Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

Vasárnap, 1950, áprtn* 80. 11 ismertük est a ssót9 hogy szabadság, de csak most tudjuk igazán, mi a jelentősége — Május elsejénél ezebb napot ei sem tudok képzelni. A Szovjetunió dicsőséges hadserege lette lehetővé, hogy ez az ünnep ilyen szép legyen számunkra. A múltban bizony csak lopva ünnepelhettük meg ezt a napot. Kizsákmányoltak. ein.vomo ttak voltunk mi dolgozók ebben ax országban- Nem értékelték a munkánkat és nem becsülték bennünk az embert. Ma azonban tudjuk, miért dolgozunk. Tudiuk. miénk az ország, magunknak építjük szabad földön a szocializmust. Most értékelik igazán a munkánkat ég megbecsülik bennünk az embert Három gyermekem van akik gondozásra szorulnak, de nyugodtan dolgozhatok tőlük a gyárban., mert a napköziotthonban jó helyen vannak. A múltban, ezt sem kaptuk meg. Gyermekeinkre nem volt aki vigyázzon o.thon. amig mi a gyárban dolgoztunk. Mindezt a jót a Szovjetuniónak köszönhetjük és nem tudjuk eléggé meghálálni amiért felszabadító t bennünket. Tanulhatnak gyermekeink. ha hajlamuk van hozzá értelmiségi pályára is léphetnek Ezt a pályát a múlt rendszerbor elzárták gyermekeink elől. Szabadságról akkor csak álmodozhat unk. Ismertük ezt a szót. hogv szabadság, de,, csak most tudjuk igazán, mi a jelntősége. amikor szabadok vagyunk, amikor szabadon ünnepelhetjük május elsejét. fl munkásság nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepé;. Ez az ünnep ma párosul a békéért való kiállással. Békét akarunk. mert béke kell ahhoz, hogy építsünk, dolgozzunk, hogy megteremtsük ebben az országban ls p szocializmust. A hatodik szabad május elsejének megünneplésére azzal készülök, hogy második negyedévi tervemet két héttél előbb fejezem be. Igy teljesítem kötelességemet a munkásosztály nemzetközi győzelméért, amelyért a, francia. olasz munkásosztály sztrájkkal, a kfnai és vietnámi munkásság pedig fegyverrel a kezében hajcol. Svarc Lajosné Szegedi Kender: Pártonkívüli vagyok, de az én sorsomat is bölcsen irányítja a Párt Május elsejét minden magyar dolgozó munkával, a termelékenység fokozásával ünnepli meg. Én nem is tudom elképzelni, hogy ezt az ünnepet méltóbbképpen máskép lehetne megünnepelni. Emlékszem mésr a felszabadulás előtti időre, amikor egyáltalán nem gondolhattunk arra, hogy ezt a napot megünnepel; jük. Arról meg egyáltalán szó sem lehetett, hogy szüneteljen a munka. A tőkések gondoskodtak arról, hogy május elsején még több legyen a munkánk, még jobban el legyünk foglalva, hogy szinte ne is gondoljunk május elsejére. Húztuk az igát néhány fillérért és ezen a napon a tőkések talán még jobban dőzsöltek, mint '"kor. De most már elmúlt ez a világ. Szabadok lettünk, szabadon élünk, dolgozunk és szabadon ünnepelünk. Mindezt a felszabadító Szovjetuniónak köszönhetjük. En vállaltam, hogy az eddigi 110 százaiékos átlag teljesítménvemet május elsejére 150 százalékra emelem. És ezt tudom, hovy t.eleisíteni is fovom. Pártonkívüli vagyok, de az én sorsomat is bölcsen irányítja a Párt. Engem is felszabadított a Szovjetunió. Nekem is, mint a többi dolgozónak is, a Párt ad ehhez erőt és támogatást. Tudom, ha feliajánlásomat teljesítem, emelkedik az életszínvonalam, elősegítem az ötéves terv mielőbbi végrehajtását és biztosítom azt, hogy soha többé nem jön vissza a tőkések hatalma. UevsnnkVor segítem a még elnyomásban élő dolgozó társaim harcát is. Itt, a Dohánygyárban sotíp fizetésem van. Nagyobbik fiam is állásban van és 5 is jól ke res. A gondunk napról-napra kevesebb lesz és az életünk gyorsan szépül. Tavaly is ott voltam a május elsejei ünnepségen a többi dolgozótársaim között és együtt örültem velük. Örültem annak, hogy szabadok vagyunk és érzelmeinket szabadon nyilváníthatjuk, mert nincs, aki gátat emeljen május elseje megünneplésének. És mindezt felajánlásommal akarom megköszönni a Szovjetuniónak. » Dolgozók Pártjának és „ nép vezérének, Rákosi Mátyásnak. Király Vincéné dohánvmrári előkészítőnő MÁJUSI DAL A vércscszájú sanda multat hóhéraival elsöpörtük s együtt nőhettünk föl szabadság. Végleg miénk vng\ s kenyér lettél fehér és foszlós, mint a kalács, melyből eleget harap a szánk. .Szabad, felosztott föld a neved. Bűzamező vagy s érett kalász; vér lettél bennünk oh szabadság! Dohogó gyárak ereje vagy és testvéred a munkaverseny, mely hősöket szül a békének. Ruha, elpő és szövet vagy, te szemünk világa, szabadságunk! Munkásházban vagy fürdőszoba. Minden tettünkben szívverés vagv. Kohóktól a kis szerszámokig tettekben hordunk szép szabadság. Ránk mosolyogsz a tankönyvekből, hisz kultúránkban tükör lettél, s e kis versben la téged látunk. Óh szabadságunk, hogy hívjalak! Falun jó út vagy, orvos, gyógyszer, s fénylő drótszálban a villanyfény ... őrök hála a szovjet népnek és Sztálinnak; ö úgy adotl, hogy szivét adta még veled. S hála mindnek, ki meghalt s vérzett teérted népem s szülőföldem, s teérted örök szabadságunk! LÖDI FERENC n békéért mindent meg kell tenni — Valamikor csak álmodni tudtunk arról, hogy egyszer szabadok leszünk és kedvünk szerint ünnepelhetjük meg május elsejét, a nemzetközi munkásság nagy ünnepét. A dicsőséges Szovjet Hadsereg eljött, szétzúzta a nagybirtokosok és nagytőkések osztályállamát és felszabadított bennünket. Mi élni Is tudtunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a Szovjetunió teremtett meg számunkra. De hogy idáig jutottunk, az annak tulajdonítható elsősorban, hogy megváltozott a munkához való viszonyunk is. É8 ezt mi felismertük. Munkánk termelékenységének emelése volt az, ami elvezetett bennünket ötéves tervünk megkezdéséhez és munkánkkal fejlesszük tovább eredményeinket. Ezekkel a gondolatokkal készülök május elsejének megünneplésére, 135 százalékos felajánlásomat már elértem, de ezt nem tartom elegendőnek. Ezt még túlhaladom. A mi munkánk azonban nem folytonos. Ezért szükségesnek tartom azt is, hogy többi munkástársammal együtt az anyagmegtakarításra is nagy súlyt helyezzünk. Ezen a téren már igen szép sikereket értünk el. Májvs elsejei felajánlásunkhoz tartozik az is, hogy ezentúl a hónap egy napján a megtakarított unyagból dolgozunk. Május elsejének megünneplése egybeesik az imperialisták háborús gyujlogatásal elleni tiltakozásunkkal is. Örömmel írtam alá a békefelhívást, mert tudom, bogy mit jelent a béke számunkra. Békét akarunk, de nem akármilyen békét. A békéért mindent meg kell tenni, ha kell harcolni is kell érte. VARGA B. ISTVÁN, a Gázgyár szerelőmunkása. ógjtjiüt faziink az imperialisták igájában nyögcí munkáitáesainkkal — A munkásságnak mindig nagy ünnepe volt május elseje. De különösen jelentős ez az ünnep számunkra, amióta szabadok vagyunk, amióta a Szovjet Hadsereg felszabadított bennünket. Felszabadulásunk óta nagy utat tettünk meg. A munkásosztály a hatalmat teljesen birtokába vette ebben az országban. Most folyik a békefelhívás aláírása is üzemünkben, s így a munkásoszlály nemzetközi szolidaritásának ünnepét összekötjük a békéért való harcunkkal. A nemzetközi munkásságnak ezt a nagy ünnepét azzal tesszük igazán felemelővé, ha emeljük termelésünket. Április 4-i felajánlásomat 124 százalékban teljesítettem. Május elsejére felajánlottam, hogy ezt öt százalékkal teljesítem túl. De már eddig is 134 százaléknál tartok és ezt még tovább fokozom május elseje után is. Igy tudom meghálálni a Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak, hogy felszabadított bennünket s megadta a lehetőséget, hogy kialakíthassuk a magunk boldog életét ebben az országban. Nem feledkezem el arról sem, hogy nem mindenütt ünnepelhetik a dolgozók szabadon május elsejét úgy, mint mi. De együtt érzünk az imperialisták igájában nyögö munkástársainkkal és a gyarmatok dolgozóival. Ugy érzem, hogy proletár szolidaritásunkat is munkákkal, termelékenységünk emelésével fejezhetjük ki leginkább. Ezzel erősítjük a mi népi demokráciánkat, proletárdiktatúránkat s a mi erősödésünkkel támogatást nyújtunk elnyomott, kizsákmányolt munkástársainknak is. BALOGH KÁROLY, a Villanytelep gépházának dolgozója. A BÉKEÉRT HARCOLOK EZ A BIZALMUNK AUg várom az idei szabad május elsejét. A'ig tudom kifejezni az örömömet a fölött hogy már hatodszor ünnepelhetjük szabadon a nemzetközi munkásságnak ezt a nagy ünnepét. Igaz, megünnpelhettük néha a Horthy-rendszer idején is május elsejét. De hogyan? Nem vonulhattunk föl, csak egyenként mehettünk ki a Kállai-ligetbe, hogy ott eltöltsiik játékkal, szórakozással ezt a napot. Rendőrök is voltak ve'ünk, de nem azért, hogy velünk ünnepeljenek, hanem azért, hogy vigyázzanak, nehogy olyasmi történjék, vagy olyasmi hangozzék el, ami a legkisebb mértékben is sértené a nagytőkések és nagybirtokosok osztályuralmát. Annyira vigyáztak erre, hogy egy hűvös május elsején, amikor piros sállal mentem ki a Kállai-ligetbe, a rendőrök mindjárt rámtámadtak és nem engedték, hogy magamon hordjam a piros sálat. Ma már egész más a helyzet. A Szovjetunió felszabadított bennünket. Szabadon ünnepelhetjük ezit a gyÖTiyörű napot is. Vannak velünk most is rendörök, de most már azért, hogy velünk ünnepeljenek. Nekünk a múltban is a Szovjetunióban volt minden bizalmunk, tudtuk, hogy egyszer eljön és felszabadítja a magyar dolgozókat rabságukból. Ez a bizalmunk nem volt hiábavaló, most már egészen magunk mellett érezzük a nagy Szovjetuniót és végtelenül' hálásak vagyunk iránta azért, hogy szabaddá tett bennünket, lehetővé tette számunkra május elsejének szabad megünneplését. Ez az ünnep a nemzetközi munkásság harcos kiállása a szocializmus és a béke mellett. Nem mindenütt ünnepe'heti meg a munkásság május elsejét, úgy mint mi, bízunk azonban abban, bogy a szocializmus diadalmaskodik rövid időn belül az egész világonHoffner Ferencné, DÉMA cipőgyár. A Magyar Szovjet Társaság közelebb visz célodhoz- Ha ismered a szocialista ember életét, könnyebben kezeiited meg magad is a szocialista embertípust. A szocializmus építéséhez nincs szükség háborúra — Az imperialista országokban és a gyarmatokon harccal szolgálják a dolgozók a munkásosztály felszabadulásának ügyét. Mi termelő munkánkkal segítjük elő a szocializmus győzelmét nemzetközi viszonytatban. Hogy nyugodtan, biztonságban dolgozhatunk, gyarapíthaljuk nemzetgazdaságunkat, erősíthetjük a szocializmus felé haladó államunkat, ez kimondhatatlanul boldoggá tesz engem. Régen a Horthy-rendszer idején is sokat hallottam a Szovjetunióról, a munkások bíztak benne, tőle várták a felszabadulást, az urak pedig rágalmaz ták, minden rosszat ráfogtak, a ha zugságok özönét zúdítottak rá. De mégis csak a munkásoknak lelt igazuk, mert eljött a Szovjet únió dicsőséges hadserege, felszaba dított bennünket és most már sza badon alakíthatjuk itt nálunk is a dolgozók országát. Május elsejét most már mint szabad emberek ünnepelhetjük meg. Ez az ünnep a világ összes dolgozói szolidaritásának az ünnepe és egyben harcos kiállás a béke mellett. Mert mi nem akarunk háborút. 'A' szocializmus építéséhez nincs szükség háborúra, nagyon jól tudjuk. Az imperialisták akarnak háborút, mert úgy gondolják, hogy megmenthetik magukat a pusztulástól. De a béketábor a Szovjetúnió vezetésével meg tudja akadályozni az imperialisták háborús törekvéseit. Biztonsággal dolgozhatunk tehát, szolgálhatjuk a szocializmus ügyét több és jobb munkánkkal. Én is több és jobb munkával készülök május elseje megünneplésére és máris felemeltem munkám termelékenységét az eddigi 110 százalékról 130 százalékra. Bízom benne, hogy ezzel is elősegítem az imperialista országok dolgozóinak és a gyarmatok elnyomott népeinek felszabadulását is Móricz Józsefné Gyufagyár. Én még fiatal vagyok, mindössze 21 éves. De nagyon jól emlékszem a második világháborúra. Nem kívánom, hogy megismétlődjék. Mi dolgozók nem is akarunk háborút sehol a világon. Az imperialisták azok, akik háborúra készülődnek és háborúra uszítanak. Nekünk miden igyekezetünk arra irányul, hogy ezt megakadályozzuk. Éppen ezért lelkesedéssel írtam alá a békefelhivási nyilatkozatot. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy a háború ellen cselekednünk is kell. Jobb munkával és tanulással kell harcolnunk a békéért. A háború velejárója az imperializmusnak. Ha tehát véget akarunk vetni minden háborús veszélynek, akkor az imperializmust kell megdöntenünk. Ezt kell tudatosítanunk dolgozótársainkban és minden becsületes emberben, faji, vallási és világnézeti különbség nélkül. Fel kell sorakoznunk tehát a béketábor vezette erői mögé, Pártunk, a nagy Szovjetúnió és Sztálin elvtárs mögé. Bizom abban, hogy az egyszerű emberek nemzetközi összefogása meg tudja akadályozni az imperialisták háborús törekvéseit. Az imperialisták csak azért akarnak egy újabb háborút. mert azt remélik, hogy a háborúval megmenthetik magukat a végső pusztulástól. A békéért harcolók jobb munkám, mai, 120 százalékos májusi felajánlásomat tovább emelem, mert tudom, hogy ezzel hazámat, népi demokráciánkat erősítem, népi demokrácink erősödésével pedig a béke. tábor ereje is gyarapodik. FARAGÓ ILONA Kefe és Ecsetáru NV. dolgozóje. Örömmel írtam alá a békefelhívást A béke jelent mindent nekünk asszonyoknak is. Nyugodt termelőmunkát, családi életet és azt. hogy gyermekeinket felnevelhetjük. Egy 23 éves fiam van és igazán nem kívánom, hogy az imperialisták jóvoltából a háború áldozata legyen. Minden törekvésünk arra irányul, hogy megakadályozzuk az imperialisták háborús törekvéseit. Bízom abban, hogy a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezetése alatt álló béketábor, — melynek én is katonája vagyok — meg is akadályozza egy újabb világháború bekövetkezését. Tudom azt is, hogy a békéért állandóan harcolnunk kell. Harcolnunk kell úgy, hogy jobb munkát végzünk, erősítjük hazánkat, mert ezzel erősítjük a béketábort is. Örömmel írtam alá a békefelhívást, de emclett munkám termelékenységét is emelem. A keverésnél dolgozom és 300 százaléknál tartok már, de ezt az eredményt még fokozom. Örömmel látom, hogy a béketábor ereje napról-napra nő, de persze ebből az is következik, hogy ugyanakkor az imperialisták is meggyorsítják háborús készülődésüket. Nekünk tehát az a feladatunk, hogy a békéért állandóan harcoljunk és erősítsük a Szovjetunió vezeltc békelábort. VASTAG FERENCNÉ. dohánygyári munkásnö. Á „Kossuth11 termelőcsoport igy harcol a békéért Az ipari munkásság példájára a parasztság körében is kialakulóban van a Sztahánov-mozgalom. Ezt bizonyítják azok a felajánlások, amelyeket a deszki „Kossuth" termelőszövetkezeti soportban tettek a közelmúltban. A május elsejei munkafelajánlisok során Görög János kertész, nehéz, kötött talajban, kézzel kiszedve, válogatva és szakszerűen beültetve a palántálásnál előírt 2500-as napi átlagot 6300-ra emelte. Teljesítményével Görög elvtárs 4.7 munkaegységet ért el és ezzel országos viszonylatban a palántálásban eddig elért legmagasabb eredményt túlteljesítette. Vállalta Görög elvtárs azt is hogy egy kirakó segítség hozzáadásával tízezer káposztapalántát üttet el napi teljesítményként és 30 ezer palántát termel ki az előirányzott 6 ezerrel szemben. Gilicze János.