Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

VASÁRNÁP, 1950. MÁJUS 21. X 5 Boldog jövőjükkel ismerkedtek A SZEGEDI „NYÍLT HÉT" VENDÉGEI Országszerte igen nagy érdeklődést váltott ki a tanulóifjúság körében a „nyílt hét" bevezetése, amelynek az a cél ja, hogy az általános iskola VIII. osztályát most elvégző diákjai a középiskolákban, az érettségire készülő diákok pedig az egyetemeken szabadon meglátogathassák az _ egyes órákat, végignézzék az intézeteket s ezen keresztül is megismerkedjenek a felsőbb iskoIákkal, hogy könnyebben döntsenek a pályaválasztás sokszor nagy gondot okozó kérdésében. Ez a nálunk újszerű kezdemé nyezés a diákok igen széles körében keltett nagy megelégedést és a „nyilt. hét" sikeré* mindennél fényesebben bizonyítja az a tény, hogy a hétből Szegeden már eddig ké hét lett, de előreláthatóan nyílt hónappá szélesedik, mert a diákok olyan nagy tömege érdeklődik a továbbtanulás lehetősége irámt. Az eddlql ielek tehát azt mutatják, hogy mind a középiskolákban, mind p dig az egyetemen és főiskolán igen kedvező körülmények között zajlottak le a „nyilt hét" eddigi eseményei. A középiskolákat látogató VIII. általános iskolásoktól nem egy alkalommal hallhattuk, liogy „csakugyan érdemes továbbtanulni" és sokan boldogan jelentették ki, amikor az iskolák ezertárait, kisebb laboratóriumait végignézték: „Nem is tudtuk, hogy ilyesmi van itt." A „nyilt hét" során tudta meg az általános iskolások legtöbbje, hogy milyen iskolatípusból milyen pályára lehet menni és különösen megragadták őket a természettudományi kérdések, de soknak mutatkozott kedve a pedagógiai pálya iránt is. A Baross Gábor-gimnáziumban például élénk figyelemmel kísérték a biológiai keskeny filmbemutatót, a Pedagógiai Leánygimnáziumot meglátogató Margit-utcai általános iskolások közül pedig nyomban 16-an is jelentkeztek, hogy tanítónők akarnak lenni. A „nyilt-hét" tapasztalatai alapján a Pedagógiai Leánygimnázium igazgatósága elha. tározta, hogy a jövő tanévben rendszeresítik ezt a módszert és bevezetik évközben is, hogy a pályaválasztás ne csupán egyszeri benyomások alapján történjék, hanem már előre felkészülhessenek a tanulók arra, hogy milyen iskolába, milyen pályára akarnak menni. Ebből az iskolából egyébként a munkás- és szegénypaíasztszármazású gyermekeket egy-egy tanárból, diákból és szülőkből álló munkaközösség keresi fel, hogy ismertesse számára a továbbtanulási lehetőségeket. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a Párt azzal, hogy jól megszervezett népne velőmunkával hasonlóképpen igyekszik megvilágítom a munkás- és parasztszülők számára, hogy mennyire érdemes gyermekeiket továbbtianíttatni. Az EnveSemen és Főiskolán is nagy gondot fordítottak a „nyilt hét" jó megszervezésére. Egy-egy professzorból, tanársegédből és az egyetem különböző karainak hallgatóiból álló brigádot alakítottak, amelyek azután végiglátogattak valamennyi szegedi középiskolát, sőt Csongrád, Békés és Bácskiskun megye középiskoláit is. Az előzetes meghívás alapján tömegesen megindult azután az egyetem és a főiskola látogatása, úgyhogy mostanáig már minden szegedi közép, iskola legfelsőbb osztálya felkereste az Egyetemet és a főiskolát. A professzorok és diákok egyaránt meleg barátságTal fogadták a „nyilt hét" vendégeit és végigvezették őket az intézeteken, a laboratóriujzaakan, megmutatták az egyetem gazdag felszerelését — amelynek legnagyobb részét már a népi demokrácia juttatta a diákságnak —. bevezették őket az órákra, a könyvtárakba is. Több előadást végighallgattak a középiskolások, kísérleteken, bemutatásokon vettek részt és valóban igen sok esetben itt kaptak megoldást arra a problémájukra, liogy melyik pályát válasszák inkább. Igen sok eselben a látottak, hallottak alapján dőlt el maga az a kérdés is, hogy továbbtanuljanak-e. Nem egy olyan középiskolás fiatal is kedvet kapott az egyetemi vagy főiskolai tanuláshoz, aki azelőtt egyébként nem érzett különösebb kedvet a továbbtanulásra. A „nyilt-hét" általános tapasztala ái azt mutatják, hogy a természettudományi pályák iránt igen erősen megnőt. az érdeklődés a fiatalság előtt, de ezzel szemben még nem mutatkozik meg olyan nagy kedv a középiskolai tanári pálya iránt, amint az szükséges lenne. A munkásfiatalok egyetemre és főiskolára kerüléss érdekében igen jelentős az a kezdeményezés, hogy egyéni levelezést szerveznek a jelentkezőkkel. A megfelelő szakos MEFESz tagok kiválasztják elsősorban a munkás- és szegényparasztszármazásu jelentkezőkel, akikkel azután még az Egyetemre vagy Főiskolára kerülésük előJt levelezési kapcsolatba lépnek, liogy megismertessék őket jövendő szakjukkal. Emellett természetesen fontos, hogy továbbra is széleskörű felvilágosító munka folyjék azok között az ifjúmunkások között is, akik nem jelentkeztek továbbtanulásra. A „nyilt-hét" keretében arról is gondoskodtak, mégpedig olyan formában, hogy1 több üzemből hívták meg már eddig is ifjúmunkásokat az egjfétemés főiskola látogatására. Ezek a látogatások is általában szép eredménnyel végződtek és nemcsak közvetlen kapcsolat alakult ki az egyetemi és üzemi fiatalok között, hanem nagyobb érdeklődés nyílt meg az ifjúmunkások előtt a továbbtanulás iránt. Jellemző például, hogy amikor a Főiskola könyvtárát meglátogatták, nyomban könyveket is kértek kölcsön az ifjúmunkások és nagy örömmel vetlék tudomásul, hogy a jövőben rendszeresen is kaphatnak onnan könyveket. Az iftumunkások és diákok számára tehát egyaránt nagyjelentőségű volt itt Szegeden is a „nyílt hót" gondolatának megvalósítása. Abban a széleskörű, valóban óriási érdeklődésben, amely ezzel- kapcsolatban megnyilatkozott, elsősorban nem puszta kíváncsiságot kell látnunk, hanem döntően azt, hogy ifjuságunk komolyan foglalkozik a pályaválasztás, a továbbtanulás kérdéseivel. Ez azonban csak azért lehet ma már ilyen elevenen élő valóság, mert fjuságunknak nem üres terveket kell szön!e, nem vágyálmokat kell kergetnie, amikor jövőjére gondol. Pártunk következetes politikája népünk felszabadulása után olyan széles távlatokat nyitott meg az egész dolgozó nép s benne különösen az ifjúság hatalmas tábora előtt, amilyenről a múltban álmodni sem lehetett. A kitárult biztos jövő A képviselői bessámolók alkalmával felvett panaszok nyomán utak, járdák, közkifolyók, játszóterek )L épültek Szegeden adta meg igazi alapját a nyílt hét sikereinek és annak a fokozott érdeklődésnek, amely a fiatalság körében a továbbtanulás iránt megnyilatkozott. A nyilt hét sikerei azt a bíztató tudatot adják, hogy további _ jó munkával mindjobban benépe. sülnek munkás- és parasztszármazású fiatalokkal a középiskolák, egyetemek, főiskolák padjai s onnan népi demokráciánk legkülönbözőbb munkaterületein dolgozó ríj értelmiségi táborral gazdagodik a dolgozók állama. fL.Z.1 Valamennyien emlékezünk még az elmúlt rendszer képviselőválasztásaira. A képviselőjelölt a választóknak a választás előtt mindent megigért, amit azok el tudtak képzelni, de amikor a zsebében volt a mandátum, mehettek hozzá a választók- Nem tett az ugyan egy szalmaszálat se keresztbe az érdekükben, öt esztendővel ezelőtt a felszabadító Vörös Hadsereg a mult rendszer egyéb szeny" nyeivel együtt elsöpörte ezeket a „képviselőket" is és ahogy erősödött népi demokráciánk, ahogy kiszorultak az ál'am vezetéséből az ellenséges elemek, úgy jelen lett ez a szó: képviselő — egyet magával a dolgozó néppel. A dolgozó nép saját sora'ból választotta ki képviselőit s ennélfogva döntően megváltozott a viszony a képviselők és választók kőzött. Ez domborodott ki az elmúlt hónapok során, amikor ifj. Komócsin Mihály elvtárs, városunk képviselője egymásután tartotta meg a képviselői beszámolókat az üzemekben, telepeken. A dolgozók tudták, hogy képviselőiket még a legegyénibb bajaikkal, sérelmeikkel is bizalommal kereshetik fel s a beszámoló után egymásután vetették fel problémáikat a dolgozók, rámutattak a hibákra, hiányosságokra, kér'.ék Komócsin elvtársat, hasson oda, hogy orvosolják sérelmeiket, segítsen nekik a meglévő hiányosságok, hibák kiküszöbölésében. A képviselői beszámolókon felvetett problémák javarésze azóla már megoldást nyert a legfontosabb kérdések végrehajtásának azonban utánanéztünk, megvizsgálva, hogyan orvoso'-ták az' illetékesek a felvetett panaszoka?. A felszólalók jelentős része foglalkozott a korpaellátásban mutatkozó nehézségekkel. A Gyufagyárban Czakóné, a Petéfi-telencn Telek Sándor vetette fel a kérdést, kérve, hogy a piacokon szüntessék meg a korpával való spekulációt és hassanak oda, hogy a korpaellátásban fennakadás ne mutatkozzék. A város a piacokon megszigorította az ellenőrzést, de ezen túlmenően segítségére sietett a dolgozóknak, úgy, hogy április végén 150 mázsa korpát osztottak ki s ezizel egyidöben a DEFOSz-nál is osztottak korpát. Azóta folyamatosan folytatják a korpakiosztást, három vagon korpác osztanak ki a dolgozók közölt. Ugyancsak a Gyufagyárban Tarabáné elvtársnő vetette fel, hogy a diada'kapuról távolítsák el a régi címert_ Aki járt a diadalkapu környékén, meggyőződhetett ró'a, hogy a Tarabáné elvtársnő által felvetett hibát kiküszöbölték. — A Kálvária-utca végén a dolgozók az orrukig sem látnak borult estéken — panaszolta Kulcsár elvtárs. Most végz'k a Kálvária-utcában az utolsó simításokat a szerelésen. Pár nap múlva kigyulladnak a villanylámpák. Igen súlyos hiányosságra hívta fel a figyelmet a Gyufagyárban Bernát né. Elmondotta, hogy tapasztalata szerint nem gondoskodnak megfelelően az Árvaházban a gyermekek neveléséről, úgyhogy hanyatlás mutatkozik a tanulásban. Komócsin elvtárs utánanézett a dolognak, s megállapította, hogy Bernátnénak igaza van, nagyon hiányzik az Árvaházból egy tanító, aki rendszeresen gondoskodna a gyerekek nevetéséről, tanításáról. 'A szükséges tanerőt felvették, s máris jelentős fejlődés mutalkozik a gyerekek tanulmányi előmenetelében. A választők és a képviselő közötti kölcsönös biza'o.m jele az, hogy olyan kéréseket is felvetettek a képviselői beszámolókon, mint a Kecskés-Kelepen Németh Imre. Kérte, tegyék lehetővé számára, hogy ingyen utazhasson a villamoson, mivel 100 százalékos hadirokkant, mindkét lába műláb. Németh Inire már hetek óra a 220as számú szabadjeggyel utazik a szegedi villamosokon. Markovicsné a Kecskés-telepi kulturhás megjavítását kérte, mert annak tetején esős időben becsorog a víz. Már hozzáfogtak a kultúrház javításához s a munka még ebben a hónapban befejeződik. Zsótér József, Kecskeméti József és még mások is panaszkodtak, hogy nem megfelelő a vízellátás a telepen. Kérték, hogy a Kamaráscs Zentai-utca sarkára, valamint az Apatin-utcában létesítsenek közkifolyót. A kifolyókat még ezévben megépítik, sőt a Csantavériutcába is épül közkifolyó. Tárkányiné azt kérte, hogy az Adai-sorra szereljenek lámpát. A vlHanylámpákat már fel is, szerelték nemcsak az Adai-sorra, hanem a rampa vámház felöli oldalára is, mert a kivizsgálás megállapította, hogy itt is hiányos volt a közvilágítás. Hídvégi Jánosné a Petőfi-telepen tartott beszámoló alkalmával azt kérte, létesítsenek a Vásárhelyt sugárútnál salakozott lejárót. A lejáró még április folyamán elkészült. Bertalan Józsefné az anyák kérését tolmácsolta akkor, amikor játszóteret kért a Petőfi-telepre. Május l-re elkészült a III. síz. iskola előtt a játszótér bukóhintával, homokozóval felszerelve, a II- sz. iskola előtt pedig a bukóhinta meüé röplabdapályát építettek a gyermekjátszótérre. Gazdag Mihály villanyt kért a bölcsödé elé. Még e hónapban teljesül a kérés. A többek által felvetett. járdajavítás szintén e hónapban fejeződik be. A Határ-ú(on már április hónapban elkészült a salakozott út, a baktói megállóhoz vezető út építését pedig már megkezdték. Szűcs István a XIV. utcánál lévő vá'yoggödrökröl szólt, melyek megnehezítik a kerítések építését. A mérnöki hivatal megállapította, hogy ezekből a gödrökből a lakosság tapasztóföldet bányászott. Ezt megszüntették és a járdákat még ebben a hónapban megjavítják. Az Ökrös Dezső által kifogásolt rossz átjárókat még április hónapban megjavították. Hasábokon keresztül tehetne sorolni a teljesített kéréseket, az orvosolt panaszokat. Oldalakon keresztül lehetne Írni azokról a felvetett kérdésekről, melyeket így gyorsan nem lehet megoldani, de a felszólalók ráirányították a figyelmet, s ennek nyomán a® Illetékesek tervbevették a kérdés megoldását, flyen például Koszorús István kérése. Azt kérte, minél hamarább építsék meg a Petőfitetepi kultúrházat. Tekintve, hogy ez igen jelentős építkezés, sok évtizedes mulasztást kell bepőto'nl ennek a kultúrháznak a megépítésével. a Petőfi-tetepi kultúrház csak az ötéves terv keretében épülhet meg, 1951-ben. A teljesült kérések bizonyítják, mennyivel más most már a dolgozó nép és a képviselők viszonya. Azelőtt pár méternyi járdáért hetekig kellett küldöttségeknek kilincselni a „nagyságos képviselő úrnál", évekig elhúzódott egész apró kérések esetleges teljesítése. A dolgozó nép képviselőjének felvetett panaszok zöme alig három hónap a'att teljesült. Járdák, villamoshálózatok, ttllalc, játszóterek épültek. s közösen: választó és képviselő egész sor hiányosság, hiba kiküszöbölésével segítették elő a szocializmus építésének sikerét Már két vagon mezőgazdasági kiállítási angyag érkezett Mezőgazdaságunk fejlődését, felszabadulás óla elért eredményeit mutatja be a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kiállítás Május 28-án nyílik meg Hódmezővásárhelyen — mint ahogy már beszámoltunk róla — az egy hétig, június 4"ig tarló mezőgazdasági kiállítás. A kiállítás előkészítésére bizottság alakult a párt-, tömeg- és ifjúsági szervezetek, valamint a különböző intézmények képviselőiből. A kiállítás megrendezésének előkészületei és helyének kijelölése folyamatban vannak. Budapestről eddig már 2 vagon kiállítási anyag érekezelt, a harmadik vagon útban van. A Budapestről érkezett kiállítási anyagok részei az országos mezőgazdasági kiállításnak. A kiállításon bemutatott tárgyak, grafikonok és egyéb rajzok átfogó képet nyújtanak arról a hatalmas fejlődésről, amelyet dolgozó parasztságunk a Szovjetunió példája nyomán és annak segítségévei, Pártunk és az ipari munkásság vezetésével elért országosan és Szeged környékén is. A kiállítás fcertiuia'.ja a hároméves terv eredményeit és azokat a lehetőségeket, amelyeket az ötéves terv tár mezőgazdaságunk elé. A kiállítás szemléHeti, hogy a dolgozó parasztság boldogulásának egyedüli helyes útja a termelőszövetkezetek útja. Megmutatja a termelőszövetkezelek eddigi fejlődését, és azt, hogy a termelőcsoportok tagjai, mennyivel nagyobb eredményeket érnek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Meggyőződhetnek a kiállítás lá'ogatói arról is, hogy állami gazdaságaink milyen nagy munkál végeznek, hogy szocialista mintagazdaságokká fejlődjenek, hogyan segítik nemesített vetőmaggal a dolgozó parasztságot, látták el az országot tenyészállatokkal. Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem bemutatja a kiállításon azokat a szovjet és magyar gyártmányú mezőgazdasági gépeket, amelyek a gépállomásokon a dolgozó parasztságot segítik. Egyik legérdekesebb része lesz a kiállításnak a Davidov-terv modellje, amely szem'éltetően berou atja azokat a nagy, ma még sivatagi területeket, amelyeket az atomenergia békés célokra való felhasználásával virágzó termőföldekké változtatnak. A Budapestről érkező kiállítási anyagok mellett kiállítják a rsntigrádmegyei állami gazdaságoknak, gépál'amásoknik. lenne>öt'Sop?rtoknak, egyénileg gazdálkodó t.arasztoknak azokat a termékei;, és egyéb tárgyait, amelyek csongrádmegyei viszonylatban bemutatják mezőgazdaságunk fejlődését, a szocialista gazdaságok megerősödésétA kiállított anyagban igen nagy érdeklődésre tarthatnak számo; a szegedkörnyéki mezőgazdaság, különösen a termelőcsoportok e'ért kiváló eredményei. Rendelet a Mezőgazdasági Ksérleíiigvi Központ szervezéséről A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelete értelmében a Mezőgazdasági Tudományos Központ működését ezentúl MezőgVdsági Kísérletügyi Központ elnevezéssel folytatja s kísértetügyi intézmények igazgatását és kísérleti tevékenységének irányítását a lövőben a földművelésügyi minisztérium főosztályakén: látja el- A Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ kísérleti tevékenységének tudományos irányítása és ellenőrzése a Magyar Tudományos Akadémia feladata.