Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-21 / 92. szám

Péntek, 1950. április 21. 5 MEGVÉDJÜK A BÉKÉT! Több, jobb munkával, összefogással harcolnak a szegedi dolgozók a háborús gyújtogatok ellen JTzrek és ezrek hallgatták Szegeden is rádión keresztül a keddi budapesti békenagy­gyűlést, ezrek és ezrek olvasták az újságokból a békegyűlés felszólalásait, azokat a szavakat, melyet a nagygyűlés felszólalói az egész nép neveben kiáltottak oda az új há borúra itszító imperialistáknak. Szocializmust építő népünk egységesen sorakozik fel a béketábor soraiba, melynek élén a nagy Szovjetunió áll, s amelynek 800 milliónyi tagja ismételten és ismételten bizonyságát adta, hogy nemcsak akarja a békét, hanem harcol is a béke megvédéséért. A háboríts gyújtogatok minden agresszió jár a csattanós feleletet ad azáltal, hogy újabb és újabb, nagyobb munkaeredményekkel erősíti az országát. Nem egyszer kapták meg az imperialisták ezt a feleletet a magyar dolgozó néptől s ezen belül a szegedi dolgozóktól is. A szegedi dolgozók is még fokozottabban ki akarják venni ré­szüket a béke megvédéséből a munkapadok mellett, gyárakban, földeken, íróasztalok mel­lett, laboratóriumokban, a szocialista kultúra, művészet eszközével, az ifjúság az iskola padjaiban még jobb tanulással. A stockholmi békekonferencia fehívása alá ezer- és ezer­számra kerülő szegedi nevek mellett, ezek az eredmények beszélnek arról az elszántság­ról, mellyel Szeged dolgozói is odakiáltják a Trumanoknak, Bevineknek, Churchillek­nefe: Megvédjük a békét! Erről az elszántságról, a budapesti békegyűlés hatalmas mozgó­sító erejéről szólnak az alábbi nyilatkozatok, melyben különböző foglalkozású szegedi dol­gozók, fiatalok, idősebbek, férfiak, nők beszélnek a közös nagy ügyről: a béke megvédé­sének ügyéről. Ohatt Pál sztahánovista, a lemezipari szakma legjobb i dolgozója <— Hosszú időn keresztül rán­gattak bennünket, dolgozókat az urak, úgy, ahogy nekik tetszett. Kényszerített bennünket az éh­ség, hogy nyakunkat belehajtsuk a járomba s megvoltak az esz­közeik az uraknak, hogy kihajt­sanak bennünket a csatamezők­re is, ha az érdekük úgy kíván­ta. A munkapad mellett hulla­totft /verejtékünk éppúgy, mint a harctéren hullatott vérünk, az ő zsebüket hizlalta. Ezt a világot szétverte öt évvel ez­előtt a Vörös Hadsereg. Miénk a gyár, magunknak termelünk, a magunk szebb, jobb életét, a szocializmust építjük. Miénk az ország is, mi magunk irányítjuk sorsunkat Mi pedig békében akarjuk építeni a mi és a gyere­keink életét. Elni tudtunk a ka­pott szabadsággal, szép ered­ményeket értünk el eddig s min­den eszközzel megvédjük ezeket az eredményeket. Többet, jobbat termelünk, még jobban magszo­rítjuk a munkaszerszám nyelét. Az én teljesítményem állandóan 150 százalék körül mozog. Ez alá sohasem süllyed. De még fokozni akarom ezt a teljesít­ményt. Igy védem a béke front­jának rám eső szakaszát. Tóth Mihályné, a „Felszabadulás" termelőcRoport tagja — Amig a tennelöcsoport meg nem alakult a kulákoknak dolgoz­tunk, úgyszólván semmiért. Még a vérünket is kiszívták volna ezek az ingyenélök, ha módjukban állt vol­na. Az apám a világháborúban oda­veszett, a férjem pedig nyomorék lett, addig amig a kulákok a hábo­rúban is itthon gazdagodtak, zsíro­sodtak. Mind betegnek tettette ma­gát, amikor katonaságról volt szó. Beszéltek, hogy így a haza. meg úgy a haza. Persze az ő hazájuk, mert akkor még ez a haza nem volt a mi hazánk. Csak a felszaba­dulás óta lett a miénk. Békés, bol­dog, nyugodt lett az életünk a ter­melőcsóportban. Hát hogyne véde­ném én ezt az életet azok e/len, akik erre akarnak törni. Hogyne védeném 4 gyerekemet az utolsó csepp véremig. Sugár Miklós mérnök A béke jelenti számunkra a jólé­tet, biztonságot, teremtő, alkotó­készségünk teljes kifejtésének lehe­tőségét. Helyzetünk ma már lénye­gcsen más, mint a múltban volt. Ak­kor, ha egy állásba nagynehezen bejutottunk, csúszni, mászni kellett a tőkés előtt s munkánk eredményét, elismerését ő vágta zsebre. Ma meg~ becsült tagjai vagyunk a társadalom­nak, fáradozásunk eredményei nem a tőkések hasznát növelik, hanem az egész dolgozó nép jólétét szolgálják. Egy-egy újításunkért nemcsak az elismerést kapjuk meg, hanem anya­gilag is jutalmazzák munkánkat. Így módunkban van továbbfejleszteni tudásunkat, képességeinket. Tudom azt, hogy az építőmunka csak béke' ben lehetséges, éppen ezért köteles­ségemnek tartom, hogy aktivan részt­vegyek abban a mozgalomban, mely majd az aláírások millióival bizo­nyítja be az imperialistáknak, hogy a világ dolgozói keresztül tudják húzni a háborús gyújtogatok számí­tásait. Szénaii ÍZoltánné é!munkál, a Dohánygyár dolgozója — 20 év óta dolgozom itt eb­ben a gyárban. Azelőtt azt se tudták, hogy a világon vagyok-e, én nem számítottam, csak a munkám kellett. Ma megbecsült tagja vagyok a társadalomnak, élmunkás lettem, rólam vesznek példát mások, a lányom gimná­ziumba járhat, most az idén fog leérettségizni, a másik — 5 éves — kislányomnak is most már módomban van megadni min­dent, a férjem is dolgozik, szép lett, boldog lett a mi életünk. Ezt az életet szeretnék tönkre­tenni az imperialisták, lerom­bolni azt a békés otthont, amit mi, dolgozók a felszabadulás óta felépítettünk, újra ki szeretnének szolgáltatni bennünket a tőkés kénye-kedvének. Aki ezt tűrné, saját fejét dugná bele a hurok­ba. Fel kell valamennyiünknek sorakozni a Szovjetunió vezette béketábor mögé, többtermeléssel kell megadnunk a feleletet _ az imperialistáknak. En állandóan 180 százalékot teljesítek, de még emelni szeretném- ezt a teljesít­ményt, hogy ezzel bizonyítsam: én a béke katonája vagyok! Dr. Fodor Gábor tudás, Kossuth-díjas ee-vetemi tanár — A tudomány dolgozói a leg­hatásosabban úgy tudják a béke­frontnak rájuk eső szakaszát megvédeni, ha erejüket megfe­szítve, a tudomány területén hoz­zájárulnak a szocializmus építé­séhez. A konkrét feladata a gran­diózus ötévas terv érdekében ki­építeni a tudomány és gyakorlat eleven kapcsolatát. Tudásunk leg­javát kell átadnunk a fiatalság­nak és ezáltal jó szakkádereket kinevelnünk a szocializmus épí­tése számára A mi munkánk ta­laja a béke. éppen ezért minden tudósnak kötelessége belekapcso­lódni aktívan abt>~. a harcba, me. lyet a világ dolgozói folvtatr.ak a békéért, az ú j háború előkészí­tői ellen, ügy tudjuk legjobban nyilvánítani békeakaratunkat, ha még nagvobb eredménveket tu­dunk elérni tudományos mun­kánkban. Takó Zsuzsanna diák, a Közgazdasági Leánygimnázium tanulója — Mély felháborodással értesül­tünk az imperialisták újabb provo­kációjáról, arról, hogy egy amerikai repülőgép, felrúgva a nemzetközi szabályokat, berepüli a Szovjetunió területére és olt tüzet nyitott a szov­jet repülőgépekre. Az imperializmus érzi, hogy széthullóban van a kapi­talista rend és kétségbeesett erőfe­szítésekkel próbálkozik. Uj háború­ra spekulál, de mindenütt szembeta­lálja magát a béke erőivel. Mi is ezt az erőt, a béketábor erejét akarjuk növelpi azáltal, hogy a napi mun­kánk, a tanulás terén tokozott ered­ményeket érünk el. Mi, a tanulóifjú­ság, lelkesedéssel csatlakozunk a na­pokban lezajlott békeértekezlet ha­tározataihoz s kijelentjük, hogy ké­szek vagyunk minden áldozatra a béke megvédése érdekében. Még job,ban szilárdítjuk sorainkban a! munkafegyelmet. Azt akarjuk, hogy hazánk valóban bástya legyen a bé­ke frontján s mi, diákok, e bástyá­nak kicsiny, de kemény és törhetet­len építőkövei. Koós Olga színművésznő — Er a döntő problémáról, mely most az egész haladó em­beriséget megmozgatta, n-ihez egyéni szemszögből beszélni. Fz 800 millió ember és az egész vi­lán- dolgozóinak közös ügye. Dol­gozó országunkat és ragyogó jö­vőnket építő emberek millióiról var. szó. akik egv emberként ál­lunk ki családunkért, országun­kért és a szocializmus építésé­ért. Ui. fiatal színészek, akik át­érezzük hivatásunk nagyszerűsé­gét. mindazokat a csodálatos le­hetőségeket és feladatokat, ame­lyek országunk kulturá.iának fej­lődésével ránk is várnak, nem akarunk és nem is fogunk le­mondani arról, hogy a békét minden erőnkkel megvédjük. Minket is magával ragadott a béke-gyűlés lelkes hangulata mi is felsorakozunk a béketábor har­cosai mögé, hogy munkánkkal, fejlődésünkkel sikerre vigyük a békéért folytatott harcot. Hajdú István ifjnmunkás, a DÉMA-cipőgyár dolgozója — Huszonegyéves vagyok. Mint árva fiú, gyámnál nevelkedtem s már eddigi életem során is so­kat hányt-vetett a sors. Egy fényképészhez mentem el tanonc­nak, de ott mindent kellett vé­geznem a mosogatástól kezdve a súrolásig, csak éppen azt nem, amiért odamentem: a szakmai munkát. Nem tudtam tanulni, ott kellett hagynom a szakmát ós egyik munkahelyről a másikra hányódtam- 1948 januárjában kerültem ide, a cipőgyárba, és itt végre kikötöttem. Napról­napra jobban kezdtem látni a végső célt. azt, hogy az új rend, a szocializmus elsősorban ne­künk, fiataloknak épül, tehát ne­künk kell az építésben is elől­járnunk. Harc kérdése a szocia­lizmus építése, mert látjuk, hogy az imperialistáéi Rajk Lászlókat, Vogelereket, kémeket, szabotáló­kat küldenek országunkba, gyúj­togatják az új háború csóváit. Tudom azt. hogy a békét meg tudjuk védeni, ha mindannyian fokozottan vesszük ki részünket a termelőmunkából, a szocializ­mus építéséből. Ezért igyekeztem fokozni termelékenységemet és elértem azt. hogy állandóan 150 —160 százalék között teljesítek. Azzal akarok választ adni az imperialistáknak, hogv ezévi tervemet két és fél hónappal előbb, október 15-re befejezem. öze. JCofpáái Slemérni, a városháza dolgozója — Mindannyiónk számára a béke a nyugodt gondtalan munkalehető­séget jelenti, azt, hogy életszínvo­nalunk egyre jobban emelkedik. Éppen ezért pártállásra és nemre való tekintet nélkü1 mindannyiónk­nak közös érdeke és kötelessége, hogy megvédjük est az alkotó, te­remtő békét, ami azt jelenti, hogy építhetjük a szocializmust, nyugodt, gondtalan iövő vár gyermekeinkre. Békében kívánok továbbra is élni és a béke érdekében minden erőmmel dolgozni is akarok. Bizonyos va­gyok abban, hogy ha mi, dolgozók az. egész világon összclogunk, meg tudjuk akadályozni a háborús gyúj­togatok szándékait. üz osztályellenség elleni fokozott harchoz segít hozzá Komócsin Zoltán elvtárs vasárnapi előadása Napról-napra nagyobb dolgozó tömegek érdeklődnek Szegeden Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége Agitációs Osztálya vezetője vasárnapra hirdetett előadása iránt. Komócsin Zoltán elvtárs vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel ,.A kommunista pártok harca az osztályellenség ideológiai és szervezeti behatolása ellen" címmel mulatja meg azt a létfontosságú küzdelmet, amelyet a dolgozóknak meg kell vívniok szocialista építésünk rombo­lói ellen, az osztályellenség legkülönfélébb formában megnyilatkozó aknamunkájával szemben. Minden dolgozónak világosan kell látnia eb­ben a döntő kérdésben és ehhez a világos látáshoz, de egyben az osz­tályellenség ideológiai, szervezeti behatolása elleni gyakorlati küzdelem­hez segít hozzá Komócsin Zoltán elvtárs vasárnapi előadása. Az elő­adást a Belvárosi Moziban rendezik me|J és arra minden érdeklődőt szívesen látnak. „Köszönjük Rákosi elvtársnak, hogy gyermekeinket fováhhfaniftafhaijük!" Az MNDSz központban érte­kezletet tartottak, melyen a to­rontáli, tiszamelléki és dorozs­mai szülői munkaközösség elnö­kei vettek részt. Márki András­né ismertette. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát a VKM munkájával kapcsolatban és rámutatott, milyen súlyos szabó tázscselekményeket követ­tek el a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumban meghúzó­dott ellenségek. A szülői munka­közö=sé„ megyei előadója. Ábra­hám Jánosné kiértékelte az ed­dig végzett munkát és rámuta­tott a hiányosságokra, valamint megjelölte a szülői munkaközös­ségek további feladatait. A meg­jelentek ezután hozzászólásaik­ban megvitatták a felvetődött kérdéseket, rámutattak, hogv sa­ját területeiken hogyan éreztet­te hatását a VKM szabotőrei­nek és bürokratáinak kártevő ténykedése. Elhatározták, hogy munkájuk­kal igyekeznek minél jobban emelni az általános tanulmányi színvonalat. A szülői munkakö­zösségek az iskolákban tanuló­szobákat kívánnak a tanulók és pedagógusok számára, melyekben a pedagógusok foglalkozhatnak a gyengébb eredményt felmutató gyerekekkel. A szülői munkakö­zösségek felveszik a küzdelmet a lemorzsolódás ellen, valamint a jövő évi sikeresebb tanulás ér­dekében elősegitik az úttörők nyári táborozását. A szülők vál­lalták, hogy az iskolákat május l-re. a dolgozók nagv nemzetközi ünnepére kitakarítják, kicsino­sítják. Az értekezleten célul tűzték maguk elé a szülői munkaközös­ségek elnökei, hogy elősegítik a szülők továbbtanulását. A szü­lők iskolájának befejezése után továbbtanulhatnak a szülők. A dorozsmai központi iskolában már meg is kezdődött az orosz nyelv tanulása. Az értekezlet ezután egyhan­gú lelkesedéssel határozta el, hogy táviratot küld a magyar Í nép nagy vezérének, Rákosi elv­társnak. A távirat szövege a kö­vetkező: „Rákosi Mátyás elvtársnak! A Magyar Dolgozók Pártja Országos Főtitkáráriak, Budapest A Csongrádmegvei Szülői Munkaközössévek ezúton monda­nak köszönetet Pártunk nagy vezérének. Rákosi Mátyás elvtárs­nak, hogv a VKM-ben történt szabotázsakciók I-leplezésével lehe. tővé tette, hogv mi. munkás és dolgozó parasztszülők, gyerme­keinket továbbtaníttathatjuk. ígértük, hogv továbbra is taníttat­ni fogjuk gyermekeinket ezáltal biztosítjuk Magyarországon az új értelmiség kialakulását. Csongrádmegyei Iskolák és Óvodák Szülői Munkaközösségei." Egyre nő a% érdeklődés a „Szovjet Grafika" kiállítás iránt Szeged dolgozói, iskolás tanulói és a környék dolgozó parasztjai mind nagyobb számhan tekintik meg a Magyar-Szovjet Társaság székházában a „Szovjet Grafika" kiállítást. Az üzemek, iskolák és intézmények csoportos látogatói mellett tömegesen érkeznek más látogatók is. De nem egy alkalom­mal ugyanaz a látogató visszatér a kiállítás megtekintésére. Kz azt bizonyítja, hogy nemcsak tanulsá­got nyújt a látogatás, hanem fe­lejthetetlen élményt is. Valóban megállapítható, hogy több szempontból is tanulságos a kiállítás megtekintése. A kiállított rajzok, képek, fametszetek meg­mutatják a szovjet grafikai mű­vészet fejlettségét, életteljes ábrá­zolási módját. Másrészt elénk tár­ják a szovjet nép élet-ét, de végig vezetnek bennünket a Bolsevik Párt hősies küzdelmein és győzelmein is. Nagyon lekötötte a látogatók fi­gyelmét Finogenov: Sztálin és mun­katársai (Paulusz bekerítésének tervezése) című kép, amely a szov­jet hadvezetés csodálatos módsze­rét és magabiztos fölényét mutat­ja meg. Érdeklődéssel állottak meg „Lenin Rozlivban" című sorozat előtt is. Dolgozó parasztjaink a kol­hozok életét ábrázoló képeket és metszeteket tanulmányozták külö­nös figyelemmel. De a természet ábrázoló képek és rajzok előtt is állandó volt a csoportosulás. Örömmel készülnek szovjet műsoros délutánjukra a pedagógiai leány gimnazisták (Tudósítónktól.) Nagy lelkese­déssel folyt egész évben a sze­gedi pedagógiai leánygimnázium minden osztályában az orosz nyelv tanulása. A három felső osztály önkéntesen kérte, hogy vezessék be náluk is az orosz nyelvórákat. A Szovjetunió sze­retete és iránta vájó érdeklődés azóta állandóan fokozódott. Bebizonyosodott ez a szeretet az elsősök munkájában is, ami­kor a századik orosz órát ünne­pély keretében tartották meg. Egész órát kitöltő orosz nyelvű műsort és értékes képkiállítást rendeztek. Április 4-én érlelő Jött meg az a gondolat, hogy határtalan sze­retetünk még nagyobb kifejezé­sére, nagyrészben orosz nyelvű műsoros délutánt rendezzünk. Örömmel készülünk most az elő­adásra, mert itt mutatjuk meg, hogy mit tanultunk eddig. Ezál­tal jobban megismerjük a szov­jet kultúrát és az érdeklődő kö­zönséggel is megismertetjük és mégjobban megszerettetjük. Mindenkit szeretettel várinak erre a műsorra a Pedagógiai Leánygimnázium növendékei va­sárnap délután 4 órára az alsó­városi kultúrterembe. Kurunczi Etelka, Pedagógiai Leánygimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents