Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-26 / 96. szám

Szerda, Í950. április 26. 5 PÁRTÉLET • Két vezetőségválasztó taggyűlés legfőbb tanulságai Pártszervezeteink munkáját nem kis mértékben azon mérhet­jük le, hogyan foglalkoznak a termeléssel, hogyan szervezik és irányítják a szocialista mun­kaversenyt. Vezetőségválasztó taggyűléseinken tehát igen fon­tos, hogy mind a titkári beszá­moló, mind pedig a hozzászólá. sok kiértékeljék, milyen munkát végzett a pártszervezet a terme­lés vonalán. Á Gyufagyár vezetőségválasz­tó taggyűlésén a titkár elvtárs igen részletesen foglalkozott a munkaverseny eredményeivel és hiányosságaival. Név szerint em­lékezett meg a termelésben élen­járó dolgozókról. Orosz elvtárs­nőről. aki. a csomagoló osztályon egy gép helyett két gépen dol­gozik és kiküszöbölte a selejtet, munkamódszerét átadja és ma már Robinszki Lászlóné. Csiz­madia Rozál, Dancsó Jánosné, Orosz elvtársnő munkamódsze­reivel 210-től 225 százalékig selejtmentesen dolgoznak. De követői vannak Orosz elvtársnő­nek a dobozosztályon is. Áb­rahám Ferencné és Bartók Ist­vánné két-két dobozgépet kezelnek és 204—208 százalék telje­sítményt érnek él. A' külső dobozgépen Sípos Fe­rencné két gép helyett három gép kezelését vállalta, május el­sejére pedig felajánlotta, hogy áttér négy gép kezelésére. A töl­tőteremben igen nehezen indult el a Sztahánov-mozgalom, de már itt is rátértek a többgspes rendszerre. Lévai Gézáné és Ézsaiás Istvánná 144 százalék teljesítmény mellett 57 százalék­kal csökkentették a selejtet. De kitűnnek a munkaversenyben az ifjúmunkások is. A titkár elvtárs az eredmé­nyek mellett rámutatott a hi­bákra is. Az üzemi bizottság már hetek óta nem tart értekez­letet. A titkár elvtárs elhanya­golta az ellenőrzést Ennek hiá­nya az is, hoev a töltőteremi — az osztálylakatos nem jól viszo­nyul a munkához, 25 éves gya­korlata ellenére nem adja át tudását és tapasztalatait a töb­bi dolgozóknak. A Konzervgyár vezetőségr választó taggyűlésén ezzel szem­ben azt tapasztalhattuk, hogy a titkári beszámoló nem foglalko­zott kellőképpen a termeléssel, a munkaversennyel. A titkár elvtárs mindössze annvit állapí­tott meg a termelésről, hogy a munkaverseny szervezésé­vel csupán a szakszervezet foglalkozott, a pártszervezet csak Rákosi elv­társ beszéde után folyt bele a Pártunk a békeharc szervezője és vezetője Jzegeden is tömegesen megindult az a világméretekben is jelen­tős mozgalom, amely a dolgozók aláírásainak gyűjtésével fejezi ki tiltakozását a háborús uszítók poli­tikájával szemben és követeli bé­kés fejlődésünk érdekében az atom­fegyver teltétlen betiltását. A dol­gozók mindenütt a világon megér­tették ennek a mozgalomnak nagy jelentőségét és a tömeges aláírások bizonyítják, hogy nem kérnek az imperialisták gyújtogató terveiből. Országszerte. ígv Szegeden is még mielőtt a hivatalos aláíró ívek meg­jelentek, több helyen maguk a dol­gozók készítettek aláíró íveket, hogy csatlakozzanak ehhez a moz­galomhoz, amelyet nálunk Magyar­országon Rákosi Mátyás elvtárs Irt alá elsőnek. R ákosi elvtárs nevével Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja in­dította el útjára nálunk ezt a moz­galmat, mint ahogyan a békeharc élén is Pártunk, világviszonylatban pedig a kommunisták állanak a nagy Szovjetúnió Kommunista (bol­scvikl Pártja vezetésével. Itt Szege­den is a Pártbizottság aláírásaival kezdődött meg tömegesen a dolgo­zók széles rétegeiben a békefelhí­vások aláírása. A Párt áll ennek a mozgalomnak az élén. s az egyes üzemekben, hivatalokban is a párt­bizottságok tagjai vagy a pártszer­vezetek vezetői az elsők, akik alá­írják ezeket az (veket, hogy utána A pártszervezetek jó munkáján, a népnevelök lelkiismeretes felvilágosításain múlik, hogy a bé­kefelhívási aláírásgyűjtő mozgalom a dolgozók nagy tömegének ne csu­pán ösztönös békevágyát fejezze ki, hanem tettekre, a béke megvédé­sének harcos akaratára váltsa. Most, május elseje előtt különösen nagy fontosságú ez, amikor az újabb és újabb lendülettel előreha­ladó munkaverseny erősíti szocia­lizmust építő társadalmunkat. A békefelhívás aláírásával történő ha­talmas népszavazás akkor tölti be igazi célját, ha párosul a fizikai és értelmiségi dolgozók alkotó együttműködésével, termelékenysé­günk emelése érdekében. A békéért vívott harcban minde­nütt a Kommunista Pártok vezetik a népeket, fgy a mi pártszervezete­inknek is az a legfontosabb felada­tuk, hogy minden becsületes ma­gyar ember előtt világossá tegyék: ma egyetlen nagy közös harc fo­lyik a békéért, amelyben senki sem maradhat tétlenül. Éz a békeharc párttagoknak és pártonkívülieknek, férfiaknak és nőknek, fizikai vagy értelmiségi dolgozóknak egyaránt személyes érdekük, mert hiszen az imperialisták háborús politikája minden dolgozót, valamennyiünk jövőjét, a tiékés alkotó munka le­hetőségéi, a boldog családi otthont veszélyezteti. A háború veszélye minden dolgozót személy szerint kövessék őket a termelés élenjárói, | érint, minden dolgozó számára sze a legkiválóbb sztahanovisták, él­munkások és velük együtt a dolgo­zók hosszú sora. A pártszervezetek vezetőinek és a párttagoknak azonban nemcsak az a kötelességük, hogy az elsők kö­zött írják alá a békefelhívási (ve­ket, az elsők között legyenek, akik az atomfegyver betiltását követelik, hanem elengedhetetlen feladatuk személyszerint is megmagyarázni minden dolgozó számára ennek a mozgalomnak, a békeharcnak óriási jelentőségét. 'A' pártszervezetek irá­nyításával minden üzemben és hi­vatalban, de minden kerületben is széleskörű népnevelő munkának kell megindulnia. A népnevelők, va­lói >an emberről-qpiberre menő sze­mélyszerinti felvilágosító munkával magyarázzák meg, hogy ezek az aláírások kifejezői a magyar dolgo­zó nép egységes békevágyának, amellyel szembeszegülnek a hábo­rús uszító imperialistáknak. Az alá­írásban a dolgozók békevágya fe­jeződik ki, de ezentúl tartsa köte­lességének minden dolgozó azt is, hogy a békéért jobb és több mun­kával küzdjön. Jobb és több mun­kával küzdjön az üzemekben ép­pen úgy, mint kint a földeken, vagy a hivatalokban. Az egyre nö­vekvő munkasikerek a terv túltelje­sítése, mind a béketábor erejét növeli, mind jobban tiozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön a Szovjet­únió által vezetett béketábor és Ma­gyarország is egyre jobhan épülő, egyre erősebbé váló bástyája le­gyen ennek a tábornak. mély szerint veszedelmet jelent. Ép­pen ezért minden dolgozó személy szerint is felelős a béke ügyéért, a béke megvédéséért. E rre a személy szerinti felelős­ségre kell ráébreszteniük a dol­gozó tömegeket népnevelőinknek, pártbizalmiainknak, párttagjainknak és tagjelöltjeinknek egyaránt. Ne­kik, nekünk kell ezt elvégezni, akik­re a kommunisták legszebb köteles­sége hárul: elöl járni a termelésben, clöljárni a békeharcban, elöljárni mindenült, ahol a dolgozók érdekei­nek megvédéséről, az igazság ki­harcolásáról az elért eredmények biztosításáról van szó. 'A'z idei május elseje, a magyar dolgozók hatodik szabad május el­sejéje így válik a béke megvédésé­nek harcos ünnepévé mindenütt a világon. Május elsején a népek százmilliói tüntetnek világszerte a háború kirobbantásán dolgozó im­perialisták, nagytőkések uralma el­len. A kommunisták vezetésével, ha más-más országban is, más-más kö­rülmények között is, de egy tábor­ban küzdenek a világ dolgozói a békéért, a háború ellen. Mert egy tábort alkotnak az amerikai és a marshallizáit országok sztrájkoló munkásai, a mi szocialista munka­versenyben álló munkásainkkal. Kö­zös a harc célja: az imperialisták uralmának megtörése és a Szovjet­únió által biztosított béke megvédé­se. Ebben a nagyszabású harcban tölt! be az irányító, vezető szere­pet hazánkban a Magyar Dolgozók Pártja és ebben a harcban vár az. élenjárás dicső feladata pártunk minden egyes tagjára. munkaverseny megszervezésébe. A felszólalók közül Gárgyán elv­társ szintén csak azt állapította meg, hogy a pártszervezet nem foglalkozott kellőképpen a ter­meléssel. De a hibák alapvető okait maga sem jelölte meg. De amint a hozzászólásokból kivi­láglott, igen nagy hiányossága volt a pártszervezet munkájá­nak a népnevelő munka gyen­gesége. Nyilvánvaló, hogy ez visszahatott a termelésre, a munkaversenyre. Az elvtársak azonban nem látták meg, hogy nagymértékben ez az oka a ter­melésben megmutatkozó hibák­nak és hiányosságoknak. A pártszervezet nem foglalkozott a népnevelőkkel, pártbizalmiakkal, nem tartották meg a pártbizal­mi népnevelő értekezleteket, „Fél éven keresztül egyszer sem volt pártbizalmi értekezüet, mon­dotta Gárgyán elvtárs —, de nem volt népnevelő értekezlet sem." Persze, voltak olyanok, akik látták a hibákat, Bujdosi Pál elvtárs oktatásfelelŐ3 hozzászó­lásában elmondotta, hogy ő is tisztában volt a hibákkal, segí­teni is akart, de általánosságban olyan hangulat alakult ki az üzemben: „minek üsd bele az orrodat a mások dolgaiba, törődj te a magad dolgával".' A taggyűlésen belátták az elv­társak, mennyire helytelen ál­láspont ez. A kritika és önkritika alkal­mazásában a Gyufagyár párt­szervezetében hiányosságok mu­tatkoztak. A taggyűlésen a tit­kári beszámolóhoz húszan szól­tak hozzá. Legnagyobb részük önkritikát gyakorolt, de hiba volt, hogy az elvtársak nem kri­tizáltak felfelé, nem kritizál­ták meg a vezetőség munkáját. A Konzervgyár pártszerveze­tének vezetőrégválasztó taggyű­lésén éltek az elvtársak a kri­tika és az önkritika fegyverével. Az elvtársak nagyrésze tisztá­ban van már a kritika alkalma­zásának jelentőségével. Takács István elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy a kritika és önkritika alkal­mazásával időközben ki lel­hetett volna küszöbölni a hi­bákat. De a Konzervgyárban a párt. szervezet vezetősége elnyomta a kritikát. A titkár elvtárs beszá­molójában megmondotta, előfor­dult olyan eset, ho<re a kriti­zálót egvszerűen eltávolították az üzemből — így állandó féle­lemben tartották a dolgozókat. A Gyufagyári pártszervezet vezetőségválasztó taggyűLésének egyik legfőbb tanulsága az, hogy a pártszervezet tagjainak a jö­vőben bátran kell élniök nem­csak az önkritika, hanem a kri­tika fegyverével is. A Konzerv­gyári pártszervezet új vezetősé­gének pedig központi kérdésként kell fog­lalkoznia a termeléssel, bá­torítani kell az elvtársakat a kritika és önkritika alkal­mazásában, nem szabad még egyszer meg­történnie annak, hogy ledoron­golják a kritizálókat. Meg kell szívlelniük Rákosi elvtárs sza­vait: ,.Az önkritika most szük­ségesebb, mint valaha. Pártunk nagy feladatokat vállait, melye­ket csak úgy oldhatunk meg. ha tisztán látjuk és kiküszöböljük hibáinkat." Mozgó áruházak a Szovjetunióban A mezőgazdasági dolgozók fokozottabb ellátását, az életszínvo. nal magasabbra emelését szolgálják a vidéki áruházak a Szov­jetunióban. Munkahelyükön keresik fel a föld dolgozóit az iparcik­kekkel. Cipőt, ruhát, gramofont, háztartási cikkeket és egyéb szükséges luxusholmikat hoznak teherautókon ezek a falura. ta­nyára, sőt a földekre kivonuló mozgó áruházak. Ruhát, kölnivizet, szöveteket: és mindent vásárolnak n húsz esztendős Tyimirjazév kolhoz dolgozói a. falu szövetkezeti boltja. ban. A falusi szövetkezeti áruházban minden kapható. Jól felsze­relt űznétek látják el a falusiakat minden jóval- Képünkön a Kor. szun SefcSenkói körzet kolhozmunkásai motorkerékpárokat vásá­rolnak a falusi szövetkezetükben. Többet törődnek velük Javul az átképzősök munkája az építőiparban Május l-re fokozzák teljesítményüket az ifjúmunkások a Magasépítő NV-nél Vállalatok, közületek FIGYELMÉBE!! GUMI­BÉLYEGZŐ f gyorson készít oontosan Délmagyarország Nyomda NV Szeged, Lenin-u. 9. A Magasépítési NV-nél az utób bi időben jelentős javulás állott be az ifjúmunkások átképzésében, amióiba a régi „vaskalapos" mun­kaversenyt gátló kőműveseket el távolított ék az építkezéstől. Az idős szakmunkások nem szerettek foglalkozni az átképzősökkel és szinte gátlói vol-iak annak, hogy az ifjúmunkások elsajátítsák az építő szakmát. Űsszel még nem tanították a fiatalokat Az ősszel, amikor az építkezés. hez kerültem (tanulónak. csak malternordásra használtaik a szak munkások. Néha engedték meg, hogy vakolni tanuljunk — mond­ja Trenka Mihály tanuló. — Most azonban, ahova be vagyunk o ztva, o 't mindent megmagya­ráznak, és segítségünkre vannak a szakma tökéletes elsajá ításá. ban. Az átképzősök nemrégen vizs­gáztak és máris igen jól megáll­ják a helyüket az építőiparban. Brigádokat alakítotok és verse­nyeznek egymás között a több és jobb termelésért. Csiszár István alig egy he"e alakította meg három tagból álló brigádját. Akkor felajánlották, hogy teljesítményüket 135 száza, lékról 145-re fokozzák május 1-lg. Most azonban már volt oiyan nap, amikor 200 százalékon is felül teljesítettek. Mindhárman tagjai le bek az újonnan megala­kult SzIT szervezetnek is, s azóta még jobban megjavult a munká. iuk. Hogy mennyire máskép viszo­nyulnak a szakmunkások az if­jak képzéséhez, az is bizonyítja., bogy munka közben is többször odamennek az ifjú dolgozókhoz és hasznos tanácsokkal, ú baiga­zításokkal látják el őket. Bemu. látják munkamódszerüket, amivel gyorsabb és jobb munkát leheli végezni. Déli ebédszünetben pedig munkahelyükön szakmai elméleti oktatásban is részesitik az ifjú munkásokat, hogy minél előbb jó szakmunkás váljék belőlük. Bekapcsolódik az Hiúság a munkaversenybe A SzIT szervezet veze ője. Dé­kány György is igyekszik szer­vezni a fiatalokat. Az ifjak kö­zül igen s°kan kérték felvételű, ket a SzIT sze_rvezetbe. Alig há­rom hete alakút; a szervezet és maris közei 40 taggal működik. De napról-napra újabb jelentke­zők kérnek belépési nyilat koja. tot. A munka terén jelentős ja* vulás mutatkozik az ifjúsági moz­galomba bekapcsolódott, fiatalok­nál. Tizennyolc ifjú brigád áto­kult már eddig is. ezek köziiS egy tanulóbrigád, a többi segéd* munkás, vagy átképzés brigád. Huszonnyolc egyéni versenyző van közöt!ük. ezenkívül a brigá­dok is versenyben vannak egy­mással. Az ifjú brigádok egv hete váltaik külön az idősebbektől, de máris szép eredményeke; értek el az építő munkában. így például Kozma János, Kása Gyula, Hor­váth Balázs 139 százalékos átlag­teljesítményükre felajánlották, bogy a munkásünoopig 145_re tel­jesítik- Ezzel szemben már eddig is többször megközelítették a 190 százalékot, az átlagteljesítményü­ké; pedig 170 százalékra fokoz­ták. Ezek a változások és eredmé­nyek azt bizonyítják. hogy az építkezésnél dolgozó szakmunka, sok is belátják, csi^k úgy tudjuk megvalósítani ö éves tervünket, ha minél több szakmunkás dolgozik a szocializmus építésén és az épí­tőipariján mutatkozó szakmunkás hiányt jól betawLott ifjú szak­munkásokkal töltjük be.

Next

/
Thumbnails
Contents