Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-15 / 87. szám

Szombat, 1950. április 15. A SZOVJET ORVOSTUDOMÁNY NYOMDOKAIN HALADVA megkezdte munkáját a „Korányi Sándor" vándorgyűlés Ünnepélyes keretek között kez­dődött meg pénteken Szegeden a kórklinikusok és kórélettannal fog­lalkozó tudósok „Korányi Sándor" vándorgyűlése. Az ország minden részéből érkező kutatókat csütörtö­kön küldöttség fogadta a vasútállo­máson. A kétnapos kongresszust a Tudamányegyctem feldíszített au­lájában nyitották meg. A szocializmus épitésén dolgozni: megtiszteltetés Hetényi Géza. Kossuth-dijjas pro­fesszor üdvözlő szavai után Rusz­nyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit Hang­súlyozta beszédében, hogy orvo­sainknak, tudósainknak meg kell érteniök, hogy itt egy új világ, a szocializmus világa vap születőben. Ennek az új világnak a felépítésén dolgozni nagy megtiszteltés szá­munkra­— Orvosainknak tanulmányozni kell' a marxi-lenini tanokat — mon­dotta többek között — Munkájuk azonban akkor lesz igazán ered­ményes, ha nemcsak tanulmányoz­zák ezt a tudományt, hanem mun­kájukban fel' is használják. A kutatás tervszerűbbé tételéről beszélt még Rusznyák professzor s a megjelent több, mint száz orvos e'é példaképül állította a szovjet orvosokat, a szovjet kutatókat, akik megmutatták a magyar orvosok számára is, hogyan lehet és hogyan kell a tudományos munkát terv­szerűvé tenni. A nagy tapssal fo.gadott beszéd után Lengyel Mária elvtársnő, az MDP Szegedi Pártbizottsága ne­vében kfvánt eredményes, jó mun­kát a vándorgyűlés résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogv a népi demok­rácia, a Magyar Dolgozók Pártja minden anyagi és erkölcsi támoga­tást megad az orvosok számára, hogy m'nél eredményesebben be tudják tötieni feladatukat: a dol­gozó nép egészségének a megvédé­sét. Példa: a szovjet orvostudomány Befejezésül WeiI Emil, az Orvos­egészségügvi Szakszervezet nevé­ben köszöntötte a vándorgyűlést. Kiemelte, hogy az egészségügyi munkában az elmélet és a gyakor­lat szorosan összefügg egymással. A Szovjetunió orvostudománya példát mutat, hogyan keti össze­kötni az elméleti kutatómunkát a gyakorlattal. Ennek a tudomány­nak, a világ leghaladóbb orvostu­dományának kell áthatni orvosaink munkáját. Rámutatott WeiI elvtárs, mjt jelentett az orvostudomány számára az, ' hogy a Szovjetunió öt évvel ezelőtt felszabadította ha­zánkat Köszönhetik xegelsősorban azt, hogv szabadon munkálkodhat­nak a dolgozó nép érdekében, az üzemek, bányák, földek dolgozóivá' együtt építhetik a szocializmust. Ismételten és ismételten csattant fel a lelkes taps a beszédek köz­ben. A megnyitó résztvevői ünne­pelték felszabadítónkat, a nagy Szovjetuniót, népünk nagy barát­ját, SztáÜn elvtársat, eredménye­ink, győzelmeink szervezőjét a Ma­gyar Dolgozók Pártját és annak ve­zérét, Rákosi Mátyás elvtársat. A megjelentek ezután átvonultak a Belgyógyászati Klinika előadó­termébe. ahol megkezdődtek a ván­dorgyűlés előadásai. Tudományos tapasztalatcsere Az első előadást Babits Antal ptofesszor (Budapest) és tanárse­géde: Réti Vámos Ferenc tartotta „A vese nylrokkeringése" címen. A ' vese nyirokkeringésér.ek szerepét új megvilágításban ismertették és kap­csolatba hozták a vese egyes kóros elváltozásaival. Benkő Sándor és Petri Gábor klinikai tanársegédek héttagú klini­kai munkaközösség munkáját is­mertették. Azokkal az elváltozások­kal foglalkoztak, melyek a csont­velő oxigénellátásnak csökkentése esetén a véráramban kialakulnak. Az előadás nagy mértékben fel­keltette a résztvevők figyelmét, úgyhogy utána élénk vita alakult ki. Végeredményben leszögezték, hogy ezek a vizsgálatok komoly lépést jelentettek az egyes jelensé­gek megismerése terén és további eredmények várhatók a vizsgálat 4^-ábbíolytat ásátóL Borboía József, Bikich György és Hetényj Géza a gyomorfekélyes betegek gyomornedvének histamin tartalmát vizsgálták és megállapí­tották, hogy jelentős változások vannak aszerint, hogy a beteg fe­kélye nyugalmi állapotban van vagy pedig fellángol. Farkas Károly bonenok és Feke­te Sándor szülész (Budapest) a rendellenes méhvérzések keletkezé­sénél vizsgálták az érellátás szere­pét. Az orvos segitl a Mariin­munkást Az előadások délután folytatód­tak. Igen érdekes kérdésre került sor legelőször. A budapesti Hajnal­klinika négy kutatója Fischer, Ge­rő. Rózsahegyi és Sellei beszámol­tak azoknak a vizsgálatoknak az eredményeiről, melyeket Martin­munkásokon és egyéb hómunkáso­kon végeztek. Az értékes kutatások eredménye megkönnyíti a hómun­kások gyógyítását, amennyiben tisztázza azokat a folyamatokat, melyek a munka közben befolyá­solják a vérnyomást. Godtsegcn György (Budapest) ke­ringési elégtelenségben végzett lég­zésvizsgálatok eredményeiről szá­molt be. Kutatási eredményeképpen új készüléket szerkesztett, mellyel újabb adatokot szolgáltatott az említett kérdésben- A szegedi Bel­klinika három kutatója Hámorj. Scossa és Hetényi érdekes szövet­tani adatokat mutattak be a gyo­morfekély keletkezésének legelső elváltozásairól. Hedri és Zsebők budapesti pro­fesszorok az epehólyagműtét és az epehólyag röntgenes vizsgálata kö­zöttj ellentmondásokat boncolgatták és arra a következtétsre jutottak, hogy az ellentmondás nem a tech­nikai vizsgálat hiányosságának, hanem a szervezet valamely állan­dó, vagy pillanatnyi jellegű eltéré­sének következménye. Huszák, Könyves-Kolonit s és Szák, a szegedi Ideggyógyászati Klinika tudósai a sclerosis polyin­sularis nevű súlyos idegbetegség kórlényegének megismeréséhez szolgáltattak újabb lényeges adato­kat. A szegedi Élettani Intézettől ifj. Issekucz, Lichtneckert. Ifj He­tényi és Rádyné az izom anyag­cseréjéről és vérellátásáról tartot­tak előadást Befejezésül Ivanovics, Koch, Pintér szegedi kutatók az agyhártyagyulladás egyik fajtájáról tartottak előadást. A „Korányi Sándor" vándorgyű­lés előadásait ma folytatják. MIHAIL LOMONOSZOV (1711-1765) Az orosz tudomány atyja,, egy­úttal az orosz irodalom megala­pítója és az orosz nyelv megte­remője volt. Deniszovkia (ma I.omonoszovo) faluban született, parasztcsaládból. Tizenkilencéves korában gyalog vágott neki az ezer kilométeres moszkvai útnak. Mos/kvába a szláv-görög-latin akadémiára ira kozott be. Qsszes jövedelme napi három kopejkás ösztöndíja volt Anyagi küszködé­sei ellenére is hamar kitűnt tudo­mányos téren, 1736-ban egy diákcsoporttal kül­földre küldték kémiai és kohá­sza 1 tanulmányok folytatására. Külföldi tartózkodása alatt filo­zófiával. fizikával, matematiká­val és idegen nyelvekkel is foglal­kozott. Hazatérése után 1742-ben Péter­várott a Tudományos Akadémia fizikai osztálya alkalmazta mun­katársként. Négv évvel később (ta­nárrá nevezték ki és az Akadé­mia tagjává választották Tudo­mányiszeretete és az n törekvése, hogy a tudományt szé'es töme­gek számára hozzáférhetővé te. gve. élesen szembeállító t„ az Akadémiát irányító külföldi áltu­dósokkal, akik Lomonoszovt megvetették „alacsony származá­sáért." Lomonoszov rendez'e be Orosz­országban az első kémiai labora­tóriumot. Könyvsorozatot jelente­tett meg az orosz filológiáról és felolvasásokat tartott a fizikáról. nalának emelésére. Alma az vo|t, hogy a népből merítsenek tudo­mányos utánpótlást — kineveljék „saját Newtonjaikat és Plátói, kat." A Moszkvai Egyetem alapi­tója volt. Alig van tudományág, amelyre! szel'eme ne hatott volna terméke­nyítőleg. Elsősorban fizikával és kémiával, foglalkozott és megve­tette a fizikai-kémia alapját. A molekuláris- és atom-elmélet alapján kutatta a testek tulajdon­ságait. Kutatja az északi fény titkát is és ezt a kérdést nagy lépéssel vit e előre. Lomonoszov fedezte fel először a Vénusz boly­gót körülvevő légkört. Negyven­egy évvel Lavgisier előtt bebizo­nyította az anyag megmaradásá­nak elvé'. A talajféleségek erede­tének kihatásában megelőzte Se. vekier svájci botanikust. Sok időt szentelt a kohászainak és a geológiának. Az első orosz üveggyár neki köszönheti létre­jöttét. Tevékenysége utolsó sza­kaszában a tengeri hajózást ta­nulmányozta és kutatta a Jeges­tengeren át egy nyugatkeleti ha­jóért lehetőségét. Lomoszov teremtette meg a XVIII, század derekának orosz materialista filozófiáját. Tö'e származik az elmélet, hogy n ter­mészet különböző jelenségeit a folyamatosan mozgó anyag válto­zó formái határozzák meg. Köl. lői művei kora orosz irodalmá­nak legkiemelkedőbb alkotásai A természettudományok gyakor-ij^é tartoztak. Az orosz költészet lati alkalmazásával foglalkozó számára új utakat nyitó verstant könyveket fordított. A tudományt nem tekintette öncéléinak, hanem eszköznek a termelőerők kifejlesz­tésére és a nép kulturális színvo­PÁRTÉLET • Hogyan javította meg munkáját a Szegedi Kender III. számú afapszervezete a vezetőségválasztó taggyűlés óta Alig három hete, hogy a Szegedi Kendergyár III. szá­mú alapszervezetében meg­tartották a vezetőségig jává­lasztó taggyűlést Az új veze­tőség eddigi munkája bebizo­nyította. hogy valóban friss vér került a vezetőségbe. De nemcsak a vezetőség munká­jában következett be jelentős változás, hanem a tagság kö­rében is fokozódott az aktivi­tás, amit a pártmunka bár­mely területén, a termelő mun­kában, a hibák felfedésében, a kritika és önkritika bát­rabb alkalmazásában is meg­mutatkozik. A héttagú vezetőségben két ifjúmunkás van. Sóki János elvtárs, aki a 200-as brigád tagja ps Bozsó Antal, aki ugyanok élenjár a termelő munkában. De megfelelő szám­ban képviselve vannak a veze­tőségben a nők és a műszaki értelmiség is. Nemcsak a verseny további szervezését. A vezetőségválasztó taggyűlés óta a cérnázóban Varga elv­társnő és Hajdú Józsefné át­tértek a kétgépes rendszerre. A villám röplapon el is olvas­hatjuk, milyen eredményeket értek el az első kétgépesek: Varga elvtársnő 145, Hajdú Józsefné pedig 137 százalékot teljesített. Ugyancsak a vezetőségvá­lasztó taggyűlés óta alakult, meg a kézi gerebenezőben a 200-as brigád, a külső gyár­ban az ifjúsági szálazó brigád Megalakították ezenkívül a cérnázó, simító és gömbölyítő komplexbrigádját, amely a bárom üzemrész munkáját nagyban elősegíti és kiküszö­böli a termelésben felmerülő hibákat. A kézigerebenezőben most áll szervezés alatt egy párttagok, hanem a" párton-1 "jabb 200-as brigád. Mind kívüli dolgozók is nagy meg­elégedéssel fogadták az új ve­zetőság megválasztását. Gu­lyás Ottóné pártonkívüli dol­gozó például így nyilatkozott az új vezetőségről: — Valóban azok kerültek be az új vezetőségbe, akik megérdemlik ezt a nagy ki­tüntetést. Véleményem szerint már a három hét alatt is be­bizonyították, hogy jól el tud­ják látni feladataikat. Mind­annyian közülünk kerültek ki. régóta ismerjük őket. Élenjárnak a termelő munkában, de a pártmunkában is. Korsós Gizella például 3 gépen dolgo­zik. igen jó falujáró. Rózsa Alajosné két gépet kezel. Szor­galmas munkájáért jutalmai is kapott. Én, mint pártonkí viili dolgozó, nagy bizalom­mal tekintek az új vezetőség munkája elé. A vezetőségválasztó taggyű­lés óta eltelt idő eredményeit legjobban a termelő munka területén mérhetjük le. A III. számii alapszervezet, amely a termelés területén már eddig is igen szép eredményeket érc el, a vezetőségválasztó tag­gyűlés után még inkább a munka középpontjába állította a termelő munkát, a munka­ezek olyan eredmények, ame­lyek a pártszerveztt jó felvi­lágosító és szervező munkájá­nak köszönhetők. A pártszer­vezet tagjai élenjárnak a ter­melő munkában, személyes példájukkal utat mutatnak az üzem többi dolgozójának. Gál István, Csóti József, Agócsi István, Németh Károly elv­társak élenjárnak a termelő munkában, átlagos teljesítmé­nyük 130 százalék. A jó eredmények mögött világosan megmutatkozik a pártszervezet egyije javuló fel­világosító, népnevelő munká­ja, amely a vezetőség újjá­választása óta nagymértékben megjavult. A vezetőségválasz­tó taggyűlés előtt nem tartot­ták meg rendszeresen a párt­bizalmi és népnevelő értekez­leteket. A taggyűlés óta minden bélen megtartják az értekezleteket, s a pártbizalmiak fokozott ak­tivitással vesznek részt a meg­beszéléseken. — Sokkalta bátrabbak az elvtársak — mondja Bosnyá­kovics elvtárs, a pártitkár. Most már mind többen szólal­nak fel az értekezleteken, meg­mondják a hibákat is. Rámu­tattak például arra, menn_vir8 helytelenül jártunk el, ami­kor a szemináriumokra egy­szerűen kijelöltük az elvtár­sakat. Az is helytelen volt — mondották, bogy a vezetőség igen sok elvtársat nem igye­kezett bevonni a pártmun­kába. A III. alapszervezet már el­indul azon az úton, hogy ki küszöbölje ezeket a hibákat. Megindították a felvilágosító munkát az oktatási munka megjavítására. Az eredmény nem is maradt el. A tömeg­szemináriumra például a múltban alig-alig jártak el a dolgozók. A legutóbbi sze-< mináriumon már tizenheten' vettek részt. Munkába álltak az új veze­tőségi tagok. Egyre inkább világosabban látják feladatai­kat. Korsós elvtársnő, szerve­ző, most a tömegszervezetek, a SzIT, az MNDSz, az MSzT munkáját tanulmányozza. — Megvizsgáltam már azt is — mondja Korsós elvtásnő, hogyan és hányan olvassák alapszervezetünkben a párt­sajtót. Örülök, hogy ezen a téren — bár igen sok még a feladat — szép eredményekkel találkoztam. — Legfőbb feladatunk most — mondja Bo^nyákovics elv­társ — a piunkafelajánlások további megszervezése, hogy méltóképpen felkészüljünk május elseje méltó megün­neplésére. Ezen a téren még igen sok a tennivaló, mert nem fordítottak elég gondot a május elsejei munka­felajánlások megszervezésére, nem folytathattunk ennek ér­dekében kellő agitációs mun­kát. S valóban ez most igen fon­tos feladata a Szegedi Kender­gyár III. számú alapszerveze­tének. A vezetőségnek és min­den egyes párttagnak arra kell törekednie, hogy a mun­kaverseny további fejlesztésé­vel, a május elseje megünnep­lésével kapcsolatos felvilágo­sító, népnevelő munkával is hozzájáruljanak pártszerveze­tünk további erősítéséhez, a világ dolgozói nagy, nemzet­közi ünnepének méltó meg­ünneplés éh ez. dolgozott ki és lefek ette az orosz nyelv és nyelvtan tudományos ta­nu'mányozásának alapjait. Bje­linszkíj Irta róla. hogv Lomono­szovval kezdődik az orosz iroda­lom. Az irodalom Nagy Péterének nevezte. A szovjet kormány Lomono­szovról. alapítójáról nevezte el a Moszkvai Egyetemet Moszkvá­ban. Leningrádban és Arhan. gelszkben szobrok hirdetik her­vadhatatlan érdemei+ és emlékét. Megnyílt a „Harc a bürokrácia ellen" kiállítás Tegnap nyitották meg a pénz­ügyigazgatóság első emeleti kul. túrtermében a „Harc a bürokrá­cia ellen" című kiállítást. Czirofc Balázs elvtárs ismertette a nagy­számú látogató előtt a kiállítás célját és vázolta az új, a népi demokrácia tisztviselőinek fel­adatát. A postászenekar a Dohánygyárban A Szegedi Postás Szakszervezet 25 tagú szimfonikus zenekarc hatal­mas tetszés kíséretében tartotta meg hangversenyét a szegedi Dohánygyár kultúrtermében, ahol a dohánygyári dolgozóknak módjukban állt gyö­nyörködni Rossini; Sevillai borbély nyitánya, Mozart: Kis éjt zene, orosz népdalegyveleg, Kék D'ir.i ke­ringő stb. zeneművek nagyszerű eló. adásában. A postászenekari Szerda­helyi László karnagy vezette. A postászenekarnak szezonnyitó vendégszereplése a Dohánygyárban még szorosabbra fűzte a két üzem dolgozóinak egymáshoz való jó­viszonyát. A dohánygyári dolgozók ezúton is hálás köszönetet monda­nak a posiászenekar péntek esti kellemes műsoráért. Intézményesen gondoskodnak a szegedi szobrok és emlék­miivek karbantartásáról A város vezetősége egyre jobban irányt vesz a város szépítésére. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés ís, hogy fokozottabb gondot fordítanak a város szobrainak karbantartására és javítására. Szeged számos szob­ra ugyanis az idők folyamán meg­rongálódott s kijavításuk igen idő­szerű. A város vezetősége a szegedi szobrok, emlékművek karbantartá­sával Vigh Ferenc szobrászművészt bízta meg. x FÁJDALOMMAL tudatom, hogy Édesanyám meghalt Temeté­se ma lesz az alsóvárosi temető­ben, délután fél 3 órakor. Mihály Müálv- ' 1 u

Next

/
Thumbnails
Contents