Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-26 / 96. szám

Szerda, Í950. április 26. 5 PÁRTÉLET • Két vezetőségválasztó taggyűlés legfőbb tanulságai Pártszervezeteink munkáját nem kis mértékben azon mérhetjük le, hogyan foglalkoznak a termeléssel, hogyan szervezik és irányítják a szocialista munkaversenyt. Vezetőségválasztó taggyűléseinken tehát igen fontos, hogy mind a titkári beszámoló, mind pedig a hozzászólá. sok kiértékeljék, milyen munkát végzett a pártszervezet a termelés vonalán. Á Gyufagyár vezetőségválasztó taggyűlésén a titkár elvtárs igen részletesen foglalkozott a munkaverseny eredményeivel és hiányosságaival. Név szerint emlékezett meg a termelésben élenjáró dolgozókról. Orosz elvtársnőről. aki. a csomagoló osztályon egy gép helyett két gépen dolgozik és kiküszöbölte a selejtet, munkamódszerét átadja és ma már Robinszki Lászlóné. Csizmadia Rozál, Dancsó Jánosné, Orosz elvtársnő munkamódszereivel 210-től 225 százalékig selejtmentesen dolgoznak. De követői vannak Orosz elvtársnőnek a dobozosztályon is. Ábrahám Ferencné és Bartók Istvánné két-két dobozgépet kezelnek és 204—208 százalék teljesítményt érnek él. A' külső dobozgépen Sípos Ferencné két gép helyett három gép kezelését vállalta, május elsejére pedig felajánlotta, hogy áttér négy gép kezelésére. A töltőteremben igen nehezen indult el a Sztahánov-mozgalom, de már itt is rátértek a többgspes rendszerre. Lévai Gézáné és Ézsaiás Istvánná 144 százalék teljesítmény mellett 57 százalékkal csökkentették a selejtet. De kitűnnek a munkaversenyben az ifjúmunkások is. A titkár elvtárs az eredmények mellett rámutatott a hibákra is. Az üzemi bizottság már hetek óta nem tart értekezletet. A titkár elvtárs elhanyagolta az ellenőrzést Ennek hiánya az is, hoev a töltőteremi — az osztálylakatos nem jól viszonyul a munkához, 25 éves gyakorlata ellenére nem adja át tudását és tapasztalatait a többi dolgozóknak. A Konzervgyár vezetőségr választó taggyűlésén ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy a titkári beszámoló nem foglalkozott kellőképpen a termeléssel, a munkaversennyel. A titkár elvtárs mindössze annvit állapított meg a termelésről, hogy a munkaverseny szervezésével csupán a szakszervezet foglalkozott, a pártszervezet csak Rákosi elvtárs beszéde után folyt bele a Pártunk a békeharc szervezője és vezetője Jzegeden is tömegesen megindult az a világméretekben is jelentős mozgalom, amely a dolgozók aláírásainak gyűjtésével fejezi ki tiltakozását a háborús uszítók politikájával szemben és követeli békés fejlődésünk érdekében az atomfegyver teltétlen betiltását. A dolgozók mindenütt a világon megértették ennek a mozgalomnak nagy jelentőségét és a tömeges aláírások bizonyítják, hogy nem kérnek az imperialisták gyújtogató terveiből. Országszerte. ígv Szegeden is még mielőtt a hivatalos aláíró ívek megjelentek, több helyen maguk a dolgozók készítettek aláíró íveket, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, amelyet nálunk Magyarországon Rákosi Mátyás elvtárs Irt alá elsőnek. R

ákosi elvtárs nevével Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja indította el útjára nálunk ezt a mozgalmat, mint ahogyan a békeharc élén is Pártunk, világviszonylatban pedig a kommunisták állanak a nagy Szovjetúnió Kommunista (bolscvikl Pártja vezetésével. Itt Szegeden is a Pártbizottság aláírásaival kezdődött meg tömegesen a dolgozók széles rétegeiben a békefelhívások aláírása. A Párt áll ennek a mozgalomnak az élén. s az egyes üzemekben, hivatalokban is a pártbizottságok tagjai vagy a pártszervezetek vezetői az elsők, akik aláírják ezeket az (veket, hogy utána A

pártszervezetek jó munkáján, a népnevelök lelkiismeretes felvilágosításain múlik, hogy a békefelhívási aláírásgyűjtő mozgalom a dolgozók nagy tömegének ne csupán ösztönös békevágyát fejezze ki, hanem tettekre, a béke megvédésének harcos akaratára váltsa. Most, május elseje előtt különösen nagy fontosságú ez, amikor az újabb és újabb lendülettel előrehaladó munkaverseny erősíti szocializmust építő társadalmunkat. A békefelhívás aláírásával történő hatalmas népszavazás akkor tölti be igazi célját, ha párosul a fizikai és értelmiségi dolgozók alkotó együttműködésével, termelékenységünk emelése érdekében. A békéért vívott harcban mindenütt a Kommunista Pártok vezetik a népeket, fgy a mi pártszervezeteinknek is az a legfontosabb feladatuk, hogy minden becsületes magyar ember előtt világossá tegyék: ma egyetlen nagy közös harc folyik a békéért, amelyben senki sem maradhat tétlenül. Éz a békeharc párttagoknak és pártonkívülieknek, férfiaknak és nőknek, fizikai vagy értelmiségi dolgozóknak egyaránt személyes érdekük, mert hiszen az imperialisták háborús politikája minden dolgozót, valamennyiünk jövőjét, a tiékés alkotó munka lehetőségéi, a boldog családi otthont veszélyezteti. A háború veszélye minden dolgozót személy szerint kövessék őket a termelés élenjárói, | érint, minden dolgozó számára sze a legkiválóbb sztahanovisták, élmunkások és velük együtt a dolgozók hosszú sora. A pártszervezetek vezetőinek és a párttagoknak azonban nemcsak az a kötelességük, hogy az elsők között írják alá a békefelhívási (veket, az elsők között legyenek, akik az atomfegyver betiltását követelik, hanem elengedhetetlen feladatuk személyszerint is megmagyarázni minden dolgozó számára ennek a mozgalomnak, a békeharcnak óriási jelentőségét. 'A' pártszervezetek irányításával minden üzemben és hivatalban, de minden kerületben is széleskörű népnevelő munkának kell megindulnia. A népnevelők, valói >an emberről-qpiberre menő személyszerinti felvilágosító munkával magyarázzák meg, hogy ezek az aláírások kifejezői a magyar dolgozó nép egységes békevágyának, amellyel szembeszegülnek a háborús uszító imperialistáknak. Az aláírásban a dolgozók békevágya fejeződik ki, de ezentúl tartsa kötelességének minden dolgozó azt is, hogy a békéért jobb és több munkával küzdjön. Jobb és több munkával küzdjön az üzemekben éppen úgy, mint kint a földeken, vagy a hivatalokban. Az egyre növekvő munkasikerek a terv túlteljesítése, mind a béketábor erejét növeli, mind jobban tiozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön a Szovjetúnió által vezetett béketábor és Magyarország is egyre jobhan épülő, egyre erősebbé váló bástyája legyen ennek a tábornak. mély szerint veszedelmet jelent. Éppen ezért minden dolgozó személy szerint is felelős a béke ügyéért, a béke megvédéséért. E

rre a személy szerinti felelősségre kell ráébreszteniük a dolgozó tömegeket népnevelőinknek, pártbizalmiainknak, párttagjainknak és tagjelöltjeinknek egyaránt. Nekik, nekünk kell ezt elvégezni, akikre a kommunisták legszebb kötelessége hárul: elöl járni a termelésben, clöljárni a békeharcban, elöljárni mindenült, ahol a dolgozók érdekeinek megvédéséről, az igazság kiharcolásáról az elért eredmények biztosításáról van szó. 'A'z idei május elseje, a magyar dolgozók hatodik szabad május elsejéje így válik a béke megvédésének harcos ünnepévé mindenütt a világon. Május elsején a népek százmilliói tüntetnek világszerte a háború kirobbantásán dolgozó imperialisták, nagytőkések uralma ellen. A kommunisták vezetésével, ha más-más országban is, más-más körülmények között is, de egy táborban küzdenek a világ dolgozói a békéért, a háború ellen. Mert egy tábort alkotnak az amerikai és a marshallizáit országok sztrájkoló munkásai, a mi szocialista munkaversenyben álló munkásainkkal. Közös a harc célja: az imperialisták uralmának megtörése és a Szovjetúnió által biztosított béke megvédése. Ebben a nagyszabású harcban tölt! be az irányító, vezető szerepet hazánkban a Magyar Dolgozók Pártja és ebben a harcban vár az. élenjárás dicső feladata pártunk minden egyes tagjára. munkaverseny megszervezésébe. A felszólalók közül Gárgyán elvtárs szintén csak azt állapította meg, hogy a pártszervezet nem foglalkozott kellőképpen a termeléssel. De a hibák alapvető okait maga sem jelölte meg. De amint a hozzászólásokból kiviláglott, igen nagy hiányossága volt a pártszervezet munkájának a népnevelő munka gyengesége. Nyilvánvaló, hogy ez visszahatott a termelésre, a munkaversenyre. Az elvtársak azonban nem látták meg, hogy nagymértékben ez az oka a termelésben megmutatkozó hibáknak és hiányosságoknak. A pártszervezet nem foglalkozott a népnevelőkkel, pártbizalmiakkal, nem tartották meg a pártbizalmi népnevelő értekezleteket, „Fél éven keresztül egyszer sem volt pártbizalmi értekezüet, mondotta Gárgyán elvtárs —, de nem volt népnevelő értekezlet sem." Persze, voltak olyanok, akik látták a hibákat, Bujdosi Pál elvtárs oktatásfelelŐ3 hozzászólásában elmondotta, hogy ő is tisztában volt a hibákkal, segíteni is akart, de általánosságban olyan hangulat alakult ki az üzemben: „minek üsd bele az orrodat a mások dolgaiba, törődj te a magad dolgával".' A taggyűlésen belátták az elvtársak, mennyire helytelen álláspont ez. A kritika és önkritika alkalmazásában a Gyufagyár pártszervezetében hiányosságok mutatkoztak. A taggyűlésen a titkári beszámolóhoz húszan szóltak hozzá. Legnagyobb részük önkritikát gyakorolt, de hiba volt, hogy az elvtársak nem kritizáltak felfelé, nem kritizálták meg a vezetőség munkáját. A Konzervgyár pártszervezetének vezetőrégválasztó taggyűlésén éltek az elvtársak a kritika és az önkritika fegyverével. Az elvtársak nagyrésze tisztában van már a kritika alkalmazásának jelentőségével. Takács István elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy a kritika és önkritika alkalmazásával időközben ki lelhetett volna küszöbölni a hibákat. De a Konzervgyárban a párt. szervezet vezetősége elnyomta a kritikát. A titkár elvtárs beszámolójában megmondotta, előfordult olyan eset, ho<re a kritizálót egvszerűen eltávolították az üzemből — így állandó félelemben tartották a dolgozókat. A Gyufagyári pártszervezet vezetőségválasztó taggyűLésének egyik legfőbb tanulsága az, hogy a pártszervezet tagjainak a jövőben bátran kell élniök nemcsak az önkritika, hanem a kritika fegyverével is. A Konzervgyári pártszervezet új vezetőségének pedig központi kérdésként kell foglalkoznia a termeléssel, bátorítani kell az elvtársakat a kritika és önkritika alkalmazásában, nem szabad még egyszer megtörténnie annak, hogy ledorongolják a kritizálókat. Meg kell szívlelniük Rákosi elvtárs szavait: ,.Az önkritika most szükségesebb, mint valaha. Pártunk nagy feladatokat vállait, melyeket csak úgy oldhatunk meg. ha tisztán látjuk és kiküszöböljük hibáinkat." Mozgó áruházak a Szovjetunióban A mezőgazdasági dolgozók fokozottabb ellátását, az életszínvo. nal magasabbra emelését szolgálják a vidéki áruházak a Szovjetunióban. Munkahelyükön keresik fel a föld dolgozóit az iparcikkekkel. Cipőt, ruhát, gramofont, háztartási cikkeket és egyéb szükséges luxusholmikat hoznak teherautókon ezek a falura. tanyára, sőt a földekre kivonuló mozgó áruházak. Ruhát, kölnivizet, szöveteket: és mindent vásárolnak n húsz esztendős Tyimirjazév kolhoz dolgozói a. falu szövetkezeti boltja. ban. A falusi szövetkezeti áruházban minden kapható. Jól felszerelt űznétek látják el a falusiakat minden jóval- Képünkön a Kor. szun SefcSenkói körzet kolhozmunkásai motorkerékpárokat vásárolnak a falusi szövetkezetükben. Többet törődnek velük Javul az átképzősök munkája az építőiparban Május l-re fokozzák teljesítményüket az ifjúmunkások a Magasépítő NV-nél Vállalatok, közületek FIGYELMÉBE!! GUMIBÉLYEGZŐ f gyorson készít oontosan Délmagyarország Nyomda NV Szeged, Lenin-u. 9. A Magasépítési NV-nél az utób bi időben jelentős javulás állott be az ifjúmunkások átképzésében, amióiba a régi „vaskalapos" munkaversenyt gátló kőműveseket el távolított ék az építkezéstől. Az idős szakmunkások nem szerettek foglalkozni az átképzősökkel és szinte gátlói vol-iak annak, hogy az ifjúmunkások elsajátítsák az építő szakmát. Űsszel még nem tanították a fiatalokat Az ősszel, amikor az építkezés. hez kerültem (tanulónak. csak malternordásra használtaik a szak munkások. Néha engedték meg, hogy vakolni tanuljunk — mondja Trenka Mihály tanuló. — Most azonban, ahova be vagyunk o ztva, o 't mindent megmagyaráznak, és segítségünkre vannak a szakma tökéletes elsajá ításá. ban. Az átképzősök nemrégen vizsgáztak és máris igen jól megállják a helyüket az építőiparban. Brigádokat alakítotok és versenyeznek egymás között a több és jobb termelésért. Csiszár István alig egy he"e alakította meg három tagból álló brigádját. Akkor felajánlották, hogy teljesítményüket 135 száza, lékról 145-re fokozzák május 1-lg. Most azonban már volt oiyan nap, amikor 200 százalékon is felül teljesítettek. Mindhárman tagjai le bek az újonnan megalakult SzIT szervezetnek is, s azóta még jobban megjavult a munká. iuk. Hogy mennyire máskép viszonyulnak a szakmunkások az ifjak képzéséhez, az is bizonyítja., bogy munka közben is többször odamennek az ifjú dolgozókhoz és hasznos tanácsokkal, ú baigazításokkal látják el őket. Bemu. látják munkamódszerüket, amivel gyorsabb és jobb munkát leheli végezni. Déli ebédszünetben pedig munkahelyükön szakmai elméleti oktatásban is részesitik az ifjú munkásokat, hogy minél előbb jó szakmunkás váljék belőlük. Bekapcsolódik az Hiúság a munkaversenybe A SzIT szervezet veze ője. Dékány György is igyekszik szervezni a fiatalokat. Az ifjak közül igen s°kan kérték felvételű, ket a SzIT sze_rvezetbe. Alig három hete alakút; a szervezet és maris közei 40 taggal működik. De napról-napra újabb jelentkezők kérnek belépési nyilat koja. tot. A munka terén jelentős ja* vulás mutatkozik az ifjúsági mozgalomba bekapcsolódott, fiataloknál. Tizennyolc ifjú brigád átokult már eddig is. ezek köziiS egy tanulóbrigád, a többi segéd* munkás, vagy átképzés brigád. Huszonnyolc egyéni versenyző van közöt!ük. ezenkívül a brigádok is versenyben vannak egymással. Az ifjú brigádok egv hete váltaik külön az idősebbektől, de máris szép eredményeke; értek el az építő munkában. így például Kozma János, Kása Gyula, Horváth Balázs 139 százalékos átlagteljesítményükre felajánlották, bogy a munkásünoopig 145_re teljesítik- Ezzel szemben már eddig is többször megközelítették a 190 százalékot, az átlagteljesítményüké; pedig 170 százalékra fokozták. Ezek a változások és eredmények azt bizonyítják. hogy az építkezésnél dolgozó szakmunka, sok is belátják, csi^k úgy tudjuk megvalósítani ö éves tervünket, ha minél több szakmunkás dolgozik a szocializmus építésén és az építőipariján mutatkozó szakmunkás hiányt jól betawLott ifjú szakmunkásokkal töltjük be.