Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-25 / 120. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. MÁJUS 25. "*] emelkedik. Tudva. hogy jövőjük és sikerűk biztosítva van, lelkesen küz­denek a békéért, amelytől erőfeszí­téseik gyümölcsei függnek. A béké­ért folytatott harcukban hatalmas támogatást nyújtanak a Szakszerve­zeti Világszövetség tevékenységé­nek, amely küzd a béke érdekében és a háborús gyujtogatók ellen. — A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtő Bizottsága mélysé­ges megelégedéssel vette tudomásul a béke erőinek hatalmas megnöveke­dését. — A béketábor erösödése nyugta­lanságot és fejetlenséget vál't ki az imperialisták háborús táborában. A gyarmati országok dolgozó férliait és asszonyait az imperialisták és ügynökeik könyörtelen eszközökkel nyomják el és fokozzák kizsákmá­nyolásukat, mert az élethez való jo­gukat követelik. Franciaországban és Olaszországban a kizsákmányo­lás ellen küzdő dolgozókat legyil­kolják. — Az imperialisták Igyekeznek megbontani a munkásosztály sorai­nak egységét. Aljas tevékenységük­ben néhány korrupt szakszervezeti vezetőre támaszkodnak. Amikor lát­ták, hogy e néhány megvásárolt szakszervezeti vezetőnek bűnös te­vékenysége minden országban siker­telen volt, az imperialisták megpró­báltak új bábokat, új láncos kutyá­kat előtérbe tolni: Titot és bandá­ját. De a Szovjetunió, a népi demo­kráciák és a nemzetközi munkás­osztály ébersége ezt a tervet Is teljes kudarcra ítélte. A legutolsó év folyamán a SzVSz sikeresen visszaverte a szakadárok aljas pró­bálkozásaié, Angliában és az Egye­sült Államokban a munkások egyre nagyobb tömegei fordulnak el veze­tőik áruló politikájától. Franciaor­szágban és Olaszországban szétzúz­ták a szakadárokat. Az SzVSz ál­tal megteremtett 12 nemzetközi szakmai szövetségbe tömörülnek most azoknak az országoknak szak­szervezetei is, amelyeknek országos központjai kiléptek az SzVSz bői. — Az SzVSz a munkások millióit mozgósította a béke hfvei stocholmi történelmi jelentőségű felhívásának aláírására. Az egység és a béke el­választhatatlanok egymástól és a munkásosztály egyre szilárdabb, egyre szorosabb egységén keresztül fogjuk diadalra vinni a békéért foly­tatott nagy és nemes küzdelmün­ket. A népek egyre jobban látják azt a szakadékot, amelybe taszítani akarják őket. Mélységesen áthatja őket az a gondolat, hogyha mind­nyájan együtt harcolunk, báltran, elszántan és önfeláldozóan, nem lesz háború. Ebben a harcban a SzVSz teljesíteni fogja feladatait. A nagygyűlés harmadik szóno­kaként a Szovjetunió szakszerve­zeteinek képviselője, Szolojov lé­pett a mikrofon elé. lista Szovjatuiüó! Éljen Sztálin, a világ dolgozóinak bölcs tanító­ja, a békeharc lángeszű vezére, a magyar nép igazi barátja! (A békenagygyűlés hosszú-hosszú perceken át leírhatatlan lelkese­déssel ünnepelte a béke legfőbb őrét, Sztálin elvtársat.) A békenagygyűlée többszáz ezernyi résztvevője már a ha­tározati javaslat utolsó mon­datait is ökölbeszorított, fel­tartott kézzel üdvözölte, je­lezve. hogy annak minden sza­va harcos békevágyát, legben­sőbb érzéseit és gondolatait fejezi ki. Mikor a Szaktanács főtitkára feltette a kérdést: „Aki egyetért a javaslattal, nyújtsa fel a kezét" — még keményebbre szorultak az ök­lök és az egész teret betöltő áradással zúgott fel a kiáltás: „Megvédjük a békét! Megvéd­jük a békét!" Á Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának határozata a jugoszláv szakszervezetek központi tanácsa vezetőinek árulásáról Szolovjov: A szovjet nép bebizonyítja szocialista rendszer fölényét a rothadó kapitalizmus fölött A hatalmas Szovjetunió szak­szervezeti delegációjának vezető, jét óriási éljenzés és hurrázás fo. gadta. — Kedves elvtársak — kezdte beszédét — a szovjet szakszer­vezetek nevében forró, testvéri szeretettel üdvözlöm önöket. — A Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Bizottságának tanácskozásain különböző világ­részek és országok szakszerveze­teinek küldöttei vettek részt. Kü­lönböző politikai irányzatok kép­viselői foglaltak helyet közöt. tünk, de egyetlen gondolat, egyetlen nagy érzés kovácsolt eggyé valamennyiünket, az, hogy mindent meg kell tennünk az angol-amerikai imperialisták elő­készítette szörnyű vérfürdő fe­nyfge'ő veszélyének megakadá­lyozására. — A Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Bizottságának tagjai aláírták a béke hívei vi­lágkongresszusa állandó bizott­ságának felhívását és felszólítot. Iák minden ország dolgozóit, hogy aláírásukkal erősítsék meg ezt a történelmi jelentőségű ok­iratot. — Mi, szovjet emberek, joggal lehetünk büszkék arra, hogy nagy szocialista hazánk élén ha had annak a hatalmas béketábor­nak, amely emberek százmillióit egyssiti az egész világon. Fárad­hatatlanul küzdünk, hogy meg valósítsuk a kommunizmus építs, sének hatalmas programját, A határozati javaslat amelyet nagy vezérünk és taní­tónk, Sztálin elvtárs jelölt ki számunkra. (Hatalmas taps és éljenzés, „Éljen Sztálin"). — A szovjet nép nap mint nap bebizonyítja a szocialista rendszer hatalmas fölényét a rothadó, újabb gazdasági válság szakaszába lépő kapitalizmus felett. A szovjet haza, a szocialista gazdaság növekvő ere­jével a népnek a történelem folya­mán eddig soha nem létezett erköl­csi, politikai egységére támaszkod­va a béke, a demokrácia és a szo­cializmus táborának é'én halad és a népek békéjének, szabadságának nagy zászlóvivőié. — Mi, a szovjet nép küldöttei, őszintén örülünk azoknak a nagy szerű eredményeknek, amelyeket az állami gazdaság és kulturális építés minden területén elért Pártjának vezetésével és vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak Irányítá­sával. (óriási taps, „Éljen Rákosi" felkiáltások.) Beszédét a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás, a hatalmas Szovjetunió és a nagy Satálin él­tetésével felezte bc. A megjelentek percekig viharos lelkesedéssel ünnepelték a hatalmas Szovjetuniót, Sztálin és Rákosi Má­tyás elvtársakat. SzolovJev beszéde után Apró Antal a nagygyűlés nevében meg­köszönte dl Vittorio, Saillant, és Szolovjov elvtársaknak* a béke­nagygyűlésem mondott biesizédeit, majd felolvasta a békenagygyfllés határozati javaslatalt: Mi, magyar dolgozók — kezdi a határozati javaslat — hálával és szeretettel, törhetetlen ragaszko­dással üdvözöljük a nagy Szovjet­unió dolgozóit, akik legtöbb tá­maszai a békéért, szabadságért, a szocializmusért harcoló százmil­lióknak. Üdvözöljük a testvéri népi demokráciák szocializmust épitö dolgozóit. Testvéri cigyííUérzésün­ke» fejezzük ki a tőkés rabságban elő dolgozók százmillióinak és cse­lekvő támogatásunkról biztosítjuk őket. Azzal válaszolunk az imperia­listák újabb provokációjára, hejty fokozzuk a békéért vívott harcunkat. Vállaljuk, hogy a Párunk útmutatásai szerint, de­mokratikus szervezeteinken és békebiz'.tttsáeainkon keresztül hatalmas felvilágosító é« szerve­ző munkával, a munkásosztály köré, a béke zászlaja alá tömö­ri tjük hazánk minden tisztessé­ges dolgozóját. Lerántjuk az álarcot a gyilko­sok bandájáról, leleplezzük vé­reskezű ügynökeiket, a jobbolda­li s'ociáldemokratéka' és Ttto fasiszta bandáját. A béke harcos híveiként fel­vesszük a küzdelmet idehaza Is A Szakszervezeti Világszövet­ség titkársága határozatának és a franciaországi, trieszti, len­gyelországi, magyarországi, ro­mániai és bulgáriai ors/ágos szakszervezeti központok bizo­nyítékainak felülvizsgálása ntán — amelyek a jugoszláv szakszer­vezeti vezetők kihívó tevékeny­ségére vonatkoznak —- a Szak­szervezeti Világszövetség Végre­hajtó B'/ottsága megállapít !R, ht.gy Szalaj és Vivoda, Tito fa­siszta klikkjének ügynökeiként az amerikai imperializmus szol­gálatába állottak és a mnnkás­osztáíy, a demokrácia és a bike ellenségeiv é váltak. Megszegték a Szakszervezeti VikifiMZÖvétség alapszabálya'.*; és kongresszusainak a fasizmus el­len. Irányuló harcra vonatkozó határozatait, valamint a Szak­szervezeti Világszövetség Végre­hajtó Bizottsága hangsúlyozza, hogy Í. Szakszervezeti Világszö­vetség magatartását a többi ju­goszláv szakszervezeti vezetővel szemben, ezeknek a Tito fasiszta uralmával szemben tanúsított magatartása határozza meg A SzaKSzervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága kö­szönti a jugoszláv munkásosz­tály vitéz harcosait, akik küzde­nek Tito fasiszta diktatúrája el­len és felszólítja a jugoszláv munkásos/iályt, zárja kl a szak­szervezetek vezetőségéből a mun­kásügy áiulóit, hozzon újból lét­re egy szabad és demokratikus mozgalmat, amely szoros kapcsr­VI­lalban áll a Szakszervezeti Iágszöveü'éggel. A Szakszervezeti Világszövet­ség Végcélrajtó Bizottsága elha­tározta, hogy 1. Helyesli a Szakszervezeti VL tagszövetség titkárságának hatá­rozatát, amely szerint megsza­kítják a kapcsolatokat Szaiajjal és bűntársaival. 2. Kizárja a Végrehajtó Bizott­ságból és a Szakszervezeti Világ­szövetség főtanácsából a jugo­szláv szakszervezetek ve&etó'it: Szalajt, Bojcsevicset, Pavlcsvi­cset ás Vivodát, Tito fasiszta klikkjének ügynökeit. 3. Meghívja a Végrehajtó Bi­zottság a Szakszervezeti Világ­szövetség főtanácsának köteléké­be Jugoszlávia munkásosztályá­nak igazi képviselőit. Az SzYSz Végrehajtó Bizottsága tanácskozásának záróülése rr.dványa ellen, a kulákokkal, az egyházi reakcióval, a hivatalok­ban és üzemekben még megbúvó ellenséggel. Büszke örömmel vállaljuk a békeharc magyar frontjának leg­fontosabb feladatát: szocialista termelésünk fejlesztését, a mun­kafegyelem javítását, dolgozó népünk anyagi és kulturális szín­vonalának állandó emelését. A nemzetközi munkásosztály küldöttei előtt fogadjuk: Pár­tunkat és Rákosi elvtársat mun­kában és harcban követve helyt­állunk abban a hatalmas béke­táborban. amelyet a Szovjetunió, a világ dolgozóinak bölcs tanító­mestere, a nagy Sztálin vezat. (A gyűlés résztvevői hosszú perce­ken át viha-os éljenzés«al ünnep­lik Sztalin és Rákosi Mátyás elv­társakat.) Éljen a világ dolgczóinalc har­cos összefogása a teremtő, al­kotó békéért! Éljen a Szakszer­vezeti Világszövetség, a béke'a­bor erős bástyája! Éljen győzel­meink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen népünk sze rátett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen a béke és a demo­krácia táborának vezető ereje, a népek szabadságának, függet­a háború pártja., a, reakció ma- lenséigének fö támasza, a szocia* A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Bizottsága szer­dián délben fejezte be budapesti tanácskozásait. A záróülést di Vittorio elv. társ elnök nyitotta meg, majd Le Leap elvtárs, a CGT főtitkára a Végrehajtó Bizottság elé ter­jesztette az SzVSz békevédelimi tevékenységéről és feladatairól szó\ó határozatát. A határozatot a Végrehajtó Bizottság tagjai egyhangú lelkesedéssel elfogad, ták. Ezután Hassan Sanmugat elv­társ (India) terjesztette a Vég­rehajtó Bizottság elé a munka­nélküliség elleni küzdelemről szóló határozati javaslatot, ame­lyet egyhangúlag elfogadtak. Szolovjov elvtárs, a Szovjet­unió szakszervezeti tanácsának titkára terjesztett be határozati javaslatot az SzVSz feladatairól a szakszervezeti egységért folyó harcban. A határozati javaslatot a Végrehajtó Bizottság egyhan. gúan elfogadta. Reza Ruszta elvtárs, (Irán) az SzVSz felvilágosító munkájával kapcsolatban terjesztett be ja­vaslatot, amelyet egyhangúan el­fogadtak. Abaullaye DiaHo (Afrika) a nemzetközi szakmai szövetségek budapesti értekezletének ered­ményeivel kapcsolatban terjesz­tett be határozati javaslatot, amelyet egyhangúan elfogadtak. Blokzyl elvtárs (Hollandia) határozati javaslatot terjesztett be a jugoszláv szakszervezetek központi tanácsa vezetőinek áru­lásával kapcsolatban. Ezután di Vittorio elvtárs fel­olvasta azt a levelet, amelyet a Magyarországra menekült jugo­szláv dolgozók egy csoportja in. tézett az SzVSz Végrehajtó Bi­zottságához. „A Vörös Hadsereg felszabadí­tó műve után — mondja a levél — az angol-amerikai ' háborús uszítók szolgálatában álló fa­siszta Tito-klikk népünk becsapá­sával került hatalomra. Most ezek az árulók üldözik a hala­dó elemeket és a kommunistákat. Az imperialisták kiszolgálói a szakszervezetekből a Tito.féle Gestapo gyilkos terrorjának esz közét faragták." Végül is a levelet író emig­ránsok annak a biztos hitük­nek adnak kifejezést, hogy a forradalmi munkásosztálynak sikerülni fog felszabadítaui Jugoszlávia népeit. A levél nagy tapssal foga­dott felolvasása után egy, a, Magyarországra' menekült gö­rög asszonyokból álló küldött­ség jelent meg, amelynek tag­jai elmondották, hogy gyerme­keik, akiket Jugoszláviában fogva tartanak az úgynevezett „ámevelési" táborokba*, Hitler méjdszereit is felülmúló kínzá­sokilak vannak kitéve. Az elnök biztosította a hős görög nőket, hogy a nemzet­közi proletariátus mindent el fog követni a gyermekek ki­szabadítására. Ezután da Vittorio elvtárs határozati javaslatot terjesz­tett be a finn szakszervezeti tanáccsal kapcsolatban, ame­lyet a Végrehajtó Bizottság tagjai egyhangúlag elfogadtak. Áz elnök ezután az érdekelt szakszervezeti vezetőségek által előterjesztett négy határozati javaslatot olvasott fel, amelye­ket a Végrehajtó Bizottság egy­hangúlag elfogadott. Az első ha­tározati javaslat tiltakozik a szakszervezeti jogok elnyomása é3 a szakszervezeti vezetők be­börtönzése ellen Iránban. A má­sodik határozatilag kimondott tiltakozás sz Indiai Unió kor­mányának eljárása ellen irányul és megbélyegzi azt a rémural­mat. amelynek S. A. Dongee, az SzVSz egyik alelnöke és az in­diai szakszervezeti kongresszus főtitkára esett áldozatul. A har­madik tiltakozás szintén az In­diai Unió kormánya ellen irá­nyul, amely az ENSz által tör­vénybe iktatott jogok megcsúfo­lásával elnyomja a szólás- és szervezkedési szabadságot, vala­mint a sztrájkjogot. Végül a ne­gyedik tiltakozásban az SzVSz a 78 millió szervezett dolgozó ne­vében óvást emel a fasiszta mód­szereket követő reakciós ausztrá­liai kormány kommunisteellenes törvényhozása ellen. Ezután Boleslav Gebert elv­társ, az SzVSz titkára, javasol* ta, hogy r Végrehajtó Bizottság intézzen kiáltvánvt a világ ösz­szes dolgozóihoz. Gebert elvtárs javaslatát a VB tagjai egyhangú lelkesedés­sel elfogadták. Az elnöklő Di Vittorio elvtárs ezután a VE tagjaínak köszöne­tét tolmácsolta a SzOT és a ma­gyar szervezett munkásság felé, majd az SzVSz ajándékaként egy bányászt ábrázoló bronzszobrot nyújtott át Apró Antal elvtárs­nak. Végül Di Vittorio elvtárs mon­dotta el záróbeszédét, amelyben egységre hívta fel a világ minden dolgozóját. — Innen, Budapestről kiáltjuk oda, az amerikai milliárdosok­nak és cinkosaiknak: a világ dol­gozói békét akarnak — mondot­ta — és nincs egyetlen olyan or­szág sem, amelynek dolgozói hajlandók volnának hadat viselni a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák országai ellen. Di Vittorio elvtárs szavalt per­cekig tartó hatalmas taps fogad­ta. A VB tagjai lelkesen éltették a Szakszervezeti Világszövetsé­get. Az SzVSz Végrehajtó Bi­zottságának budapesti tanácsko­zása ezzel véget ért. Egyetlen tisztességes és szabadságszerető ember sem ül le Títoval egy asztalhoz A „Malayan Monitor" hírügynök­ség a következő nyilatkozatéi tette közzé: A londoni jugoszláv nagykövetség pénztárából. sem öl le Titoval és bandájával egy asztalhoz, /hiába ajánlja fel az ösz­szes költségek megfizetését szennyes azt a hírt igyekezett a sajtóban el­terjeszteni, hogy „több gyarmati diák Jugoszláviában járt és Tito vendége volt." A , gyarmati diákok" kifejezése azt a benyomást akarta kelteni, mintha ezek az egyéneK ne­peik képviseletében jártak volna Jugoszláviában. Tényleg csak az történt, hogy egy maroknyi csoport Nyugat-Afrikából, Nyugat-Indiából és Ceylonból Jugoszláviába ment. de nem volt köztük egyetlen maláj, mert általában egyetlen tisztességes, béke. 4* •zaba&sá^sxerető ember Az egész világon döntö harc fo­lyik a békéért és a gyarmati népek felszabadításáért. Nem csoda, hogy ha az imperialisták szövetségeseket igyekeznek vásárolni nyomorúságos táboruk számára. A titoizmus gaz­dáinak, az angol és amerikai impe­rialistáknak nézete szerimt alkalmas csalétek lehet a gyarmati népek egy­ügyűbb csoportjainak félrevezetésé­re, de az igazi szabadságért és bé­kéért küzdő gyarmati népek nem a szocializmus fö árulóinak példáját követik. Példaképük a Szovjetunió, a aApi 'dmolrrtoMh i

Next

/
Thumbnails
Contents