Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-15 / 63. szám

Szeré*. 1959. TS. 5 Nemcsak megvalósítottuk, hanem tul is haladtuk 1848 március IS programját — mondotta Losonczy Géza elvtárs, népművelési államtitkár az ujságirók szabadságünnepén A Magyar Újságírók Országos Szövetsége hétfőn este a Művészeti Szövetségek Házában rendezte meg hagyományos Szabad. »ág-lakomáját. A meghívott vendégek között megjelent Dobi István, a minisztertanács elnöke és az újságíró társadalom vezetői. A serlegbeszédet Losonczy Géza, a népművelési minisztérium államtitkára mondta. — A Magyar Újságíró Szövetség idei márciusi ünnepségének különös jelentőséget ad az a körülmény, — mondotta —, hogy néhány hét múlva ünnepli dolgozó népünk hazánk felszabadulásának ötödik évfordulóját. Már. cius 15 és április 4 időbeli közelsége véletlennek mondható. De nem mondható véletlennek az a mély történelmi és eszmei összefüggés, amelv 1848 március 15 és 1945 április 4 között fennáll. — 1945 április 4, amikor a Szovjet Hadsereg a német és a magyar fasiszták utolsó hordáit is kiverte az országból s ezzel hazánk egész területe felszabadult, a legnagyobb fordulat nemzetünk történelmében. Április 4 nemcsak folytatta és bevégezte mindazt, amit Kossuth, Petőfi, Táncsics lobogója alatt a magyar nép 1848-ban elkezdett, hanem tovább is ment március 15 programján: szabaddá tette az utat a magyar dolgozó nép teljes felszabadulása — a kapitalizmus szétzúzása és a szocializmus felépítése — számára. — Felszabadulásunk ötödik év. fordulóján dolgozó népünk méltó keretek között ünnepelni fogja azokat a nagv .eredményeket, amelyeket a Szovjetunió segítségével népi demokratikus fejlődésünk első öt esztendejében elértünk. — A sajtóra vonatkozóan is érvényes az a megállapítás, amit az előbb 1848 és 1945 viszonyáról tettünk; nemcsak megvalósítottak és bevégeztük azt. amit 1848 Harcias 15 elkezdett, hanem fúl is haladtunk ezen a programon. A demokratikus és kommunista sajtóért vívott küzdelem szerves és fontos része volt dolgozó népünk és illeeális Pártunk nagv harcának a reakció, a fasizmus és az imperialista háború ellen. Ez a harc kemény volt és sok áldozattal járt. Ennek a harcnak esett áldozatn] felejthetetlen elvtár. sunk, a Szabad I'ép megalapítója és első szerkesztője: Rózsa Ferenc és ennek a harcnak lett mártírjává annyi demokratikus, szocialista és kommunista újságíró. — A sajtószabadság megterem 'ését és intézményes biztosítását a felszabadulás tette lehetővé hazánkban. — A Magyar Népköztársaságban a sajtó és*a rádió nem kapitalista - - tehát hazug — értelemben szabad. A mi Népköztársaságunkban a nvomdák és a papírkészletek a nép tulajdoné ban vannak s megszűnt a tőke uralma a sajtó felett A mi Nép köztársaságunkban a sajtót es a rádiót már nem vásárolhaják meg a gazdagok és nem haszná1hatiák fel az úgynevezett közvé leménv gvártására és meghamisítására. Nálunk a sajtó és a rádió megszabadult a töke uralmától és ellenőrzésétől s feladatának a nép érdekeinek szolgálatát és a nép nevelését tartja. Ezeket a vívmányokat csak népi demokratikus fejlődés biztosíthatta számunkra — ilyen viszonyok k?o+alista országokban elkép'e'hetetlenek. — A sajtószabadság azonban nem öncél. \ reakció és a fasizmus sötét éveiben azért harcoltunk és hoztunk áldozatokat sajtószabadságéirt, hagy az igazat írhassuk és dolgozó népünket a demokrácia és a szocializmus szellemében nevelhessük és mozgósíthassuk. Az imperialista politikát és propagandát az angol-amerikai háborús uszítók minden vonalon érvényesíteni igyekeznek hazánkkal szemben. Lapjaik, rádióállomásaik, úgynevezett kulturális szerveik, amelyeknek tevékenységét teljes egészében irányítják és ellenőrzik az illetékes külügymiminisztériumok és kémközpontok s amelyek működésének fokozására évről-évre több dollármilliót költenek, szüntelenül szórják rágalmaikat hazánkra, népünkre, demokratikus intézményeinkre, vezetőinkre. Az új háború előkészítésének ez az imperialista propagandája a hazugságon, csaláson és félrevezetésen alapszik. A mi sajtónk és rádiónk nem hazudik, nem csapja be és nem vezeti félre a népet. A mi sajtónk és rádiónk a béke támaszairól és barátairól nem hazudja azt, hogy a béke ellenségei; a munkásosztály és a dolgozó nép árulóiról nem állítja, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeinek képviselői; leleplezi azokat a manővereket, amelyek a belgrádi fasisztákat kommunistáknak, az egyházi reakciót önzetlen népbarátnak. Vo. gelert és Sanderst jámbor kereskedőknek akarják álcázni. — A magyar sajtó szabad: szabadon írhatja és terjesztheti az igazságot, szabadon harcolhat az imperialista háborús uszítás ellen, szabadon szállhat síkra a békéért, a szocializmus építéséért dolgozó népek megértéséért, testvériségéért, szolidaritásáért A magyar sajtó megtanult élni ezekkel a lehetőségekkel és ezért állíthatjuk büszke öntudattal, hogy a legkisebb vidéki demokratikus magyar lan. amelv a béke védelmét és a szocializmus építését szolgálja, mérhetetlen politikai és erkölcsi magasságban van a legnagyobb imperialista sajtóorgánumok felett is. amelyek a tőke uralmát és az új háború előkészítését szolgálják. Nekünk: a magyar tájékoztatás dolgozóinak, az a feladatunk, hogy népün1 megbecsülését és szeretetét még jobban kiérdemeljük; az, hogy sajtónkat, rádiónkat még tartalmasabbá és színvonalasabbá, még olvasottabbá és még hallgatottabbá tegyük. — Jogosan lehetünk büszkék a magyar demokratikus sajtó és rá. dió terén eddig elért eredményeinkre. Ugyanakkor nem feledkez. hetünk meg arról a kötelességünkről sem, hogy felmérjük az előttünk álló feladatokat és megtegyünk minden tőlünk telhetőt teljesítésükre. El akarjuk érni munkánkkal azt, hogy lapjainkat és rádiónkat még erősebb fegyverré tegyük népünk és Pártunk számára a békéért és a szocializmusért folytatott nagy harcunkban. El akarjuk érni, hogy mind több és több magyar dolgozó olvassa sajtónkat. Tudatában vagyunk annak, hovy ezeket a nagy feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha .-züntelenül tanulmányozzuk példaképünket: a szovjet sajtót és mindent megteszünk e szovjet tapasztalatok elsajátítására és követésére. A' magyar sajtó története soha nem ismert olvan felvirágzást, mint amityen előtt most állunk. — Márciusi ünnepségünkön mi a magyar sajtó és rádió dolgozói megfogadjuk, hogy minden, tehetségünkkel é« erőnkkel szol. gál.iuk népünk felemelését, hazánk szocialista építését, békénk megvédését és egységesen, fegyelmezetten és forró szeretette1 követjük ezen az úton vezérünket és tanítónkat: Rákosi Mátyás elvtársat Á népművelési minisztérium filmnovella-pályázata K népművelési minisztérium széleskörű filmnovella pályázatot hirdet mai témájú, művészi játékfilm meséjére. A pályázat alapvető követelményei: a benyújtandó novella a magyar dolgozó nép életéből meritse témáját, tükrözze viszsza népünk országépítő nagy munkáját, a szocializmus építését, dolgozó embereken keresztül. A pályázaton semmiféle műfaji kötöttség nincs. A mű lehet filmdráma, filmvígjáték, filmoperett stb. A pályázók részére a népművelési minisztérium filmfőosztálya „ismertetőt" készített, mely tartalmazza azokat az általános szempontokat, amelyek szükségesek a filmszerű írásnál. Kérjük, hogy akinek ilyen ismertetőre szüksége van, közölje címét, a népmüvelésügyi minisztérium művészfilmosztályával (Budapest V., Báthory-utca 10., 7. em.) Pályázati feltételek: 1. A filmnovella terjedelme 16—24 oldal, 2. a pályaműveket zárt jeligés borítékkal, jeligével ellátva, a népművelési minisztérium filmfőosztálya (Budapest, V„ Báthory-utca 10.) címre kell küldeni. 3. Díjazás: egy darab I. díj 5.000 forint, két darab H. díj á 3.000 forint, 3. darab Hl díj á 2.000 forint, 5 darab IV. díj á 1.000 forint, 10 darab V. dija á 500 forint. A dijakat csak abban az esetben adjuk ki, amennyiben a növeli? minden szempontból megfelel, A gyártásra elfogadott novellák írói ezenkívül a szokásos díjazásoan részesülnek. A pályázat határideje: 1950 május 1. Ha valakinek a pályázat résztvevői közül kérdése van, vagy tanácsra volna szüksége, forduljon válaszbélyeges levélben a Magyar Filmgyártó NV központi dramaturgiájához (Budapest, VH. Erzsébet-kőrút 9-11. 4. em.) amely a novellák íróinak készséggel rendelkezésre áll írásbeli tanáccsal, szükség esetén személyes megbeszéléssel. Lemondott Clementis csehszlovák külügyminiszter Antonin Zápotocky csehszlovák miniszterelnök kedden a minisztertanácson bejelentette, hogy Vladimír Clementis külügyminiszter átnyújtotta neki lemondását. Zápotocky miniszterelnök azt ajánlotta Klement Gottwald elnöknek, hogy fogadja el Clementis lemondását. A miniszterelnök ugyanakkor azt az előterjesztést tette az elnöknek, hogy Viliam Siroky helyettes miniszterelnököt bízza meg a külügyi tárca ellátásával. Az elnök elfogadta a miniszterelnök előterjesztését és megbízta Viliam Siroky helyettes miniszterelnököt a külügyminisztérium vezetésével. pet&fi sáhdort RESPUBLICA Respublica, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! Most hódolok, midőn még messze vagy, Midőn még rémes, átkozott neved van, Midőn még, aki megfeszíteni Kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hódolok, most üdvözöllek én, Hisz akkor úgy is hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal nézesz. Mert győzni fogsz, dicső respublica, Bár vessen ég és föld eledbe gátat, Miként egy új, de Szent Napóleon, Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térít szép szelíd szemed, Hol a szeretet oltárlángja csillog, Majd megtéríti azt szilaj kezed, Melyben halálos vésznek kardja villog. Te lészsz a győző, a diadal-ív Ha elkészül, a te számodra lészen, Akár virágos tarka pázsiton, Akár a vérnek vörös tengerében. Szeretném tudni, ott leszek-e én A győzedelmi fényes ünnepélyen? Vagy akkorára már tán elvisz az Enyészet s ott lenn tart a sírba' mélyen? Ha meg nem érem e nagy ünnepet, Barátim, emlékezzetek meg rólam ... Republicanus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok Síromnál éljent a respublicára, Meghallom én azt, s akkor béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára. Az egész német nép tiltakozik a Saar-egyezmény ellen A német demokratikus kormány az egész német nép nevében a leghatározottabban tiltakozik a Saar-vidéknek Németországtól való elszakítása ellen. Felhívja a Saar-vidék lakosságát, hogy fordujon el minden hazaárulótól és legyen hűséges a német hazához. A kormánynyilatkozat hangsúlyozza, hogy a világ valamennyi békeszerető demokratikus népe — élén a hatalmas Szovjetunióval — támo gátja a demokratikus Németország nemzeti frontját az egységért és az egész Németországgal kötendő demokratikus békeszerződésért folytatott küzdelmében. Tiltakozik a német munkásság a watenstedt-sajzgitteri kohóművek leszerelése ellen is. A brit megszálló hatóságok újabb csapatösszevonásokat hajtottak végre Watenstedtben, ágyúkat vonultattak fel a városka utcáin és közölték, hogy a tiltakozási mozgalom során letartóztatott munkásokat bíróság elé állítják és szigorúan megbüntetik. A Német Demokratikus Köztársaság tartományaiban sorra tartják a dolgozók a nagygyűléseket, amelyek szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják az inséves jövő előtt álló watens'edt-salzgitteri munkásokat.