Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-03 / 101. szám

2 Szerda, 1950. május 3. 143 PERC [632 HELYETT | IVoUmann Gellért elvtárs, élmunkás mozdonyvezető munkatársaival túlszárnyalta eddigi eredmenyeit a 2(I(fiI tonnás mozgalomban — Békéscsabáról is 2000 tonnás szerelveny futott be Szegedre „Védjétek továbbra is a békénket" Zászlószalagot kapott a május elsejei ünnepségek keretében az Államvédelmi Katóság szegedi karhatalmi százada Vasárnap délelőtt a magyar vasutas dolgozók kétezer tonnás mozgalmában elért újabb kimagasló események színhelye volt a szegedi MAV rendező-pályaudvar. WoJlmann Gellért elvtárs teljesítette ezen a napon május elsejei munkafelajánlását: 2667 tonnás vonatot vezetett le Rácz I. Mihály. Katona Pál fűtők és Lovas Gáspár vonatvezetővel s több társával Ceglédről Szegedre, a régi átlagos 632 perc helyett 143 perc alatt. Ezzel Wollroann elvtárs társaival együtt menetidőtartam normáját 188.5 százalékra teljesítette. Vasárnap délelőtt Wollmann elvtárs szerelvénye előtt másik kétezer tOQnás szerelvény is érkezett a szegedi rendező-pályaudvarra. Ezt a vonatot Sánta János mozdonyvezető vezette Békéscsabáról Makra József, Szárics János fűtőkkel, Daróczi László vor a-t vezetővel s még 13 tagú vonatkísérő brigád társának közreműködésével. Elsőnek Sánta János mozdonya érkezett meg. A szerelvényt fogsdó gyönyörű dindal kapu alatt a MÁV dolgozói nagy éljenzéssel és taps viharral fogadták Sánta János mozdonyvezetőt. Rajczi elvtárs, a MÁV igazgatóság politikai osztályának vezetője üdvözölte a MÁV dolgozói nevében Sánta Jánost és társait. Alig hogy befejeződött ez az ünnepség, akkor érkezett meg Wollmann Gellért elvtárs gyönyörűen feldíszített 424-es mozdonyával. Az egybegyűlt dolgozók a Köztársasági Induló eléneklésével fogadták Wollman elvtársat, a kétezer tonnás mozgalom szegedi elindítóját, aki ezzel az utóbbi teljesítményével túlszárnyalta az eddig elért öaszes eredményeit JOBBTANULASSAL veszik ki részüket a békeharcból a szegedi iskolások Május elseiei Ünnepségeket rendeztek Szeged általános iskoláiban Bensőséges házi ünnepségek hereiében külön is megünnepelték a szegedi iskolák szombaton délután a hagyományos munkásünnep* t, a béke erőinek nagy seregszemléjét, május elsejet. Valamennyi szegedi iskola ünnepi díszbe öitözött, zászlók, jelmondatok mondották el, hogy a tanulóifjúság is a béke jegye^ ben ünnepel és ki akarja venni részét abból a harcból, melyet a dolgozó milliók folytatnak a nagy Szovjetunió vezetésével a békéért, a háborús uszítók ellen. A Dugonics-utcai általános iskola kapujában úttörőleányok állottak díszőrságet, de ugyanilyen díszörség állt bent az iskolaban is Sztálin és Rákosi elvtársak képénél Az ünnepség helyet zsúfolásig megtöltötték a vendégek, szülők, érdeklődök. Dr. Kunfalvi András tanügyi előadó mondott ünnepi beszedet. A május 1-i ünnepség kereteben osztották ki az iskola négy legjobb tanulójának az áprilist ösztöndíja1. A kultúrműsorban szavalatok, énekszámok tették meleggé. meghitté ezt az ünnepet. Megragadó a kis elsőosztályos Fintn Eva beszéde. Percekig zúgott a taps. amikor mondotta: „En a béketábor katonája vagyok." Az Epitőipari Gimnáziumban is szombaton tartották meg a május 1-i ünnepséget. Eros Janosné elvtársnő tartott ünnepi beszédet, majd dr. Pozsonyt Zoltán igazgató vázol* a az isko. la hallgatói előtt álló feladatokat. Az iskola hatigatói neveben Kárpáti Imre tett fogadalmat. „A jövőben — mondotta — még jobban helyt akarunk állani munkánkban, igvekszünk jól képzett szakembereivé válni a szocializmus építésének, még jobb tanulással védjük a béke ránk eső frontszakaszát." Az Alsóvárosi Iskolában is igen jól sikerült a május 1-i ünnepség. Színvonalas kultúrműsorral szórakoztatta az ifjúság a megjelenteket Tóth József igazgató mondott ünnepi beszédet, a tanulók nevében Szabados Erzsébet jótanulási felelős megígérte, hogy a jótanulók ezután nemcsak a saját tanulmányi eredményeik jobbátételére fordítanak gondot, hainem fokozottan foglalkoznak a gyengébben tanuló pajtásaikkal. Nemcsak ezekben az iskolákban, hanem valamennyi szegedi iskolában megünnepelték május elsejét külsőségeiben és belső tartatmában egyaránt. Különösen jól sikerült az aignertelepi általános iskola dekorációja, de minden iskolában igen Anpiiogov elvtárs, szovjet történész ujabb előadása Szegeden Anpilogov ;zov*e történészprofesszor. a budanesti Orosz Intézet alladó tanára, néhány héttel ezelőtt tartotta mec első szegedi előadását az Ady-téri egyetemen a Szovjetunió népeinek történetéről. Anpilogov elvtárs szombaton ismét Szegedre érkezik és ugyancsak az Adytéri egyelem Orosz Intézetében délelőtt negyed 11 órai kezdettel folytatja előadássorozatát. Erre az alkalomra is minden érdeklődő dolgozót szívcsen látnak FölMvesszövetkezef hírei A szerződéses termelőket figyelmezteti a földművesszövetkezet, hogy termő területeiket névtáblákkal kell ellátniok. Ha a nevet, lakáscímet és területnagyságot feltüntető táblákat azonnal ki nem helyezik, szerződésszegést követnek el, aminek súlyos következményei lehetnek és például művelési előlegben sem részesülhetnek. A fűszerpaprikatermelők figyelmét arra hívjuk fel, hogy a palánták gombabetegségei ellen használandó védőszerek átvétele végett a gondos és Szép voít"a~ tantermek ' röldművesszövetkezeti irodában kell feldíszítése. I jelentkezniök. Jó munkát végeztek május elsejére .Táncsics" termetőcsoport togjai Áz újszeged! Vigadó előtti térségen igen nagy tömegben gyűltek ösize a felvonulásról oda érkezett dolgozók délelőtt 11 órakor, hogy résztvegyenek az Államvédelmi Hatóság zászlóezalagátaidási ünnepségén. Az MNDSz rókusi és Rókus II. szervezete és a Pedagógiai Föi-kola gyakorló általános iskolájának szülői munkaközössége ajándékozott szép, zászlószalagot arra a zászlóra, amelyet néhány hónapja kapott a karhatalmi század az újszegedi Kendergyár dolgozóitól. Ki 3 úttörők vitték boldog arccal a zászlószalagokat. „Védjétek továbbra is a békénket és biztosítsátok tanulásunkat, a toldog jövő felépítésének megteremtését", — „Bízunk bennetek, mert egy húsból, egy vérből valók vagyunk és tudjuk, hogy minden munkátok a dolgozók érdekeit szolgálja" — ezek a mondatok voltak olvashatók a szalagokról. Az ünnepség megnyitójául a r:_ dőrzenekar játszotta el a szevjet ér. a magyar Himnuszt, majd az MNDSz nevében Erős -Jánosné elvtársnő mondott beszédet, az Államvédelmi Hatóság részéről pedig a karhatalmi század pártszervezetének titkára köszönte meg a zászlószalagokat A beszédek után 120 tagú úttörőénekkar szerepelt nagy tetszés mellett, de igen nagy sikert aratott az úttörőzenekar is. Az úttörő fiúk és lányok szavalatokkal színesítették « zászlószalagátadási ünnepséget, amely az Internacionálé közös eléneklésével fejeződött be. Ez 3.z ünnepség js Szeged dolgozóinak mind nagyobb szeretetét bizonyította belső békénk védői: az Államvédelmi Hatóság iránt. pt M ti' (Tudósítónktól) A kecskéstcle„,Táncsics" termelőszövetkezeti csoport tagjai május elsejei fel. ajánlásuk során eredményes munkát végeztek. A kertészetben a lkápoezta- és a kalarábépailánték. kirakásánál Rózsa IstváPné 7 óra alatt 3500. Csúcs Mihályné 5 óra alartf 3000. Dimitrov Nikola 6 órai ala t 4000, Erdei Mátyás"é 5 óra alatt 2250. Erdei István egy nap alatt 1000 palán át ültetett el. Erdei Isvánné ezen a nnpon nióg 147 négyszögöl bakhátolást és simítást is végzett. Ugyanezt a rnunká végezte Süli István. A csoport ifjú tagjai: NyitraL László, ifj. Süli István és Fodor Mihály kézi íolókapáva) ogy.egy katasztrális hold földet kapáltak meg. A csoport tágjai fiaz,tatot is épí ettek ós ennék minél előbbi elkészítésében nagv segítségükre vol ak a kecskóstelepi rendőrörs tagjai: Zsóitér József, Börcsök Antal. Popán Imre és Módrn János elvtársak. A csoport tagjai tcr. meló munkájuk mellet: máius eleejére igen szép dekorációs munkát is végeztek. Hévízi Jáno.e. Iskolafürdő épült az alsóvárosi általános iskolában Népi demokráciánk szociális gondoskodása tette lehetővé, hogy kedden délben jelen ős eseményt ünnepelhettek az" alsóvárosi általános iskola pedagógusai' és tanulói. Ekkor adták át rendeltető, sínek az iskola fürdőjét. Régi vágy volt ez itt ebben az iskolában. Az elmúlt rendszerben azonban természetesen csak vágv maradhatott. A felszabadulás u án újjáépítették az iskola megrongálódott részét s a pedagógu. sok felvethették a fürdő megepí. tésének tervét A pedagógusok kéréséit, melyet valamennyi szülő támogatott és lelkesen fogadott, a Pórt azonnal .. magáévá tette s odahatott, hogv tanulója használhatja az üj az iskola megkaphatta „ fürdő I dőt. építéséhez szükséges összeget. A fürdő teljesen új, modern felszerelése biztosítja a tanulók tisztálkodási lehetőségét. Elkülönített tusfürdők, kádak, öltöző, hideg, melegvíz áll hetenként kétszer a tanulók rendelkezésére. A fürdőt kedden délben ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. Legelőször az elsőosztályos gyermekek fürödtek meg. Sokan közülük még óletükiM'n nem fürödtek fürdőkádban, újdonság volt. hogy csak meg kell csavarni a csapot és máris folyik a melegvíz. A jövőben he. tenkéir kétszer az iskola minden fürKimagaS'ó eredmények a szegedi Vasuíigazgatóságnál A szegedi vasútigazgatóeág dolgozói közül május elsejére tett felajánlását 150 százalékon felül 2800, 200 százalékon felül 73, míg 300 százalékon felül három dolgozó teljesítette. Ubraniczki István betanító't munkás a lakatosmunkában 263, a szeged.rókusi szertárnál Szabő Illés szer ári munkás a szénkirakásban 225 százalékot teljesített. Az igazgatóság központjában Bugvinszky Gizella gépírónő 203 százalékot ért eb Szakszervezeti klubhelyiséget avattak a vasutas dolgozók (Tudósítónktól). Szombaton este I kultúresoportja, énekkara és táncünnepélyes keretek között nyitották | csoportja jólsikcrült kultúrműsorral meg a Szeged Állomáson a vasutas I szórakoztatta a jelenlévőket. Az új szakszervezet klubhelyiségét. Az avatáson Makra Sándor elvtárs, az Igazgatóság Politikai Osztálya nevében mondott ünnepi beszédet. Az ünnepélyes megnyitó után a MÁV klubhelyiséget több, mint ezer kötetes könyvtárral, zongorával, világvevő rádiókészülékkel, mintegy 100 lemezes hangerősltökészülékkel, sakkal is ellátták. Bálint Ferenc — Olyan szép ez a nap, hogy ha csak ezen mérnénk le a változást, akkor is kifejezhetetlen lenne az eredmény — mondja mellettem egyik doliánygyárj elvtársnö. — Ilyen ünnepet a múltban el sem tud• tunk volna képzelni. — Nem is képzelhettük el ezt azelőtt, elvtársnö. Emlékezz csak viszsza. amikor árgus szemekkel figyelt minden hekus az utcán május 1-én, hogy nem lát e rajtam piros nyakkendőt, piros szekfüt, vagy rajtad piros fej kendői f De azért mégis ott voltunk a Kállay ligetben, bujkálva, titokban s elgondolkoztunk arról, hogy talán egy pár év múlva nemcsak Moszkva és Leningrád utcáin ünne. pelhet már szabadon a nép. Az elvtársak beszélgettek, a spiclik ott ültek közöttünk, piros jelvény volt az ő gomblyukukban is. Másnap ismét lebuktak néhányan az elvtársak közül, de azért a kővetkező május 1-én megint csak ott voltunk. És most mégis megértük a szabad ünnepet, immár hatodszor és mindig szebben és mindig boldogabban ünnepelünk, sokkal szebben és sokkal boldogabban, mint ahogy valaha is el tudtuk képzelni « Kárász-utca, 1940. Forrón tűz a nap. de a szivünket mégis a piros pullover melegíti, amif felvettünk, jelezve, hogy nem feledkeztünk meg ÁJUS a munkásosztály nagy ünnepéről. Pásztor Árpád Lenin-versét idézzük, csak úgy halkan, hogy a többi járókelőknek fel ne tűnjék. A Klauzál-tér sarkán kopottruhás munkást lökdös két rendőr a Kígyóutca felé. Gomblyukában még ott virít a piros szekfű, az egyik rendőr durva szitokkal kapja ki onnan s rátapos. A munkás felemelt fővel megy. Kgy pillanatra összevillan a szemünk, öklünket felemelve üdvözöljük egymást, a dolgozók nemzetközi köszöntésével. Mikor eltűnnek a sarkon, felveszem az összetaposott virágot. A rendőrcsizma alalt kegyetlenül összezúzódott. De azért vörös maradt a színe, min/ a vér * Petőfi Sándor-sugárúl, 1944. Német tankok robognak vígig az utcán Horgos irányába. Szorul a kapca a Balkánon, a fasiszta fenevad vegsö erőfeszítéssel próbálja kivédeni a Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásait, És fenn Nyugat-Ukrejnáhan egyre közelednek a Kárpátok felé c diadalmas szovjet katonák. De itt. Szegeden, még hízik cz úri rend. Kifestett kisasszonykák sétálgatnak a lakkcsizmes, pökhendi német tisztekkel s megtapsolják a tankok tornyában gőgösen feszítő girmán banditákat, akik alig 40 nappal azelőtt tiporták el a magyar árnyékszabadságnak még az utolsó látszatát is. Eszembe jut egy régi újságcikk, amely Prága megszállását írta le. Prága népe kétoldalt állt az utcán, nézte a hódítók diadalmenetét és sirva-zokogva elénekelte a csehszolvák himnuszt. Ott sem tudott hősi, egész nemzetet megmozgató felkelés, szabadságharc születni a langyos polgári demokrácia talaján, de legalább sírni tudtak az emberek azon, hogy elveszett a szabadságuk. Nálunk azonban tapsoló fi-, sarok és kisasszonyok fogadták a fasiszta rablókat, Budapest, Debrecen és Székesfehérvár jövendő gyilkosait. És akkor úgy éreztem, hogy nagyn soká, talán soha nem tudjuk lemosni a magyar néven esett gyalázatot. Két overallos munkást vettem észre a járdán, amint sapkájuk siltje alól összehú-otf szemöldökkel néztek a tankok után s az egyik lopva megfenyegette őket. És akkor átvillant bennem a gondolat, hogy egyszer mégis le fogjuk mosni a gyalázatot, hogy ezek jelentik a magyar népet, mely a huszonötéves Horlhyfasiszla uralom után nem volt képes mindent átfogó, elsöprő szabadságharcra, de legalább gyűlölte a fasiszta hóhérokat és várta a felszabaditókat. És rádöbbentem arra is, hogy ö tapsoló, integető urak és kisasszonyok nem veszítették el a hazájukat. Nem veszítették el, mert ez az ország sohasem volt a hazájuk. * 1950. Lenin-utca. Zászlók, ünneplő, ujjongó tömeg. Indul a menet a hídon át Újszegedre, hogy önfeledten, vidáman szórakozzék ezen a szép napon, a hatodik szabad május 1-én, mikor már nem csattog a rendőrkardlap és nem fenyeget a csendőrszurony. Köztünk vonul a nép rendőrsége is, amely ma már a mi hatalmunkat védi az úrirend alattomos kísérletei ellen. Ott vonul a menetben az az elvtárs, akit fiz éve rendőr kisért a Klauzál-téren s ott énekel valahol az is, aki hat évvel ezelőtt megfenyegette a német tankot a Petőfi Sándpr-sugárúton. És felhangzik a dal: ,,A hadseregünk nagy, ereje félelmes. Mi mégsem akarunk háborúzni, De, ha ellenünk bárki is támadni mer, Sa'út földjén fogjuk összezúzni..." Száll a dal, viszi a szél messzire, elviszi le délfelé js, Horgos, Szabadka, Noviszád, Belgrád irányába, ahonnan fenekedik ránk a tőkés imperializmus szemérmetlen, agresszív, fasiszta láncos kutyája, Tito és bandája. örömünkbe szomorúság vegyül, hogy a hős jugoszláv nép ma nem ünnepelhet együtt velünk, a Sopron. tói Sanghájig, Tiranától Petropavlovszkig terjedő nagy szabad világ népeivel együtt. De jól tudja, hogy eljön majd az az idő, amikor a jugoszláv nép is elsöpri hóhérait s Belgrád és Zágráb, Szabadka és Cefinje dolgozói is olyan boldogan ünnepelhetik a munka szabad ünnepét, mint mi ma Szegeden. « Újszeged. Tarka-barka csoportokban ülnek a füvön a dolgozók s élvezik a jó meleg tavaszi napot. Frissen habzó sört mérnek az egyik sátorban, Ínycsiklandozó illatokat hoz a szél a másik felöl. Egy fa árnyékában két kékzubbonyos fiatalember, párt jelvénnyel a gomblyukban, zsebükből messzire kivilágít a „Délmagyarország" vörös feje. Amint haladok mellettük, hallom az egyiknek c hangját: ,,Az átmenet a klaszszikus kapitalizmusból az imperializmus korába .. ." Munkások. Tanulnak, mert tudják, hogy az ország vezetése az ő feladatuk. (pp)