Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

VASAlWAP, 1*50. MÁJUS H. A tlméleí HOfii Uécdései A háborús veszély növekedése " elengedhetetlen feladatunkká teszi, hogy felvegyük a harcot az imperialista háborús uszítók idco/ogiai fegyvereivel szentben. A Tájékoztató Iroda múlt év novemberében Magyarországon tartott ülése a kommunista és munkáspártok középponti feladatává tűzte ki a béke védelmét és a háborús gyújtogutók elleni harcot. 'A Tájékoztató iroda határozata megállapította: „Most az a feladat, hogy még jobban fokozzuk a népek éberségét a háborús gyújtogalókkal szemben, szervezzük és tiiinUrilsUk a széles néptümegcket a béke ügyének cselekvő védelmére, a népek alapvető érdekelért, élrtükért, szabadságukért." A népek éberségének a fokozása megköveteli, hogy leszámoljuk az imperializmus és csatlósainak egyik legveszedelmesebb ideológiai eszközével, a pac'fizmussal. Lenin és Sztálin kétféle háborút kiilömböztcttek meg: az igazságos háborút, amelynek célja a nép védelme a leigázási kísérletek ellen, a dolgozók felszabadítása a kapitalisták rabigájáhól. Ugyancsak igazságos háború a gyarmatok és függő országok harca az imperialisták elnyomása alól vuló felszabadulásukért. Ezzel szemben igazságtalan háborúk azok, amelyeket idegen területek elfoglalása, idegen népek leigázása céljából, vagy a dolgozók felszabadító harca ellen viselnek. Az imperializmus korában azok a háborúk nz igazságosak, amelyeket az imperialista rablók és elnyomók ellen felvetéséből világosan áll előttünk a marxizmus-leninizmus állas, pontja a pacifizmus kérdésében. A pacifizmust a legélesebben maga Lenin leplezte le az I. világháború idején, amikor kimutatta a jobboldali szocialisták békeszólnmai és az imperialista kormányokat támogató tetteik közötti kiilömbséget. Lenin ebben az időben így jelölte meg a munkásosztály feladatút: „Kérlelhetetlen harc az édeskés, szoclál-paclfistu frázisok rllrn (a szorlálpacifist: szavakban szocialista, tettekben polgárt pacifista) a polgári pacifisták őrük békéről álmodoznak, a töke igájának és uralmának megdöntése nélkül". I enin, amikor megbélyegezte az — imperialista háborút, a cári Oroszország hódító, rabló háborúját, ugyanakkor igazságosnak és szükségesnek jelentette ki a Nagy Oklóberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjet nép felszabadító küzdelmét, az intervenció eben. 4 lenini tanítás szellemiben Terelte Sztálin a nagy Szovjetunió békepolitikáját, amely minden időszakban a béke megőrzésén fáradozott, ugyanakkor azonban élesen s/.tmbcnállt a pacifizmus mindenfajta megnyilatkozásával. Sztálin elvtárs a Szovjetunió békepolitikáját így határozta meg: „Aki békél akar és kereskedelmi kapcsolatokat Igyekszik velünk létesíteni, az mindenkor támogatásra talál nálunk. Azokat pedig, akik megpróbálnuk rátámadni országunkra: úgy visszaverjük, hogy belepusztulnak, nehogy n,égcgyszcr kedvük kerekedjék dlsziiöorináiiyukat a mi szovjet kertünkbe dugni." (Sztálin: A leninizmus kérdései 521. oldal magyarul). Mig a burzsoázia és a jobboldali szociáldemokraták rothadt pacifizmusa a háborús kalandorokkal való megegyezéshez, az. állandó engedmények és paktumok politikájúhoz, ezen keresztül Hitlerek fclbátoritásához és megerősítéséhez vezetett, addig n Szovjetunió mindvégig következetesen védelmezte a béke ügyét, szembeszállt és leleplezte az agresszoroknak tett engedmények politikáját és a náci orvtámadás után, a Nagy Honvédő Háborúban nemcsak megsemmisítette az Európát leigázó és a Szovjetunió elpusztítására törekvő náci NémetorszáMl A PACIFIZMUS? zepette, de csaknem gyűlöletessé válik, amikor végetért a háború Még cinikusabbnn beszél a washingtoni „Times Herald" című lap: „Nem fogunk fegyvereket osztogatni a fiatul embereknek, azért, hogy egymást öljék. Atombombákkal, gyújtóbombákkal, baktériumbombákkal és Irlnllrololuol- bombákkal megrakott repülőgépeket fogunk küldeni, hogy elpusztítsuk a gyermekeket bölcsőjükben, az öreg asszonyokai imájuk közben és a férfiakat munkahelyeiken." íme ez rejlik az amerikai imperialisták „békepolitlkája" és „békeakarata" mögött. A pacifizmus egy másik fajtáját gyakorolják a jobboldali szociáldemokraták, méltó követőikként azoknak a szociálsovinisztáknak, akik az I. világháború idején nem győztek szónokolni a háború elleni harcról, ugyanakkor megszavazták a hadihitcleket és hadüzenetet imperialista kormányaik oldalán. 'A' mostani jobboldali szociáldemokraták Atiec, Bevin, Sarragat, Moch és társai egyidőben valami kelet és nyugat közötti „kttzépútról", a kapitalizmus és kommunizmus közötti harmadik útról beszéltek és nem sajnálták a papírt és tintát, sem a szónoki frázisokat békeakaratuk bebizonyítására. Ma azonban róluk is lehullott már az utolsó lepel is. A valóságban a francia szocialisták tevékenyen résztvesznek a vietnámi nép elleni szennyes háborúban, otthon pedig miniszterük lövet a szabadságért, békéért és kenyérért tüntető munkásokra. Angliában Ofeisége munkáspárti kormánya az amerikai imperializmus első számú csatlósaként aljas támadásokat intéz az angol nép életszínvonala ellen, állandóan fokozza a fegyverkezést és bűnös háborút folytat a maláji és más gyarmnti népek ellen. A

„béke apostolai" közé tartozik XII. Pius pápa és a klérikális reakció is. A valóságban azonban a Vatikán nem a béke, hanem az amerikai imperializmus propagandistája, és a Wall Street egyik elsőszámú európai fiókja. A pápa által a béke védelmében és a háború ellen hangoztatott kegyes szavak csak eltakarni igyekszenek azt a sok szennyet, amelyet az amerikai imperializmussal együttműködő vatikáni reakció kezéhez tapad. A pacifizmusnak azonban nem kevésbbé veszélyesek a „szelídebb" formái sem. 'A'z a béketörekvés, amely nem lép tul a jámbor kívánságokon, amely nem veszi fel a küzdelmet a háborús gyűjtogatók ellen; csak általában beszél a béke ellenségeiről és nem leplezi le az amerikai imperializmust és európai csatlósait, mint a háborús gyújtogatás tűzfészkeit, az valójában az imperialista propaganda segítője. A pacifizmus megnyilvánul nemcsak a háború és béke kérdésében, hanem az osztályharc, az osztályéberség elaltatásának formájában is, amikor az osztályok közötti megbékélést, az osztályokon felül álló nemzeti egységet, az emberiség egységét hirdeti. (Természetesen az imperialisták vezetése alatt.) Az ilyen elméletekből fakadnak a „jó knlák" féle fogalmak, a klerikális reakcióval való megbékélés, stb. Ugyanide tartozik a békéért folytatott harc jelentőségének lebecsülése, az a hangulat, hogy a mi számunkra a béke megvédése nem álhatatos, helytállás és kemény harcot jelent, hanem egyszerű, adminisztratív feladat. El rre a veszélyre hfvta fel nyv*— matékosan párttagságunk figyelmét Rákosi elvtárs, a Központi Vezetőség február 10-i ülésén tartott beszédében: „...gyakran találkozunk olyan téves felfogással, hogy nálunk, ahol az imperialisták szervezett erői már vereséget szenvedtek, a béke védelme tulajdonképen lényegében állami feladat és főleg honvédségünk megerősítésében nyer kifejezést. Ez a nézet azt vallja, liogy a béke megvédésére irányuló harcot elsősorban azoknak a progresszív erőknek kell megvfvnlok, melyek az Imperialista államokban küzdenek s ml ezen a téren is bizonyos fokig csak nézők vagyunk. Mind a két vélemény helytelen. A régi rend Ilivel nálunk Is változatlanul egy harmadik világháborúban reménykednek és ezért szívósan és lankadatlanul támogatják a nyugati Imperialistákat, terjesztik a háborús pánikkeltés alhireit és mint kémek, szabotálók, cselekvően is résztvesznek ebben a küzdelemben. Ennélfogva Itthon Is szakadatlanul küzdeni kell ezek ellen az erők ellen és éberen kell tartani azt a szellemet, amely el van szánva minden eszközzel küzdeni a békéért." A stockholmi békekonferencia határozata nyomán hazánkban U áj lendületet kapott a békemozgalom, hatalmas lelkesedéssel alakultak meg, városokban, üzemekben, falvakban, hivatalokban a békebizottságok és gyűltek az aláírások milliói az atomfegyver betiltását követelő békefelhfvás alá. A békemozgalom széleskörű elterjedése csak növeli annak szükségességét, hogy világosan tisztázzuk a mozgalom céljait és a pacifista ideológia mindenféle megnyilvánulásával szemben a legélesebb harcot folytassuk. Le kell leplezni és szét kell zúzni a háború elkerülhetetlenségéről szóló meséket. Le kell leplezni azokat, akik országunk ellenálló erejének gyöngítése céljából nem ismerik fel és nem látják be Néphadseregünk fejlesztésének fontosságát, nehéziparunk fejlesztésének jelentőségét. Fel kell tárni dolgozó népünk előtt, hogy „egy védtelen ország valósággal csábítja az Imperialista kalandorokat a különböző beavatkozásokra és provokációkra." (Rákosi Mátyás.) A béke híveinek elengedhetetlen " feladata, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Néphadsere-1 tervei günk erősítéséhez, országunk véd-1 ződni. erejének növeléséhez, szocialista mukaversennyel, a munka termelékenysége állandó növelésével, ötéves tervünk végrehajtásához. Egyszerű emberek milliói teszik fel ma világszerte aggódva a kérdést, elkerülhető-e az új háború veszélye. A ml válaszunk erre ez: Igen, elkerülhető, ha a dolgozók százmilliói és a mi hazánkban is egész dolgozó népünk felsorakozik a béke zászlaja mögé, ha elszántan szembeszállunk a háborús uszítókkal, ha a legszélesebb körű mozgalmat szervezzük meg a béke védelmére. Erre utalt már a Tájékoztató Iroda 1947. szeptember rében hozott határozata 'is. "Szemelőtt kell tartani, hogy óriási a távolság, az Imperialisták kívánsága között, hogy szabadjára engedjék ax új háborút és a lehetőségek kőzött egy ilyen háborút megszervezzenek. A világ népei nem akarnak háborút. A béke pártján álló erők annyira jelentősek és hatalmasak, hogyha ezek az erők a béke védelmében szilárdak és kemények lesznek, ha állhatatosságot és hajthatatlanságot tanusftanak, akkor az agresszorok teljes csőddel fognak végIGY AKARUNK MÉLTÓK LENNI a Komszomol követésére (Tudósítónktól) Június 18-án tartja meg a magyar ifjúság az Egyesítő Kongresszusát. Erre az alkalomra az üzemek ifjúmunkásai értékes felajánlásokat tettek, de ebből a felajánlásból mi sem akarunk kimaradni és mi a tanulóifjúság tanulmányi felajánlást tettünk A mi csapatunk, a Madách Imre úttörőcsapat felajánlotta, hogy a tanulmányi eredményét a kongreszszus tiszteletére 4.7-röl 5.2-re emeli. Megfogadtuk azt is, hogy nem lesz egyetlen bukott últörő sem a csapatban. A verseny sikere érdekében a csapattanács elhatározta, hogy a gyengébb tanulók minden nap reggel 7-kor jönnek be és 7-töl 8-ig átveszik az aznapi anyagot. Délután 3-tól 5-ig pedig az egyes tantárgyakból, a tárgyat tanító tanár vezetése alatt készülnek. A két hete megindított versenyünknek, felajánlásunknak már van is eredménye. A VIII, osztályban már nincs olyan pajtás, aki bukásra állna. És ezt a felajánlásokat száz százalékig végre is hajtjuk, mert tudjuk, hogy csak így lehelünk méltólc a Szovjetúnió lenini Komszomoljának kövelésére. Tarnat Tamás Madách-atcai ált. isS. A .Tartós békéért népi demokráciáért1 legújabb száma A „Tartóé békéért — népi de mokráciáért" legújabb szátná nak ,„A gyarmati és függő orA SÍRHANTOK SZÁZEZREI VÁDOLJÁK a megdöntött magyar kapitalizmust A gyermekhalandóság megváltozott számadatai A Magyar Népköztársaság országgyűlése, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a nagy Szovjetunió minden tó ren megnyilvánuló baráti támogatásával megalkotta és törvénybe iktatta az ötéves tervet. A törvény 42. §-ának első bekezdése kimondja: az 1950— 54. évi tervidőszakban annak az elvnek megfelelően, hogy a nép államában legfőbb érték az ember, 1080 millió forintot irányoznak elő a dolgozó nép egészségvédelmét oélzó intézmények fejlesztésére és létesítésére. A hároméves terv tett már egyet-mást ebben az irányban, az ötéves népgazdaság terv van hívatva végleg és maradéktalanul felszámolni P, csak a maga harácsolási le hetoségeivel törődő kapitalista rendszer bűneit. amelyekkel béke idején is egész megye lakosságát kitevő tömegeket küldött a halálba, önteltsége, kő got. hanem győzelmes harcával fel- f*^6 68 Önimádata mellett xvflhnítftntta Eurónn többi leicázntt ÓSZTO SPm vette, hogy az UJszülöttek tizenkét százaléka elpusztul. Évente 24.000 halott a Horthykorszakban A halálnak ezt az ijesztően nagy teljesítményét a tervgazdálkodás megkezdése óta eddig öt és félszázalékra szorítottuk le. Pontos számadatokban kifejezve: amíg a tőkések embertelenül önző uralma alatt évente 24.000 csecsemőt ragadott el a halál Magyarországon. a népi demokrácia országának ebből évente 13.000 csecsemőt sikerül megmentenie. Ezzel a felszabadulás előtti 12 százalékos gyermekveszteség 5.5 százalókra esett. Ez szegedi viszonylatban, azt szabadította Európa többi leigázott népeit is. Talán egyetlen korszakban sem vrtték annyira szemforgató módon és aljasul szájukra az imperialisták n béke jelszavát, mint a mi időnkben. Mialatt Truman, Achcson és társai a békét hirdetik, a valóságban állandóan növelik hadiiparukat és hadseregüket, folytatják aijns háborús provokációikat, jogtalanul beavatkoznak kis országok belső életébe, leigázzák és rabságban tartják a gyarmatokat, és a „hidegháború" I gkiilöinbözöbb eszközeivel igyekszenek a „melegliáborút" is kirobbantani. Ezek nz amerikai pacifisták azonban cgyreinkáhb kezdik levetni álarcukat és kénytelenek egyre meztelenebből, a világ közvéleményr elé állani... így legutóbb lvoriKírd Baruch, Truman tanácsadója, jv-wyorkí egye'emi hallgatók elölt világosan kinyilatkoztatta az amerikai imperialisták hiszekegyét: „A béke gyönyörű a háború vadsága köjelenti, hogy évente 160 újszülött gyermeket mentettünk meg eddig is és hogy az ember pusztulás elleni küzdelemmel tovább fokozhatjuk az életbenmaradó újszülöttek számát, egészen a 4 százalékot kitevő ú. n. életképtelenek szintjére. A kizsákmányolók lelketlen pusztításával szemben a nép államának ötéves fennállása óta 65.000 gyermek menekült meg a pusztulástól, ami egy egész megye lakosságának felel meg. Ha a mi kis országunkban 13.000 gyermek indult a halálba, elképzelhető, milyen óriási azoknak a száma, akik a többi kapitalista országokban pusztulnak el, hogy áldozatul szolgáljanak a kapitalizmus profit-oltárán. I kizsákmányolók hazugsága Az urirend Magyarországának tudósai és szemforgatói a sors rendelésével magyarázták a csecsemők halálát. így bujt a népnyúzók zsarnok serege a mondvacsinált misztikumok védőszárnyai alá. Amit nyújtott, az nem voít egyéb haszontalan háziszereknél és a szentek csodatételeinek balga ígéreteinél. Ettől ugyan várhatták a beteg gyermekek ozüte3 a gyógyulást. így népesedtek be, természetellenes gyorsasággal, a temetők. Persze a kapitalisták, amíg a nép előtt a sors rendeléséről beszéltek, saját osztályuk csemetéinél nem fukarkodtak az orvosi seguséggel. A nép azonban akkor sem tudott id'eiében orvoshoz jutni, ha történetesen felismerte a hamis szólamok, a babonák és az ámitás tarthatatlanságát. A felszabadított nemzetre, a dolgozók államára maradt az a feladat, hogy megállítsa a pusztulást. Ennek a feladatnak eddig maradéktalanul meg is felelt, mert hókusz-pókuszok helyett százhetvenhárom és félmillió forint előirányzattal látott hozzá az anyák felvilágosításához, az egészségházak létesítéséhez, a fertőző betegségek megelőzéséhez, a védőnők tökéle', es kiképzéséhez, az orvosi és bábaszolgálat megszervezéséhez. Ezzel és csakis ezzel lehet megmenteni az újszülött gyermekeket. A még fennálló 5.5 százalék halandóságot további 1.5 százalékkal lehet csökkenteni azáltal, hogy az anyákat kioktatják a téli fürösztésnél és a nyári melegnél szükséges elővigyázatosságra. Tisztaságot az élelmiszereknél A gyermekgondozáson túlme. nően, időelőitti eUhaláíozások meggátlása is egyik célk;tüzése néni demokráciánk egészségügyi politikájának. Ezt szolgálják az eddig és most megjelent rendeletek, amelyek feladata, hogy megszüntessék az élelmiszerek kézzel való érintését a személyzet részéről is, kötelezzék az élelmezőhelyek minden dolgozóját fehér köpeny viselésére, a romlandó élelmiszerek üvegbura aflá való helyezését, biztosítsák a piaci élelmicikkeknek a portól való tökéletes megóvását és rendszeresítsék az állandó orvosi ellenőrzést. A Nemzeti Vállalatok a legnagyobb megértéssel fogadók -- n téren életbe léptetett rendszabályokat. Egyes köz. ségesített szerveknél és a magánszektorban azonban még vannak elkerülhetetlenül szükséges tennivalók. Reméljük azonban, hogy onnan is rövidesen eltűnnek a fekete munkaruhák, a szabadon lógó hajfürtök és megszűnnek az élelmicikkek kézzel való érintése. Ez Szegeden nagyrészben már meg is valósult. (-mos) szágok harca a háborús gyujto* gatók ellen" című vezércikke hangsúlyozza, hogy a gyarmati és függő országokban a nemzeti felszabadító mozgalom egyre nagyobb méreteket és egyre szervezettebb formát ölt. Az egész imperialista gyarmati rendszer teljes megsemmisítésének kérdése került napirendre. A vezércikk a vietnámi népi felszabadító hadsereg hatalmas sikereivel foglalkozik és kiemeli, hogy az ország területének 90 százaléka már felszabadult Din, a Vietnámi Egységes Nemzeti Front kerületi titkára „Vietnám küzd függetlenségéért" címmel írt cikket. Din rész. letesen ismerteti a vietnámi nép harcának történetét az idegen uralom ellen. A Tartós békéért — népi demokráciáért sajtószemléje a malájföldi angol háborús kaland kudarcával foglalkozik. A lap „A franciaországi általános szakszervezeti szövetség és akcióegység a kenyérért és békéért vívott harcban" címmel közöl Benőit Frachon tollából. Pietro Secchia, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese, a „Fekete internacionálé konferenciája" című cikkében a kereszténydemokrata pár[ok nemzetközi szövetségének április közepén Sorrentoban tartott évi konferenciájával foglalkozik. A lap „Az aláírások százmillióit az atomfegyver betiltásáról szóló felhívásra!" címmel ílső hasábon tudósításokat közöl különféle országokból az aláírások gyűjtéséről. Közli Komócsin Zoltán cikkét ..A magyar nép a béke őrhelyén" címmel. A lap közli még Kiril Lazarovnak, a Bolgár Népköztársaság pénzügyminiszterének cikkét „A Bolgár Népköztársaság pénzügyi és költségvetési politikája" címmel, továbbá Jan Marék politikai megjegyzéseit: „Júdás bérét kéri" és D. Smitn cikkét: „A Times dühbe gurul" címmel. A lar» ezenkívül Kínából. Romániából és Lengyelországból érkezett tudósításokat, az Albán Demokratikus Front II. kongresszusáról beszámoló) és egyéb lúreket tartalmaz.