Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-27 / 97. szám

4 CsiHörlIlk, 1950. április 27. is amerikai Gestapo sötét üaelmei Ausztriában 3qq készülitek cl ailáq Lcqkioáléhh PAPÍRFAJTÁI Vkfáitot ünnepli ^ennátlásánaU századik éufocdulóiát a Szwietuniá leg-iabb papii>g.y.áia Á penza! „Forradalmi Fák­Jya"-papírgyár, ,a Szovjetunió legrégibb papíripari üzeme, pél­dát mutat a kitűnő minőségű termékek előállítására. E gyár tapasztalatait legutóbb megvi­tatták a papíripari munkások szakszervezete központi bizottsá­gának plénumán is. Egy üzem dolgozóinak jó mun­kája nem marad észrevétlenül. A penzai papírgyár címére levelek érkeznék a kirgiz köztársaság­ból: tanárok és diákok megkö­szönik a munkásoknak a kiváló minőségű füzeteket. A rigai és omszki térképészeti intézet dol­gozói kösaönetüket 'nyilvánítják a remek papíranyagért, amelyre a színes térképeket nyomják. A Szovjetunió katonai könyvkiadó­vállalatának munkatársai állít­ják, hogy a „Forradalmi Fák­lya"-gyár készíti a legjobb könyvkötő-papírt. A munka igazi szeretete E levelek bizonyítják, hogy a Szovjet emberek éppúgy megbe­csülik a lelkiismeretes munkát, ahogy nem közömbös számukra, ha azt tapasztalják, hogy valaki lelkiismeretlenül dolgozik. A penzai papírgyár ez év nyárén ünnepli fenáltásának 100. eszten­dejét. A gyár melletti régi liget nem egy munkásgyűlés és május elsejei tüntetés tanúja volt a cári uralom idején. Feljegyezte a történelem azt is, hogy a pa­pírgyár munkásai alakították 1905-ben az első penzai szak­szervezetet. 'A szovjet hatalom évei alatt a papírgyárban a kiváló mi­nőségért harcoló sztahanovis­táknak, a szocialista verseny kitartó résztvevőinek nagy szerű nemzedéke nőtt fel. Ezek a munkások úgy szere­tik a gyárat, mintha szülő­házuk lenne. Magukévá tet­ték azt az elvet, hogy saját munkánk szeretete a legfonto­sabb, ez dönti el a sikert. A gyár legkiválóbb újító szta­hánovistái éppen ebben, a munka iránti új viszonyban járnak elől jó példával. Megszületik az uj módszer Ivan Matuzin, a papírmű­hely főnöke, soha nem fogy ki a ,, panaszokból." Mikor úgy vélte, hogy a hengerek alól kikerülő merített papír nem fénylik kellőképpen, éjszaká­kon át gondolkodott azon, ho­gyan lehetne megszűntetni a hiányosságokat, és nem nyiv godott addig, míg meg nem találta a megoldást. Igy ta­lálta meg az új módszert. A lecsiszolt kartontekercseket előzőleg végighúzták a gép­henger felső részén. Igy a pa­pír fénye sokkal szebb lesz. Épp így megjavította a papír enyvezését, a fokozott lehű­téssel Volt. idő. amikor a munká­sokat csak az érdekelte, mit végez saját gépük. Ma már mindegyik az egész részlet munkájáért felelősnek érzi magát. Érdekli őket, hogy mi­ként végzik munkájukat a te­kercselők, hiszen nem is lehet érdektelen az anyag adagolá­sa. Figyelemmel kísérik az automatagépek működését is. mert ezek munkája után a papírlap minőségén már nem lehet változtatni. Szilárd munkafegyelem A gyárnak a minőségért folytatott harcát nagymérték­ben elősegíti a szilárd munka­fegyelem. A gépek melletti beszélgetés, egy-egy cigaretta elszívása nem éri meg a bosz­szankodást, amelyet a papíron képződő „levegő", vagy más hiba — selejtes árut okoz. Nagy gondot fordítanak a termelés tisztaságára és rend­jére. A penzai papírgyár mű­helyei csak úgy ragyognak a tisztaságtól. A gépeken egyet­len porszemet sem látni. A gyár rengeteg fajtájú pa­pírt állít elő. Nemrég azután különleges nyomdai papírt kezdtek gyártani, a Nagy Szovjet Enciklopédia új kia­dása számára. A penzai gyár­ból került ki az a papír, amely­re a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Pavlov összes műveit, a Pedagógiai Akadé­mia pedig Usinszkij és Maka­renko műveit nyomatta. Le­vélpapír, rajzpapír, könyv­kötőpapír, füzetpapír, térkép­papír, az állami iratok céljára használt papír, filtráló-papiros és még .számos papíripari ter­mék kerül ki a gyárból. Gyár­tási profiljuk oly széles, ami­lyen mindössze öt papírgyár­nak van a Szovjetunióban. De valamennyi közül a penzai gyár az egyetlen, amely vala­mennyi papírfajtából kizáró­lag kiváló minőségűt gyárt. A gyár sztahánovistái rendszere­sen túlteljesítik a tervet és szinte teljesen kiküszöbölték a selejtet. AZ EGYETEM LENIN-KÖNYV. KIÁLLÍTÁSA ma, 27-én,. csüör! tökön, az eredeti progna mmtól el­térően délután 4 órától G óráig te. kinthe ő meg. Pénteken már iámét a szokott rend szerint, délelőtt 10 órától délután G óráig tekinthető mee a könyvkiállítás. Max Bair, akit az ausztriai ame­rikai megszálló hatóságok hamis oád alapján letartóztattak, majd a közvélemény nyomására kénytele­nek voltak szabadlábra helyezni, sajtóértekezleten leplezte le a CIC, az amerikai Gestapo módszereit és tevékenységét Ausztria amerikai megszállási övezetében. Az amerikaiak a „hontalanokból" katonai szervezetet létesítettek, ame­lyeket amerikai fegyverekkel és egyenruhákkal szereltek fel. Ezen a szervezetén hivül a CIC-nek igen sok terror- és kémcsoportja műkö­dik, amelyeknek a népi demokrati­kus országok szökött árulói a tag­jai. A szervezetek tagjai a CIC há­romhónapos kémiskoláját végzik el s őket használják fel a népi demo­kratikus országokban való kémke­désre is. A kémszervezetek irodáit és egyéb épületeit az amerikai ka­tonai rendőrség őrzi. A szervezetben Csehszlovákiában a népi tehetségek feikuhrtásával gazdagítják az irodal­mai és képzőművészetet A Csehszlovák írószövetség a műit évben versenyt hirdetett a népi tehetségek felkutatására. A verseny kiváló eredménnyel járt. A verseny résztvevői most érte­kezletet tartottak a Csehszlovák írószövetség házában. A munkás­sorból kikerült fiatal írók kicse­rélték tapasztalataikat és beszá­moltak nehézségeikről. Ez az el­ső összejövetel bebizonyította, hogy a népi demokratikus orszá­gokban szinte beláthatatlan mű­ködési terület nyílik meg a dol­gozók előtt és azt is, hogy a dol­gozók milyen értékes művekkel járulhatnak hozzá az irodalom gazdagításához. Csehszlovákia legnagyobb ipa­ri központjának, Moravska Os­travának kulturális tanácsa le­véllel fordult a Csehszlovák író­szövetséghez és felhívta az író­kat, hogy alkotó tevékenységük­kel kapcsolódjanak be az ostra­vai iparvidék életébe, műveikben ismertessék az új emebert, a ma hősét. A levél megállapítja, hogy a csehszlovák íróknak az ostra­vai vidék mindennapos élete, „az élet egyeteme" lesz, amely egyre újabb alkotásokra fogja ösztö­nözni őket. A Csehszlovák Kommunista Párt vezetése alatt a csehszlo­vák dolgozó nép széles tömegei­be: egyre jobban kibontakozunk azok a rejtett művészi képessé­gek, amelyeket a régi kapitalista rendszer szándékosan elfojtott bennük. A Szlovák Kommunista Párt IX. kongresszusával kapcsolat­ban tavasszal Bratislavában meg­nyüik a népi képzőművészek tiső országos kiállítása. Ez a kiállí­tás az első lépés a szlovák mun­kás, paraszt éa dolgozó értelmi­ségi művésztehetségek felkutatá­sára és irányításira. A kiállítást május 1-én nyitják meg a követ­kező képzőművészeti ágakkal: 1. Festészet és grafika, 2. Szobrá­szat. 3. Iparművészet, 4. Fényké­pészet. A kiállítás új képzőművész-te­hetségeket hoz majd felszínre és lehetővé teszi további fejlődésü­ket Igy jelentékenyen gazdagít­ja a szlovák képzőművészetet. A kiállítás iránt máris nagy érdek­lődés nyilvánul meg. • Münkaversennvel és munlnnindszerét adással ai'sndcan iokozza termelését kina egyik legnagyobb papiroréra Kina egyik legnagyobb uapír­gyára, az entungi papírgyár, ékes példáját adja az új munka­versenymozgalomnak. amelv ma­gával ragadta Mandzsúria mun­kásait és amelv futótűzként ter­jed a gyárakban. Amióta három évvel ezelőtt a Kuomintang kita­müködik a Vatikán különmegbizolf­ja is, A szervezet „hűtlenné vált" tagjail az amerikaiak a* osztrák rendőrség­gel tartóztatják le és legyilkoltatják őket. Max Bair beszámolt arról is, hogy milyen embertelen eszközökkel pró­bálták rávenni arra, hogy hamis val­lomást tegyen, amely szerint „az oroszok megbízásából kémkedett". Felajánlották, hogy álljon a kém­szervezet, vagy a jugoszláv Gestapo szolgálatába, akkor szabadlábra he­lyezik, Megfenyegették, hogy ha az ajánlatot elutasítja, átadják a „hon­talan" szervezetnek „felszámolás" céljából. Kényszerű szabadlábra he­lyezése előtt is megkísérelték még, hogy eltegyék láb alól. Bair elmondotta, hogy a CIC fog­lyaival úgy bánnak, mint az állatok­kal. ö maga négyhónapos letartóz­tatása alatt 13 kilót fogyott. karodott Antungból, a termelés állandóan növekszik, a munkások néhány hét alatt új munkamód­szert vezettek be a papírpép gyártásában, jelentősen megrövi­dítve a gyártási Időt. Ennek kö­vetkeztében az előirányzott ter­melési tervet 23 százalékkal túl­teljesítették. A Mandzsúriában elterjedt munkabér-rendszer kö­vetkezményeként a papírgyárak 'munkásai nagymértékben része­sülnek a növekvő termelés nyúj­totta előnyökben, de munkájuk igazi ösztökélője az a hatalmas kezdeményezés és politikai öntu­dat, amely az országnak az im­perialista uralom alól történt fel­szabadulása következtében élet­r ekeit • fl téli szarvasmarhatartás a parasztok részére hasznothajlónak bizonyult A húsközpont ősszel az ad.iagi parasztok között kétszáz darab szarvasmarhát osztott ki téli tar­tásra. A fejőstehenek tejtermelé­se az állattartó gazdákat illette. A súlyszaporulatot a húsközpont készpénzzel fizeti. A súlyszapo­rulat általában kielégítő. Egyes állattartó gazdák három hónap alatt 16 ezer zlotyt kaptak kéz­hez. A húsközpont legközelebb nyári tartásra fog marhákat szét. osztani a parasztok között, • 0 román vasutasok vándor mórija A CFR igazgatósága, valamint a szállítási és közlekedési mun­kásszövetség hét vándormozit szervezett a vasutasok részére. A bemutatott filmek feltárják & vi­lág dolgozóinak békeharcát, a szovjet emberek ragyogó eredmé­nyeit, valamint Románia fejlődé­sét. A községekben tömegével mennek a munkások a pályaud­varokra, ahol a vándormozi elő­adását tartja. Huszonkilenc seriésről 380-ra Az albániai kucovai „Farnza­ni" állami gazdaságban rendkívül nagy súlyt helyeznek a sertés­tenyésztés fejlesztésére. Emellett tanúskodik, hogy az elmúlt év nyarán a sertésállomány mind­össze 29 darab volt. 1950 elejére azonban e szám 380-ra emelke­dett 408 dekart lisiiotiat- be egy bolgár faluban k beleni járásban lévő Biazo­vec faluban kétnapos rohammun­kát végeztek, amelyen 675 dol­gozó paraszt vett részt. A mű­szak folyamán 400 dekar terüle­tet fásítottak be és ugyanakkor kijavították az utakat is. Az éjszaka zivatar volt a szegedi „Dózsa György" termelő. csoport udvarán. Az istállók körül, még a főépület előtt is lónyomok­ban és kocsikerék vágásban frissen hulott esővíz ragyog. — A kisebb­nagyobb tócsákat kis fekete, tarka malacok formázgatják, apró csator­nákat vájnak a felázott földbe, ker­getik egymást, mint valami játékos kis kutyák. A kút mellett a hajlatos földön szintén megállt a víz, a sár­batett téglákat itatásközben a lovak elrugdosták a helyükről. A csoport tagjai ha a kút felé járnak, már nem is keresik ezeket a téglákat. Bizo­nyára mindegyiknek eszébe jat, hogy tavaly ilyenkor még nem igy volt ez, nem volt jószág, ami ősz­szetapossa a kút környékét. Ha kel­lemetlen is ez a sár, de mégis vi­gasztaló, mert a benne látható nyo­mokon keresztül is látni lehet azt a szép fejlődést, melyet a csoport tagjai értek el az elmúlt év folya­mán A nagy szögletes kert másik olda­lában kisebb konyhakerthez hasonló, drótból készült kerítés. — Rajta be­lül rengeteg apró kis fehér csibe futkos. Retkes néni a „nevelőjük" mondja, hogy éppen 1500-an vannak. Nemrégen kapta a csoport őket te­nyésztésre a Baromfikeltető Nem. zeti Vállalattól. — Vizet isznak a harmatos fűszálakról utána álra jóizüt szedegetnek a teritöre szórt darából, öröm nézni őket. Retkes néni kis szünet után jóleső érzéssel jegyzi meg: — Amikor a tavalyi május elsejére készültünk, bizony még ez a kert is üres volt. Egy-egy esö után még harmadnapra sem látszottak nyomok a fűben, csak ez az épület állt itt a középen, úgy, ahogy a Tóth uraság Itthagyta ne­künk. Azelőtt a Tóth örökösök Úgy aratás időtájt meresztgették a hasukat ebben a kertben. Nyár. időnként — ide „menekültek" a vá­ros „zajától", itt fogyasztgatták ebben az épületben „szerény" négy­öt fogásos ebédjeiket .—, matat Ret­kes néni a kert közepén álló épü­letre, amely most pompás csirkeház. Két május elseje De nemcsak a baromfiudvar ilyen népes —. Tavaly ilyenkor még a lóistálló is üres volt. A falak között csak levegő és elszórt piszok, sze­mét volt. Akkor még nem volt a csoportnak szüksége kocsira, de azóta már az istálló is benépesedett. — Most öt szép tisztára kefélt ló fogyasztja itt az éppen előbb elébük tett szénát. Közöttük alig párnapos kiscsikó ugrándozik. — A marha­istállóban itatás van. A 36 kövér, hizotf ökör egymás után ballag a helyiség sarkában elhelyezett vályú­hoz. — Egy hónap múlva szép pénz lesz ezekből is a csoportnak. Ta. valy még ezek sem voltak. Egy évvel ezelőtt még igy re­ménykedtek a „Dózsa György" ter­melőszövetkezet tagjai: „Hátha jó termés lesz, akkor könnyen le tud­juk majd küzdeni a kezdeti nehéz­ségeket." _ Egyedül csak a Pártban és saját erőnkben bíztunk — mondja Börcsök János, a csoport egyik legidősebb tagja. Bizakodásunk nem is volt hiábavaló, most már olyan május elsejét ünnepelhetünk, ami­lyenre tavaly még gondolni sem mertünk. Egy évvel ezelőtt még csak hírből ismertük a munkaver­senyt. Lemondóan legyintett ná­lunk mindenki, ha erről kezdtek beszélni. Azt mondtuk, nem való ez nekünk, minket az időjárás és a természet irányit Most szinte jóleső érzés megérteni, hogy súlyosan tévedtünk Hibát követtünk el, hogy már mi is nem előbb kezdtük követni a szovjet dolgozók példáját, úgy, mint az üzemi munkás elvtársak, akik bizony időben felismerték a munkaverseny jelentőségét és meg. értetlék, hogy a verseny a termelés motorja. — Igazán érdemes munka­versenyben dolgozni, ezt már magam is belátom. s arra is rájöttem, hogy nem igaz az, hogy mi az időjárás viszontagságainak vagyunk kitéve, hiszen a Szovjetunióban • már az emberek irányítják a természetet, nem pedig az embert a természet. A tavaszi munkák folyamán én is munkaversenybe kezdtem — mondja Börcsök elvtárs. — Már a káposztaültetésnél megértettem, amit azelőtt soha sem tudtam elképzelni, — hogyan lehetséges az, hogy bent a városban üzemekben egy-egy dolgozó két-három ember helyett is képes dolgozni. Most ön is kétszeres teljesítményt értem el a munka jobb megszervezésével. Az előirányzott napi 2500 káposztapalánta helyett éppen kétezerrel többet ültettem el, emellett még a melegágyból is kiszedtem őket_ Kovács P. Pálnéf többen a cso­port ,,sztahánovistájának" nevezik. Kovácsné is a mostani május l-re való készülettel kapcsolódott bele a munkaversenybe. A káposzta, ka­raláb és a karfiol-palánta ültetésé, nél naponta két munkaegységet is teljesített, ami előreláthatólag meg­felel napi 40—50 forintos kereset­nek, Kovácsné elmondja sikerének „titkát", ami már régen nem titok a „Dózsa" csoportban. — Nemcsak az én eredményem ez, hanem a községé. A csoportos munka segített hozzá, hogy megkétszerezzem a napi teljesítményemet. Közösen ké­szítettük elő ültetésre a palántát, már a sorokat is előre beosztottuk, a megfelelő helyekre elszórtuk a palántát, — utána már csak ültetni kellett. Így könnyítettük meg egymás munkáját, igy érhettünk el naponta két munkaegységet is. — Ezért a munkáért a Tóth uraság annakide­jén még a tele bért sem fizette, mint amennyit majd az elszámolás­kor kapunk érte. — A kertész-brigád valamennyi tag­ja jól udja értékelni ezeket az ered­ményeket, bátran kezdtek versenyt a baktói „Alkotmány" termelöcso­port kertészeivel és vállalták, hogy május l-ig már az első kapálást is elvégzik De elfogadták a kecskés_ telepi „Táncsics" termelöcsopori kihívását is. Így bontakozik, igy szü­I letik az új a Dózsa György termelő­csoportban. A moszkvai rádió hangversenye Magyarország részére A moszkvai rádió szerdai műsora .keretéiben este budapesti idő szerint 21 órakor hangversenyt ad Magyarország részére. A hangversenyt a Moszkva I, adóállomás közvetíti az 1935, 1734, 433.6, 50.36, 49.75, 48.94. 4127 és 31.58 méteres hullámhosszon. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents