Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-20 / 91. szám

Csütörtök, 1950. ÁPRILIS 2(1. 5 TÖMEGESEN A Szovjet Grafika című kiál­lításon bemutatott litográfiákat, fametszeteket, Imóleummetszete­ket, rajzokat és akvarelleket, a szegedi üzemek dolgozói közül közel háromezren nézték már vé­gig a megnyitás óta. Különösen szép számban tekintették meg a DÉMA, az Első Szegedi Cipő­gyár, a Dohánvcvár, a Text:1­kombinát. a MÁV közműrendező, a Paprika NV dolgozói. Az üzemi dolgozók mellett azonban nagy érdeklődést tanú­sítanak a szovjet képzőművészet iránt a Nemzeti Színház, a Tan­íátogatják Szeged dolgozói Szovjet Grafika99 képkiállitást a 99^ kerületi Főigazgatóság, az egye­tem, a takarékpénztár dolgozói is, akik csoportosan vesznek részt a kiállítás megtekintésén. Valamennyien hosszan gyönyör­ködnek el a szovjet művészek tájképeket, a Nagy Honvédő Háború eseményeit, a kolhozok háború utáni életét, az alkotó munkát ábrázoló, csodálatos szí­nekbe öntött képeiben. Nemcsak a felnőttek, hanem a felsőbb iskolák és az általános iskolák tanulói is nagy érdeklő­i déssel nézik végig a kiállítást, amely azoknak a művészi egyé­niségeknek csodálatos gazdagsá­gát bizonyítja, amelyekkel a soknemzetiségű szovjet képzőmű­vészet rendelkezik. A kiállítás bemutatja, hogyan teremtik meg a rajzolás szovjet mesterei az új realista szovjjet művészetet, az olyan művészetet, amilyen a népnek kell, amilyet a nép sze­ret, amely megfelel szellemi, esz­tétikai igényeinek s támogatást nyújt a kommunista társadalom építésének nagy ügyében a ma­gyar képzőművészeknek is. Egyre nagyobb tömegek mozdulnak meg a Tisztasági Hét sikere érdekében Az egész országban folyó Tisz­tasági Hét egyre nagyobb tömege­ket mozgat meg. Szegeden is mind nagyobb visszhangra talál a~ a munkahely, üzemépítési mozgalom, mely a Magyar Kenderből indult fci. A Magyar Kender dolgozói egyben a Tisztasági Hét sikerét is elő akar­ják mozdítani, amikor május else­jére az t)ZEM BELSEJÉT PARKOSÍT­JÁK, fákat, virágokat ültetnekm Verseny­felhívásukban felszólították a megye valamennyi üzemét, kövessék pél­dájukat. Ez a versenyfelhívás terelte rá a városháza dolgozóinak figyelmét arra, hogy a városháza udvarán bizony ilyen szempontból van ten­nivaló. Elhatározták, hogy a Tisz­tasági Hét keretében nemcsak a városháza udvarát hozzák rendbe, hanem kicsinosítják a városháza környékét is. A város -egész terü­letén folynak a parkosítási, városszé­pitészeti munkák. A Dugonics-téren már befejezés felé közeledik ez a munka. Az egész téren hamarosan GYÖNYÖRŰ FÜSZONYEG zöldül ki, szebbnél szebb virágok várják majd a Dugonicsdéren a Pi­henni vágyó dolgozókat. Az újszegedi liget is megszépü1 a Tisztasági Hét eredményeképpen május l-re Szorgos kezek pótolják a pázsit tönkrement részeit s új virágokkal frissítik fel a gyönyörű rózsaligctct. Nyesik az utakat, ki­takarítják, kitisztítják az egész li­getet. Tisztítási, szépítést munkálatok folynak a Mátyás-téren és a Szent­györgy-téren is. Természetesen ez a munka nem­csak azt jelenti, hogy újakat léte­sítünk, hanem főképpen azt, hogy a meglévő PARKJAINKAT, FÁINKAT ÓVJUK, vigyázunk rájuk és odahatunk, hogy megakadályozzuk a kártevők rom­bolását. Az illetékesek ezzel kap­csolatban a~ iskolásgyermekek se­gítségéi vették igénybe. A tanuló­ifjúság soraiból igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg ez iránt a hasz­nos munka iránt. Valósággal őr­mozgalom alakult ki, amennyiben a gyerekek csoport onkint vállalták, hogy őrzik a lakóhelyükhöz közel­esö parkokat, megakadályozzák a romboló munkát. Az iskolás fiatalok ezzel a „moz­galmukkal" igen sok felnőttnek pél­dát mutatnak és nagyban hozzájá­rulnak a Tisztasági Hét sikeréhez és ezzel kapcsolatban ahhoz, hogy Szegedet a parkok, fák, virágok városává tegyük. R „Dohányon veit kapitány" című, tavaly igen nagy sikert aratott pompás muzsikájú szov­jet operettet ismét bemutatja a szegedi Nemzeti Színház új szereposztásban. A bemutató elő­adás szombaton este fél 8 órai kezdettel lesz. A főszerepeket Rajz János, Kenéz Ernő, So­morjai Éva, Kollár Livia, Zentai Ferenc, Károlyi István, _ Süli Manyi, Ocskay Kornél, Lengyel Erzsi, Laky József, Nagy Béla, Szabadi István, Horváth Júlia, Káldor Jenő és Petur Ilka ját­sza. Közreműködik a színház énekkara is. A zenekart Paulusz Elemér vezényli. A MAGYARCSANADI ÜTTÖRŐ termelőcsoport egy hónap alatt 17 új taggal és 40 hold földdel gyara­podott. A tizenhét új tag között négy középparaszt van. A termelő­csoportban a nők száma az új tagfel­vételekkel nyolccal emelkedett. fl Pamutipari NY uj komplex-brigádja busz százalékkal növelt az előfonó-részleg teljesítményét május l-re A Szegedi Pamutipari N. V. (Tex­tilkombinát) fonónői, karbantartói és műszaki dolgozói az elmúlt napok folyamán megalakították az üzem első komplex-brigádját. Ez a kom­plex-brigád már megalakulása alkal­mával jelentős munkafelajánlást tett május elsejére. Amellett, hogy ál­landóan szervezi a munkát és a dol­gozók részére lehetővé teszi újabb kimagasló eredmények elérését, vál­tatta, hogy rövid időn belül felszá­molják az üzem mostani szűk ke­resztmetszeteit, még tökéletesebbé, jobbá szervezik a különböző műsza­ki folyamatokat. Ezzel nagymérték­ben csökkentik az eddigi gépálláso­kat. A gépek jobb karbantartásával alaposan csökkenteni akarják az ön­költséget és az eddigi selejtet is. Az új brigád tagjai célul tűzték ki, hogy az előfonó-részleg teljesít­ményét a május elsejéig há'tralévö időben 20 százalékkal növelik. Min­den segítséget megadnak dolgozó­társaiknak a május elsejei munka­vállalások sikeVes teljesítésében. Ebbe a komplex-brigádba a külön­böző gépcsoportok legjobb dolgozóit, a legjobb karbantartókat és műszaki dolgozókat választották be, akik -api munkájuk elvégzése mellett irá­nyítják. kézbenartják az üzem tech­nikai életéit. Lelkes Pál. a Kisröcei Magas­és Mélyépítő NV. ifjúmunkása nagyon szeretett olvasni. Régen erre" nem nagyon volt alkalma, vagy ha volt is, olvasniva'ó. az többnyire tíztől huszonnyolc fil­léres érig terjedő, különböző szí­nű. rendű és rangú ponyvairoda, lom volt. Akkoriban még tetszet­lek ezek a könyvek Lelkes* Pali­nak de a felszabadulás óta telje­sen elfeledkezett ró'uk. Hogyisne, hiszen a szovjet 09 az új magyar irodalom remek­müveit vásárolhat ja meg olcsón, Rőt a Szikra könyvkiadó négy­havi részletre is ad könyve".. Sze­repelt már Pál könyvtárában az „Ifjú Gárda", az ..Acélt meged­zik". „Volokalamszki országút", „Fegyvert s vitézt éfiekelck'" éfl még iónéhány könyv. S mivel a verseket nagyon szerette, meg­lette. megve te Majakovszkij vá_ lógatott verseit De ebből hiány­zott a ..Leninről" című költe­mény. amelye; talán legjobban szeretett. Pali egyik csütörtök este Kis­rőce főutcáján sétált s a Könyv­-orjesztő NV kirakatában megpil­lantotta a keresett könyvet. Na. gyon megörült, hiszen a Szikrá­ban éppen kifogyott. Az üzletet már bezárták, de még benn vol­tak. Pál ügyesen bebujt a vasre­dőnv alatt és máris tudakozódott a könyv iránt. — Igen. meg lehet kar ni, 0 forint az ára. — Részletre nem lehet' — kér­dezte? — mert látott itt Villon­tól Í3 könyvet, akikről Majakov. szkíi a7t írta: „Tudjátok-e. hogy miközben Verseket ír. rabolt és fosztogatott pénztáros elvtárs­mese a hiivúki áeiáréi sal vti-fflr de Erancoig Villonz." .Tó lenne tud­ni miket írt ez a fra0cia forra­dalmi költő. Ezenkívül még jó­néhány könyv, melyek a Szikra boltban nem kaphatók. — Hogyne felelték az elvtár. sak — lehet részletre is, de kell hozni az üzemből egy jótállást 40—50 forintról, amely összegig az üzem felelősséget vállal érte. — Nos ez jó lesz — gondolja Pál ós másnap meg is érdeklődi az üb. szociálpolitikai felelőstől, hogyan juthatna hozzá a jótál­láshoz. ígéret Ágoston, a szociálpoliti­kai felelős meg is ígérte, hogy rövid időn belül meglesz a pa­pír. Pál ugyan szerette volna azonnal, nodo kell néhánv nap. amíg ut? na néznek, milyen ember is ez a Lelkes. De Pali nyugodt, hiszen a telicisítménve mindig fe­lüljár a százszázalékon sőt már 200-on js felül emelkedett. Palit megbecsülik, szeretik munkatár­sai. min* öntudatos ifjúmunkást, aki munkájával is hozzájárul a munkásosztály ügyének előbbre­viteléhez. a szocializmus felépítő, sóhoz. Bizonyítja ezt az is. hogy sztahanovista módszerrel dolgozó kőműves brigád Iiabarcsteritője. — Nem lesz itt semmi- baj — gondolta — megkapom a jótál­lást és vásárolhatok. Biztosíték­ként egyheti fizetés állandóan az üzem kasszájában van elszámolás alaítt. Négy nap múlva megkérdezte ígéret Ágoston szociálpolitikai fe­lelőst. hogv ál| az ügy? — Még meg kell beszélni a mivel ígéret nem jelentkezett, három nap mul­va ismét felkereste. Mosl már csak az üb. titkár jóváhagyása szükséges és meg­kapja — felelte ígéret. Két nap múlva Pál ismét érdeklődött, de akkor kiderült, hogv nem is az üb'-hez, hanem az építésvezető­séghez tartozik, majd ott utam néznek. Ujra eltelt egy hét, mire megmondták Pálnak, hogy kér­vényt kell írnia az építésvezető, séghez. Nem sok ugyan a remény, de lehet, hogy ígv megkapom a jótállást — gondolta. Közben el­telt tizenhat nap, n kérvénv elin­tézés legalább egy hét s kér. dés. akkor js megkapja-e. Lelkes Pali elgondolkozik, in. kább megveszi készpénzért a könyvet, de vele ne járassák a bolondját. Közben alaposan el­rontották könyvvásárló kedvét. Aki elolvassa ezt a kis történetet, azzal a gondolattal fejezi be. hogy szerencsére ilyen eset már csak a mesében van. Az üzemi bizottságok és a vállalatvezetők vállvetve se­gítik a dolgozókat abban is, Hogy minél könnyebben hozzájuthassanak a Szovjetunió szocialista kultúrájá­nak, a népi demokráciák és az új magyar irodalom kincseihez. Sajnos, nemcsak a mesében for­dul elő az ilyen eset Ha a buda­pesti GyárépKö NV szegedi fonó­építése illetékes személyei átolvas­sák a cikket, könnyen magukra is­merhetnek belőle. Fehér Dénes. (Jíejty,k£ ,fÜLLl/uii" -ok (cs. j.) Néhány hét telt el azóta, hogy a szegedi üzemek faliújság­szerkesztő bizottságai, népnevelői nagyvonalakban megismerkedtek a „Villám" jelentőségével, amely a Szovjetúnió üzemeinek példája nyo­mán nagyban elősegíti a szegedi gyárakban is az üzemi sajtó jobb, tökéletesebb szervező munkáját. A „Villám"-nak az a feladata, hogy a termelés vonalán menetközben elő­forduló, különösen halaszthatatlan problémákkal és az elért eredmé­nyek népszerűsítésével foglalkozzék, addig, míg nem kerül sor a fali­újságok felújítására. A szegedi üzemek dolgozói a párlsajtón és brosúrákon keresztül sokat hallottak már azokról a si­kerekről, melyeket a „Villám" se­gítségével értek el a nagyobb buda­pesti és diósgyőri üzemek dolgozói. Ennek ellenére mégis igen ke­vés helyen — csak a Szegcdi Kcndcrfonóban és az újszeged! Magyar Kenderben történt ezen a vonalon jelentősebb kezdemé­nyezés. Ezeken a helyeken már hetekkel ez­előtt megkezdték a „Villám"-ok szer­kesztését és alkalmazását, de meg­állapíthatjuk, hogy kezdeményezé­sük nem hozta meg azokat a sike­reket, melyekre már eddig is nagy szükség lett volna az üzemi sajtó jobbá és erősebbé tételében. Nem is­merték fel és nem tanulmányozták kellőképpen a „Villám" jelentőségét és így nem is végezhettek ennek a terjesztése vonalán megfelelő és ki­elégítő munkát. A Magyar Kender alapszervezetei­ben működő faliújságszerkesztő bi­zottsági tagokban megvan ugyan munkájukhoz a jóakarat, de ez ma­gában véve még csak az első lé­pés ahhoz, hogy a szovjet dolgo­zók példája nyomán kezükbe tud­ják venni és alkalmazni tudják a bolsevik agitáció kitűnő fegyverét. Amint az eddigi eredmények is mutatják, a „Villám" szerkesz­tését csak kizárólag a maguk feladatává tették, nem kapcsol­ták be kellő mértékben a nép­nevelőket. A népnevelők részéről sem történt a Magyar Kenderben a „Villám"­mal kapcsolatban különösebb kez­deményezés. Ezt bizonyítja az is, hogy például Bekker Antalné elv­társnő a szövődé egyik népnevelője néhány nappal ezelőtt még csak nem is tudott arról, hogy az üzem­ben „Villám' is van. De nemcsak Bekker 'Antalné elvtársnő van ez­zel így, hanem Kozma Irén, a szö­vődé MSzT propagandistája is, aki­nek egyik első legfontosabb felada­ta volna az, hogy ezeket a röpla­pokat, Villámokat népszerűsítse. De hogy ez így van, egyelőre ezen még nem is lehet csodálkozni, mert az igazi „Villám"-ok helyett inkább egy hirdető táblához hasonló kar­tont függesztettek ki a különböző üzemrészekben és ezekre tették ki az üzemben előforduló eseménye­ket. Ez ebben a formájában egyál­talán nem szembetűnő a különbö­ző kiragasztott plakátok, képek és felírások között. A „Villám"-ok szö­vegét a kisebb hibáktól eltekintve jól fogalmazták meg. Például a szövődé dolgozói ezt Írták az egyik ilyen „Villám"-ra: ,,A pnmutkopszolónők a fonal végét hanyagságból beleenge­dik a kopszba és ez a szövő­dében igen nagy kárt okoz. Az ' ilyen fonalvégnélküli kopsz, amikor belekerül a vetélőbe, a szövőgép szakadozott szélű anya­got gyárt, meri a szálak kőzé került fonaldarabka beleknszá­lódik a szövés alatt álló ros­tokba." Ezt a „Villám"-ot a kopszolóban a dolgozóknak csupán csak egy kis része olvasta el, de mégis jelentős javulások történtek már a követke­ző napokban is ezen a vonalon. Ez a javulás még nagyobb méretű lett volna akkor, ha a faliújságszerkesz­tő bizottságok jobban tanulmányoz­zák például a tavanrogi „Andre­jev" gyár üzemi sajtójának mun­káját, ahol egész másképp szer­kesztik a „Villám"-ot, mint ahogy a Magyar Kenderben teszik. A szov­jet elvtársak az üzemben előfordu­ló nagyobb eseményeket nagy papírlapra, plakálbetűvel festik, gyakran rajzot Is készí­tenek mellé és különösen, ha hibák leleplezéséről van szó, a selejtet vagy a hibás árut gyár­ló üzcmrészlegck feltűnő he­lyein teszik ki, hogy távolról is láthassa minden dolgozó. A „Villám"-ok szövegét ezenkívül még írógéppel is sokszorosítják és az így lesokszorosltott „ViHám"-okat eljuttatják a népnevelőkhöz s azok kézről-kézre adják a dolgozók kö­zött. Ma már példák tömege iga­zolja, hogy az így szerkesztett és terjesztett ,,VilIám"-ok segítségével nemcsak hogy rövid idő alatt fel­számolhatják a hibákat, hanem újabb győzelmeket érnek el a mun­ka frontján és meghatványozzák eddigi eredményeiket. Mindezek melleit az ilyen „Villám" felbecsül­hetetlen értékű erkölcsi hatással van a dolgozókra, akik egyre na­gyobb mértékben válnak öntudato­sabbá s a „V'illám"-ok nyomán egyre többen ismerik fel a szocia­lista termelés emelésének és az öt­éves terv időelőtti végrehajtásának fontosságát. 'Ahhoz, hogy a Magyar Kender­ben, — de vonatkozik ez a Szegedi Kenderfonóra is —, a „Villám" va­lóban meghozza azt az eredményi, melyet a szovjet agitátorok értek el alkalmazásával. okvetlen szükséges az ls, hogy a faliújság szerkesztőbizottsá­gok üzemrészenként kiépítsék maguknak a széleskörű tudósi­tóhálózataikat, a tudósítókkal időközönként rövid értekezlete­ket, megbeszéléseket tartsanak. Igy tudják csak kézbentartani az előforduló eseményeket és nemcsak követni, hanem Pártunk célkitűzé­seinek megfelelően irányítani is tud­ják azokat. A Magyar Kenderben még né­hány nappal ezelőtt is a „Villám"­ok nevükkel ellentmondásba kerül­ve két-három naponként jelentek csak meg. Igy nem érhetik el vele teljes mértékben céljukat. Ezeket legalább naponta, de ha az ese­mények úgy kivánják, félnapon-, kéntj sőt adott helyzetben óránként kell megjelentetni. A Magyar Kender úgynevezett „Villám-tábláin még nem ré­gen is március végi, április ne­gyedike körüli események vol­tak olvashatók. Az Ilyen késé­sek következtében elsikkad a „Villám" segítsége, s nem vált­ja ki a dolgozók között azt a hatást, melyre szükség lett volna. De amint Papp Péter és Sallai Im­re üzemi alapszervezeti párttitká­rok elmondják, ezek csak kezdeti nehézségek, rövidesen felszámolják ezeket a hiányosságokat. Ehhez természetesen szükséges az is, hogy a szerkesztőbizottságok tüzetesen ta­nulmányozzák át a szovjet dolgo­zóknak a „Villám" szerkesztésében tanúsított jó példáját és a népne­velök is elsőrangú feladatukká te­gyék a „Villám" népszerűsítését. Különösen vonatkozik ez a kop­szoló-részlegre, ahol több népnevelő elvtársnő még most sem értékeli kellőképpen a „Villám" jelentősé­gét. Ünnepélyes kere'ek között iktatták be a Villamosvasút dolgozói ui vállalat­vezetőjüket, Herczeg Mártonné elvtáisnőt Rendkívüli üzemi ülést tar­tottak a Szegedi Villamosvasút dolgozói, amelynek keretében ün­nepélyesen iktatták be a községe. sít.ett Villamosvasút új vállalat­vezetőjét, Herczeg Mártonné elv. társnöt. Herczeg Mártonné elv­társnő, mint villamoskalauz dol­gozott a vállalatnál. Az iinneoérycs beiktatásnál Bálint Rozália elvtársnő üdvözöl­te Hercze- elvtársnőt. és beszé­dében további jó munkát kívánt neki, majd hatalmas virágcsok­rot nyújtott át Herczeg elvtárs­nőnek. Utána a dolgozók közül többen felszólaltak és felszólalá­sukban örömüket fejezték ki és hosszantartó tapssal ünnepelték új vállalatvezetőjüket. Herczeg Mártonné elvtársnő meghatottan köszönte meg a jó­kívánságokat és megigérte, hogy munkáját ezután még szorgal­masabban fogja végezni, követve a Párt iránymutatását. Számos épitkezés folyik Szegeden Az öléves tervben továbbfolynak azok az építkezések, melyeket Sze­geden részben mar a hároméves érvben megkezdtek. A Faragó-utcai ij' bérháztömb nemrégen befejezett épületébe a közelmúltban már be is költöztek a lakók. Tervbe van vé­ve, hogy ezt a tömböt továbbépí­tik. A Textilkombinát építkezései most különösen q jó idő beálltával még nagyobb lendületet vettek, fo­lyamatban vannak három falusi községháza és jegyző lakás építke­zései. Epül a szatymazi iskola, az alsóközponti gépállomás és lakó­épületek. Epületátalakítási munkála­tok vannak folyamatban a Fűszer­paprika Termeltető NV. szegedi és röszkei telepén, a fogászati klini­kán. a Népművelési Központnál, a Pálfi sporttelepen, a Vakok intéze­ténél, a gedói egyetemi tenyésztele­jfen. a Kossuth Zsuzsanna Kollégi­umban, az építőipari iskola és ta­nuióotlhonuál.

Next

/
Thumbnails
Contents