Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-16 / 88. szám

Vasárnap, 195fl. április M. 5 PÁRTÉLET * Tovább javiísuk a tag- és tagielöltfelvételek munkáját „'A felvételre jelentkezők közül a dolgozó nép legjobbjait lehet felvenni" — mondja többek között a Központi Vezetőség tavaly, május 31-én hozott határozata a tagjelöltfelvételről. A határozat óta közel egy év telt el és az egy év tapasztalatai bőséges bizonyitékot szolgáltattak arra, hogy pártszervezeteink mennyit fejlődtek a felülvizsgálat óta, — de megmutatták azt is, hogy pártéletünknek hol vannak gyenge pontjai szűk keresztmeszetei. A határozat után itt Szegeden is tapasztalhattuk, hogy számos pártszervezetünk nemcsak, hogy megértette, hanem munkájának központi kérdésévé tette a tagjelöltfelvétel kérdését. Megértették azt, hogy: ,.-4 pártonkívüli aktíva nemcsak összekötő hid, hanem leggazdagabb tartalék is, amelyből Pártunk új erőt merít". Voltak azonban a tagjelöltfelvétellel kapcsolatban olyan jelenségek is, amelyek azt mutatják, hogy párttagságunk, sőt még vezető kádereink egy része sem értette meg teljesen a Központi Vezetőség határozatának szellemét. Előfordult nálunk is, hogy a pártépftés e fontos feladatához bürokratikusán nyultunk hozzá, nálunk is voHak olyan esetek, amikor egyes alapszervezeteknek számszerűleg előírták a felvehető tagokat, tagjelölteket. Ez természetesen a politikai munka rovására ment. Nem egy olyan esetet tudunk, amikor fizemi eiapszervezeteinkben a tagjelöltfelvételre jelentkező kiváló dolgozókat azért nem vették fel, mert „nem fér bele a keretbe," vagy „nem felel meg az előírt kategóriának". Az ilyen és hasonló hiányosságok — azon túl, hogy rámutattak a tagjelöltfelvétellel kapcsolatos hiányos munkára, — rámutattak egyúttal arra is, hogy ezek és a hasonlójellegű hibák, a bürokrácia, a tömegektől való elszakadás, pártmunkánk más területén is megvannak. A hiba csak addig hiba, amíg fel nem fedik, — és ezeket az említett hibákat mi is felfedtük. Már sokkal kisebb mértékben mutatkoztak akkor, amikor a Politikai Bizottság november 10-i határozata értelmében megindult alapszervezeteinkben a tagfelvétel. Itt már sokkal jobban érvényesültek azok a szempontok, hogy pártszervezeteink a „Párt harcaiban kitűnt, a termelésben és tanulásban legjobb eredményt elért jelöltek közül" vegyenek fel tagokat. Sokkal jobban érvényesült a Politikai Bizottság határozatának az az igen fontos irányelve, hogy: „Pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy tagot csak egyéni elbírálás alapján .., vegyenek fet'. Természetesen helytelen volna, ha ezekután azt mondanánk, hogy az utóbbi hónapok tag- és tagjelöltfelvételi munkái szegedi alapszervezeteinkben, szegedi pártszervezeteinknél hibátlanok lettek volna. De ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy igen komoly fejlődés tapasztalható ezen a téren, — ami egyáltalán nem mondható véletlennek. Nem mondható azért, mert Rákosi elvtárs február 10-i beszéde világosan, mindenki számára érthetően tárta fel pártépítésünk általános és alapvető hiányosságait, rámutatott a tömegektől való elszakadás jelentőségeire és következményeire, az önteltségre, a kritika és önkritika elposványosodására, a pártdemokrácia meglazulására, a párton belüli bürokratikus módszerekre. Pártaparátusunk, pártszervezeteink a Központi Vezetőség február 10-í határozata óta alaposan nekiláttak ezen hibák kiküszöbölésének elsősorban a vezetőség újjáválasztó taggyűléseken keresztül. De a pártépités minden vonalán javították munkájukat. Ez meglátszik természetesen a tag- és tagjelöltfelvételeknél is. Míg a mult ér utolsó hónapjaiban nem egyszer tapasztaltuk alapszervezeteinknél, hogy igen sok esetben a véletlenre bízták, A tizesbizalmialc feladata a vezetőséguijáválasztá taggyűlések előkészítésében A Magyar Dolgozók Pártja szegedi Pártbizottsága összevont pártfcizalmi értekezletet tartott a szegedi tizesbizalmjak számára, hogy ezzel alaposabbá tegye a pártszervezetek munkáját a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásában. A vezetöségújjáválasztások eddigi tapasztalatait és a szükséges tennivalókat Ladányi Benedek elvtárs, a/ MDP szegedi Pártbizottságának tagja ismertette, majd beszámolóját értékes megbeszélés követte, amelynek során igen sok hozzászólás hangzott el. A pártbizalmiak sok hasznos tapasztalatot szereztek ezen az értekezleten, amelynek jelentős minőségi változást kell majd hoznia a kővetkező taggyűléseken. A vezetősegújjáválasztásokon különösen megmutatkozott, — amint azt Ladányi elvtárs is megállapította — hogy párttagságunk közölt egyre inkább megvalósul az egészséges kritikai szellem, hiszen nemcsak az alapszervezeti vezetőic munkája feíett gyakorolnak kritikát, hanem rámutatnak a pártbizottság munkájában előforduló hibákra is. Ezzel' igen jelentős segítséget kap a Párt és ezért a pártbisalmiak egyik legdöntőbb feladata, hogy etősegítsék a pártszerű kritika alkalmasását. Ennek az egészséges kritikai szellemnek kell megnyilatkoznia a vezetőségújjáválasztó taggyűléseken is. amelyeken minden párttagnak nemcsak joga, hanem kötelessége hozzászólni a felvetődő kérdésekhez. Felbecsülhetetlen erkölcsi segítséget tud nyújtani a taggyűlés, ha rámutat egy-egy hibára, ha rámutat a vezetőségbe javasolt párttagok esetleges hibáira. A hibákat jóakaratúan kell felvetni, úgy hogy a megkritizáltak érezzék: a kommunisták szeretik egymást, de szeretik Pártjukat js, meg akarják erősíteni Pártjukat, ezért követelik meg az elvtársaiktól, hogy hibáikról leszokjanak. A pártbizalmiak" feladata, hogy felhívják mindezekre a tagok figyelmét. A'talában igen sok múljk a pártbizalimiakon a taggyűlés előkészítésében. Sok hiba mutatkozott Szegeden is, amely abból származott, hogy a 'taggyűléseket nem készítették elő kellőképpen. Az Alsóváros II. pártszervezeténél például a tjtkárí beszámoló után egyetlenegy hozzászólás hangzott el és ezzel a pártszervezet közel egyéves munkájáról a vita befejeződött. Ez mutatja, hogy ennél' a pártszervezetnél a politikai előkészítő munkában komoly hiányosságok voltak. Hasonló eset mutatkozott a Rókus III. pártszervezetnél is. A 'tjzesbjzálmiak felvilágosító munkáján múlik nagymértékben a vezet őségújjáválaszó taggyűlések sikere- Részletesen meg kell magyaráznjok minden tudnivalót ezzel' kapcsolatban. Rajtuk múlik, hogy megértessék a tagokkal: pártszervezeteink taggyűlése a pártszervezetek legmagasabb fóruma és ezen keresztül éreznie kell a párttagságnak, hogy javaslata, meglátása érvényesül, meghallgatásra talál és helyes javaslata a pártszervezet munkájában érvényre jut. Az ilyen jól előkészített taggyűlésnek azután meg is mutatkozik az eredménye. Több Helyen bizalmatlanság mutatkozott az ifjúság vezetőségbe való választása körül. A pírtbizalmjaknak kell rámutatniok, hogy nem arról van szó. fiatalok, vagy öregek vezessék, a pártot, hanem Sztálin elvtárs útmutatását kell megvalósítani: az idősek tapasztóiduit a fiafalok lendületével kapcsoljuk össze, mert így válik erőssé a Párt A tizesbizalmiak feladata, liogy párttagságunkban ezeket a gondolatokat tudatosítsák és minden erejüket összpontosítsák arra, hogy Pártunk megerősítésével népünk, egész országunk, a dolgozók, a béketábor ügyét győzelemre vigyékhogy kit vesznek fel a Pártba, most azt látjuk, hogy általában jó előkészített munka után veszik fel a tag- és tagjelölteket. A többi között például a Gázgyár alapszervezetében is láthattuk, hogy a tagjelöltekkel milyen körültekintően foglalkoznak, bevonják az oktatásba, pártmunkát adnak nekik és csak azokat veszik fel, akik (megmutatták, hogy valóban a Párt harcaiban kitűntek, a termelésben és tanulásban a legjobb eredményeket érték el. Ugyancsak gondot fordítanak a pártonkívüliekre is. Ma már igen sok pártszervezetünkben tapasztaljuk, hogy a taggyűléseknek azt a napirendi pontját, amely a tag- és tagjelöltfelvétellel foglalkozik, alaposan előkészítik. Nem egy esetben az alapszervezet vezetősége mielőtt a taggyűlés elé vinné a felvételi kérelmeket, meghallgatja számos párttag véleménye mellett a pártonkivüliek véleményét is az illető jelöltről. Az alapszervezeteink vezetőségei már azt is kezdik megérteni, hogy a tagjelölt felvételi munka egyik igen fontos kérdése az, hogy a tömegszervezetekkel is szorosan tartsuk a kapcsolatot. Jó példát mutatott erre a Ládagyár alapszervezete. De most nézzük meg a hibákat, amelyek előfordulnak és akadályozzák ezt a munkát? Vannak még pártszervezeteink, ahol a tag* és tagjelöltfelvétel munkáját — Így, vagy úgy — de bürokratikusán, lélektelenül kezelik. Igen jellemző példa erre a Dohánygyár esete, ahol az egyik párttag így nyilatkozott, amikor egy tagjelöltfelvételről volt szó: „Hát vegyük fel, legalább többen leszünk". Ez és a hozzáhasonló felfogás még mindig azt bizonyítja, hogy a kérdés sok helyen a párttagság között sincs minden részletében tudatosítva, hogy a tag- és tagjelőltfelvétel politikai vitele helyett még mindig vannak olyan helyek, ahol a kérdés pusztán statisztikai vitelét toljál előtérbe. Bár az üzemi munkások, a do: gozó parasztok, a haladó értelmiségiek legjobbjai közül már számosan bekerültek mint tagjelöltek vagy tagok Pártunkba, — még mindig vannak olyan fontos területek, ahol a tag- és tagjelőltfelvétel munkáját nem vitték és nem viszik kellőképpen. Ilyen terület például a mezőgazdaság szocialista szektora, — elsősorban itt nálunk a termelőszövetkezeti csoportok — de ilyen te• rület elsősorban az építőipar. Tudjuk, hogy az építőiparban igen nagy mértékben fennáll a pártszervezetek „elöregedésének" kérdése. Tudjuk, hogy az építőipar fejlődő nemzetgazdaságunknak egyik kulcspontja. És mindezek ellenére azt állítjuk, hogy építőipari pártszervezeteink a többi pártmunka melleit ezt az igen fontos pártmunkát is elhanyagolják. Nem foglalkoznak megfelelő mértékben és megfelelő módon a párttagokkal sem, — a meggyőzés helyett igen gyakran a parancsolgatást, vagy pedig a nehézségek elöl való meghátrálást tapasztaljuk építőipari pártszervezeteink vezetőségeinél — de nem foglalkoznak a pártonkívüli fiatal munkásokkal sem, akik most az építőiparban ezerszámra kerülnek be. így természetesen érthető az, hogy „nem találnak" megfelelő dolgozót a tagjelöltlelvételre. Mutatják ezt a hiányos politikai munkát azok a számok is, amelyekkel az építőipari pártszervezetek tag- és tagjelöltfelvételi munkájával kapcsolatban találkozunk. A MÉMOSz például mindezideig csak hat tagjelöltet vett fel, A 4ag- és tagjelöltfelvétel pártmunkánk, Pártunk építésének állandó és igen fontos része. Ennek a munkának jó végrehajtása erősiti Pártunkat, javítja és szilárdítja Pártunk szociális összetételét, egyre növeli és egyre szorosabbra fűzi a pártonkívüli aktívák gyűrűjét Pártunk körül. Minden párttagunknak, alapszervezeti vezetőségeink, pártaparátusunk minden tagjának ezeket a szempontokat kell figyelembevenni akkor, amikor akár taggyűlésen, akár pedig bármilyen alkalommal is foglalkozik tag- és tagjelöltfelvétel kérdésével. A Villamosvasút vezetőségválasztó taggyűlése megnyitotta az utat a pártszervezet fejlődése {elé A Rákosi elvtárs február 10-i beszéde óla eltelt idő pártszervezeteink életében döntő változásokat hozott. Rákosi elvtárs beszédének, a Központi Vezetőség határozatának első kézzelfogható eredményei megmutatkoztak már a februári taggyűléseken is, ahol az első biztató jeleit láthattuk annak, hogy maga a vezetőség és a tagság is egyre bátrabban nyul a kritika és önkritika fegyveréhez, hogy a hibák felismerése és feltárása az első lépés azok kijavításához. Vezetőségválasztó taggyűléseink a további fejlődést mutatják ezen az úton. Taggyűléseinken nem ritka, hogy 50, 60, 70 hozzászóló akad, akiknek aktivitása, kritikája és önkritikája mindennél jobban bizonyltja, hogy a gyökeres fordulatnak alapja az, hogy párttagságunk megértette Rákosi elvtárs beszédét, de megértette a vezetőségválasztó taggyűlések jelentőségét is. De vezetőségválasztó taggyűléseink ELŐRE IS MUTATNAK. ELŐRE JELZIK A FEJLŐDÉS TOVÁBBI ÚTJÁT, hiszen nem kétséges, hogy a tagság aktivitásában, a kritika és önkritika széleskörű alkalmazásában megmutatkozó eredmények továbbfejlődnek, tagságunk egyre inkább öntudatosabban végzi munkáját és a jövőben mindennapi fegyverként használja majd a kritikát és önkritikát. Ez volt a legnagyobb Ígérete a Villamosvasút vezetőségválasztó taggyűlésének is, bár a százonfelüli jelenlévő tagok közül csupán tizenöt hozzászóló akadt. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a titkári beszámoló csak általánosságban hozta felszínre a hibákat, sőt A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁNAK EGYES HIBÁI ÉS HIÁNYOSSÁGAI REJTVE MARADTAK. Azonban még igy is fejlődést mutat a vezetőségválasztó taggyűlés, igéret a jövőre nézve, mert — amint a taggyűlésen nem egy felszólaló megjegyezte — „a passzivitás nálunk általános jelenség". A titkári beszámoló után úgy látszott, hogy a tagság részéről alig akad majd hozzászóló. De a tagság maga is észrevette, hogy ezen a taggyűlésen gyökeres fordulatnak keli bekövetkeznie. Észrevették, hogy gyönge volt a titkári beszámoló, nem konkretizálta ki a hibákat. „Hiába tárjuk fel általánosságban a hibákat, ha tényekkel nem támasszuk alá. így a hibák elvesznek" — mondotta felszólalásában Kiss elvtárs. Persze hiba volt, hogy Kiss elvtárs maga sem említett fel egyetlen hibát és hiányosságot sem. A kővetkező felszólaló, Fazekas elvtárs már konkrét formában mutatott rá egyes hibákra, majd a további hozzászólók is példamutatóan alkalmazták a kritika és önkritika fegyverét. Nógrádi és Csurka elvtársak elmondották', hogy pártmunkájukat elhanyagolták. De Nógrádi elvtárs rámutatott a vezetőség hibájára is. „Olyanok vagyunk, mint hadsereg vezető nélkül" — mondotta. Csurka elvtárs az ellenőrzést hiányolta. Kurai elvtárs elmondotta, hogy a vezetőség rossz munkájának, a tagsággal való kapcsolata meglazulásának tudható be, bogy 135 párttag közül mindössze 25—30-an végeznek pártmunkát. ,,A pártvezetőség nem végzett nevelő munkát4* — mondotta. 'Antali elvtárs rámutatott arra, hogy a vezetőség nem dolgozta fel és nem konkretizálta ki Rákosi elvtárs beszédét. A munkaverseny kampányszerű volt, mert A VEZETŐSÉG NEM TÖRŐDÖTT A NÉPNEVELŐ MUNKÁVAL S IGY HIÁNYZOTT A POLITIKAI ALÁTÁMASZTÁS. „A pártvezetőség nem tartott kapcsolatot a pártonkívüliekkel, ezért vettünk fel csupán három tagjelöltet — mondotta. Laczkó elvtárs felszólalása különös élességgel tárta fel a hibákat: „Sokszor elgondolkoztam — mondotta — miért van az, hogy a pártvezetőség és az ü. b. nem egy úton jár. A pártszervezetnek kellene megadni a politikai irányítást. De eg.v év óta a párttitkár és vállalatvezető egyszer sem jelent meg az üzemi bizottság ülésén." 'A' Villamosvasút vezetőség újjáválasztó taggyűlése tehát aktivizálta a párttagság egyrészét, akik bátran alkalmazták a kritika és önkritika fegyverét. De ha a titkári beszámoló alapos lett volna, nem általánosságban beszélt volna a hibákról, akkor egészen bizonyos, hogy sokkalta több hozzászóló akadt volna a taggyűlésen. Még világosabban felszínre kerültek volna a hibák s azok megvitatása MÉG TÖBB SEGÍTSÉGET NYÚJTOTT VOLNA A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSÁHOZ. A taggyűlésen élénk vita alakult ki, vájjon szükség van-e arra. hogy a vezetőség ellenőrizze a párttagság munkáját. Maga a titkári beszámoló is rámutatott az ellenőrzés hiányára, az ebből fakadó hibákra mutatott rá Csurka elvtárs és Antali elvtárs is. Plesz elvtárs viszont azt mondotta: „a munkának akkor is mennie kell, ha nem ellenőrzik. A pártmunkásoknak akkor is doigozniok kell, ha nem kapnak instrukciót." Tiszai elvtárs felszólalásából ugyancsak ez derült ki, söt ő már azt mondotta, hogy „gondolkozzék a párttagság a saját fejével". A taggyűlés hangulata végül is azt mutatta, hogy valóban az a helyes, ha a vezetőség nem ellenőrzi a párttagok munkáját. Még Csurka elvtárs is megváltoztatta véleményét, mert második felszólalásában azt mondotta: „a vezetőségnek nem kell a párttagság háta mögött állni." A vezetők és a vezetettek kölcsönös ellenőrzése igen fontos elvi és gyakorlati kérdés, amelyet okvetlenül tisztáznunk kell. A bolsevik munkamódszernek a jó szervezés mellett, igen fontos jellemzője a feladatok végrehajtásának ellenőrzése. A marxista-leninista pártban a vezetők és vezetettek kölcsönösen ellenőrzik egymást. Csakis ez biztosíthatja a feladatok sikeres végrehajtását, valamint azt, hogy AZ ELLENŐRZÉS FOLYTÁN SEGÍTSÉGET TUDUNK ADNI A MUNKA ELVÉGZÉSÉHEZ. Lenin elvtárs azt mondotta, hogy, a szervezeti munkában legfőbb dolog: „az emberek kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése." Sztálin elvtárs a Párt XVII. kongresszusán elmondott beszédében az ellenőrzéssel kapcsolatban többek között a következőket mondotta: „A végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezése döntő jelentőséggel bír a bürokratizmus és az irodaszerűség elleui harcban... A végrehajtás jól megszervezett ellenőrzése — ez az a fényszóró, mely segítségünkre van abban, hogy apparátusunk munkájának állapotát bármikor megvilágíthassuk s a bürokratákat és irodakukacokat a naplényre hozzuk. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy balsikereink és fogyatékosságaink kilenc tized része a végrehajtás helyesen megszervezett ellenőrzésének hiányában leli magyarázatát". És pontosan Így áll a kérdés a Villamosvasút pártszervezeténél is. A hibák és hiányosságok oka nagyrészt abban rejlik, hogy a vezetőség nem ellenőrizte a tagság munkáját. A tagságnak viszont meg kell értenie, hogy bolsevik ellenőrzés nem valami öncélú, bürokratikus számonkérést jelent, ellenkezőleg RÁMUTAT A HIBÁKRA ÉS HIÁNYOSSÁGOKRA, ELVTÁRSI SEGÍTSÉGET NYÚJT AZOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉHEZ, A MUNKA MEGJAVÍTÁSÁHOZ. Ha a Villamosvasút pártszervezete a jövőben alkalmazza majd az ellenőrzés bolsevik módszerét, egyrészt szorosabbra fűzi a vezetők és vezetettek kapcsolatát, másrészt aktivizálja a párttagságot és kölcsönös segítséget nyújt a vezetőségnek és a párttagságnak a hibák kijavításához, a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához. &mé£e& szltumaétAÁ *me£ését seaitl £M. \TMi~ ADATSZOLGÁLTATÁS * * tttr*it>Mfitfr< V . V.V. VX, • Az MDP Országos Oktatási Osztály folyóiratának előfizetési dija egynegyed évre 8 Ft, fél évre 15 forint. Megrendelhető: a pártszervezetek oktatási felelősénél és a kiadóhivatalban: MDP Propagandaanyag Terjesztő, Budapest, V., Deák Ferencutca 15. Csekkszámlaszám; 17.511.