Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-29 / 99. szám

* \ i Fokozott békeharccal készülnek a világ dolgozói május 1-re VII. ÉVF. 99. SZAM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1950. ÁPRILIS 29. A Szovjetunió tervgazdálkodása a világbéke biztos támasza A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatala közzétette je­lentését a Szovjetunió népgaz­dasága fejlesztésére irányuló ál­lami terv teljesítése során az 1950. év első negyedében elért eredményekről, A jelentésből megáll api iható, milyen hatal­mas sikereket ért el a szovjet nép az elmúlt három hónap so­rán az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a beruházási építke­zés, az áruforgalom terén és a nép anyagi jólétének, kulturális színvonalának fejlesztésében. A jelentés újabb hatalmas bizo­nyíték amellett, hogv a szovjet nép biztos, egyenes úton halad előre a kommunizmus építésé­ben. Ha összehasonlítjuk ezt a je­lentést azokkal, amelyek a kapi­talista országok növekvő gazda­sági zavaráról, a csökkenő ter­meléséről és növekvő munka­nélküliségéről szólnak, akkor azonnal megértjük azt a kétféle vonalat is. amelv a világpoliti­kában a második világháború óta kialakult. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet­ek, amely nagyszerű ter­ési eredményeinek tudatá­an nyugodtan néz a jövő elé, amelynek nagyszabású perspek­tívái vannak a további építésben s amely a kommunizmus felé ha­lad, eleme a béke. A háború megzavarja a termelés békés rendszerét, megnehezíti s évekre visszaveti a fejlődést Erre a Szovjetuniónak nincsen szüksé­ge. Hasonló a helyzet a népi demokráciákban is, ahol a Szov­jetunió segítségévei', a Szovjet­unió gazdag tapasztalataira tá­maszkodva épül a szocializmus. A népi demokráciák tervgazda­sága is határozottan megmutat­ja, hogy ezek az országok fej­lődésüket csak békében látják zavartalanul biztosítva. Ez az egyik oka annak, hogy a Szovjetunió és a népi demo­kráciák országai békét akarnak, küzdenek a békéért és politiká­juk kezdettől fogva arra irá­nyul, hogy biztosítsa a békás fejlődést. Mit látunk viszont a kapita­lista országokban. A fokozódó kizsákmányolás követ Keztében növekvő gazdasági válság, egyre erősebben szorongatja az egész kapitalista világot. Még ma­guknak a kapitalista országok­rak a helyzetet rózsás színben feltüntetni igvekvő jelentések is arról tanúskodnak, hogy a ba­jok szaporodnak, a termelés csökken s egyre újabb és újabb tömegek kerülnek az utcára. A munkanélküliek hatalmas és még egyre növekvő tartalékhad­serege állandó fenyegető ve­szélyt jelent a kizsákmányolás korhadt rendszere számára. Mint a múltban, a tőkések ma sem látnak más kiútat a válságból, mint a növekvő fegyverkezést, a háborús hangulat szítását, hogy ezáltal növelhessék hadseregü­ket, vagyis csökkenthessék a munkanélküliek számát. A nagy­tőke számára ideális állapot a háború, mert két legyet üthet egy csapásra: a mozgósítás fel­szívja a munkanélkülieket s a haditermelésből hatalmas pro­fitra tehetnek szert- Ha most már tudjuk azt. hogy a kapi­talista országok kormányai erő­sen össze vannak fonódva a nagyburzsoáziával és annak uta­sításait követik, érthető, hogy azt a politikát követik, amely a tőkésosztálynak legjobban meg­felel, tehát a háborús uszítás politikáját. Ennek fényénél azonnal világossá válik: miért dob be az USA kormánya, mint a kapitalizmus vezető nagyha­talma, id linkén t újabb gyúlé­kony anyagot a nemzetközi helyzetbe, hogv így lehetetlenné tegye a háborút kizáró intézke­dések megtételét. Ezt célozta többek között a legutóbbi gya­lázatos libavai provokáció, de ezt célozták mindazok a lépé­sek, melyek megakadályozták a nagyhatalmak között kötendő megnemtámadási szerződést, az atomfegyver törvényen kívül he­lyezését, a háborús uszítók megbüntetését, melyekre a Szov­jetunió és a népi demokráciák állandóan törekednek. A Szovjetunió növekvő ter­melési sikerei s vele párhuza­mosan a népi demokráciák gaz­dasági megerősödése, félelem­mel és dühös gyűlölettel töltik el az imperialistákat. Hisztéri­kusan rikácsoló propagandájuk a ,,vasfüggöny"-ről, a szabad­ságjogok állítólagos megsértésé­ről, mind arra jó, hogy ellen­súlyozzák azokat a letagadhatat­lan tényeket, melyek nyilvánva lóan bizonyítják, hogy a háború elkerülhetetlen/igéről szóló fe­csegés csak azoknak az érdeke, akik kívánják js a háborút, meri inkább milliók vérét hajlandók feláldozná, mintsem profitjukat kockáztatni. A Szovjetunió újabb termelési sikereiről szóló győzelmi jelen­tésnek nemzetközi fontossága óriási. Győzelmet jelent ez nem­csak a Szovjetunió és a népi demokráciák, hanem az egész béketábor, aa egész becsületes, békét kívánó emberiség számá­ra. A Szovjetunió erejének, szi­lárdságának újabb bizonyítéka megacélozza a békéért küzdő népmilliók erejét. I Az imperialisták számára nyil­vánvalóan újabb csapást jelent a terv sikeres teljesítése. Ismét megmutatkozik, hogy az ameri­kai provokációk, a növekvő ag­resszió sem tud iák megingatni a Szovjetuniót a céltudatos hala­dásban. A szovjet nép, bízva legyőzhetetlen hadseregében, békésen énaít tovább s ezt a bé­kés építést nem is hagyja abba egészen addig, amíg rá nem kényszerítik. Mi, magyarok akik a Szovjet­unió útját járjuk, saját győzel­münknek érezzük a Szovjetunió sikereit. Fokozott munkakedvvel folytatjuk tovább a megkezdett munkát, de egy oillanatra sem felejtjük el, hogv az imperia­lizmus és láncos kutyái csak az alkalmat keresik, hogv belemar­janak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok testébe. Tudjuk azt is, hogy a háború nem elkerülhetetlen, mert nem a háborús uszító kormányok, hanem a népek békeakarata dön­ti el. Amikor aláírjuk a békét követelő felhívást, azzal a nyu­godt tudattal vesszük újra ke­zünkbe az Volté3 szerszámait, hogy elég erősek vagyunk az imperialisták minden agresszió­jának visszaverésére. Erősek va­gyunk, mert mög: ttunk állnak a dolgozó milliók, erősek vagyunk, mert olyan or; 'g vezet a béke­tábo- élén, amelv újabb és újabb munkasikerekkel egyre növeli erejét és képes ellenállni bár­mely oldalról jöv*í agresszív tá­madásnak. Több mint 9000 békebizottság az országban, több mint kétmillió aláírás a békeiveken Csongrád megyében eddig 140 esren irtak alá Mint az egész országban, úgy Csongrád megyében Is minden ed­digit felülmúló hatalmas népszava­zás bontakozik ki. Tízezrek és száz­ezrek írják alá a békelveket, ezzel Is kifejezésre juttatva elszánt béke­akaratukat. Az aláírások is ékesen bizonyítják Rákosi elvtárs megálla­pítását, hogy „országunk nem rés, hanem erős bástya kell, hogy le­gyen a béke frontján". De az alá­írások milliói mellett a dolgozók harcos kiállását a béke, a szocia­lizmus építése mellett — bizonyít­ják azok a termelési eredmények Is, melyek naponta születnek meg üze­meinkben és falvainkban. f.ppen dgy, mint a termelés szá­zalékai — a békefvek aláíróinak száma is napról-napra, — szinte óráról-órára emelkedik. Az alább közölt számokat, — melyek maguk­ban is tanúskodnak a magyar dol­gozók békemozgalmának batalmas méreteiről, — mikor olvassuk, ad­digra már ismét djabb tízezrekkel szaporodott az aláirók száma. Eddig több mint 9900 békeblzott­ságot választottak meg és több, mint két millió ember irta alá a békefveket. Budapesten eddig több mint 4500 békeblzottság alakalt és 700 ezren Írták alá a békelveket. Vidéken pedig több mint más­fél millió aláírást gyűjtöttek. As nláirások száma napról-napra ug­rásszerűen emelkedik. Főbb eredmények: Csongrád me­gye 140.000, Borsod megye 113.000, Somogy megye 180.000, Zala megye 103 ezer, Veszprém megye 80.000, Budapest VIII. kerület 71.050, Bu­dapest XIII. kerület 62.000, VII. ke­rület 54000, V. kerület 47.000. A Rákosi Mátyás Művekben, a Mávagban, a Ganz Vagonban és a budapesti nagyüzemek nagy többsé­gében befejeződött, vagy csaknem befejeződött az aláirás. Az üzemek minden dolgozója lelkesen irta a'á a felhívást. Vádirat a Tito-banda hat albániai ügynöke ellen Az albán néphadsereg benyújtotta a legfelsőbb katonai törvényszék­hez a vádiratot a fasiszta Tito-klikk szolgálatában álló hat albán ügy­nök ellen. Prenk Doda vádlott — állapítja meg a vádirat — az ország fasiszta megszállása után a karabinieri had­testbe lépett be, majd a Gestapo szolgálatába állt és ez a szervezet Dódat kétízben is kiküldte Ham­burgba szaktanfolyamra. Az albán néppel szemben háborús bűnöket és terrorcselekményeket kövertett el. A fasizmus veresége után sikerült be­jutnia a nemzeti felszabadító had­seregbe. Korcsaban- összeköttetésbe lépett Baio titoista jugoszláv őr­naggyal, aki ügynökéül szervezte be. Az UDB Albániába küldte vissza. hogy kémtevékenységet folytasson Albánia ellen. Sziz Tara, a második vádlót 1 1939-től 1943-ig az olasz királyi gárdában szolgált, majd visszatér! Albániába. A tiranai fogház igazga­tójává nevezték ki és kegyetlenül megkínozta a szabadságharcosokat. A nácizmus bukása után Jugoszlá­viába szökött és az UDB szolgála­tába lépett. őt is visszaküldték di­verziós ügynöknek Albániába, hogy propagandaanyagot terjesszen és titkos értesüléseket gyűjtsön. Todo Korooesi vádlottad, aki Prágában tanult, a prágai jugoszláv követség szervezte be az UDB ügy­nökéül. Nik Radait, a negyedik vádlottat szintén Albániába küldték diverziós és szabotázs-cselekmények céljából. A határátlépés alkalmával albán határőrökbe ütközött, tüzelt rájuk és megölte Ndue Marku határőríize­dest. Arif Daka, az ötödik vádlott, az UDB szolgálatában állt és más ké­mekkel együtt törvénytelenül visz­szatért Albániába. Muharrem Jazedzsta vádlott Vik­tor Emánuel volt testőrgárdistája, 1948 decemberében Jugoszláviába szökött és az UDB szolgálatába állt Később visszatért Albániába, hogy propagandát folytasson a népi ha­talom ellen. A vádirat megállapítja, hogy ezeknek az ügynököknek min­den tevékenységét a jugoszláv troc­ícisták, Rankovics UD3 vérebei szer­vezték és irányították. Á szegedi Lemezgyár dolgozói ünnepélyes keretek között vették át pénteken délután uj élüzem jelvényüket és a könnyűipari miniszter zászlaját A Newyorki diákok fizetésemelést köveleltek tanáraiknak Főiskolai diákok megkísérel­ték immár harmadik napja, hogy bejussanak a városházára, hogy több fizetést kérjenek ta­náraiknak — jelenti a Reuter angol hírszolgálati iroda —. A rendőrség kiverte őket onnan. A tanárok fizetésemelést kér­tek. Kérésüket elutasították, mi­re a szorosan vett oktatási te­vékenységen kívül minden egyéb iskolai munkát beszüntettek. Á szegedi Lemezgyár dolgozói pénteken délután bensőséges ünnep­re gyűltek össze az üzem kultúrter­mében, hogy átvegyék az ötéves terv első negyedében végzett kiváló munkájuk legszebb, legnagyobb el­ismerését, új élüzem-jelvényüket és a könnyűipari miniszter gyönyörű selyemzászlaját. Az ünnepségen a szegedi Pártbi­zottság képviseletében Szilágyi And­rás elvtárs, a famunkás szakszerve­zet részéről pedig Villám János elvtárs volt jelen.. Az ünnepséget Dudás Béla elvtárs, üzemi bizottsági titkár nyitotta meg. Utána Bózsó László elvtárs, az üzem vállalatve­zetője számolt be arról a lelkes munkáról, mellyel elnyerhették ezt a magas kitüntetést. Ezután Tóth Károly a könnyű­ipari minisztérium képviselője emel­kedett szólásra. Beszéde közben sztahánovista oklevelet adott át Ohat Pálnak, a magyar lemezgyár­tás legjobb dolgozójának. Majd át­adta az élüzem jelvényt és a köny­nyűipari miniszter közel hat méter hosszúságú vörös selyemzászlaját. Ohat Pál saját nevében és dolgozó társai nevében is köszönetet mon­dott Pártunknak s a nagy szovjet népnek, hogy hozzásegítette a Le­mezgyár dolgozóit a büszke élüzemi cím elnyeréséhez s Ígéretet tett ar­ra, hogy az élüzem jelvényt, a zász­lót és a sztahánovista oklevelet to­vábbra is hosszú időn keresztül meg­őrzik, mindent elkövetnek, hogy a mostani teljesítményüket még növel­jék. Ezután Szilágyi András elvtárs üdvözölte az egybegyűlt dolgozókat s rávilágított arra a hatalmas segít­ségre, melyet Pártunk nyújtott a le­mezgyári dolgozók jó munkájának elvégzéséhez. Villám János elvtárs rövid beszédében még jobb munkára serkentette az üzem dolgozóit. Ezután számos hozzászólás kö­vetkezett, a dolgozók közül többen az élüzem-jelvény és a zászló hosz­szú időre való megtartása érdeké­ben új munkafelajánlásokat tettek. Az amerikai monopóliumok utasítására leépítik az olasz kohóipar egy részét Csütörtökön az olasz kohó­ipar vezetőinek ée az olasz kor­mány tagjainak részvételével Rómában tartott tanácskozásán határozatot fogadtak eí az olasz kohászat egy részének le­épitéséröL Az „Unita", az Olasz Kom­munista Párt központi lapja megállapítja, hogy az olasz ko­hóipar leépítésének terve egye­nes következménye az USA ve­zető imperialista körei durva beavatkozásának Olaszország belső ügyeibe. — Az amerikai monopóliumok — írja a lap — eltiltották az olasz kohászati ipar minden kor­szerűsítési kísérletét, hogy ele­jét vegyék az USA kohászati termékei ellen irányuló minden konkurrenciának. Rendelet az üzletek április 30-í és május elsejei nyitvatartási idejéről A belkereskedelmi miniszter ren­delkezése értelmében április 30-án, vasárnap reggel 7 óráitól déli 1 óráig nyitva tesznek a túlnyomó, részt élelmiszert árusító üzletek, ideértve a vásárcsarnoki ée piaci élelmiszerüzleteket is. A vegyes­kereskedők is osak élelmiszert árusíthatnak. A Tejért üzletek délelőtt 10 óráji. tartanak nyitva. Egész napon át nyitva lesznek a cukorkaüzleítek, a virágüzletek reggel 9 órától déli 1 óráig. Május elsején, hétfőn reggel 6 órától 8 óráig nyitva, lesznek a Tejért fiókok, délután 4 órá'ól pedig azok a Közért élelmiszer­üzletek. amelyek hétköznapokon is nyitva vannak este. Minden más üzletet május elsején zárva kell tartani egész napon ált Közli végül a rendelkezés, hogy a május elsejei felvonulással kap­csolatban a Büffé NV mozgó áru. dál„ a Közért tejcsárdák és Édes­ségbolt sátrak állnak majd a dol­gozók rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents