Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-18 / 89. szám

II „Megvéd ük a kékét" mozgatom Országos Tanácsának kékegyüiésérilt a Kossuth rádió ma este a 20 órás hangos újságban hangképeket ad m 1 „Megvédjük a békér-mozgalom Országos Tanácsa ma békegyülést rendez KEDD, J 61 m .4 ,.Meg\édjül> a BéJfúf'_mozíalom Országos Tanácsa 18-án yden délután 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében fcékffivűlést tart. A gyűlés el„fe Ápró Antal elv árs. a Szak. tervezeti Tanács főtitkára. Beidet mond Andicg Erzsébet elvtárgnő. egyetemi tanár. A gyűlésen felszólal Vető Lajos evangé. jilrug püspök. Veres Péter Kossuth-riijas író. Szőczei Sándor Kossuth-díjas sztahanovista és Kocsi Is.jánpé kecskeméti do'go. Zü paj-asztasszony. • ..Megvédjük a békét" mozgalom Országos Tanácsa 18-i békegypleséről a magyar rádió 18-án, kedden a Kcssuth-adón a 20 órás hangos újságban hangkepekben számol be. Erélyes bolgár tiltakozás a Tito-bam provokációi ellen II Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége Elnökségének távirata RÁKOSI MÁTYÁSHOZ A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöksége az alábbi táviratot küldte Rákosi Mátyásnak: „Kongresszusunk befejezése alkal. mából a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöksége köszönetét fejezi ki önnek azért s fogadtatásért, amelyben Budapestén részünk volt. Hálánkgt és csodálatunkat fejezzük ki a csodálatos műért, amelyet az egész magyar néppel együtt megvalósított Magyarország és a béke javára. Pritt elnök, Zeidin, Cot, Tomorowicz, Ries alelnökök, Dordman, Muszkát főtitkárok." II Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tiltakozása Nazim Hikmet fogvatartása és a nyugatberlini Ítéletek ellen A Demokratikus Jogászok' Nemzetközi Szövetségének Budapesten ülésezett tanácsa a következő táviratokat küldte el: HSzaradzsoglu őescelienciájának, a nemzetgyűlés alelnökének, Ankara. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének Budapesten egybegyűlt tanácsa megindulással értesült Nazim Hikmet bátor éhségsztrájkjáról és tiltakozik az ellen, kogy igazságtalan ítélet alapján továbbra is fogvatartsák és követeli azonnali szabadlábra helyezését. A világ közvéleménye önt teszi feleléssé korunk egyik legnagyobb költőjének életéért. Aliírás: D. M. Pritt elnök." „Szövetséges Parancsnokság, Berlin. 'A' Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének Budapesten egybegyűlt tanácsát megdöbbentette, hogy Berlin nyugati övezeteiben bűnvádi eljárást indítottak fiatal férfiak és nők ellen, csupán azért, mert a béke-világmozgalom célkitűzéseit hirdették. Tiltakozik a már kimondott 185 Ítélet ellen. Követeli, hogy hocsássák szabadon az elítélteket és vessenek véget ennejc az üldözésnek. Aláírások: D. M. Pritt _ Pierre Cot." A szovjet nép késsül Lenin születésének 80-ik évfordulójára A Szovjetunió dolgozói kównek megünnepelni Leniniek, í Bolsevik Párt és a szovw állam megalapítójának és perének születése 80-ik évwdiuóját. Mindenünnen, a ap. ipari városokból, a távol-szibériai falvakból és a sendeg-óceáp partjáról azt fle,ntik, hogy az üzemekben, "tezményekben, tanintézetekkolhozokban, a Szovjet ladsereg csapatainál előadást és beszédeket tartanak 'na€y vezérről. A klubok ^B kiállítások nyílnak Lenin ^eteről ós tevékenységéről. kiállítást szerveznek ápnll8 22-re a Lenin Állami Könyvtárban. Mindenütt művész- és Jokumentfilmeket mutatnak be a nagy vezérről. Ezekben a napokban különösen sokan látogatják meg a moszkvai központi Lenin-múzeumot és annak leningrádi leányintézményét. •Termakovszkoje szibériai falu közepén egyszerű parasztház áll. A ház falán emléktábla emlékeztet arra, hogy Vladimír Iljics Lenin 1899ben itt hívta össze tanácskozásra a 17 marxista politikai száműzöttek A falu lakosai gondosan őrzik a történelmi házat. A házban kiállítást rendeztek Lenin életéről és forradalmi tevékenységéről. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma a szófiai jugo szláv nagykövet útján szóbeli jegyzéket adott át a Tito kormánynak. A jegyzék megállapítja, hogy a Branko Zvierac vezetése alatt állló kém- és összeesküvő banda ellen lefolytatott nyilvános törvényszéki tárgyalás újabb súlyos bűntetteket, össze esküvéseket és a Bolgár Nép köztársaság belügyeibe való beavatkozás újabb súlyos bűncselekményeit hozta napvilágra. Ezeket a cselekményeket a Titokormányban és a jugoszláv állami szervekben magas állásokat elfoglaló személyiségek szervezték. A tárgyalás során bebizonyosodott, hogy Jugoszlávia jelenlegi vezetői, élükön Titóval, Rankoviccsal és másokkal, megvalósították, amit az imperialisták parancsoltak nekik és összeesküvést szerveztek a Bolgár Népköztársaság törvényes kormányának megdöntésére, bandákat, terrorista,- és kémcsoportokat szerveztek és küldtek Bulgáriába bűnös terveik végrehajtására. Meg akarták gyilkolni a bolgár kormány egyes tagjait, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák képviselőit. Mindennek a tevékenységnek az volt a végső célja, hogy elválasszák Bulgária1 a Szovjetuniótól, a népi demokráciáktól és Bulgáriában visszaállítsák a kapitalizmust és a fasiszta rendszert. A jugoszláv vezetőit tervtik megvalósítására felhasználták az UDB magasrangú tisztjeit és ügynökeit, jugoszláv és bolgár fasisztákat, közönséges bűnözőket és rablókat. A Bolgár Népköztársaság népi demokratikus rendszere ellen irányuló bűnös tevékenysége* a következő magasrangú jugoszláv személyiségek közvetlenül szervezték és irányították: Szlobodan Penezics szerb külügyminiszter, Szvetozár Vukmanovics-Tcmpo altábornagy, a Tito-hr^sereg po jitikaj osztályának főnöke, a kémelhárító szolgálat közvetlen irányítója, jelenlegi bányaügyí miniszter, Jefto Sokics tábornok, Tito hadserege kémeíhárító szolgálatának főnöke, Bojanics ezredes, az 11)15 néven ismert Ti*Pgpstapo szerbiai főnöke, valamint Vojkan Lukics ezredes, a szerbiai UDB egyik vezetője és Vaszics UDB-parancsnok. Ezekkel a magasrangű személyiségekkel együtt a szófiai Ti to-követség főtisztviselői is résztyettek kém- és terrorszerve zetpk szervezésében és tevékeny ségében. Ezeket a szervezeteket Szvetozár Szávics, a követség konzuli szolgálatának főnöke irányította közvetlenül és résztvett a felforgató tevékenységben Arszo Mílatovics, a követség helyettes katonai attaséja, Radomir Szimics, a követség harma dik titkára, Cirill Odarlin, a kö vétség volt helyettes kereskedelmi attaséja, valamint Nasztadin Radovics helyettes kereskedelmi attasé. Az ellenséges cselekményekkel egyidejűleg a Tito-kormány provokatív módon viselkedett a bolgár-jugoszláv határon is, hogy így megkönnyítse a kémek, diverzánsok, terroristák és más bűnös elemek Bulgáriáiba való beszivárgását, nyugtalanságot és zavart l:< sen — folytatja a jegyzék, amely a továbbiakban emlékeztet arra, hogy 1950 január 20-án a szófiai Tito-követnek átadott bolgár jegyzék 15 olyan esetet sorolt fel, amikor a titoista hatóságok durva provokációt követtek el, de a bolgár tiltakozás ellenére a provokál ciók tovább folytatódtak. 1950 február 25-én a Tito-haíárőrök lesből meggyilkoltak két bolgár határőrt, s a bolgár tiltakozásra adott válaszban a Tito-kormány lényegében bátorította határőrségét újabb gyilkosságok és provokációk elkövetésére. A határsértések folytatódtak és egyre gyakoribbá vállak — állapítja meg a bolgár jegyzék, amely ezután részletesen felsorolja az 1950 február 22-e és 1950 március 19-e között lezajlott újabb durva határsértéseket és provokációkat, amelyeket a titoista határmenti hatóságok követtek el. Ezek között a határsértések között szerepel a titoista határőrök többízben megkísérelt behatolása bolgár területre, géppuska támadás bolgár határőrök ellen, valamint jugoszláv repülőgép berepülése bóígár területre. A jegyzék végül leszögezi, hogy a szófiai bíróság előtt az USA jugoszláv ügynökei ellen indított per során a Tito-kormány vezető személyiségeivel kapcsolatban történt leleplezések, valammt a határsértések és provokációk a legvilágosabb módon megmutatták, milyen politikát követ a Tito-kormány. E politika célja zavar- és felfordulás keltése. E politika ellentétben áll a bolgár és a jugoszláv népek érdekeivel és csak az új háborúra uszító imperialisták ördögi terveit szolgálja. — A bolgár kormány a legerélyesebben tiltakozik a Buglária ellen irányuló ellenséges és provokatív politika ellen és kijelenti, hogy az ebből a politikából származó következmények teljes felelőssége kizárólag a jelenlegi jugoszláv kormányt terheli — fejeződik be a bolgár jegyzék. A Demokratikus fogászok Nemzetközi Szövetsége Elnökségének határozatai A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének Elnöksége április 14—16 között Budapesten tanácsülést tartott. A tanácsülés a következő határozatokat hozta: HATÁROZAT ED Előkészületek május 1 megünneplésére * Trud t únió s,s J""-"L<-01 = -'"'c i pi?,it!os.. váro3ábúI a május el ..Az ország városaiban" a Szovjet. Cel >öl jelentést .r« számi "W elaté: Bjelnr, MINSZK 4 H la fővárosa új, kényelHius . ,ok építkezését fejezi be l|á,UTe. A város tereit fásitják. WolK r bokrot ültettek a V a tereken és az utcá4 TALL1N Ha, **»g fővárosa dolgozói hatal 4ktmetei eredményekkel kéitt. bl. ni«gü»nepelni május eUcaz évben több tízezer li, - "méter új lakás, tér, kutturátöbb tízezer . uj iuküs, tér Középület készül ej. VARSÓ 'iánlL. szémos május elsejei feli!'í erte|jes(tettek is. Az or Uta ojnüvei körülbelül negyventiett h,- y'1 takarítottak meg, fc'w 1 Új herendezést, három bt kP1 8 kitűzött idő előtt iizem'Jeztek BUKARESTBEN a Dynamo-gyár dolgozói elhatározták, hogy áprilisban, március hónappal szemben, a selejtet 25 százalékkal csökkentik és a munka termelékenységét 20 százalékkal növelik. BÉCSBEN az osztrák heladó szocialisták egyesütésének elnöksége határozatot hozott május elseje megünneplésére. A határozat szerint a baloldali szocialisták mindent elkövetnek, hogy a gyűléseket a békéért vivott harc hatalmas tüntetésévé tegyék. LE1PZIGBEN és Szász-Anhalt minden városában fáklyásmenet lesz és májusi tüzek fogják az ünnepet hirdetni. CHEMNITZ tizenkét legnagyobb üzeme kollektív kiállítást rendez május elsején a város nagyobb terein. Ezekben hemutatják a lakosságnak a termelésben elért eddigi eredményeiket. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szöveteégének tanácsának tagjai kifejezésre juttatják rokonszenvüket minden munkás, vasútas, tengerész és rakodómunkás irányában, akik bátran küzdenek a béke fenntartásáért. Emlékeztetnek arra, hogy a támadó háború az előre megfontolt bűncselekmények legsúlyosabbika a nemzetközi jog szerint és így mindenkinek joga van megtagadni, hogy részese legyen e bűncselekménynek. A nürnbergi ítélet megálla pította, hogy „az egyénekre, háruló nemzetközi kötelességek elsőbbrendűek. mint az engedelmesség kötelezettsége az iránt az állam^ iránt, amelynek ők polgárai." Ezt az ítéletet, amelynek értelmében a náci kormány és közigazgatás 11 vezető tagját felakasztották, amerikai, britfrancia és szovjet bírák hozták. A munkások, akik a nemzetközi törvénynek engedelmeskednek és ugyanakkor lelkiismeretüknek is, különb jogászok, mint azok a hatóságok, amelyek őket netalán — szembehelyezkedve ezzel a törvénnyel — elítélnék. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége nagy mértékben helyesli a béke híveinek tevékenységét, akik hatékonyan dolgoznak egy bűnös háború kirobbantásának megakadályozásában. II A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanának felhívása az egész világ jogászaihoz. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tanácsa fenntartás nélkül elfogadja a béke hívei világkongresszusa állandó bizottságának felhívását az atomháború betiltására. Megállapítja, hogy az a kormány, amely elsőnek használná ezt a fegyvert, megsértené a nemzetközi jog szabályait. Azokat, akik ilyen szörnyűséges bűncselekményeket követnének el vagy akik ebben bűnrészesek lennének, a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék által alkalmazott és az Egyesült Nemzetek közgyűlése által jóváh: gvott szabályok szerint kell megbüntetni. A nürnbergi szabályzat 6/b. cikkelye háborús bűncselekménynek tekinti „a polgári lakosság legyilkolását, városok és községek ok nélkül való elpusztítását, vagy az olyan pusztítást, amelyet a katonai szükségletek nem igazolnak." Ugyanennek a szabályzatnak 6/c. cikkelye az emberiség elleni bűncselekménynek minősíti a polgári lakosság kiirtását a háború előtt vagy a háború alatt. Először az 1939—1945. évi háború után ítélték el az itt idézett szabályokban meghatározott bűncselekmények elkövetőik A náci kormány és közigazgatás 11 vezetőjét felakasztották. A nemzetközi jognak ezek a szabályai ma is érvényben vannak és azokat nyilvánvalóan alkalmazni kell az atomfegyver használata esetében. Ilyen viszonyok között azok az államfők, kormánytagok, vagy katonai vezetők, akik elsőknek adnának parancsot az atomfegyver használatára, személy szerint lennének felelősek és elszenvednék a bűnükért járó büntetést. Ezen túlmenően azok, akik bármilyen módon is résztvesznek :z emberiség ellen iránvuló e egsúlyosabb bűncselekmények előkészítésében vagy megvalósításában, mint a bűncselekmények részesei, ugyancsak büntetés r.lá esnek és nem hivatkozhatnak mentségként „kormányuk, wjsy felettesük utasításaira". Végül emlékeztein: kell arra, (Folytatás a 2-ik oldalon)