Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-04 / 79. szám

Éljenek a béke, a nemzeti függetlenség, a szocializmus élharcosai a testvéri kommunista pártok! ánkat, meg tudtuk teremteni a jó forintot Amikor meg kellett bditani az ország vérkeringését, rendbe tudtuk hozni a vasutat, fel *udtuk építem' a hidakat. Ami­kor sor került hocrv népi demokráciánk megszervezze az új honvédséget, hogy Sgy jobban biztosítsa békéjét, megvédje vív­mányait, szocialista építését, ak­kor ezt a feladatot. :'s meg tud­tuk oldani. Sikereink oroszlánrészét Pártunknak köszönhetjük — A ml Pártunk nem ismerte s ceüggedért a kishitűróget és tem ismerte a megalkuvást az ellenséggel etemben A mi Pár­tunk bízott a felezabaduit dolgo­zó nép teremtő ereiében és ezt a v'rakodást át is tudt9 vinni a munkásosztályon át az egész ''omzetre a -"olfozé nép ezért szereti, becsiili és híven követi rvőzelmeink kovácsát, a mi Pár­tunkat. Bízvást mondhatjuk: né­ni demokráciánk feüíVlér-ének, si­kereinek oroszlánrészét, a mi tártunknak, a Marvar 'Dolgozók Pártjának kösz-önhetl. — Pártunk R ikerét viszont döntően annak köszönheti, hogy a magvar inari munkásság min­den helyzetben — harcos múltjá­nak, öntudatának, fegyelmezett­ségének és szervezettségének megfelelően — el tudja végezni azt a nemzetvezető feladatot, amely elé ? történelem állította. Fz a munkásoszály ásta ki a fel­szabadulás után, gyakran puszta kézzel a romok közül a gyárak <-épcit. Ez a munkásság építette éhezve és fázva az új hidakat és tűrte a jobb jövő biztos remé­rvében a pénzromlás szörnyű csapásait. És ez a munkásosztály volt mindig készen arra. hogy teljes erejét mozgósítsa a reak­cióval szemben, a _ dembkrácia vívmányainak megvédéséért. — Az elmúlt esztendő megmu­tatta, hogy a magyar munkás­osztály áldozataival és teljesít­ményeivel kiérdemelte azt a ve­zető szerepet, amelyet hazánkban játszik. Népi demokráciánk szik­laszilárd pillére, bátor, öntudatos derék hada volt az ipari munkás­ság s az lesz még inkább a jö­vőben. Hála érte és dicsőig a mi nagyszerű munkásosztályunk­nak. — Sikereink másik Psztopa a felszabadult dolgozó parasztság, a munkásoöztálv bű szövetségese. Nemcsak az újgazdákr gondo­lunk itt, akiket annyi szenvedés után a demokrácia végre hozzá­juttatott a földhöz. amelyet hosszú cvsné=-e.?!okon ót véfrükkei és veroftékűkkel öntöztek. Elis­merés illeti meg az egész dolgo­zó parasztságot, amely a fel­szabadtilás utáni nagy nehézsé­gek közapotte látott a mpnkáhez. biztosította az ország élelmezését, smelyrsek legjobbjai az első nap­tól kezdve szilárdan felsorakoz­tak a demokrácia m>gé és mcst bátran lépnek a szövetkezeti tár. sss gazdúlkodáa, a falu szocialis­ta építésének útjára. — A. hazánk felszabadulása öt>; elért sikerekbe® jelentősen hoz­zájárult értelmiségünk is, mely­nek zöme, a kezdeti tétovázások után. egyre határozottabban ál­lott át a dolgozó nép oldalára és segített hazánk felemelkedésében. Uj, szocialista Magyarország van kialakulóban — Ezeknek az erőknek munká­jává] és áldozatkészségével épült újjá öt rövid esztendő alatt so­kat szenvedett hazánk. Az újjá­építés szó nem fejezi ki ponto­san a történteket. Itt nemcsak arról van szó. hogy helyreállítot­tuk, úijáénltettük azt. amit a szörnyű háború lerombolt. Ennél jóval több történt. Uj országot építettünk, melyben új nemzet, a szocialista Magyarország van kialakulóban. Az urak rombadőlt országából a dolgozó nép hazája lett, szabad népköztársaság, a munkások és dolgozó parasztok állama, melyben minden hatalom a népé. Ebben az új országban az ipari munkás nem proleíán többé, nem a tőkés kizsákmá­nyolja. Munkája nem robot, ha­nem becsület és dicsőség dolga. Ez a munkás boldogan, büszkén építi szocialista hazáját és jövő­Jét. — Ez a tudat lelkesíti a szoci­alista munka új hőseit, a magyar sztahanovistákat, a Muszka Imré­ket, a Horváth Edéket. Wekerle Iréneket, Panyi Ferencnéket. Pozsonyt Zoltánokat s a többieket. Ez a tudat serkenti őket. ez ad erőt nekik arra, hogy olyan -teljesítményekkel gyor­sítsák meg szocializmusunk épitését, amilyenekre a kapitalizmus alatt gondolni sem lehetett volna. — Más lett ebben az országban a parasnt is. Megszabadult a nagy­birtok nyomásától, nem uzsorázza ki a bank. Az elmúlt őt esztenő alatt nagyot nőtt, bővült politikai szemhattára, érzi, hogy napról-napra tűnnek el azok a korlátok, amelye­ket a régi rend a város és a falu közé állított. Érzi. hogy gyökerében megváltozott az állam, hogy a dol­gozók hatalma nem kizsákmányoló­ja. hanem lépten-nyomon segíti. En­nek az új parasztságnak színe-java a felszabadulás első napjától kezd­ve mellénk állott. Ez a dolgozó pa­rasztréteg volt a falun a demokrá­cia biztos támasza s elsőnek értette meg, hogy a hatalmas szocialista fejlődésből ő sem maradhat ki. Be­lőle kerülnek ki azok a tízezrek, akik nem félnek az úttörő szere­pétől s Pártunk szavát követve bátran, bizakodva egyre nagyobb eredményekkel és egyre nagyobb számban térnek rá a szövetkelet, a szocialista földművelés útjára. — Más lett értelmiségünk is. Olyan értelmiség ez, amely megér­ti, hogy tudásának gyümölcseit most már nem egy szúk tőkés ré­teg, hanem az egész dolgozó nép élvezi, amely látja, hogy a szoci­alizrtupt épftö nemzet kultúrszínvo­nalárftk emelkedése egyre inkább elmossa azokat a gátakat, amelyek azelőtt a szellemi és fizikai mun­kát elválasztották egymástól. Országunk egyenjegu lagja a szocializmust épitő népek nagy családjának — És mások az új hazában a dol gozó nők, akiket végre (elszabadított és minden területen a férfiahkal egyenjogúvá tett a népi demokrá­cia. A magyar nők különösen hálásak ezért a kettős felszabadításért, amely őket, mint dolgozókat és nőket érte és boldgan. lelkesen fog­lalják cl sorra azokat a munkaterü­teket, amelyekről őket a reakció azelőtt kizárta s amelyek most kor­látlanul nyitva állanak előttük. — És más lett ifjúságunk is A demokrácia szélesen kitárta előtte a jövő kapuit, megszűntette azt a rengeteg akadályt, amely a dolgozó ifjúság fejlődését gátolta. A szo­cializmust építő állam gondoskodrt­róla, hogy ez az ifjúság minden támogatást megkapjon arra, hogy nyugodtan. alaposan felkészülhes­sen és nyugodt bizakodással néz­hessen a jövőbe. — Dolgozó népünk egyre kevésb­nek szörnyű csapásait. Népünk élet­színvonala öt esztendő alatt 40 szá­zalékkal erre'kedett a háború előtti fö'é És mert ugyanakkor csak a muít tv folyamán 200 ezerrel nőtt a dol­gozóK száma, és az életszínvonal­Javulás a kultúra terén is hatvá­nyozottan érezteti hatását. A ma­gyar dolgozókat dertis optimizmus tölti eh Nem rémíti őket többé a hol­nap bizonytalansága, nem rettegnek, mint a múltban, a jövőtől. I átják a ízoc'alista építés terveit, tudják, hogy az ötéves .teivünket, melv a jólét és kuKura újabb emelését je­lenti számukra, ugyanúgy meg fog­juk valósítani, mint a hároméves tervet- Ezért is ál'nak egy ember­ként a dolgozók állama, népi de­mokráciánk, Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mellett. — Nemcsak az ország új, dc ma új, mélyebb tartalommal telitett a függetlensége és önállósága is. Or l>é ismeri a lét bizonytalanságát, jszágunk függetlensége, népi demok­a tökcs országok munkanélküliségé- ráciánk önállósága biztos alapokon áll, mert nem az imperiailsta Ra­gadozók kényétől függ, Hazánk most egyenjogú tagja a haladó, a szocializmust épitő népek nagy csa­ládjának, annak a hatalmas szövet­ségnek, amelyet a hatalmas felsza­badító Szovjetunió vezet Lemostuk Magyarországról a horthysta gyalázatot — A magyar nemzet történelmé­nek legragyogóbb lapjait akkor ir­ta, amjkor célkitűzései és küzdel­mei egybeestek a haladó emberiség célkitűzéseivel. Rákóczi, Kossuth, Petőfi szabadságharcai azonban nem értek célt, mert minden hősiessé­gük megtört a mostoha, kedvezőt­len nemzetközi erőviszonyokon. Történelmünk folyamán először nyílt alkalom arra. hogy ezeket a nagy célokat ne csak zászlónkra írjuk, de meg js valósítsuk, söt túl­haladjuk az eredeti célkitűzése­ket A magyar népi demokrácia sikereinek egyik összetevője, hogy támogatják a nemzetközi erőviszo­nyok, hogy a Szovjetunió vezette hatalmas tábor, a szocializmust épitő népi demokráciák egész ereje áll melíette és segíti megvalósítani azokat a feladatokat, amelyek min­den részletükben egybevágnak a haladó emberiség ügyével. — A ml pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja tisztán, világosan lát­ja ezt a helyzetet és el van tökél­ve arra, hogy dolgozó népünk üdvé­re és boldogulására élni is fog a történelemnyujtotta lehetőségekkel. — Töretlenül és ingadozás nélkül halad tovább azon az úton, melyen országunkat — öt év előtt a német fasiszták utolsó csatlósát — vissza tud­ta vezetni a szabad, haladó népek nagy családjába. És ezen az úton egységesen, el­szántan követi őt a magyar dolgozó nép. mely az elmúlt öt esztendő küzdelmével és jó munkájával lemosta Horthy gyalázatát és most büszkén, boldogan, emelt fővel állhat a haladó világ ítélőszéke előtt. — Bátran elmondhatjuk, hogy soha a magyar dolgozó nép nem volt olyan egységes, mint ma. Egységes békénk, függetlenségünk, önállósá­gunk megvédésének, az impe­rialista háborús gyújtogatok elleni harcnak _ kérdéséhen. Egységesen akarja megvaló­sítani ötéves tervünket, gaz­dasági és kulturális növeke­désünk e biztos zálogát. Egy­séges a hálában és hűségben felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezére. Sztálin elvtárs iránt. Egysé­gesen támogatja azt az őszinte baráti politikát, mely egyre szorosabb és bensőségesebb vi_ szonyt teremt a szocializmust építő népekkel. És egységesen, növekvő bizalommal, tisztelet­tel és szeretettel követi sike­reinek motorját, kormányának biztoskezű vezetőjét, a Magyar Dolgozók Pártját, a magyar kommunistákat. — Történelme folyamán elő­ször áll olyan párt a magyar dolgozó nép élén, mely vér a véréből, bús a húsából, mely­nek minden tettét egy gondo­lat vezérli: Nemzetünk üdve és boldogulása. Most ismeri fel. most érti meg és most értékeli csak a nemzet, hogy milyen felbecsülhetetlen szol­gálatot tett és tesz népünknek az a párt, mely nagy tanítónk, Lenin és Sztálin iskoláját járta, s mély és kitéphetetlen gyökereket eresztett a dolgozó tömegekbe. A nép és a Párt összefogása sikereink titka, jövőnk egyik legfontosabb biz­tosítéka. A jugoszláv nép tragédiájának tanulságai A' magyar dolgozó nép szá­mára hatalmas történelmi lecke déli szomszédunknak, a jobb sorsra érdemes jugoszláv népnek szomorú esete. Né­pünk megdöbbenéssel és fel­háborodássál látta, hogy egy maroknyi kalandor, imperia­lista kém é3 provokátor ho­gyan tetto semmivé a jugo­szláv szabadságharcok hősi küzdelmének minden eredmé­nyét, hogyan lökte át árulás­sal. megtévesztéssel és terror­ral, a soviniszta gyűlölet felszí­tásával Jugoszláviát a béke és a szocialista építés ellensé­geinek táborába. Azt is látjuk, hogy veszett el Jugoszláviá­ban ennek az aljas árulásnak következtében a Szovjetunió felszabadító harcának minden ered­ménye, hogyan zuhant vissza a dolgozó nép életszínvonala, hogyan nőtt ugrásszerűen a munkások nyomora. Ugyan­akkor tejben-vajban fürdik r Tito-banda janicsár-hada. mely a Gestpot megszégyenítő terrorral üldözi a jugoszláv népszabadság leghűbb harco­sait és, mint. láncod , kutya, imperialista gazdáinak egy in. tésére kész megmarni a szom­széd békés, szocializmust épí­tő népeket. — A Rajk- és Kosztov-féle pro­vokátorok pere a maga meztelensé­gében megmutatta ezt s rávilágított ennek a fasiszta kémbandának aljas terveire. A magyar dolgozó nép a legmélyebb együttérzéssel szemléli azoknak a jugoszláv szabadsághő­sőknek küzdelmét, akik áldozatot nem kímélve veszik fel a harcot Tito pribékjeivel szemben. Számunk­ra nem kétséges, hogy ez a nehéz, keserves küzdelem végül is győze­lemmel végződik és Jugoszlávia visszatér a szabad, szocializmust építő népek családjába. A bátrak­nak. akik ezt a harcot vívják, in­nen kívánónk kitartást, erőt és tel­jes sikert. Az egyik tanulság, anrit levo­nunk a jugoszláv nép tragédiájá­ból az, hogy minden erőnkkel erő­sítenünk kell a proletár-internacio­nalizmus gondolatát és kíméletlenül harcolnunk kell a nacionalizmus, a sovinizmus, a faji gőg legkisebb megnyilvánulása ellen. A jugoszláv árulók fegyvertárában fontos sze­repet játszott a sovinizmus felszí­tása, a Szovjetunió felszabadító szerepének elhallgatása és tagadása. A nacionalizmus legveszélyesebb ellenségünk, mert az egészséges ha­zafiság túlhajtásának leple alatt befolyása alá 'tudja vonni azokat a tömegeket, amelyekben még ott lap­pang a felszabadulás előtt hosszú évtizedeken át beléjük oltott sovi­nizmus mérge. Ezért küzdünk min­den erővel a nacionalizmus ellen s ezért ápoljuk és erősítjük szüntele­nül a proletár-nemzetköziség gon­dolatát, a felszabadító Szovjetunió iránti őszinte megbecsülést és sze­retetet. Ápolnunk és erősítenünk kell a teremtő békét — És ápolnunk és erősítenünk kell a teremtő békét. A magyar nép, amelyet reakciós urai egy ember­öltő alatt kétszer vittek idegen, imperialista érdekekért véres, vesz­•tes háborúba, szívvel-lélekkel a bé­ke védőinek oldalán áll. Ebben a kérdésben egy emberként követ ben-j nünket a magyar dolgozó nép. De az a biztonság, amelyet a Szovjet­unió nagylelkű támogatása jelent számunkra, valamint a béketábor hatalmas sikerei, egyideig elhomá­lyosították azt a felismerést, hogy a békét nem elég óhajtani, a béké­ért harcolni kell. — A jugoszláv vezetők árulá­sa és az árulók leleplezése fel­rázta nálunk a béke híveit: Meg­értették. hogy az ellenség, az imperialista bérencek bandája itt van közvetlen szomszédságunk­ban. Velük s általában az impe­rialista háborús gyujtogatókkal szemben nem elég a béke hangoz­tatása, hanem Mozgósítani kell a béke híveit intézményesen, szervezetten kell gondoskodni ar­ról, hogy népünk éberen figyelje a háborús gyújtogatok, az impe­rialista kalandorok minden meg­mozdulását és egységesen, cse­lekvően ve yen részt a béke megvédéséért folyó világmozga­lomban, gyorsan verjen vissza minden provokációt. Ez a felis­merés hatja át nénünket s ez szülte a jelszót: Hazánk nem rés a béke frontján, hanem erős bástya. Ez a mai ünnep uj erőforrás a magyar dolgozók számára — A magya. dolgozó nép bol­dogan, örömteljes hangulatban ünnepli felszabadulásának ötödik évfordulóját. Tudja, hogy amit elért, az csak a kezdet és hogy bajokban, nehézségekben nincs és nem is lesz hiány. De azt is tudja, hogy eze­ket a bajokat és nehézségeket bizton le fogja küzdeni, ha nem bízza el magát, ha nem veszti el éberségét és ha híven, szilárdan kitart nagy Haráija és szövetsé­gese, a Szovjetunió s az általa vezetett békefront mellett. — Befejezésül külön forró kö­szönetet akarok mondani azok­nak a szöve*sége3 és baráti or­szágoknak, valamint kommunis­ta pártoknak, melyek a magyar nép legnagyobb ünnepére, fel­szabadításunk ötéves évforduló­jára elküldték képviselőiket, hogy ezzel is kifejezzék rokonszenvü­ket és bátorítsanak, támogassa­nak bennünket további munkánk­ban. Számunkra 11 erő és új lel­kesedés forrása felszabadulásunk ünnepe is; De fokozza örömün­ket, hogy ez alkalommal itt üd­vözölhetjük a 800 millió főt számláló béketábor küldötteit. A magyar dolgozó nép lelkes öröm­mel, hálás köszönettel üdvözli a felszabadító szovjetunió és a nagy Sztálin küldötteit és vezető­jüket, Vorosilov marsallt, Lenin és Sztálin hű fegyvertársát, aki annyi értékes támogatást nyúj­tott nekünk a felszabadulás utáni r.ehéz időkben, s akit örökre sze­retettel zárt szívébe a hálás magyar nép. Üdvözöljük kö­rünkben a győzelmes Kinai Nép­köztársaság és Mao-Ce-Tung elv­társ küldötteit, a kinai felszaba­dító harc bőseit. A szocializmust velünk vállvetvo 'pitő népi demo­kráciák küldöttei között külön üdvözöljük a szövetséges és ba­ráti Román Népköztársaság kép­viselőit, azét az országét, mely alig néhány hónappal azután, hogy lerázta magáról a fasiszta igát. Bulgáriával együtt a Szov­jetunió oldalán fegyveresen vett részt hazánk felszabadításában. — S vcgül meleg szeretettel kö­szöntjük azoknak a kommunista pártoknak a képviselőit, amelyek még a kapitalista országokban küz­denek a dolgozók felszabadításáért. Innen küldjük forró üdvözletün­ket a Francia Kommunista Pártnak és vezérének, Thorez elvtársnak, valamint az Olasz Kommunista Pártnak és vezérének, Togliatti elvtársnak. Kívánunk bátor harcaik­hoz, amelyet dolgozó népük és a béke megvédése érdekében az im­perialisták s ügynökeik ellen vív­nak, a legteljesebb sikert. — Ez a mai ünnep új erőforrás a magyar doígozók számára. Mi törvénybe iktattuk e napot, mint legnagyobb nemzeti ünnepünket, hogy ezzel ]s kimutassuk és elmé­lyítsük hálánkat s szeretetünket a felszabadító Szovjetunió iránt. A Szovjetunió népei meggyőződhet ek róla, hogy legjobb fiai nem hullat­ták hiúba vérüket a magyar rögre, s hogy győzött az az ügy, amely­nek katonái közül annyian nyug­szanak ná'unk a szovjet hősök te­mettőiben. Ahogy növekszik népünk szocjalista öntudata, úgy nő hálánk és hűségünk felszabaditónk. a Szov­jetunió iránt. A magyar dolgozó nép a Jövőben még szorosabbra fű­zi a hűség, szeretet és barátság szálait a nagv Szovjetunióval, a népi demokráciákkal, a béke tábo­rává', még magasabra cme'i a pro­letár-nemzetköziség zászlaját. Ez a mi utunk, ez a mi jövőnk! Éljen és viruljon a Magyar Nép­:öziásaság! Éljen a szocializmust épitő népek imperialistaellenes békefrontja! Éljen a felszabadító Szovjetunió, s mindannyiunk szeretett vezére, a nagv Sztálin! Rákosi Mátyás beszédét több­ször szakította félbe lelkes "taps és éljenzés. Sztálint éltette a díszelőadás közönsége, akinek szabadságainkat, boldog, vidám (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents