Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

4 Vasárnap, 1950, április SO. PA R T É L E T Az újonnan választott vezetőségek feladatai Qsongrád megye alapszervezeteinek többségében lezajlottak a vezetőségválasztó taggyűlések. A párttagság határo­zat. javaslatban jelölte meg a legközelebbi feladatokat. A fel­tárt hibák kijavításában és az alapszervezetek további megerő­sítésében nyújt segítséget számunkra Vándor Béla elvtársnak, a budapesti IX. kerület pártbizottsága titkárának alábbi cikke: Dákosi elvtársnak, a Központi Vezetőség február 10-i ülé­sén elhangzott útmutatásai és a Központi Vezetőség határozata alapján pártszervezeteink egy részében megválasztották az új vezetőségeket. Felvetődik a kérdés, hogy az újonnan megválasztott vezetősé­gek milyen feladatok előtt álla­nak és ezeket a feladatokat ho­gyan oldják meg? Hogyan kezd­jenek hozzá a munkájukhoz? Az újonnan megválasztott vezető­ségeknek meg kell látniok. meg kell találniok azokat a kiinduló pontokat, amelyekkel munkáju­kat megkezdhetik, illetve a ko­rábbi vezetőségek munkáját to­vább folytathatják. Vájjon meg­vannak-e ezek a kiinduló pontok é3 ha megvannak, hol találhatók és melyek azok? Mindenekelőtt az új vezetősé­gek sohase felejtsék el azt, hogy szabadon élünk és építhetjük • Pártunk vezetésével a szocializ­must. azt elsősorban a Szovjet Hadseregnek, a Szovjetunió Kcxmrunóata (bolsevik) Párt­jának és nagy vezérének, Sztá­líu elvtársnak köszönhetjük. Ez­ért politikájuk, munkájuk ered­ményességének fokmérője első­sorban az: hogyan mélyítik el továbbra is az alapszervezet minden dolgozójának hűségét, szeretetét, háláját a Szovjetunió. Sztálin elvtárs iránt, hogyan ta­nulmányozzák és használják fel munkájukban a Szovjetunió, a Bolsevik, Párt tapasztalatait. A z a]apa?i;r.y.pífttek. Általában. nem külön feladatokat, nem külön politikát, hanem a Politi­kai Bizottság, a Központi Veze­tőség határozatai nyomán a Nagybudapesti Pártbizottság, vagy az illetékes megyei bizott­ság határozatait hajtják: végre saját területükön. Ezért az új vezetőségek munkájának a leg­döntőbb kiinduló pontjai a Poli­tikai Bizottság, a Központi Ve­zetőség október 20-i, január 20-i. február 10-i határozata, azaz az elméleti, politikai színvonal eme­lése, a munkaverseny kiszélesí­tése és a pártépítés politikai és szervezeti munkájának tovább­vitele. A Politikai Bizottság, a Köz­ponti Vezetőség politikájának, határozatainak helyes végrehaj­tásához elengedhetetlen meg­vizsgálni. politikailag és szerve­zetileg felmérni azt a terütec ít. emelyen e fontos határozatok végrehajtását tovább akarjuk vinni. Ezért az új vezetőségek munkájának második kiinduló pontja: megvizsgálni, milye®az alapszervezet szociális összetéte­le, a párttagoknak, a dolgozók­nak a viszonya a Párthoz, a répi demokráciához, a termelés­hez Meg kell vizsgálni a reai/ció munkáját, stb. Az új vezetőségeket megvá­lasztó taggyűlés (aho! politikai­lag és szervezetileg jól elő volt 1 ászílve) minden vonatkozásban felszínre hozta a régi vezetőség munkájának eredményeit ón hiá­r -os ágait és hasznos javaslato­I; - r adott az új vezetőségnek az < rJmények továbbfejlesztésére (-..- a hiányosságok kiküszöböié­'•-e, Ezért a harmadik kiüiduló • - nt a vezetőségválasztó tag­'ílés jegyzőkönyvének áttanu.1. áryozáía és ennek nyomán a v /etőség munkájának meghatá­r "ása, p anti kérdésekből kiindulva, az új vezetőég munkájának megkezdésében legdöntőbb a párt építés, a pártdemokrácía to­vábbvitele és elmélyítése. A ve­zetőségválasztó taggyűlések elő készítésével az alapszervezetek­hen a Párt és a tömegazerveze­tek közötti kapcsolat kétségte­len javult. Ezt a kapcsolatot kell tovább mélyíteni, A tömegekkel való kapcsolat elmélyítésének elősegítéséhez fel kell frissíteni, meg kell erősíte­ni a népnevelők, a pártbizalmiak, a tömegszervezetek — és ezek közáil elsősorban a szakszerve­zeti bizottságok — munkáját. A pártépítés munkájának na­gyon fontos része a jó taggyű­lések előkészítése és levezetése. Ezért az újonnan megválasztott vezetőségnek megválasztásuk után haladéktalanul hozzá kell kezdenie a következő ta/gyűlés előkészítéséhez. A jó taggyűlés előkészítése jelenti Pártunk s*x>­ciális összetételének állandó ja­vítását, azáltal, hogy a párt­munkában és a termelésben egy­aránt kitűnt legjobb dolgozókat készítjük elő politikai nevelő munkával arra a kitüntetésre, hogy Pártunk tagjelöltjei sorá­ba kerüljenek. Az elkövetkező taggyűléseket úgy kell előkészí­teni az újonnan megválasztott vezetőségeknek, hogy a pártta­gok, pártonkivüliek uyanolyan. vagy még nagyobb érdeklődéssel tekintsenek a taggyűlés elé, mint ahogy az a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen történt. A jó taggyűlés előkészítése jó mun­I kára serkenti a vezetőséget I egész hónapon át, mert erről a munkáról kell számot adni a párttagságnak, illetve a taggyű­lésnek. amely az alapszervezet legfelsőbb szerve. A jó taggyű­lés előkészítése mutatja, hogy mennyiben érvényesül a párta szervezet életében a kritika és önkritika, az a motor, amelynek alkalmazásával eredményeinket toyábbvihetjük és hiányossága­Tnxát kiküszöbölhetjük. A "jó taggyűlés előkészítése éberség­re neveli a vezetőséget és a tag­ságot minden vonalon. A z újonnan választott vezető­ségnek más dik döntő fel­adata a munkaverseny kiszélesí­tése és elmélyítése, a termelés kérdéseivel való beható foglal­kozás és annak irányítása. Ez­ért a vezetőségek tanulmányoz­zák az ötéves terv első évének határidő előtti és minden részle­tébe:. való teljesítéséhez, illetve túlteljes' teéhez szükséges alap­vető szempontokat. Ellenőriz­zék. hogy a vállalatvezetés biz­tosítja-e a verseny feltételeit: a terv felbontását, az anyagellá­tást és az áruelhelyezést. Ellen­őrizzék, hogy a kifizetett mun­kabérek emelkedése arányos-e a termelés, illetve. a termelékeny­ség emelkedésével. Segítsék és ellenőrizzék a szakszervezetek munkáját úgy hogv valóban a verseny szervezőjévé váljanak. Döntő, hogy a verseny végleg elveszítse kamnáv. fellegét és a versenyfelajánlások a helyi terv végrehajtási szükségletek­nek megfelelően necsak egy irányba, a mennyiségre menje­nek, hanem a minőség, selejt­csökkentés, anyagtakarékcsság* irányába a helyi szükségleteknek megfelelően. Áz új vezetőségek legyenek irányítói és ellenőrzői az üzemek közötti versenynek. Az új vezetőség feladata, hogy hétrői-hétre, napról-napra is­merje a verseny, a termelés po­litikai, szervezeti adatait. Eze­ket a feladatokat csak a kom­munisták élenjárásával tudják biztosítani. IIjonnan választott vezetősé­gek harmadik, legdöntőbb feladata az elméleti színvonal emelése, az oktatás biztosítása és ellenőrzése. Pártszerveze­teinkben és általában, a dolgo­zók között Is. még megtalálhatók az ellenséges, burzsoá nézetek mint a nacionalizmus, kozmopo­litizmus, szindikalizimus, jobb­oldali szoc. dem. maradványok. Ezeket a helytelen nézeteket, amelyek nem mindig nyilt. ha­nem sokszor burkolt formában jelentkeznek a vezetőségek cs3k akkor tudják felfedni é3 le­győzni. ha elméletileg szakadat­lanul képezik magukat. Tehát elsősorban maguknak a vezető ségi tagoknak kell példamutat< magatartást tanusítaniok a ta nuíásban. Az egyéni tanulást, párt- és tömegszervezeti szem: náriumokat nemcsak olymódon kell ellenőrizni, hogy a hallga tók é3 az előadók pontosan meg­jelennek-e. hanem olyan irány­ban, hogy milyen módszerekké történik a nevelés, milyen az oktatás tartalma, színvonala milyen helyes vagy helytelen nézetek körül folyik a vita az egyes szemináriumokon. Ne fe­lejtsük el Rákosi elvtárs szavát hogy nem a mennyiség, hanem i minőség a döntő. A vezetőségek a fenti kiinduló pontok és döntő feladatok alap­ján csak akkor tudják eredmé­nyesen elvégezni feladataikat, ha tervet készítenek. A tervel az őket i hányi tó pártházottsáp munkatervei alapján, a helyi szükségletek szerint kell össz^ állítani. A tervnek alaposnak, át­gondoltnak, reálisnak, ellenőriz­betőnek kell lennie. Ne felejtsük el, hogy minden terv annyit ér amennyit megvalósítunk belőle. ^ zért igen fontos szempont az ellenőrzés. Az ellenőrzés­nek ki kell terjednie az alap­szervezet minden területére po ütikailag és szervezetileg, a Párt, a tömegszervezetek és műszaki vezeté3 felé. Ezek a döntő feladatok álla nak pártszervezetienk új vezető­ségei előtt, hogy eddigi eredmé nyeink nyomán, hiányosságaink kiküszöbölésével továbbra is megálljuk helyünket a szocializ műé építéséért folyó harcban az ötéves terv első évének si­keres befejezésében, a békéért az imperializmus ellen folyó, E Szovjetunió. Sztálin elvtárs út mutatásával és támogatásával Pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével. Á PÁRTMUNKÁS legújabb száma „Május elseje: a nemzetközi munkásosztály harci seregszemléje — a béke ért, a népek biztonságáért küz­dő erők seregszemléje" című cikkében többek között a kc vetkezőket olvashatjuk: „Mi ad elsősorban időszerű, széles dol­gozó tömegeket mozgósító tar talmat az idei május l-nek szerte a világon? Mindenek­előtt a világ dolgozó milliói nak a bókért, nemzeti függet­lenségükért, emberi életükért, boldog jövőjükért folyó harca A békeharc jegyében zajlik le május elseje a világ minden részén." • Közli a Pártmunkás az MDP Központi Vezetőség határozatát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkájával kap csolatos kérdésekről. Vándor Béla elvtárs az újonnan vá­lasztott vezetőségek feladatait ismerteti. A járási bizottságok munkájának megszervezésérő! Pest megyében Nagy János elvtárs írt cikket. Ismerteti f» Pártmunkás a békésmegyei pártbbizottság előtt álló fel­adatokat Rákosi elvtárs besze­de után. Gerő György elvtárs a tag- és tagjelölt munkát érté­keli ki 1950 első negyedében Foglalkozik ezenkívül a Párt­munkás az Egységes Ifjúsági Szervezettél kapcsolatos "kérdé­sekkel. Két cikk az oktatási munkával foglalkozik, a tanú lóköri munkával és pártszei vezeteink féladataival az okta­tási munkában. „A Bolsevik Párt tapasztalataiból" című rovatban részleteket közöl a Pártmunkás a Pravdából. A „Testvérpártjaink életéből" cí mű rovat a Robotnyicseszko Delo című bolgár lapból közöl cikket. Eredmények és hiányosságok a szegedi épitőiparban Az építőiparban Szegeden is mu­tatkozik bizonyos mérvű javulás az utóhbi időben. Ebben a javulásban igen nagy szerepe van április 4-nek és május l-nek, mert ez a két dá­tum, ez a két nagy ünnep több, jobb munkára serkentette az építő­ipari dolgozókat és a vezetés bizo­nyosmérvű megjavulása mellett ez is lényegesen hozzájárult egyes hi­bák kiküszöböléséhez és az ered­mények eléréséhez. Javulás mutatkozik a munkafe­gyelem terén különösen a Gyárépí­tést Nemzeti Vállalatnál, ahol la­zaságokat, hibákat maguk a dol­gozók is felvetnek már a terme­lési értekezleteken. Csökkenést mutat az önköltség is, ami a munka jobb megszervezésének és a tervfelbontások beindításának tud­ható be és lényegesen hozzájárul­nak atók az eredmények, melyeket több, jobb terntAéssei értek el a dolgozók a munkafelajdnldsok tel­jesítése során. Többet törődnek már az építőipari szakmunkásokkal és átképzősőkkel. Jobban figyelem­mel kísérik és támogatják, segítik .a munkájukat Mindezek a megmutatkozó ered­mények egyben azt is jelzik _ ami nélkül Javulás nem következhetett volna be —, hogy bizonyos fokig megerősödtek az építőipari párt­szervezetek. Ott, ahol a pártszer­vezet a feladatához híven céltuda­tosan kezébe vette a dolgok irányí­tását, komoly javulás mutatkozik egyéb téren is. Igy például a Gyár­építési Nemzeti Vállalatnál az utóbbi időben nagyszámú osztály­idegen, ellenséges elemet távolítot­tak el. Fokozódott az éberség a Magasépítő NV-nél is, ahol szintén megkezdték a tisztogatást és a ké­tes elemek működését éberen, fi­gyelemmel kisérik. Ugyancsak a pártszervezet, a párttagok nagyobb­mértékfl aktivizálódásának tudható be az egyéni felelősség szilárdulá­sa, melynek kialakításában élen­jártak a párttagok, félismerve a kapott utmutatások nyomán felada­taikat. Nagyobb gondot fordítanak már az építőipari pártszervezetek az ok­tatásra, a dolgozók ideológiai to­vábbképzésére, mind a párttagok, mind a pártonkivüliek körében. A Magasépítő NV-nél például az áp­rilis hó folyamán megindult tö­megszeminárlumoknak 412, a Gyár­építési NV-nél pedig a műszaki ve­zetők részére most indítandó sze­mináriumnak a résztvevőivel már 80 főre emelkedik az ideológiai to­vábbképzésben résztvevő dolgozók száma. A dolgozók fokozódó érdek­lődése a termelés iránt és a veze­tés megjavulása szorosan kiegészí­tik egymást. Ez megnyilvánult a május elsejei munkafel'ajánlások­ban is, amikor az építőipar dolgo­zói nagy számban tettek munka­felajánlást május elseje megünnep­lésére. A pártszervezet Irányítá­sának megjavítása mellett igen fontos feladat, hogy a pártonkivüli dolgozók necsak elismerjék a veze­tést és tiszteljék a Pártot, hanem szeressék is és ezen a téren is mu­tatkozott javulás- Konkréten meg­iavul't például a Párt és a tömegek kapcsolata a Gyárépítés! NV-nél, nhol egyre 'több és több azoknak a pártonkivüli dolgozóknak a száma, nklk problémáikkal, javaslataikkal észrevételükkel vagy kérésükkel felkeresik a pártszervezet vezető­ségét. Amikor ezeknek az eredmények­nek a birtokában építőipari párt­szervezeteink, az építőipari vezetők és dolgozók elmondhatják, hogy vannak sikerek, a kritikák nem hangzottak el hiába, s most már ők Is hozzájárulhattak május 1 méltó megünnepléséhez, a többi szegedi dolgozóval' együtt. Meg kell ugyanakkor azt is állapítani, hogy ezek mellett az eredmények mellett még mindig vannak hiá­nyosságok és kijavítani való hibák­Ezek a hiányosságok megmutat­koznak mind a termelés terén, mind a szervezeti, politikai mun­kában. Megtörténik még mindig, hogy lazaságok mutatkoznak a munkafe­gyelemben- Előfordult például a Magasépítő NV-nél, hogy egyes dolgozók a fizetést követő napon nem mennek be dolgozni. A Gyár­építési NV-nél pedig még mindig megtörténik, hogy értékes anyagok kerülnek szemétbe, gondatlanság­ból bekövetkező gép, vagy szer­számtörések is előfordulnak, benn­marad a habarcs a keverőgépben és így tovább. Ha mutatkozik is bizonyosmérvű javulás az önkölt­ségcsökkentés terén, ez mégsem közelíti meg a szükséges mértéket. Drágák az építkezések és a tervek sincsenek még kellőképpen, min­den munkafolyamatra, munkarész­re kivitelezve, felbontva. S ez egy­aránt megvan a Magasépítő és Gyárépítő NV-nél. Az egyik épít­kezésnél például nem volt víz. Ezt a hiányt meglehetős nagy költség-' gel kiküszöbölték. Egy gyárból ve­zették el a vizet. Amikor aztán ez megtörtént, a felsőbb szervek mé­gis elhatározták, hogy ártézi ku­tat fúrnak, s fgy dupla kiadás lett. A Gyárépítési NV-nél' az egyik épületrészt minden terv nélküí kezdték építeni, mert a tervet nem kapták meg időben. A tetőt például bezsaluzták, majd mikor ez meg­történt, jött az utasítás, hogy fgy nem jó. Egy másik épületrésznél húztak falat, s mikor ez kész lett, le kellett bontani. Máskor két terv­rajz is jött egy épületre s ugyanazt a falat egyik helyen két méterrel nagyobbra jelölték. Ha a felsőbb vezetés hibáit vizsgáljuk, még azt is meg kell á'i'apítani, hogy a sze­gedi építőipar részére kértek egyes gépeket, — például a Ma­gasépítő NV toronydarut — és azokat nem mindig kapták meg. Előfordult az is, hogy az Építő­ipari Munkaeszköz Kölcsönző rossz gépeket küldött. A felülről megnyilvánuló hibák mellett azonban helyben is igen sok kijavítani való van még hátra. A hibák kijavítása pedig minden egyes esetben csak úgy lehetsé­ges, hogy a® építőipari pártszerve­zetek és párttagok feladatuk ma­gaslatán állanak. Hiszen bárme­lyik fogyatékosságot Is vizsgáljuk, legtöbb esetben-az okot vissza le­het vezetni a hiányos felvilágosító munkára, a laza ellenőrzésre és éberségre, nem keVő ideológiai fel­készültségre. Miért volt például többször zavar a bérelszámolás kö­rül. miért üthette fel' fejét a bér­demagógia? Ennek oka egyrészt az volt, hogy a népnevelők nem világítot­ták meg kellőképpen a kérdéseket, másrészről pedig a bérelszámolás­ban dolgozó osztáiyídegen elemek szabadjára engedése idézte elő a zavarokat. Kirívó példája az éber­telenségnek az osztá'yeflenséggel szemben a Mélyépítő Nemzeti Vál­lalat esete. A Gyárépítés: NV-nél lelepleztek és elbocsátottak egy nyugatos osztályidegen elemet — aki mellesleg a pokingi kémkikép­zütáborhan is volt — és a Mély­építési NV -nél felvették és igen fe­lelős pozícióba: raktárosn^ állí­tották. Vannak még javítanivalók a Sztahánov-mozgalom kiszélesítése és a munkamódszerátadás terüte­tén is. Jobban fel kell kelteni az iérdekíődést és kezdeményezőked­vet az újabb, jobb munkamódszerek iránt és fokozottabb mértekben kell bekapcsolni a műszaki értelmi­séget is a munka megjavításába, szervezettebbé tételébe. A legsürgősebb feladatok közé tartozik továbbra is a szegedi építőiparban a pártszervezetek erő­sítése- A megíévő párttagok akti­vizálásával, a tagjelölt fervéte! megjavításával kell elsősorban ha­tékonyabbá tenni a pártszerveze­tet. Szükséges ez elsősorban az­ért, mert a párttagok aránya az épitőiparban foglalkoztatott dol­gozókhoz viszonyítva még mindig igen alacsony. A meglévő tagok aktivizálása egyben azt is jelenti, hogy ugyan­akkor az oktatást, az elméleti to­vábbképzést is meg ke'l javítant. Nem szabad, hogy lemorzsolódá­sok következzenek be a szeminá­riumokon, mint ahogy az nem egyszer megtörtént. A népnevelő munka gyakran megmutatkozó fo­gyatékosságának is nem egyszer a továbbképzés hiánya az oka. Építőipari pártszervezetünk fel­adata, hogy az eredmények mellett a legégetőbb hiányosságokat, a legdöntőbb hibákat felismerjék és azokat sürgősen kiküszöböljék.

Next

/
Thumbnails
Contents