Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-22 / 93. szám

Szombat, 1950. április 15. 107 Leni ztálin útját választottuk magunknak Horváth Márton elvtárs heszede a Lenin születésének 80. évf ordulójára rendezett ünnepségen Horváth Márton bevezetőjében elmondotta, hogy Lenin és legnagyobb, dicső fegyvertársa, Sztálin kovácsolták legyőzhetetlen egységgé a Bolsevik Pártot, amely a világ egyhatodán győzelemre vitte a dolgozók szabadságharcát „Lenin nagysága mindenekelőtt abban áü — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy a szovjetek köztársaságának megteremtésével a gvako-'-tban mutatta meg az egész világ elnyomott tömegeinek, hogy a megváltás reménye nem veszett el, hogy a földesurak és a kapitalisták ura'ima nem tart örS':1 % hogy a munka uralmát, ha maguk a dolgozók megfeszítik erejüket, meg lehet teremteni, hogy a munka uralmát a földön, nem pedig az égben kel megteremteni. T>zel az egész vi'ág munkásainak és parasztjaínak szivében lángra gyújtotta a felszabadulás reményét. S ez is a magyarázata annak, hogy Lenin neve a legszeretettebb névvé vált a dolvozók és kizsákmányolt tömegek szivében." S lmrtétehetiük — mondotta —: ez is az oka annak, hogy Sztálin neve, a lenini mű folytatójának neve a legszeretettebb névvé vált p dtóo-ozók és kizsákmányolt töm evek szívében. — 'Áz imperializmus kegyetlensége, a fasizmus nemzeteket irtó vérgőzös cröte-te' borítják a múlt minden szenvedését. Az emberiség fenékig ürítette a szenvedés poharát. De közben — Terimnek és Sztálinnak hála — minden szenvedésnél nagvobb, dicsőbb győzelmek születtek az imperializmus felett. Lenin és Sztálin vezetésével, a Bolsevik Párt, a Szovjetunió vezetésével a dolgozó emberiség megteremtette a boldog jövő szilárd alapját. Az imperializmus két világháborúban 80 millió embert pusztított el. De a Lenin és Sztálin vezette imperialistaellenes harcban ugyanebben az időben 800 millió szabad ember született. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ütötte az első és legmélyebb, legszélesebb rést az imperializmus börtönének falán. Azóta újabb százmilliók törtek ki a szabadságra. A szabad országok 800 milliós tábora közös békefrontban küzd a munkáímk, a dolgozók százmillióival a tőkés országokban, az imperialista rabság ellen küzdő gyarmatok világában. Ma már teljesen világos, hogy nyolc évtizeddel ezelőtt Leniin személyében a történelemnek az az óriása született meg, aki az egész emberiséget a „végső harcra" hívta s aki a nagv Sztálinnal együtt, a maga népét, az orosz lam létéért és békéjéért összekötötte az imperializmus újabb és újabb jellemvonásainak feltárásával, az imperialista módszerek és célok leleplezésével a világ dolgozói előtt. Ma is ráismerünk Lenin leírásaiból az emberiség ellenségeire, „Az amerikai milliárdosok alighanem a leggazdagabbak, földrajzilag pedig a legbiztonságosabb helyzetben voltak — írta 30 évvel ezelőtt. — Minden országot adófizetőjükké tettek. Száz, meg százmilliárd dollárt harácsoltak össze és minden dollárhoz szenny tapad." — Alig képzelhető aktuálisabb és jellemzőbb olvasmány e 30 évvel ezelőtt írott soroknál. — Az első világháború mérlegeléséhez nemcsak az amerikai imperialisták 38 milliárd dolláros profitja tartozik hozzá, hanem az első szocialista állam megszületése is, amely megdönthetetlen támasza lett az egész nemzetközi munkásmozgalomnak, minden haladó gondolatnak. A Szovjetunió a megismétlődő imperialista háborúk korszakában gyakorlati példájával mutatta a szabadulás útját, az elnyomott, szenvedő és új háborútól rettegő dolgozóknak a világ minden táján. — a második világháború mérlegéhez nemcsak az amerikai trösztök 52 milliárdos profitja tartozik hozzá, hanem a fasizmus megsemmisítése, a népi demokráciák kiszakadása az imperialisták fojtogató gyűrűjéből és Kina felszabadítása is. Leszögezhetjük, hogy új világháború kiprovokálása nemcsak tömeggyilkosságot jelent, hanem az öngyilkosság egyik formája is az imperialisták számára. A béketábor erőfölénye óriási — Ha így áll a dolog, miért ké szítgetik Amerika vezető körei mégis az új háborút? Először is azért, mert a kapitalizmus általános válsága, meggyengülése közepette az Egyesült Államok, mint két világ háború fő haszonélvezője, vitatha tatlanul az imperialista hatalmak élére került és egyre jobban beleszédül saját őrült világuralmi terveibe. E hódító politika saját szövetségeseit sem kiméli. Gazdaságilag, politikailag, majd katonailag függő helyzetbe vonta Európa imperialista hatalmait. Anglia külkereskedelmét már Washingtonból irányítják, az angol sziget Amerika „repülőgépanyahajőja" lett. 'A' fran cia és olasz kormány Amerika egyik „külképviseleti szerve", amely bolnépet elvezette az ígéret földié- do8> ha a csendőrszuronyokkal érre, a proletárdiktatúra, a szocia- I ^ lizmus és dal/mába. a kommunizmus biroNem elóg a békól óhajtani —1 Lenin harca a békéért — mondotta a továbbiakban Horváth Márton — elválaszthatatlan az imperializmus elleni harctól, az imperialista háború elleni harctól, a nemzeti éa gyarmati elnyomás minden formája elleni harctól. Le"m a békeszerető emberek százmillióinak megmagyarázta, hozv a békét óhajtani, a békére sóvároarni nem elegendő, hogy a békét csak az i-mperalizmus elleni kérlelhetetlen politikai s ha kell, fegyveres küzdelemmel lehet megvédeni, mert az imperializmus természetes lényege a háború. — Amikor az imperializmus a jobboldali szociáldemokraták segítségéve] kirobbantotta az első világháborút, Lenin szervezte meg és vezette a munkásmozgalom forradalmi elemeinek és az egész világ békét követelő dolgozóinak harcát az imperialista háború ellen. Lenin a veséjébe látott az ellenségnek és világosságot teremtett az első világháború zűrzavarában és homályában. Oroszországon kívül a tömegek bizonytalanul, tapogatózva keresték a helyes utat, amely kivezet a háború véráradatából. A jobboldali szociáldemokraták árulása, szövetsége az imperialista burzsoáziával, megnehezítette a tömeellen harcolni kell, de nem valami hidegvérű pacifizmussal, nem az erőszaknak valami „elvi" elutasításával. Lenin tanította meg a tömegeket arra. hogy van igazságos háború és van igazságtalan háború, hogv az imperialist'- rablók tömeggyilkos harca egymásközt igazságtalan háború, amely ellen a munkásoknak, a dolgozóknak minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdeniök kell. — Lenin leplezte le az opportunisták, a jobboldali szociáldemokraták árulását, átállásukat a burzsoázia táborába, ő vont határvonalat a® áruló és a forradalmi munkásmozgalom között, ő magyarázta meg a tömegeknek, hogy az imperialista burzsoázia szociáleoviniszta lakájaik elleni harc elválaszthatatlan a békéért vívott küzdelemtől. „Az opportunizmus és a szociálsovinizmus politikai tartalma egy és ugyanaz — tanította — az osztály együttműködés, lemondás a proletáriátus diktatúrájáról, lemondás a forradalmi akciókról, a burzsoá törvényesség feltétlen elismerése, bizalmatlanság a proletáriátussal. bizalom a burzsoáziával szemben... az opportunizmus véglegesen átment az imperializmus táborába, miután sr/ociál sovin i zmu ssá vált" ... banálló népe ellen a brutális amerikai rendelkezéseket. — Másodszor: háborúra készülődnek az amerikai monopolkapitalisták, mert régi recept szerint ezzel akarják elodázni a fenyegető gazdasági válságot, biztosítani azt a profitot, amit a béketermelés nem kínál többé számukra. — Harmadszor: az amerikai monopolkapitalisták háborúra-—készülnek azért is, mert félnek — nem a Szovjetunió támadásától, ahogy ők állítják —, hanem létezésétől, elképesztő ütemű fejlődésétől és szabadságától. Félnek a szocializmus vonzóerejétől, mely elnyomott népmilliókat figyelmeztet arra, hogy a szabadság kivívható, a háború elkerülhető. Félnek a kis népi demokráciáktól is, mert Keleteurópa kis népi demokráciáinak példája arra tanítja Nyugat és Kelet elnyomott népeit, hogy a szocializmus ma viszonylag békés eszközökkel is kivívható, hála az előttünk járt úttörőknek, a nagy Szovjetuniónak. Kina testéről már lepattant az imperialisták bilincse és Malájföldön, Burmában, Indonéziában, Vietnámban szüntelenül folyik a harc. val. Az imperialisták terve a háború, a Szovjetunió terve a béke — Nézzük előbb a feladat terme- zá, hogy tervünknek ezt a nélkülözgek helyes tájékozódását. Lenin Nem mult el nap. amely meg ne tanította meg a tömegeket ar-1 erősítette volna Lenin elemaéséra, hogy az imperialista háború nek helyességét. Bevonni az imperialista háború elleni küzdelembe a tömegeket Lenin dolgoztla ki az imperialista | az orosz nép. A békéért vívott harc háború elleni küzdelem taktikáját és jelszava mozgósította Oroszországstratégiáját is. Bevonni az imperia-' ban a tömegeket. A cárizmus meglista háború elleni küzdelembe munkások, a parasztok, a kispolgári tömegek legszélesebb rétegeié, a gyarmati és függő helyzetben felsza. badulásukért küzdő népeket, tömegakciókkal s ha kell, fegyverrel is küzdeni az imperialista háború ellen — ez Lenin tanítása. — Nem halljuk-e Lenin szavának visszhangját ma is nyugateurópai testvérpártjának, az Olasz és a Francia Kommunista Párt bátor jelszavában: „Sohasem fogunk harcolni a Szovjetunió ellen s ha az imperialista burzsoázia fegyvert ad a kezünkbe, azt az imperialisták ellen fordítjuk." — Akkor, 35 évvel ezelőtt még nem követték százmilliók a lenini jelszólt. De felsorakoztak kőré a bolsevikok^ az orosz munkásosztály, döntésével, az orosz burzsoá-feudá lis állam szétzúzásával — a háborút is megdöntötték Lenin vezetésével a bolsevikok. Az Októberi Forradalom győzelme világtörténelmi fordulatot jelentett a békéért vívott harcban ís, „Az imperíalisía háború kérdése, a finánotőke nemzetközi politikájának kérdése" — írta Lenin —- a nemzeti elnyomásnak, a rablásnak és a banditizmusnak fokozásához vezet, ez a kérdés 1914 óta a földkerekség minden országában az egész politika főkérdésévé lett. Az Októberi Forradalom ebben a kérdésben is új korszakot nyitott a világtörténelemben. — Lenin első diplomáciai lépése a forradalom győzelme után a békedekrétum kibocsátása volt. Lenin a fegyveres küzdelmet a szovjet állési részét, amely rendkívül tanulságos a mi népünk számára is. 1946 februárjában Sztálin áttekintést adott a szovjet ipar fejlődléséről. „A Párt megértette — mondotta —, mi voi a jelentősége Lenin szavának, hogy az ország függetlenségét a nehézipar nélkül nem lehet megvédeni, nehézipar nélkül összedőlnek a szovjet társadalmi berendezkedés épületei. Ezért a Szovjetunió Kommunista Pártja a nehézipar megteremtésével fogott hozzá az ország iparosításához", A Szovjetunió gigantikus termelési terveivel összehasonlítva, a mi ötéves tervünknek egy közös vonása mégis van: mind a kettő a békere épül. S mind a kettőn épül a béke." Az amerikai imperialisták terve a háború, a Szovjetunió és a népi demokráciák terve a béke. Még hozÉs félnek a kapitalista világ üldö- nyílt ós álcázott belső eBenséf? megsemmisítésében, ha mindörök> re megszabadul a. sokat szenvedet^ jugoszláv nép a Tito-bandától, hat meg lesz a népek ereje arra. hogy kényszerzubbonyt húzzanak) a háború őrültjeire, ha visszafordítják majd a cse&dőrszuronyokait. amelyeket ma különösen a jobboldali szociáldemokraták a munkásság mellének szegeznek nyugaton: akkor mondhatjuk majd, hogy elhárítottuk a harmadik imperíalisía világháború fenyegető rémét az emberiség feje felől. — Akkor mondhatjuk majd, hogy győzelemre vittük Lenin és Sztálin harcát a békéért. — Lenint és Sztálint követni tehát harcunk és munkánk fokozását jelen/ti. Lenint és Sztálint követni, a Bolsevik Párttól tanulni, a Szovjetunió útját járni nálunk Magyarországon annyit jelent, mint erősíteni a mi munkásosztályunk, a mi dolgozó népünk nagy pártját, a Magyar Dolgozók Pártját, bizalommal követni a mi bölcs vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. Ez a mi utunk, amft választottunk magunknak. A rabok és a rabtartók nyugati államaiban nem tudják megérteni, hogy mi az: békéjéhez ragaszkodó, független ország és szabad nép. Mi, a Szovjetunió és a többi testvéri szabad nép barátságát választjuk az imperialista függőség és a szolgaság helyett. Szocialista üzemeink élén munkáslgazgatókat akarunk a Welss-bárók helyett. Erős, magyar néphadsereget akarunk — az imperialisták zsoldosai helyett. Élő, viruló, szabad fiatalságot akarunk — 50 millió holtesti helyett. A vii'ág békéiét akarjuk új világháború helyett Népünk és Pártunk munkájával és harcával tesz fogadalmat, hogy Lenin és Sztálin útját, melyet saját boldogulásunk egyetlen útjaként ismert fel — soha többé el nem hagyja. Éljen győzelmeink szervezője, a| Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a béketábor első nagy harcosa, népünk szeretett vezére: Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen Lenin művének legnagyobb folytatója és győzelemre vivője, a békeharc lángeszű vezére, a magyar nép igazi barátja, Sztálin! zött kommunista pártjaitól, mert tudják, hogy népeik szabadságsze retete, békeakarata bennük testesül meg. — Félnek azért, mert a „béke erői hatalmasabbak" és — lényegében — gyengeségük miatt választ ják a háborús provokációk kalandor politikáját. — A béketábor erőfölénye való ban óriási. A győzelem feltételeinek megvilágításánál induljunk ki Le' nin legutolsó írásának, „Inkább kevesebbet, de jobban" cimű cikkének jövőbenéző kérdéseiből. „A szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosított" — ír ta Lenin. Amit Lenin előre látott, azt Sztálin vezetésével a szovjet nép és Ázsia elnyomott népeinek győ zelmes szabadságharca megvalósí totta. Kelet népei nemcsak belesod ródtak a szabadságért folyó harcba, hanem a legnagyobb, az ötszázmilliós Kina győzelmesen be is fejezte ezt a harcot. Erről az oldalról tehát a szocializmus végle ges és tökéletes győzelmének lenini feltétele lényegében teljesítve van. — A győzelem másik lenini feltétele, hogy ,,'A' nyomorúságos parasztgebéről illő átnyergelni a gépesített nagyipar, a villamosítás, a Volchov-művek stb. lovára". Lenin és Sztálin voltak azok, akik úgy harcoltak a békéért, hogy rá is kényszerítették az imperialistákra a békét. Rákényszerítették azzal, hogy vereséget mértek az imperialistákra akkor, amikor a még születő Szovjetuniót az intervenciós hatalmak minden oldalról megtámadták. Sztálin volt az, aki rákényszerítette az imperialistákra a békét akkor, amikor az imperializmus legnagyobb katonai ereje, a történelemben ismert leghatalmasabb támadó apparátus, a német fasiszták. Hitler támadó hadserege rohanta meg a Szovjetuniót, a nyugati imperialisták nyílt, vagy titkos fámogatásáhetetlen feltételét, a békét biztosítsuk is. — Ezen a területen is jobban le keh vonnunk a Szovjetunió példájának tanulságait. Levontuk annyiban, hogy a mi ötéves tervünk is döntő módon nehéziparunk erősítésére épül. Levontuk annyiban is, hogy népünk felismerte: a kapitalista világ kényszermunkája helyett az odaadó lelkesedéssel végzett, szabad munka lett osztályrésze. Viszszatükröződik ez a tervteljesítés és túlteljesítés számaiban is. Fontos feladatunk, hogy tovább mélyítsük a magyar dolgozók soraiban Lenin és Sztálin tanítását, a munkához fűződő öntudatos szocialista viszonyról, hogy még szélesebb körben elterjesszük ezt a hősies munkalelkesedést, amely a szovjet nép zá olyan terv, ami nem egyszerűen 1 erejének és győzelmeinek egyik legé-haj, mert megvan az erőnk is hoz- ' fontosabb forrása. Aláírások millióival bélyegezzük meg a háborús uszítók tervelt Másik feladatunk, hogy a békebizottságok széles hálózatával szervezett és tevékeny fokra emeljük a magyar dolgozók békéin ozgalrná' . Aláírások millióival bélyegezzük meg a háborús úszítók gaz terveit. Egész népünknek egységesen kell kiállnia a békét akaró dolgozó emberiség nagy ügye mellett. A háború és béke ügye nemcsak az Imperialisták tél függ: tőlünk is függ. _ Lenin és Sztálin arra tanít minket, hogy ne pihenjünk meg eredményeinken. Ne elégedjün]. kapitalista országok békére vágyó és ön udatosodó tömegeinek Százmillióival. Mindaddig, amíg miniden döotő területen messze magunk mögött neon hagyjuk a kapitalista világot, mindaddig, amíg ez az erőfölény képessé nem tesz minket arra, hogy kicsavarjuk a háborús provokátorok, merénylők kezéből a gyújtogatás utolsó eszközét. Elértük-e már az erőfölénynek ezt a foká ? Nem. nem értük el. Majd ha technikánk, termelésünk eredményeihez újabb diadalok járulnak, ha éberségünk és harci eb meg 800 milliós táborunkkal!, a szántságunk tovább növekszik ai MA ESTE MUTATKOZIK BE IRODALMI EST KERETÉBEN AZ MSZT IRÓSZAKOSZTÁLYA A Magyar-Szovjet Társaság szegedi írószakosztálya ma este 7 órakor mutatkozik be a dolgozók előtt a- MSzT székházában. Irodalmi est keretében ismertetik meg Békés Virág. Szabolcsi Gábor, Szokolai Károly éa Lődi Ferenc legújabb verseit. — Ugyanakkor felolvasásra kerül Bécsi Tamás és Seres József novellája. Somfai Lászlótól színdarab —, Forgács Istvántól pedig drámarészietet mutatnak be az írószakosztálv tagjai. Erre az igen értékesnek Ígérkező irodalmi estre minden dolgozót szeretettel elvár az írószakosztály. mert ezen keresztül is szorosabb kapcsolatot akar teremteni a dolgozókkal.