Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-09 / 83. szám

2 A Magyar Rádió felmondta a magyar-francia rádiőegyezményt A Magyar Rádió 1947. augusztusában egyezményt kötött a Francia Rádióval. Az egyezménynek az volt a célja, Mgy rendszeres műsorcseréken keresztül erősítse a két ország közötti jóvisoonyt, elmélyítse a magyar és francia nép közötti kulturális kapcsolatokat. Tekintettel arra, hogy az egyezmény a francia rád:ó magatartása miatt nem valósíthatta meg az eredeti célkitűzéseit. a magyar rádió a francia rádióhoz intézett levélben az egyezmenyt azonnali hatállyal felmondta. A magyar rádió vezetősége kénytelen megállapítani — hangzik a levél —, hogy egy esztendő óta a francia rádió az egyezmény célkitűzéseivel és szelleméve] ellentétes magatartást tanúsít és az egyezményben vállalt kötelezettségeket semmibe veszi. A magyar rádió levele rámutat arra, hogy a francia rádió fasisztákat, háborús bűnősöket és a magyar népi demokrácia ellenségeit alkalmazza és alkalmat ad nekik arra, hogy a francia rádió magyarnyelvű adásaiban a magyar népi demokrácia törvénye, kormánya vívmányai és intézményei ellen féktelenül úszítsanak. A francia rádió adásain keresztül — állapítja meg a magyar rádió — nem a francia nép 6zól a magyar néphez, hanem a magyar és francia nép ellenségei. A magyar hallgatóknak szánt adások nem a békét, és a két nép közötti egyetértést szolgálják, hanem a nemzetközi háborús úszítók hangját továbbítják. A francia rádió műsorát a népek és a béke ellenségei szerkesztik, akik a francia nép által anynyira gyűlölt göbbelsi módszert követve, minden adásukban ellenséges hangon úszítanak Magyarország alkotmánya és törvényes rendje ellen. Befejezésül a levél megállapítja, hogy a Magyar Rádió nem tarthat fenn egyezményt a francia rádióval mindaddig, amíg annak hangja nem a két nép kapcsolatainak elmélyítését és a népek békéjét, hanem a háborús úszítók érdekeit szolgálja, ezért a magyar rádió az egyezményt azonnali hatállyal felmondja. A román nép meleg testvéri szeretettel üdvözli a magyar népet A „Scanteia" vezércikkben foglalkozott felszabadulásunk ötödik évfordulójával Magyarország felszabadulásának ötödik évfordulója Révai elvtárs cikke a% íxvesztijában A Scanteia.. a Román Munkáspárt központi lapja „A tc*!véri magyar «ép nagy ünnepe" című vezércikkében a többi között ezeket írja: — A Magyar Népköztársaság dolgozó népe örömíeljes szívvel ünnepli az étoyouió hitleristák és a magyar fasiszták uralma alól a Szovjet Hadsereg áltiaJ történt felszabadulásának 5. évfordulóiát. — A Szovjet Hadsereg kelet és középeurópai viHámgyors előnyomu Iása megtoremtet « a lehsetőséget airra. hogy népeink saját mapú vegyék kezükbe sorsuk irányítását ós megteremtsék a népi demokratikus rendszereket. — Népeink állandóan élvezi* a nagy Szovjetunió ha'almas társadalmii. politikai és gazdasági támogatását. A Szocialista atlam segítségével raktuk le országaink nagyszabású szocialista átalakulásának alapjait. A Scanteia ezután részletesen ismerteti azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a magyar nép, ólén a munkásosztállyal, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével. az Ipari és mezőgazdasági termelés fokozása, valamint az életsznvonal emelése terén az elmúlt öt esztendőben elért. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar népi demokrácia sikerei teljes mértékben igazolták a kommunisták helyes politikáját és a magyar nép szeretettél és bizalommal követi a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottságának vezetését és "Rákosi Mátyás bölcs útmutatásait. A Scanteia ezután a következőket írja: — A román nép meleg testvéri szeretettel üdtvözli a magyar népet nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Az imperialista utalom sö ét korszakában minit a magyar, mind a román nacionalista, soviniszta, burzsoá, feudális rendszer n dolgozó nép kizsákmányolása érdekében kölcsönösen hintette el a széthúzás és a nemzeti HARMINCEZER FORINTOS ujitási pályázat „Egyre többen ismerik fel az összefüggést saját fáradozásaik és a közügyek között" — mondotta egy évvel ezelőtt Rákosi Mátyás elvtárs. Az újítók egyre növekvő tömege is bizonyítja ezt. Az újítási mozgalom nemcsak egyes iparAgakban fejlődik, hanem népgazdaságunknak úgyszólván minden területén. Februárban 12.784 újítási . avaslatot nyújtottak be. Ebből az újítási bizottságok 5.164 avaslatot elfogadtak. Az elfogadott újítási javaslatok 8.4 millió foiltt megtakaríást jelentenek évente népgazdaságunk számára. A februárban benyújtott javaslatok száma száz százaiókkal több az elmúlt év havi átlagánál. A benyújtott újítási javaslatok száménak mennyiségi és minőségi emelkedésének tudható be. hogy az 1950. év első két hónapjának újításaiból 87.1 millió forint évi megtakarítást érhettünk el. Az Országos Találmányi Hivatal az újítótevékenység még fokozottabb serkentésére 80.000 forint összegű pályázatot írt ki. A pályázat kimondja, hogy a legnagyobb gazdasági eredményt biztosító újítások szerzői között két 5.000 forintos első, öt 2.000 forintos második ós tíz 1.000 forintos harmadik díjat osztanak ki. A pályázati felhívás kimondja, hogy a pályázatok szerzői — amennyiben újításaik beválnak — a pályázati jutalmon kívül természetszerűleg megkapják az újítási rendeletek által előírt, az újítókat. megillető díjazást is. Földművesszövetkezetek, népboltok, kiskereskedők figyelem!! A EiU-Rád szegedi és hódmezővásárhelyi fiókjai, valamint a Mezőgép szegedi fiókja április 1-től a Műszaki Kisgép és Kerékpárnagykereskedelmi NV kebelében folytatja működését. Ríindeiésével fordulón a Központhoz. Központ: Szeged, Kölcsay-u, 1. T.: üzlet: 42-21, Iroda: 42-20 A CUKORKA, . CSOKOLÁDÉ nemcsak húsvétkor, hanem egéSZ évben édes ajándék ! gyűlölködés magvát, a kél nép között. Az imperialisták és a belső kizsákmányolók így gondolták biztosítani és örök időkre megi hosszabbítani a magyar.orazágii és a romániai nép. könyörtelen kizsákmányolását. — Országainkat é» népeinket ma már semmi sem választja el egymástól. Egyesíti a szocializmus felé való közös haladás és az a közös harc. amelyet együtt vívunk meg a Szovjetúniótól vezetett nagy táborban a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Egyesíti a függetlenség és a nemzei szuvarénítás megőrzéséért folytatott .közös és következetes harc. Ezt a harcot ködösen vívjuk azok ellen az angol-amerikai imperialisták ellen, akik országaink belügyeibe akarnak beavatkozni, e~"#síti az az elkeseredett harc, amelyet népeink a munkásosztály vezetésével vívnak a belgrádi kém- és gyilkos banda. az imperialisták gálád szolgáinak leleplezése és megbélyegzése érdekében. Egyesíti az a lángoló szeretet, amellyel a szocializmus nagy országa,, a Szovjetunió ég annak lángeszű vezetője, Sztálin iráa. viseltetünk. — A román nép a Mlagyar Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából szíve teljes melegével kíván a testvéri magyar népnek újabb és újabb si-> kereket a szocializmus épí tésének frontján és abban a nemes küzdelemben, amelyet a hatalmad Szovjetunió és a nagy Sztálin irányításával folytat a békéért. Az Izvesztija közli Révai J. elvtársnak, a Magyar Népköztársaság népművelési miniszterének, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága politikai bizottsága tagjának „Magyarország felszabadulásának ötödik évfordulója" című cikkét. — A magyar nép sohasem felejti el, hogy a Szovjetunió attól a naptól kezdve, amikor a szovjet seregek először léptek Magyarország területére, különbséget tett az elnyomott magyar nép és a Hitler zsoldjába szegődött urai között — írja Révai elvtárs —, hogy a Szovjetunió nyújtott segítséget a magyar fasiszták által eladott ós a német imperialisták által sárba taposott magyar függetlenség visszaszerzéséhez. — A nagy magyar Alföld falvai és városai, Budapest, a dunántúli falvak tele vannak a szovjet hősök emlékműveivel, amelyek örökké emlékeztetni fogják: a magyar népet, arra, hogy az elmúlt háborúban az orosz, ukrán, üzbég és bjelorussz anyák fiai a magyar szabadságért is ontották vérüket. A magyar nép örökké emlékezni fog arra, hogy a felszabadult Budapest éhhalál előtt álló gyermekei a szovjet katonák kezéből kapták az első kenyeret és a szovjet tábori konyhákról az első meleg ételt. El lehet-e felejteni azt, hogy a magyar üzemek a Szovjetunióból kapott nyersanyagok segítségével indultak meg újra és hogy a magyar parasztok a Szovjet Hadseregtől kaptak lovakat, hogy felszántsák a földeket és elhárítsák az országot fenyegető éhséget? 1945 április 4, Magyarország felszabadítása a Szovjet Hadsereg által, része annak az általános győzelemnek, amelyet a Szovjetunió a fasizmus felett aratott és amely új politikai helyzetet teremtett a világon és egyben biztosította Magyarország számára a demokratikus átalakulás feltételeit, l^jagyar népünk történelme folyamán először támaszkodhatott olyan nagyhatalomra, amely megvédelmezte felszabadulási törekvéseit és meghiúsította a nyugati imperialistákra támaszkodó magyar reakció ellenforradalmi restaurációs terveit. A magyar népi demokrácia sikereinek titka a magyar kommunisták helyes politikájának eredménye, amelynek helyességéről sikerült meggyőzniük a magyar dolgozó népet. A magyar kommunisták politikája pedig azért volt helyes, mert igyekeztek tanulni a, Szovjetunió Konvmunista (bolsevik) Pártjától, követték a Szovjetunió példáját és hívek maradtak a nagy Sztálin tanításaihoz. A magyar dolgozó nép szeretetét és tiszteletét fejezi ki a Magyar Dolgozók Pártjának vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs iránt azzal, hogy Sztálin legjobb magyar tanítványának nevezi. ^ cikk ezután részletesen ismerteti Magyarország politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, majd igy folytatja: — A magyar nép tudja, hogy mindaz, amit az elmúlt öt óv alatt elért, és mind az, amit az elkövetkező öt évben el fog érni, elképzelhetetlen lenne 1945 április 4. nélkül és megbonthatatlanul összefügg a Szovjetuniónak és magának a nagy Sztálinnak felszabadító küldetésével és állandó testvéri támogatásával. Ne csodálkozzanak az imperialisták, hogy a magyar dolgozó nép nem őket, hanem a Szovjetuniót választotta. Ne csodálkozzanak azon, hogy Magyarország öt év alatt Délkelet-Európa háborús tűzfészkéből, a sovinizmus és a nemzeti gyűlölködés központ? jából a béke országává változott, amely egyszersmindenkorra véget vetett az ellenségeskedéseknek a szomszéd népekkel. amely a népi demokráciák baráti országaival szövetségben építi a szocializmust. öt évi tapasztalatai ós eredményei a magyar népben szilárd elszántságot fejlesztettek ki, hogy megingathataílanul a Szovjetunió-vezet te béketáborban álljon a béke védelmére. De hg szükséges lesz, a magyar nép kész saját életével és vérével megvédelmezni az imperialista háborús gyujtogatókka] szemben sajátnemzeti függetlenségét, azt a jogát, hogy építse és felépítse a szocialista Magyarországot, I rádtószetümárimmik kélheti programja Alapfokú szeminárium (üzemi): Kedden, április 11-én, A Szovjetunió társadalmi rendszere l, (szeminárium) 16.30—17.00. Kossuth Hétfőn, április 17-én. A Szovjetunió társadalmi rendszere. (Szeminárium.) 16.50—17.00. Kossuth-rádió. Szerdán, április 12-én. A Szovjetunió társadalmi rendszere II. (előadás) 16.35—17.00. Kossuth-rádió. Szerdán, április 19-én. A Szovjetunió tervgazdasága I. (előadás) 16.40—17.00. Kossuth-rádió. Alapfokú szeminárium (területi, falusi); Szerdán, április 12-én. Harc a babona ellen. (Szeminárium.) 19.15 —19.40. Kossirth-rádió. Pénteken, április 14-én. Az ember fejlődése. (Előadás és konzultáció.) 19.15—19.40. Kossuth-rádió. Szerdán, április 19-én. Az ember fejlődése. (Szeminárium.) 19.15— 19.40. Kosuth-rádió. Pénteken, április 21-én. Az ember átalakítja a természetet. (Előadás és konzultáció.) 19.15—19.40. Kossuth-rádió. Egyéni tanulók konzultációja: Csütörtök, április 13. A leninisztálini tanítás a Pártról. A pártépítés elvi kérdései. (Konzultáció) 19.00—19.20. Petőfi-rádió. Csütörtök, április 20. A leninisztálini tanítás a Pártról. A párt-] építés elvi kérdései. (Konzultáció.) : 19.00—19.20. Petőfi-rádió. Soronkivül tárgyalfa a budapesti munkásbiróság a panamázó malomtu'adonosok bűnügyét "X malmok államosítása után történt készletfelmérések és vizsgálatok alapján nagyarányú visszaélésekre, sorozatos bűncselekményekre jöttek rá a hatóságok. A budapesti államügyészség most készítette el több ilyen ügyben a vádinditványt. Vay Pál malombérlő, Madarász Sándor malomigazgató és Kapuvári Miklós malmi könyvelő a túrkevei „András" malomban hetenként 50— 60 mázsa többletgabonát őröltek, a többletőrléseket a malmi könyveken nem vezették keresztül és ezek vámkeresményét megtakarított készletenként szerepeltették. E mellett 1946-tól folyamatosan kb. 2—3 vagon lisztet hoztak forgalomba 2—1 forintos kilónkénti árban. Az fgy eladott liszt vételára mintegy 60000 forintot tett ki. Továbbá évenként 100—150 mázsa korpát használtak fel a zárolt korpakészletből Vay Pál sertéseinek etetésérc. A hiány eltüntetésére a szemétben heverő rizsocsut, rizs héját és a nagyrészt üszkös terményocsut korpává őrőlték meg és azt a kereskedelmi korpával összekeverték. Ezáltal a korpát használhatatlanná tették, úgy, hogy a lakosság kifogást emelt és feljelentést tett. Nagyarányú visszaélésekre derüli fény a váci Hevér-hengermalomban is, amelynek az államosítás előtti vezetői Szalai László molnár és a volt tulajdonos megbízottja és rokona, Bayer Ferenc 1949 őszén nagymennyiségű rozsot nem a hatóság által megállapított százalékban őrölték ki, továbbá 290 mázsa búzát és 360 mázsa rozsot a közellátás köréből elvontak. Kása Lajos karcagi malomüzemvezető gabonalap nélkül vagy idegen nevekre kiállított gabonalapok alapján végzett őrléseket. Vele együtt bűnvádi eljárás indult Csőreg Ferenc alkalmi kereskedő és Szabícs István karcagi lakosok ellen is, akik vásárlási engedély nélkül több mint 100 mázsa gabonát vásároltak. Eljárás indult Andrási Kálmán és ifjú Petrucz György karcagi sütőmesterek ellen is, akik a vásárlási engedély nélkül vásárolt nagyobb mennyiségű búzát a csalárd módon szerzett gahonalapok alapján felőröitették és az így nyert, valamint engedély nélkül vásárolt kenyérlisztet sütőüzemükben felsütötték. Ezekben a bűnügyekben a budapesti munkásbíróság soronkívül tartja meg a tárgyalást. Összeül az olasz ECF ECözpoati Bizottsága Az Unita jelenti, hogy április 12—14 között Rómában összeül az Olasz KP Központi Bizottságának plénuma. A plénum megvizsgálja, a munka, a szabadság és béke érdekében folyó harc kérdéseit és az olasz kommunista ifjúsági szövetség kongresszusának jelentős ógét. I