Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-12 / 84. szám

9mt«tf, fseo. iprilh ti. 5 ÓH, MOST HA ÉLNÉL... .(RADNÓTI MIKLÓS EMl EKÉRE) Én nem tudtam még akkor, negyvenben, (hisz sötét volt és gyermek voltam) hogy tajtékos az ég, s hogy szívedben őrlő szú a halál. Csak évek múlva, emberré nőve Dunántúl árkainál, mikor rámmeredt a pnska esőve, mint sok szökött kis leventére, láttam, hogy tajtékos az ég. Éltél-e még és hány határon túl? Vagy már lázongó véred gőzölt Sopronkőhidán a föld alul? Nem felelsz. Négy versed őriztem féltve mindenki elől, mert nem hittem senkinek. Egyszer zsidós-hangzású nevemről (emlékszem, nyár volt... negyvennégyről) furcsán rámnézett két ember, és igazolnom kellett, hogy élhetek-e származásom mellett. Négy versed volt csak énvelem, pár sor, mely végül is a zsebben elkopott: olvastam és takartam sokszázszor. Bár sosem láttalak, mégis folyammá nőttek eremben a buzdító szavak, és mentem a fény felé sebesen, hogy legelsőnek én köszöntsem a szabadító Vörös Seregei. Téged megölt a mull. — a bori lábor őre vicsorgott Kőhídáig s az utolsó szó vér volt a szádból — de nem feled jelen, s jövő. Az üszkös csontok fojtó csöndjéből s az elnyűtt, beteg, korcs-országból egy szabad ország tört elő. Óh most. ha élnél, óh most, látnád hazánk új arcát, s mint lombosodik benne az ember s védi sajátját: ilt minden övé! Kezünk erős és nincs riasztó rém, mely szorgos mnnkánk tőrbe ejtené. Alkudozás sem ül már az elmén, mert megokosodtunk, s ki ránkemel kezet, az elbukik, mint féregre, rátaposunk, és anra is, ki ellenünk uszít, állítsa bár eléuk az Óceán hullámait. I, ő d I Ferenc Páros versenyt kezdeményezem' a Fiiszerértékesitfl NV és a Terményforgalmi HÍV Nem csökken a munka lerulüle. te és a munka verseny szeltem a Kereskedelmi Vállalatok között sem. Április 4-e után tovább akarják javítani munkájukat és újabb, még nagyobb eredményeket akarnak elérni. A Fűszerér •ékesítő NJ/ dolgo. zói gyűlést tartó .tak, melyen el. határozták, hogy kiszélesítik a szocialista munkaversenyt és páros versenyre hívják ki a Vegyianyag Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalat dolgozóit. A verseny pontjai között szerepel a forgási sebesség gyorsítása az önköltségcsökkentés, muökamódszerátndás. jelentések pontos elküldése, a jó adminisztráció, tisztaság, jó áru. kezo'és és udvarias kiszolgálás. A Terménvforgaflfmi Nemzeti Vállalat az Erdőgazdasági. NV-t hívta ki párosversenyre. A Ter-_ ményforga'nvi dolgozói a verseny, pontokban vállalták a fentieken kívül még a szövetkezetek felé nyújtandó fokozottabb segííséget is. A Szegedi Ecse'gyár NV dolgozói ís elfogadták a Magyar Kender versenykihívását (Tudósítónktól.) A Szegedi Ecsetgyár NV dolgozói megértették Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek által kezdeményezett és a Magyar Kender által továbbadott munkaversenyfelhívá-S jelentőségét és üzemi értekezle cn átbeszélve nagy ürömmel fogad, iák e'. vállalták a következő pontok végrebaj ásat: ,,.4z öt&es terv első évének előirányzott termelési programját 1950 detember 15-re végrehajtjuk. . Vállaljuk, hogg az előirányzó't önköltségcsökkentési tervünket as év végéig tíz százalékkal teljesítjük túl. A minőség megjaví á-sa érdekében a selejtet teljes egészében kiküszöböljük. A szocialista munkavefsenyben lévő dolgozók Számát 16 száza. lékről 1950 december végéig 60 százalékra emeljük. valamint az egyéni versenyzők szórná1 „ jelenlegi 66 százalékról 85 százalékra. emeljük. De vállaljuk mindannyian, hogy az üzem összes dolgozói által elért hazánk fel.szabadílási felajánlások összteljesítményének 125 százalékos átlagát 130 százalékra emeljük, az egész év folyamán. Fokozzuk az egész gyár tprüte'én n tisztaság és rend fenntartását, folytatjuk az elektrijikálás befejezése után n műhelyépületek és irodahelyiségek kifestését és a gyárépüle' terűjét én lévő virágoskert és fák ápolását." A fenti versenypontokon felül versenyre hívták ki még a Deb. reconi Kefegyár és a Budapesti Ecsetgyár dolgozóit. Doktor Lajos. B szovjet városépítésről tartanak előadást az Építőipari gimnáziumban Csütörtökön este fél 6 óitaikor á redagegus Szakszervezet az Épí. tőiőpari Gimnáziumban ,.A szovjet városép ítésze!," címmel értékes előadást rendez a szegedi do'gozók előtt. Az előadást dr Pozsonyi Zoltán gimnáziumi igazgató, építészmérnök tar"jja. Az előadást vetített képek kíséreté, ben tartják meg. Az előadást és a látottakat hozzászólásokkal értékeli ki a hallgatóság. Ezen az előadáson a szegedi dolgozók megismerkednek a szovjet építészet művészetével, azok. kai a modern eszközökkel, gépekkel és munkamódszerekkel, amelyek hatalma? segítséget nyujta. nak a "Szqyjetúnió építőmunkásainak. „Uítörő nyakkendő" a Színházban A Szegedi Állami Nemzeti Színház MNDSz-csoportja szombaton délután fél 4 órai kezdettel ifjúsági előadást rendez. Ennek keretében ismét színre kerül a nagysikert aratott „Úttörő nyakkendő" című szovjet vígjáték és Offenbach: „Eljegyzés lámpafénynél" című vígoperája. Az előadást népszerű helyárakkal rendezik, az első emeletig 2 forintos átlagárral, a második emelettől kezdődően 1 forintos árral, míg az állóhelyek 50 fillérbe kerülnek, hogy lehetővé tegyék minden dolgozó gyermeke számára ezt a kitűnő szórakozást. Jegyek a színház pénztáránál válthatók. A Sxor jetunió gazdag müvé szelének egyik új fajtáfát ismerhette meg a szegedi közönség az „Arany kulcsocska" című filmben. Ez a film — amint már irtunk róla — bábfilm, de külön érdekessége, hogy a bábuk mellett emberek és állatok is szerepelnek benne. Towpás mesefilm az ..Arany hnlesoeska" és magán viseli az új szovjet kultúra sajátosságait. Ennek az új kultúrának köszönheti virágzását a népmese, amely eredetileg a rabszolga és feudális társadalom el' nyomott osztályának művészeteFantasztikus történelei a nép képekben gazdag nyelvén fejezik ki c szabadság utáni vágyakozásait. A kapitalizmus elsorvasztotta a népmesét. Íróasztalnál vagy kávéházban gyártották a meséket, amelyek a népmese hagyományaiból csak a fantasztikus formát vették át, tartalmukban pedig a burzsoázia osztályérdekeit szolgálták ki. A szocialista kultúra állította vissza a népmese ősi jellegét, továbbfejlesztette a nép évezredes kultúráján alapuló gazdag mesevilágot. A szocialista kultúra újra felkutatta azokat az értékeket, amelyeket a kapitalizmus elsorvasztott. A forradalom, az építés, az ember és a természet átalakításáért folyó ARANY KULCSOCSKA here romantikája felélesztette a mesélő kedvet. Az új mesék már a beteljesült boldogságot, a kivívott szabadság örömét tükrözik és felnőttekhez, gyermekekhez egyaránt szólnak. Tartalmukban merőben új, mélyreható kérdéseket vetnek fel ezek a mesék, mint például a „Hét szirom", amelynek hőse ráébred, hogy csak a másokkal megosztott öröm az igazi öröm, vagy a „Másenyka születésnapja", amely a fajok és népek egyenrangúságát hirdeti, Ugyanakkor megváltoztak a mesék figurái is; nem sárkányok, boszorkányok szerepelnek benne többé, hanem az új világ boldog, örömtől áthatott alakjai. Ezekkel as ui népmesei motívumokkal épült fel az ,,Arany kulcsocska" is, amelynek történetét Alexej Tolsztoj, a kiváló szovjet iró szőtte egybe a népmese hag*imányainak felhasználásával. A filmből világosan telismerjük a mondanivalót, amely a mese nyelvén fejezi ki az elnyomott népek szenvedéseit, de ugyanakkor örömmel láthatjuk a Szovjetunió felszabadító szerepét. Alexander Ptusko, a Moszfilm rendezője nagyszerű munkát végzett ennek a filmnek elkészítésével. A film elkészítése igen körülményes és fáradságos munkát jelentett. Külön kellett felvenni az élő szereplök játékát bábok nélkül, azután a bábok játékát kockánként fényképezni. A két külön filmszalag egy bemásolása után kezdődhettek esek meg a hangfelvételek és mindazok a munkák, amelyeken egy-egy filmnek keresztül kell mennie, hogy a közönség elé kerülhessen. Ptusko és munkatársainak fáradozása azonban sikerre vezetett, amit az ,,Arany kulcsocska" magyarra szinkronizált, nagy tetszéssel kísért szegcdi előadásai is mutatnak. A szegedi közönség is nagy élvezettel kiséri végig Burafino" nak, az ügyes fabábunak kalandos útját, amelynek során kijátssza üldözőit, majd a rabszolgaságban tartott bábukkal együtt megmenekül a csodálatos léghajón, s eljut a boldogság országába. Az „Arany kulcsocska" nemcsak nagyszerű szórakozást és tanulságos meséf nyújt, de egyben új oldaláról mutatja be az élenjáró szovjet művészetet, amelynek minJjobban fejlődő cs új utakon járó része a számunkra is példát mutató szovjet filmművészet. 3skoLaíLet a Sz&Ofetutáában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő változást hozo-tt a nevelés, az iskolázás terén is. Már 1917 novemberében felhívást intézett a szovjet hatalom a néphez és ebben leszögezte a közoktatás alapelveit: a mindkét nembeli gyermekek kötelező oktatását, az oktatás ingyenességét, a tanítók anyagi helyzetének biztosítását. A fiatal Szovjetköztársaság a polgárháború és az intervenció által előidézett súlyos gazdasági helyzetben is — már fennáliása első évében — sokat tett a közoktatás fejlesztéséért Ma már 220 ezer iskola működik a Szovjetunióban, 34 és félmillió tanulóval. A múlt esztendő elején 837 főiskolán 770 ezer diák tanult, vagyis több, mint a háború előtt. Ezenkívül 298 ezer egyéni tanulója volt a főiskoláknak. Képünk egy moszkvai általános iskota földrajzóráján készült A szov,et diákok nagyon kedvelik a földrajzot. mert ezeken az órTkon amelyet az elnyomott országok dol éozói folytatnak. Ab-Egy általános iskola vizsgáját mutatja be ez a kép. A táblánál lévő kislány nyugodtan, magabiztosan felel, a táblán felsorakozó hoszszú számoszlopok alapján. Az iskolák fizikai laboratóriu mában feltárul a csodák világa. Képünk is ilyen laboratóriumot mu tat be, amelyben az elméleti oktatást a gyakorlati ismeretek alapos elsajátítása követi. Akik itt a fizikát tanulják, később alkotó mérnökök, újító munkások lehetnek, ha kikerülnek az iskolapadokból. Vasáruholt nyílt Szegeden, a VaskeresketíeÍBRg tiV kebelén belül A Bruckner-féle vaskereskedés helyén a Vaskereskedelmi NV kebelén belül megnyílt Szegeden a vas kisáru üzlet. Ebben az üzletben a legszebb és legjobb kivitelben megtalálhatok mind a munkásság, mmd a dolgozó parasztság igényeit kielégítő vasáruk, tűzhelyek, edények és egyéb háztartási cikkek. A szegedi üzemek dolgozók az intézmények alkalmazottai és a kisiparosság is megtalálja mindazokat az árukat, amelyek a mai termelésünkben, népi demokratikus országunkban dolgozóink előállítottak. Az üzlet külső és belső dekorációjával méltóan állt április 4én a többi díszes üzletek mellett. Remélhető, hogy az üzlet megnyitásával Szeged városának és a közeli vidék dolgozóinak igen nagy segítséget nyújtott a Varkereskedelmi NV. Tájsxinhás fiatul ás oh A Szegedi Nemzeti Színház eaen a héten csütörtökön esíe fél 8-kor Szőregen, szombato ; este fél 8-kor Kecskéstelepou, vasárnap délután fél 4-kor és este fél 8-kor pedig Makón játssza az „Eljegyzés lámpafénynél" című vígeperát. kísérőműsorral.