Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-06 / 80. szám

CsflíSrtöt, 195Ó. íprffls *. I.HJI» -^-im—•—m—ii• iiismxm in i in i i in ii ni mi 1111winii i iiwmiisniHiiiiwii•MII———i ——•—•———— Az egész szovjet nép, a nagy Sztálin mindig készek segítséget nyújtani a magyar népnek Vorosilov elvtárs és a külföldi küldöttek beszédei az Operaházban Ujjongó lelkesedéssel ünnepelt kedden az egész ország népe. Vá­rosokban és falvakban, az ország minden részén hatalmas embertöme­gek vettek részt az ünnepi gyűléseken és az utána következő ünnepsé­geken. Egy közös érzés töltötte el minden magyar dolgozó, minden igaz magyar hazafi szivét; a szeretet, a hála érzése a hatalmas Szov­jetunió, a hós Szovjet Hadsereg és a haladó emberiség nagy vezére, a bölcs Sztálin iránt, akiknek elsősorban köszönhettük ezt a gyönyörű ünnepet. Ez a hála és szeretet sugárzott ki 1950 április 4-e ünnepségeinek minden megnyilvánulásából. A magyar nép tudja azt, hogy a legna­gyobbat, szabadságát azoknak a hős harcosoknak köszönheti, akik a nagy Sztálin szavára eljöltek hozzánk, hogy leverjék kezünkről a rabszolgaláncot. Szovjet népek fiai, oroszok és ukránok, észtek és grú­zok, üzbégek és kirgizek haltak hősi halált a magyarországi csatákban azért, hogy ezen a földön egy ezredévi szenvedés után végre megszüles­sen a boldog élet lehetősége. Ha csak ennyit tettek volna, akkor is elmondhatnánk: soha más ország, mint a megvalósult szocializmus országa nem tett volna ennyit egy olyan népért, amelyik a háború folyamán ellenségként állt vele szemben. De a Szovjetunió sokkal többet tett értünk. A felszabadulás első perétől, az éhhalál szélén fetrengő gyermekeinknek nyújtott ke­nyértől kezdve, a munka megindításához adott segítségen és hadifog­lyaink hazabocsájlásán keresztül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsáig mindenütt éreztük a Szovjetunió segítő, gyámolító kezét. A Szovjetunió védett meg bennünket az amerikai imperialisták és csatló­saik agresszív törekvéseivel szemben, akik meg akarták fojtani szépen fejlődő népi hatalmunkat, hogy a tőkéseket, saját csatlósaikat ültes­sék ismét a nyakunkra. A Szovjetunió ezért a nagy-nagy segítségért nem kíván tőlünk semmit cserébe. Kötelezettségeinket a szovjet néppel szemben azzal rá­hatjuk le legjobban, ha még szilárdabban, még következetesebben ha­ladunk a szocializmus felé vezető úton. Eredményeink nem lebecsülen­dő kek. Sokat, nagyon soka/ haladtunk öt esztendő alatt. De hiba volna, ha úrrá lenne rajtunk az elbizakodottság, az eredmények túlbecsülése. Még sokkal nagyobb feladatok állnak előttünk, mint amiket eddig vég­rehajtottunk. Eddig elért eredmény cinket tovább kell fejlesztenünk. Nem szabad, hogy a legkisebb lanka dás, lazaság is mutatkozzék mun­kánkban. Tudjuk, hogy a Szovjefu nió segítségére és a baráti népi de­mokráciák testvéri támogatására éppúgy számithatunk, mint eddig. Raj. tunk. a mi jó munkánkon áll. hogy a következő április 4-ét még na­gyobb eredmények büszke tudatában ünnepeljük. Vorosilov elvtárs üdvözlő beszéde Hétfőn este az Operaházban ren­dezett díszünnepségen Rákosi Má­tyás elvtárs beszéde után Kiiment Jefremovics Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió marsallja mondott üd­vözlő beszédet. Beszédét magyar nyelven olvasták fel. — Kedves elvársak! Barátaim'. — A szovjet küldöttség test­véri módon üdvözli és forrón köszönti önöket és az egész di­cső magyar népet a Szovjetunió kormánya, népei és fegyveres erői, valamint személyesen a nagy Sztálin nevében abból az alkalomból, hogy Magyarország a német fasiszta rablóktól tör­tént felszabadításának ötödik évfordulóját ünnepli. — A hős Szovjet Hadsereg lángeszű hadvezéréinek, SztALin elvtársnak legfelsőbb parancs­noksága alatt, öt esztendővel ezelőtt zúzta szét kemény har­cokban a hitVerisfca csőcseléke­ket. felszabadította a magyar népet és ezzel megnyitotta szá­mára az utat az új élet felé. — A háború, melyet a véres Horthy-rendszer kényszerített rá a magyar népre, majd a ma­gyar nép barbár gazdasági ki­fosztása a fas'szták által, telje­sen felbomlasztotta az ország gazdaságát. — Államok és népek gazdasá­gában nem hosszú idő öt esz­tendő. Annál lenyűgözőbbek azok a válto­zások, amelyek ezalatt az öt év alatt történtek a magyar gazdasági és társadalmi élet minden területén Ezek a változások lépten-nyo­mon láthatók. Különösen itt, Budapesten észrevehetők. A hit­lerista csapatok elkeseredett el­lenállása, amellyel pusztulásuk óiráját igyekeztek hasztalanul reménykedve elhalasztani, nagy­részt romhalmazzá változtatta az önök fővárosát. — Akkor úgy tűnt, hogy sok évt'zed munkájára lefez szükség, hogy a várost újjáépítsék. Nagyszerű eredményeket értek el — A magyar főváros ma már csaknem teljesen begyógyította sebeit, újjászületett és újra visz­szanyerte régi szénséeét. Megra­gadom ez a'kaimat, hogy egész szívemből szerencsét kívánjak Budapest dolgozóinak a nagy­szerű eredményekhez. Nem ke­vésbé fontos eredményeket értek el a néogazdaság újjáépítése te­rén. Négy éve a mavyar ipar termelése még alig érte el a há­ború előtti szinvonal 30 száza­lékát, de ma már csaknem más­félszer meghaladja a háború előtti színvonalat. — E rövid időszak során a mezögnzdasáe is túlfutott a há­borúe'iötti évtized áltagos szén­vonalán. Ma már a muité a mun­kanélküliség és az infláció idő­szaka. az az idő, amikor a városi lakosság 10—20 deka kenyeret kapott .tervre. A magyar forint teljeaártékű, sz'lárd 'valuta lett, amit megirigyelhetnek a külön­böző lírák, frankok és fontster­lingek birtokosai. A valuta szi­lárdsága az ország egészséges, fejlődő és sikereket elérő gazda­ságának. valamint a dolgozó em­berek jólétének a jele. — Magyarországon egyedül az elmúlt év alatt több ízben is csökkentek az élelmiszer és az iparcikkek árai. Az új Magyar­ország kultúrába építése nagy­mértékben megnövekedett a há­ború előtti időkhöz képest. így például az iskolák, a felsőfokú és középfokú tanintézetek, bérhá­zak, gyermekotthonok, szinházak és egyéb kultúrintézmények szá­ma jelentékenyen megnövekedett és tovább növekszik. — Az iskolák, zeneiskolák, könyvtárak, szanatóriumok ka­pui ma már szélesre tárultak a munkások, parasztok, tisztviselők és azok gyermekei előtt. Magyar­országon virágzik az élet. Nap­ról-napra ku'Aúrá'itabb, jobbmó­dú és vidámabb lesz. népgazdasági tervnek az a célja, hogy Magyarországot agrár-ipari országból, ipari-agrár országgá változtassa. — Az ötéves terv a bőséges és boldog élet ragyogó távlatait tárja fel Magyarország népe előt. {Merész terv, csábító táv­latok! De nekünk szovjet embereknek, van már bizonyos tapaszta­latunk a legmerészebb gaz­dasági tervek eredményes megvalósítása terén. A szovjet nép azért szemléli mély rokonszenvvel a magyar dolgo­zók bátor igyekezetét és tudja, hogy becsülettel teljesítik majd a maguk elé kitűzött feladatokat. — A magyar nép nem csupán újjáépíti és fejleszti népgazdasá­gát, Egyidejűleg eredményesen állítja azt át szocialista alapok­ra. Magyarországon nincs többé nagybirtokos osztály. A tőkés elemeket teljesen kiszorították a nagyiparból, a közlekedésből, a bankszakmákból, a külkereskede­lemből és a belföldi nagykeres­kedelemből. 1949-ben a szoci­alista szektor részesedése az egész nemzeti jövedelem 66 szá­százaléka volt. — Sikeresen kezd kibontakoz­ni a szocialista építés a falun is. A parasztság a saját tapaszta­latából győződik meg a kollektív gazdálkodás előnyeiről. A magyar föld végre igazi gazdájának, a parasztnak kezébe került, akit azelőtt meggörnyesztett 03 meg­tört a nagybirtokos és a kulák számára végzett munka és ke­serűségében csak Magyarország nagy fiának és költőjének, Petőfi Sándornak szavaival kérdezhette; Mit ettél föld, hogy egyre szomjazol, Hogy annyi könnyet, s annyi véri iszol? — A magyar paraszt, mint a népi demokratikus országokban élő test­vérei is, ma jogot és lehetőséget nyert arra, hogy szocialista alapo­kon építhesse életét, szocialista ala­pokon, amelyek csodálatos és ha­tártalan lehelőségeket és távlato­i kat tárnak (el előtte. A magyar nép szívvel-lélekkel nekifogott a szocialista építésnek — A magyar köztársaság szilár­dan a szocialista fejlődés útjára lé­pett. Az ország gazdaságának szo­cialista átépítésével egyidejű­leg jelentékeny változások men­nek végbe a nép tudatában Is. A magyar dolgozók már nem ugyanazok, akik öt esztendővel ez­előtt voltak. — Megváltozik gondolkodásuk, életszemléletük, kitárul és tovább­fejlődik szellemi látókörük. Meg­változik viszonyuk a munkához, ami a régi Magyarországon átkozott kényszer volt és ami most becsület, hősiesség és dicsőség ügyévé lett. Egész Magyarországon terjed a szo­cialista munkaverseny, az újítók, az élmunkások és a magyar sztaháno­visták mozgalma. — A magyar munkásosztály a sztálini műszak napján, amelyet va­lamennyi dolgozó igaz barátja és atyja, a nagy Sztálin 70. születés­napja alkalmával tartottak, terme­lési eredményekkel mutatta be ma­gasfokú osztályszervezettségét és szocialista érettségét. — Ezek az örömteli tények arról tanúskodnak, hogy a munkásosztály, az egész magyar nép szívvel­lélekkel nekifogott szocialista gazdaságának építéséhez. A magyar nép mindörökre szakított az átkozott kapitalista múlttal, el­tökélten lépett új élete építésének útjára és visszavonhatatlanul össze­fonta vágyait és reményeit a szo­cialista jövendővel. — Az elmúlt öt esztendő alatt tartósan megszilárdult a magyar demokrácia és kialakult a város éa a falu dolgozóinak egységes, baráti, alkotó családja. A munkások, a pa­rasztok és az értelmiség, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével ki­szorította az államgépezetből a re­akciós elemeket és mindörökre meg­fosztotta őket attól a lehetőségtől, hogy befolyást gyakoroljanak az or­szág politikai életére. — A népi demokrácia csapásai ; alatt összeomlottak a nyilt és tit­j kos fasiszta szervezetek, vezetőik ; pedig vagy megszöktek, vagy azon ; a helyen „rejtőztek" el, ahová jog i szerint valók, a börtönben. ; — 1948 júniusában a munkáspár­j tok a Kommunista Párt és a Szo­I ciáldemokrata Párt egyesülése foly­; tán megszületett a munkásosztály | politikai egysége, ami természetesen igen kedvezően hatott az ország politikai helyzetére. — Magyarország tavaly augusz­tusban elfogadott alkotmánya a leg­demokratikusabb alkotmány az or­szág egész történelme folyamán. Ez az alkotmány törvénybe iktatta a magyar nép demokratikus vívmá­nyait s iránytűjévé vált a szocializ­mus új sikereiért folyó harcában. Az egész szovjet nép és a nagy Sztúlin, akik mindig készek se­gítséget nyújtani a magyar nép­nek nemes alkotómunkájában, figyelmesen és szeretettel szem­lélik a magyar nép eredmé­nyeit és sikeres előrehaladását a demo­krácia és a szocializmus útján. — Valamennyien jól tudjuk, hogy a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok baráti támogatása nél­kül, ez országok szoros és testvéri együttműködése nélkül a Magyar Népköztársaság csakúgy, mint a többiek, egymagában nem tudta vol­na elérni azokat a nagy sikereket, amelyekre ma joggal lehet büszke a magyar nép. A magyar nép és a többi népi demokratikus országok népei által elért sikerek fényében különösen élesen ötlik szembe a marshallizált országok dolgozóinak súlyos helyzete. A béke és demokrácia tábora nem fél a fenyegetésektől Mély rokonszenvvel nézzük a magyar dolgozók bátor igyekezetét — A magyar nép hét hónap­pal előbb teljesítette és túltelje­sítette első hároméves gazdasági tervéi, ezzel megvalósította or­szága gazdasági újjáépítését és sikeresen munkálkodik első szo­c'alista ötéves tervének végrehaj­tásán. Mint tudjuk, ennek a —A válság egyre 'erősebben és könyörtelenebből ragadja torkon csontvázkezével a leigázott orszá­gok vézna gazdaságát, fokozódik a munkártömegek elszegényedése, nö­vekszik a munkanélküliség és annak elkerülhetetlen útitársa; a nyomor, az éhség és a betegség. — A béke és demokrácia Szovjeí­unió-vezette táborának sikerei, ame­lyeket a béke, demokrácia és a ha­ladás terén vívtak ki, szálka az im­perialisták szemében és dührohamo­kat váltanak ki belőlük. Józan eszü­ket vesztve dühöngenek s az embe­riség elleni bűntettek mellett ezért követnek el tömegesen ostobaságo­kat. — A demokratikus országokkal folytatott békés versengésben az im­perialista burzsoázia egymásután szenved vereségeket. Az imperialis­ta 'tőke ideológusai és szervezői azt remélik, hogy új háborús agresszió segítségével sikerül majd elérniök céljukat. De azoknak, akik szeretik ijesztgetni a gyenge idegzetűeket, tudniok kell, hogy a béke és demokrácia tábora nemcsak erős idegekkel rendel­kezik, hanem magasfokú érte­lemmel is: nem fél a fenyegetésektől és nyu­godtan végzi magasztos történelmi feladatát, az új világháború elhárí­tását. A béketábor ereje hatalmas, szilárd egységbe zárta sorait s ereje napról-napra gyarapodik és megsok szorozódik. Első soraiban a hatal­mas Szovjetunió ha'ad, élén a nagy Sztálinnal. — Ezért vannak bukásra kárhoz­tatva az imperialista ragadozók pró­bálkozásai, akik a hírhedt „Mar­shall-tervével. az agresszív Észak­atlanti Egyezménnyel és a többi ka­tonai és politikai mesterkedéssel, atombombákkal és a legendák vilá gába tartozó hidrogénbombákkal való fenyegetőzéssel, valamint totá­lis diplomáciával szeretnék feltar­tóztatni a demokratikus tábor né­peinek egyre lendületesebb haladá­sát. — A világ dolgozói és legjobb fiai reménykedve és bizalom­mal fordítják tekintetüket a Szovjetunió és nagy vezére Sztálin felé, mert benne látják a világbéke leg­bátrabb, legkövetkezetesebb, legte­kintélyesebb védelmezőjét, az egész haladó emberiség kipróbált, megbíz­ható barátjá't és bölcs vezetőjét. — Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária. Albánia dolgozói a munkásosztállyal együtt a Kommunista és Munkás pártok vezetésével biztos léptekkel A szovjet-magyar az idők — A szovjet-magyar barátság, — amely azokban a napokban szüle­tett, amikor a szovjet katonák vé­rüket ontot'íák Magyarország és Európa felszabadításáért — kiáltot­ta az idők próbáját. Mióta Magyar­ország elnyerte szabadságát és füg­getlenséget, a szovjet-magyar barát­ság egyre szilárdult és fejlődött, — A Szovjetunió mindig nagy fi­gyelmet és együttérzést tanúsított a magyar nép szükségletei és igényei iránt. A szovjet katonák már a Bu­dapestért vívott véres harcok nap­jaiban, a füstölgő romok között is testvéri segítséget nyujtoltak a ma­gyar főváros és az ország lakossá­gának. A továbbiakban a Szovjetunió minden módon igyekezett könnyíteni a magyar dolgozók helyzetén és jóakaratának adta tanújelét a magyar nép iránt. — A barátságnak és az összes nagy és kis népek egyenjogúságá­nak lenini-sztálini politikája volt és mindig lesz is legfőbb alapja a haladnak az élen a szocialista épí­tés útján. A Német Demokratikus Köztársaság létrehozása a német nép által, a nagy kínai nép világ­történelmi jelentőségű győzelme, amelynek élén a Kommunista Párt áll s amelyet a kínai nép vezére, Mao-Ce'Tung vezet, a Mongol Nép­köztársaság és a demokratikus Ko­rea sikerei, valamint az ázsiai és airikai népek nemzeti felszabadító harcának fokozódása imperialista leigázóik ellen: mindez nagymérték­ben megnövelte a demokratikus, im­perialistaellenes tábor alapzatát, megszilárdította és kiterjesztette a béke híveinek és harcosainak arc­vonalát. barátság kiállotta próbáját Szovjetunió viszonyának az összes népekhez. — „Sokan kételkednek abban, — mondott?. Sztálin elvtárs —, hogy lehetséges'e egyenrangú viszony nagy és kis nemzetek között. De mi, szovjet emberek úgy véljük, hogy ilyen viszonyok létezhetnek és kell is, hogy létezzenek. A szov­jet emberek úgy vélik, hogy minden nemzetnek, akár nagy, akár kicsi, megvannak a maga sajátosságai, kü­lönleges képessége, amely csak az övé és amely más népeknek nincsen meg. Ezek a sajátosságok alkotják azt, amivel minden egyes nemzet hozzájárul a világkultúra kincses­házához és kiegészíti, gazdagítja azt. Ebben az értelemben minden nemzet — mind a kicsi, mind a nagy — egyforma helyzetben van és min­den nemzet egyenlő jelentőségű bármelyik más nemzettel." — Az egyenjogú kapcsolatoknak ezen az alapján jött létre 1948 feb­ruárjában a magyar-szovjet barát-

Next

/
Thumbnails
Contents