Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-23 / 118. szám

VII. fiVF. 118. SZÁM. ARA 50 FILLÉR A Láda gyár dolgoséi örömmel várják a darabbéresést A szerdai békenagygy ülést a Kossuth rádió szerdán este 9 órakor közvetiti KEDD, 1950. MÁJUS 23. Az osztályharc fontos területe Néhány nap múlva megalakul Csongrád megyében az iskolabizottság, melynek ta.gj.aa Párt csongrádmegyei biz.ot.ibágának képviselője, a tankerületi főigazgató, az MNDSz, a MINSz, a Pedagógus Szakszervezet küldötte és a Tankerii leti Főigazgatóság szülői munkaközösségi előadója. Ez a bizottság a Párt bírálata nyomán alakul meg és feladata, bogy a középiskolára jelentkező tanulók kérését elbírálja, segítse a tanulnivágyó fiatalokat. Hogy a bizottság munkája eredményes legyen, minden erővel azon kell lennünk nekünk, a tankerületi főigazgatóság dolgozóinak is, hogy gyökerében kiirtsuk hiányosságainkat, alapvető fordulatot vegyünk munkánkban. Csak jól működő, minden büíokráciától mentes, gördülékeny szervezet hajthatja végre azokat a feladatokat, amelyeket a beiskolázás állít elénk, csak a Párt útmutatását híven követő tankerületi főigazgatóság adhat komoly támogatást munkás- és dolgozó parasztfiataljainknak a középiskolába való jutásra, csak a kommunista éberséggel felvértezett tanügyi dolgozók gátolhatják meg az ellenség kártékony próbálkozását. Pártunk és államunk nagy és felelősségteljes feladattal bízott meg bennünket, tanügyi dolgozókat. Népköztársaságunk Alkotmánya kimondja, hogy ebben az országban biztosítjuk dolgozóinknak a mű velődéshez való jogot, a népművelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, a közép- és felsőbb fokú oktatással. Történelmi feladat áll előttünk most, mert végleg fel kell számolnunk a volt uralkodó osztályok műveltségi mononóliumát, végleg szélesre kell tárnunk a dolgozók előtt a fndás kapuit. — ami más szóval azt jele /i, hogy meg kell szilárdítani a munkásosztály, a dolgozó név hatalmát, a proletárdiktatúrát. A Párt kritikája óta kétségkívül értünk el eredményeket, mind szervezeti, mind politikai téren. Az, hogy minden iskolában és minden járásban van beiskolázási felelős, a nyílt hét gazdag tapasztalatai, a tanárok és tanítók részéről egyre fokozódó tnnulmánví segítség, a tanulónárok munkájának megszervezése és irányítása, a szülőknél végzett, családlátogatások — mind egyegy lépést jelentenek a műveltség, a kultúra alapjainak kiszélesítéséhez. Persze ezek az eredmények korántsem azt jelentik, hogy a beiskolázás vonalán minden rendben van. Nem szabad, hogy bármilyen önhittségre adjanak alanot. Mi igen jól tudjuk, bogy ezek az eddig megtett lépések nem a véletlen művei, hanem Pár tunk irányvonalának. Pártunk útmutatásának követése. Azt is tudjuk, hogy van még tennivaló az iskolákban magukban is. de van tennivaló a tankerületi főigazgatóság portáján is. Ha eddig tapasztalhattuk, bogy mii ven döntő segítség, ha Pártunk szavát meghallgatjuk. ezután még közvetlenebbül tapasztalhatjuk majd. Itt Szegeden már számos alapszervezetiink, mint például a Rókus II., Belváros I., Móra 1. vezetősége a kerületében lévő iskoláknak igen sok és hasznos tanácsot, útmutatást adott. A számos helyen megalakult is kolai pá*icsoportok szintén még közelebb hozzák Pártunk szavát és Pártunk segítő kezét az iskolához — diákokhoz és pedagógusokhoz egyaránt. Ha alapszervezeteink és iskolai pártcsoportjaink még fokozottabb támogatást nyújtanak az iskolák munkájában, a még itt-ott felbukkanó nehézsége ket biztosan legyőzzük. Ha pártszervezeteink agitátorai még fokozottabb munkát fen tenek ki elsősorban a szülők felé, ha minden szülőnek megmagyarázzák gyereke tovább taníttatásának felbecsülhetetlen fontosságát, — azt hogy ez nemcsak gyermeke jövőjét, hanem az egész dolgozó nér> jövőjét is eldönti —. akkor biztosan iekiizdjük a még he lyenként mutatkozó megnemértést a szülők részéről is. Mmt mondottuk, nekünk tanügyi dolgozóknak is tovább kell javítani munkánkat. Nem szabad olyan eseteknek megtörténni, ami velem kapcsolatban is a közelmúlkban előfordult. Mint középiskolai előadó nem tanulmányoztam kellő képpen tanulóifjúságunknak az ifjúsági kongresszussal kapcsolatos versenymozgalmát. Természetesen lehetne azt mondani, hogy ennek a mozgalomnak végső kiértékelése csak júniusban lesz, lehetrn azt is mondani, hogy a tanulmányi versenyek nem közvetlen a középiskolai előadók, ha nem a főigazgatóságon dolgozó ifjúsági előadók munkakörébe tartoznak. De ez mind csak gyenge érv marad akkor, ha az előttünk álló feladatok nagyságát és döntő jelentősé gét nézzük. Nekünk, tanügyi dolgozóknak, legyünk bármelyik osztályon, rajta kell tartani kezünket, szemünket — tegyük hozzá, szívünket is — az ifjúság bármely iránvbó' jövő kezdeményezésén. Errp figyelmeztet bennünket a Köz ponti Vezetőség február 10-: határozata, Rákosi elvtárs beszéde és erre figyelmeztetett bennünket a Szenedi Pártbi zotfság építő bírálata is. Tovább kell javítanunk te hát munkamódszereinket. A tankerületi főigazgatósú e egyes • osztályainak, egyes előadói között az eddiginél sokkal szorosabb, operatívabb kapcso latot kell létesíteni, nem szabad tűrnünk tovább azt a rothadt bürokratikus állapotot hogy nem tudja a jobbkéz mit cselekszik a bal. Csakis egymás munkájának megir mérésén keresztül tudjuk n saját munkánk hiányosságait is kiküszöbölni. Meg kell lát nunk — és ha nem látnánk tisztán, az események nyitnák fel szemünket —, hogy a mi hivatali helyiségeink többé nem lehetnek aktagyárak, és iktafómalmok, hanem új, ki alakuló életünknek eleven része, ifjúságunk, de az egész dolgozó magyar nép fejlődésé, nek frmtos állomásai, — az osztályharc döntő szintere Minél több munkás- és pa* rasztfiatalt a főiskolákra, középiskolákra, egyetemekref Ez Pattunk határozata, ez minden magyar dolgozó érdeke,— és ez a mi munkánk. Kedves András főigazgatósági előadó. Erősíteni kell a propagandát a sárga internacionálé egységbontó tevékenységének leleplezésére — mondotta Szolovjov elvtárs a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésén Az SzVSz Végrehajtó Bizottságának vasárnapi ülésén Wallon elvtárs (Franciaország), a pedagógusok nemzetközi szakmai szövetségének főtitkára, szólalt fel elsőnek. Utána L. N. Szolovjov elvtárs (Szovjetunió) beszélt. — A szakszervezeti mozgalom egységének kérdése a milánói kongresszus napirendjének egyik központi problémája volt mondotta. — A munkásosztály csak porait összekovácsolva hiúsíthatja meg a kapitalista monopolisták támadását a dolgozóik életérdekei ellen és csak így akadályozhatja meg az imperialistákalt egy új, véres háború kirobbantásában. Még sohasem volt ilyen döntő jelentősége a munkásosztály egységének, mint most. A reakció is éppen ezért használ fel minden eszközt arra, hogy a szakszervezetekbe befurakodott ügynökei segítségével, megbontsa a nemzetközi munkásegységet és igy megfossza a dolgozóbalt legfontosabb fegyverüktől. — A milánói kongresszus óta az angol-amerikai szakszervezetek vezetői fokozták aktiamunkájukat s igyekeztek megoszlást és szervezetlenséget előidézni a munkásosztály soraiban. 1949 végén megalakították salát szervezetüket, amelyet a munkásosztály sztrájktörő sárga Lnternacionálénafe bélyegzett meg s amelynek főfeladata, hogv támogassa az angol-amerikai imperialisták bódító, támadó tervei: s hogy harcot folytasson a Szakszervezeti Világszövetség ->1len, a kapitalista és evarma'.i országokban működ.- valódi szakszervezeti szervek ellen, a béke védelmezői és hrrcosai ellen. Az AFL és a CIO vezetői a kapitalista monopolistákkal való együttműködésre hívják fel a munkásokat és nyíltan a haladó szakszervezetek és szakszervezeti vezetők és az ellenük irányuló megtorlás Útjára léptek. Az AFL és a CIO ülésein határozatokat fogadtak el arról, hogy a kommunisták nem töltheinek be vr*eto állásokat a szakszervezetekben, — A brit szakszervezeti kongresszus (TUC) reakciós vezetői is ugyanerre az Ú!ra léptek, ök is üldözik és kizárják a vezető posztokról r. haladó funkcionáriusokat s üldözik a béke és az angol-szovjet barátság harcosait is. Nem véletlen, hogy Ca-ey, az amerikai imperialisták tühödt hajcsára kijelentette: egy •'ttabb háborúban kész a fasisztákkal szövetkezni a kommumsLá' ellen. Carev ideológiáját a sárga szakszervezet más vezetői 5s osztják, akárcsak Szalaj. Bozsirsevics és a jugoszláv szakszervezetek más munkásáruló vezetői és a hozzájuk hasonló többi munkásáruló is. — Az imperialistáknak és a reakciós szakszervezeti vezetőknél: az a törekvése, hogy meggátolják a munl-ástömegek akcióegységét, életfontosságú ériekeikért vívott harcukban, kifejezésre jut azokban a munkásellenes, fasiszta törvényekben is, amelyeket az utóbbi időben hoztak egész sor kapitalista országban. — Mindennek ellenére a munkásosztály sorai egységének és a dolgozóknak az egység szükségessége iránt tanúsított tudata növekszik. — Bár a TUC vezetőségének sikarült megszavaztatnia az angol szakszervezetek kiválását a Szakszervezeti Világszövetségből, Anglia dolgozói nem támogatják ezt a határozatot. A Szakszervezeti Világszövetség támogatása mellett szállnak síkra még egyes munkások egyénileg ;s. akik olyan kéréseket terjesztenek elő, hogy egyéni felvételt vezessenek be a szövetségben. — Az angol munkások küldöttsége a Szovjetunióban tett látogatása során, ez év májusában Moszkvában sajtóértekezleten kijelentette, bogy a közeljövőben Angliáiban élénkülni fog a harc a nemzetközi szakszervezeti mozgalom védelmében. — A szovjet küldöttség támogatja azokat a javaslatokat, hogy a Szakszervezeti Vüágszövetség Végrehajtó Bizottsága és a nemzetközi szakszervezeti központok a munkásosztály sorai egységének megerősítésére irámutló gyakorlati tevékenységük során a következő intézkedések megvalósítására törekedjenek. 1. Uj tagokat, új szakszervezeteket kell bevonni a SzVSz soraiba. E tekintetben még nem tettünk eleget, még nem használtunk ki minden lehetőséget. Megszervezve a munkásosztály alulról mgvalósuló akcióegységét, minden dolgozót a SzVSz köré kell tömöríteni. 2. Meg kell szervezni a széles szakszervezeti tömegek fellépését az ellen, hogy több kapitalista ország — USA. Anglia. Ausztrália, stb. — reakciós szakszervezeti, vezetői kizárják a nemzeti szakszervezeti központokból a haladó szakszervezeteket és azok funkcionáriusait, 3. Segítséget kell nyújtani aa országok haladó szakszervezeteinek a szakszervezeti egység helyreállításáért vívott harcukban. 4. Vissza kell hozni a SzVSz! kötelékébe tartozó nemzeti szakszervezeti központokba a szakadár szakszervezeteket Franciaországban, Olaszországban. Latin-Amerikában és más országokban. ' i 5. Meg kell szerverai a SzVSv be tartozó és nem tartozó szakszervezetek együttes fellépését a munkások társadalmi és gazdasági érdekei védelmére, a béke ós a dolgozók demokratikus szabadságjogainak megvédésére. — Szélesen be kell vonnunk ebbe a harcba nemcsak a szakszervezetekbe tömörült munkásokat, de a szervezetlen dolgozókat is. — Végül még arra szeretném felhívni a Végrehajtó Bizottság figyelmét, hogy erősíteni kell a propagandamunkát a sárga Internacionálé és a nemzetközi szakmai titkárságok vezetői egységbontó tevékenységének leleplezésére. Naponta fa kell leplezni azt a hazngságot. csalást és demagófiát, melynek segítségével az egységbontók a munkásoknak eev részét még magukkal tudják vinni. — A szovjet küldöttség nevében javaslatot 'erjesztek be, hogy Végrehajtó Bizottságunk forduljon felhívással az egész világ dolgozóihoz, ebben közölje velük határozatainkat és szólítson fel minden dolgozó férfit és nőt, még határozottabban szálljanak síkra soraik egységének megerősítéséért és társadalmi, gazdasági érdekeik. a béke és a demokrácia megvédéséért. ATifo-bandarésztvesz a támadó földközitengeri egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon Tirana (ATA): „A belgrádi fasiszta klikk és a háborús uszítók támadó katonai egyezményei" elm alatt a „Baskimi" o. tiranai lap lerántja a leplet Mosa Pijade londoni utazásának igazi céljáról. Pijade azért utazott Londonba, hogy segítsen az imperialista országok külügyminisztereinek az új támadó paktum kidolgozásában. A fasiszta Tito-banda résztvesz azokban a tárgyalásokon is, amelyek célja új !ámadójellegű Földközi-tengeri egyezmény volt. A kínai néphadsereg a Csusan és Vansan szigetcsoport elfoglalásával felszabadította Sanghajt a Kuomíntang-blokád alól Május 18-án, három nappal azután, hogy a népi felszabadító hadsereg megindította támadását, felszabadult a Csusan szigetcsoport valamennyi szigete. Sanghájban újra megindult a hajózás. A népi felszabadító hadsereg csapatai pénteken elfoglalták a Hongkongtól délnyugatra fekvő Vansan szigetcsoporthoz tartozó Tungao és Csingcsa szigetet, szombaton pedig a Lapsapmej szigetet és a Jangcefolyó torkolatában, a Csusan szigetcsoporttól északra fekvő két kis szigetet. Sehovicsot nevezte ki a Tito-banda athéni követté Sehovics, a Titó-banda athéni ügyvivője, szombaton hivatalosan közölte a görög külügyminisztériummal, hogy a Ti'to-kormány őt nevezte kl athéni jugoszláv követté.