészt azért, hogy Japán végezze el a forradalom leverésének „munkáját", másrészt abban a reményben, hogy azután a Szovjetunió ellen fog fordulni. De Japánnak a nyolcéves háború folyamán soha nem sikerült a kinai nép ellenállását megtörni. Ez nem az amerikaiak által pénzelt és támogatott Kuomintang-kormány érdeme, hanem a Kinai Kommunista Párt által vezetett népforradalomé, a néphadseregé, amely a kommu nista jelszavakat követve, az ellenállás legkülönbözőbb formáival küzdött a betörők ellen. Az Egyesült Államok győztes int' ptrla'izmusa, a Japán vetélytárs kiküszöbölése után elérkezettnek látta az időt, hogy egész Kínát saját uralmának vesse alá. Az amerikai Imperializmus ezért Kuomintangkormánybeli elvetemelül't bérencetnek közreműködésével a háború befejezését követő hónapokban hatalmas, négymillió főnyi hadsereget szerelt fel, amelyben az ágyútöltelék kínai volt, de amerikaiak voltak a fegyverek, amerikaiak a kiképzőtisztek és katonai és gazdasági tanácsadók, akik Csang-Kai-Seket a többi bábokat mozgattákEzt a háborút csak forma szerint folytatta Csang-Kai-Sek kormánya, ténylegesen az Egyesült Államok nagyméretű fegyveres beavatkozása indult meg a ki nai népforradalom ellen. Az amerikai Imperializmus a-beavatkozásnak azt a módszerét alkalmazta ez esetben is, amit Srtálin elvtárs úgy jellemez, hogy „az imperializmus polgárháborút szer- A szocialista és a kongresszusi párt harminckét vez a függő országokon belül, pén-j ° r ze\ az ellenforradalmi erőket". Az Egyesült Államok imperialistái 110 Kuomintatig hadosztályt szereltek fel a legmodernebb fegyverekkel. „Ez különben — Jegyzi meg Rerei elvtárs — más szempontból nem ls volt mecfdő vállalkozás, minthogy ennek az egész felszerelésnek több mint 75 százalék" már 1948-ban a népi hadsereg kezébe került." A kínai népforradalom győzelme az amerikai imperializmus elleni há. borúban dőlt el. A győzelem legfontosabb előfeltételét a Szovjetunió termetette meg, amely 30 esztendőn keresztül felbecsülhetetlen segítséget nyú irtott a kina forradalomnak. A népforradalom győzelme, mint Mao-Ce-Tung elvtárs megállapította, „csak a német és a távolkeleti japán imperializmusnak a Szovjet Hadsereg által való szétzúzása folytán vált lehetségessé." A másik döntő tényező a széles nemzeti egység megvalósulása volt, amelynek élén a harcokban megacélozódott kínai munkásosztály és élcsapata, a ma már négymillió tagot számláló Kinai Kommunista Párt haladt. A győzelem legfontosabb tényezőihez tartozott a néphadsereg, amely a második világháború végén már több, mint százmillió kínai által lakott felszabadított területre támaszkodott. A kínai népi forradalom győzelme — Molotov elvtárs szavai szerint — a legerősebb csapás, amely az imperializmus rendszerét az Októberi Forradalom után érte. Az imperialisták kínai befektetései egymagukban nem fejezik ki Kina fontosságát az imperialisták számára. Az imperialisták Kínának nagy jelentőséget tulajdonítottak, mint tartaléknak és hátországnak gazdasági, politikai és katonai szempontból, Mig az USA statisztikája szerint csak 250 millió dollárt fektettek be Kínába, hatmilliárd dollárt adtak ki az utolsó években a Kuomintang háborújára. „A két szám közötti különbség mutatja, hogy Kína nemcsak és nem annyira már létező érdekeltségeik szempontjából játszott oly nagy szerepet az imperialisták számításaiban, hanem lóként, mint felbecsülhetetlen tartalék, mint hasonlíthatatlan értékű támaszpont az imperializmus távlatai szempontjából." Forradalmi hatást gyakorol a kinai nép győzelme a gyarmati és félgyarmati országok népeire, hozzájárul az imperializmus rendszerének bomlasztásahoz. Kina példája megrendíti az imperialista uralmat az őszszes gyarmatokon és függő országokban. A CsendesOceán medencéjében a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító harca új, magasabb fokra emelkedik. A gyarmatbirodalmak valamikor hatalmas tőkefelhalmozások forrásai, egyre inkább kicsúsznak a kapitalista hatalmak lába alóL Sztálin lángesze jóelőre felmérte a kinai forradalomnak ezt az imperializmust megrázkódtató távlatát, amikor már 1927-ben kijelentette, hogy Kínában „az imperialistaellenes harcnak mélyen népi és izzóan nemzeti jelleget kell öltenie és lépésről lépésre e' kell mélyülnie, az imperializmussal való kérlelhetetlen Összecsapásig kell fejlődnie, megrázkódtatva az egész világban az imperializmus legmélyebb alapjatt." Az imperialista politika zsákutcába jutott. Ezt mutatják az ellenté.ek az új Kina elismerésének kérdésében Is. Az Egyesült Államok folytatják háborús készülődéseiket, Alaszkától Ausztráliáig építik katonai, haditengerészeti és légibázisaikat. Az USA legfontosabb bázisának Japánt tekinti. Japánnak az Egyesült Államok TávolKeleten körülbelül azt a szerepet szánják, mint Nyugat-Németországnak Európában. Míg az imperialisták a kinai forradalom győzelmére távolkeleti agresszív politikájuk fokozásával felelnek a gyarmati népek új, kedvező feltételek között folytatják harcukat szabadságukért. Előadásának utolsó részében Berei Andor elemezte a mai kinai-szovjet kapcsolatok történelmi gyökereit és a Szovjetunió barátságának óriási jelentőségét az új Kína számára. A barátsági, szövetségi és kölcsönös se. gélynyujtási szerződést áthatja a két ország közös békeakarata. A Szovjetunió és Kina népeinek összefogása, amelyet kiegészít az európai népi demokráciák együttműködése, döntő tényezője a békéért folyó harcnak. A Szovjetunió és Kína szövetsége végérvényesen lehetetlenné teszi az imperialisták régi álmát: a Szovjetunió bekerítését. A kínai népforradalom győzelme egyike a legdöntőbb eseményeknek, amelyek meghatározzák az emberiség történelmének további menetét. A győztes kínai forradalom mérföldköve annak a történelmi korszaknak, „amikor — mint Mao.Ce-Tung mondja — a kapitalizmus és az imperializmus az egész világon a pusztulásba rohan, amikor a szocializmus és a demokrácia az egész világon a győzelem felé tör." tagja átlépett az Indiai Kommunista Pártba A „Naiy Sabera" közli az indiai szocialista párt és az indiai nemzeti kongresszust párt 32 tagjának közös nyilatkozatát. — Ma a szocialista párt mint kémszervezet működik a kommunisták ellen és a provokátorok, 'árulók pártja. Mi nyíltan kilépünk ezekből a pártokból és belépünk az Indiai Kommunis'a Pártba, amely a dolgozók igazi pártja — mondják nyíltan nyilatkozatukban.