Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-12 / 61. szám

Vasárnap. 1950 március 12. 7 Green, as amerikai sárga szakszervezetek főnöke fi népi demokráciák országaiból Észak-Korea Amikor 1924-ben az AFL (Amerrican Federation of Labor) amerikai szakszervezet első elnöke, Sámuel Compers meghalt és helyét William Green foglalta el, Amerika kapitalista sajtója rendkívül szívélyes hangon üdvözölte a szövetség új fejét. Az újságok közleményeinek általános hangnemét a következő szavakkal lehetne legjobban kifejezni: ,,Green a mi emberünk. A kapitalizmusnak nincs mitől tartania, mig a szakszervezeteket Villiam Green Irányítja." A kapitalista sajtó nem tévedett Nem is tévedhetett, hiszen jól ismerte Greent és a szakszervezeti vezetők klikkjét, akiket Comgyedszázados működése után a monopoltőkések elmondhatják, hogy a valóság minden várakozásukat felülmúlta- Green teljesen megérdemelte az Amerikában uralkodó ..hatvau család" bizalmát. Green felemelkedését nem csupán Gompers iskolájában nyert „nevelésnek köszönheti, amelyben a szakszervezeti gangszterek egész bandája — Lenin kifejezésével élve — .A burzsoázia igazi munkásmozgalmi ügynökei", nevelődtek fel. Green felemelkedését egyéni „képességei" is elősegítették. Williaan Green fiatal korában rövid ideig egy Ohio állambeli bányában dolgozott, de csakhamar felcsapott szakszervezeti funkcionáriusnak. Egyideig mint hitszónok is szerepelt kis szülővárosának baptista templomábanAz AFL története eléggé közIsmert. Nem egyéb, mint szakadatlan láncolata azoknak az árulásoknak, amelyeket a munkásosztály érdekei ellen a vezetők maroknyi csoportja követett el. Tagjai az elburzsoásodott munkásrétegből, az u. n. munkásarisztokrácíóból került ki, melyet Lenin a burzsoázia fő szociális támaszának nevezett De az AFL vezetőinek" árulása, felükön Greenuöl, még soha nem ért el olyan fokot, mint az utolsó években. Készségesen teljesítik az amerikai nagyburzsoázia utasításait. Az utasítások lényege ez: Magában Amerikában szakadást elérni a munkásmozgalomban folytatni a szakszervezetek fasizálásának, a reakciós erők megszilárdításának politikáját, az ország határain túl pedig minden ftehető módon közreműködni laz amerikai imperializmus világuralmának biztosításában és egy újabb háború előkészítésében a Szovjetunió és a népi demo kráciák ellen. Amint az amerikai imperialisták étvágya növekedett és kifejlődött az a törekvésük, hogy uralmuk alá vessék az egész világot, úgy növekedett szolgáik buzgalma az AFL-ben is. A szakszervezeti imperialisták buzgalmát — ahogy William Foster elvtárs, az Amerikai Kommunista Párt elnöke nevezte őket — észrevették és jutalmazták. Az USA külügyi hivatala meghatalmazta Greent és társait, hogy valósítsák meg a szakszervezetek és a munkásosztály egységének megbontását a világ min. den országában és pusztítsák el a Szakszervezeti Világszövetséget Az AFL vezetői nagy hévvel fogtak hozzá küldetésük teljesítéséhez. Erőfeszítéseik néhány szá nalmas. dollárral táplált sárga szakszerveze;, és munkásárulókbó' megalakított csoport volt. olyas félék, mint Franciaországban a Force Ouvriére nevű blumista ,szakszervezet". Olaszországban r Saragat-csoportok stb. Maga Greer ismerte be 1948-ban. hogy az AFL „küldetésének teljesítésére" közel százmillió dollárt költött el külföldön. Senki előtt sem vitás fegv percig sem. hogv ezeket a dollár milliókat a Wall Street urai bocsátották rendelkezésükre. Green és társai különös hévvel gyűrkőztek neki a Washingtonból kapott feladatuk teljesítésének: a Szakszervezeti Világszövetség megsemmisítésének. Ez alkalommal a másik amerikai szakszervezet. a CIO áruló vezetőjével Carey-vel. és az angol szakszervezet. n TUC jobboldali diktátorával. Deakinuel szövetségben tevékenykedtek, mivel Deakin és Carey helyet foglaltak a Világ agóvetaég sesetó szemeiben J Green és az AFL többi vezetői már légáta jövedelmező üzletté változtatták szakszervezeti „szolgálatukat". Bőségesen gazdagodnak a munkásokból kipréselt járulékokból és a vállalkozók vesztegetési pénzeiből. A_ vállalkozók minden kapitalista országban a szakszervezeti vezetők megvásárlásának a politikáját folytatják. „Ez azonban sehol sem öltött olyan méreteket, mint az Egyesült Államokban — írja Wililiam Foster elvtárs még 1927-ben kiadott. Szakszervezeti gangszterek című könyvében. — Sehol nincs a munkásmozgalomnak ilyen velejéig romlott vezetősége, gehol sem forrt össze ilyen szorosan a kapitalizmussal. Az Amerikai Egyesült Államokat joggal nevezhetjük a szakszervezeti üzletemberek országának, ahol a szakszervezetek szemérmetlenül elárulják a munkásosztály érdekeit." De a mozgalom az USA-ban is fejlődik, a sárga szakszervezeti sztrájktörő vezérek igyekezete ellenére is. Erről tanúskodnak az Egyesült Államok nagy sztrájkharcai, melyek, — mint a mostani bányászsztrájk is — a vezetők hozzájárulása, sőt akarata ellenére törnek ki. A haladó szakszervezetek erősödnek. A legutóbbi bányászsztrájk nagy tanulsága az, hogy lehet győzelmet aratni a kapitalisták felett, ha a munkások nem hallgatnak a. kapitalizmus zsoldjában álló szakszervezeti vezetőkre. A Greenek és társaik minden erőfeszítése, mellyel a dolgozók egyre erősödő nemzetközi békefrontját igyekszenek áttörni, elkerülhetetlenül kudarc, ba fullad. Az árulók pedig nem kerülhetik el a munkásosztály súlyos, de megérdemelt ítéletét. Jugoszlávia gazdasági helyzete egyre vigasztalanabb A londoni Tribüné írja: Jugoszlávia gazdasági helyzete vigasztalanabb, mint valaha. Az ország megsemmisítő gazdasági nehézségekkel birkózik. Mezőgazdasági termelése a gépek, szerszámok és műtrágya hiánya miatt mélypontra jutott. A parasztok megtagadják a terméshányad beszolgáltatását, sőt műveletlenül hagyják földjeiket. A szerszámgépek hiánya tovább csökkenti az ipari termelést. Az ország legfontosabb gazdasági erőforrása, a vörösrézbányák termelése kisebb, mint a háború előtt volt. Ugyanez áll az épületfára és a többi vezető exportcikkre. Megérkezett Budapestre a Szovjetunió vegyipari szakszervezetének küldöttsége Fenteiken megérkezett Budapestre a vegyipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének alakuló konferenciájára a Szovjetunió vegyipari szakszervezetének küldöttsége Kavaljov, a szovjet vegyipariszakszervezef központi bizottságának elnöke Jenaliev és Taratinyin. t A szjovjet küldöttek fogadására a budaörsi repülőtéren megjelent Hosev, a szovjet nagykövetség első fithára. Eugenio Guidi. aiz olasz vegyipari szakszervezet főtitkára, Darvas József, a Magyar Vegyipari Szakszervezet főtitkára. Forgács Pál, a SzOT külügyi osz'ályának vezetője. A szovjet küldöttség tagjait a magyar vegyipari dolgozók nevében Darvas József főtitkár, az előkészítő bizottság nevében Eugenio Guidi üdvözölte. Az üdvözlő beszédekre a szovjet küldöttség vezetője. Kavaljov válaszolt. — A szovjet vegyipari dolgozók nevében üdvözlöm a magyar dolgozókat és sok sikert kívánok további munkájukhoz — momddotta. — reméljük, hojy magyarországi tartózkodásunk hozzájárul majd a magyar és a szovjet dolgozók barátságának megerősítéséhez és elmélyítéséhez. Korea, ez a Sárga-tengerbe nyúló félsziget már a mult század végétől ütköző állam volt a cári Oroszország, Kína és Japán között. Az 1894—95-ös japán—kínai és a© 1904—05-ös japán—orosz háború után teljesen japán befolyás alá került, s 1910-ben hivatalosan is Japángyarmat lett. A korreai nép har. mincöt esztendőn át hősiesen harcolt a Japán imperialisták elnyomó törekvései ellen. A második világháborúban bekövetkezett japán vereség után az ország északi részét szovjet, déli részét pedig amerikai csapatok szállták meg. A Szovjetúnió felszabadító hadserege segítségével ÉszakKorea megkezdte az ország újjáépítését s megindult a demokratikus fejlődés útján. A szovjet csapatokat még 1948 végén kivonták az országból. Az orA LENGYEL MUNKASZÖVETKEZETEK FELHASZNÁLJÁK A HULLADÉKOT. A varsói Munfcaszövetkezetl Szövetség kisipari üzemei nagy gondot fordítanak arra, hogy az eddig kárhaveszett. de egyébként érteket jelentő anyagokat felhasználják. A konfekcióIpari dolgozók a Szövetmaradékokból, bőrhulladékokból és faanyagokból ízléses gyermekruhát, babaruhát és játékszereket készítenek, A mult hónapban két tonna különböző hulladékot és 170 ezer méter szövet maradékot hasznosítottak. » EGÉSZSÉGÜGYI LABORATÓRIUM HÁLÖZAT KITERJESZTÉSE. Romániában a magánlaboratóriumok államosítása folytán aiz egészségügyi kutatóintézetek száma 31-ről 66-ra emelkedett. Minden megyében vau legalább egy egészségügy"; laboratórium. A nagyobb városokban és munkásköz? pontokban általában két laboratórium működik. A hatalmas munka arányait mutatja, hogy az el" muít év harmadik negyedében 681.124 vtesgiálatot végeztek. * 120 UJ SZOLGALTATASI ÁGAZATOT VEZETETT BE A CSEHSZLOVÁK POSTA. A nemzeti vállalattá alakult csehszlovák posta megváltoztatta hagyományos postajellegét. A közhivatalok, a társadalmi és gazdasági intézmények, valamint a háztartások felé szág népi demokratikus köztársa, sággá alakult át, s Kim-Ir-Szeni alv árs és a Koreai Munkáspárti vezetésével építi a szocializmust. Az ország fővárosában, Fönjang. ban és a többi városokban új üzemek épülnek, a felosztott földeken boldog, szabad parasz® tok dolgoznak. Dél Koreából az amerikai imperialisták nem voltak hajlandók kivonulni. Ennek az országnak ugyanis fontos szerepet szántak szovjet- és klnat-elknea bekerítő politikájukban. De 3 délkoreai nép, moly saját bőrén tapasztalta saját burzsoáziája és az amerikai imperialisták ket tős el* nyomását, felszabadító harcba kezdett a megszállók ellen Hasztalan a Li-Szin-Man féle bábkormáry minden terrorja, a délkoreai nép el van szánva, hogy egyesül az ország északj részén «<ő testvérei vei s szabad, független életet él. A szöuli bábkormány napjai meg vannak számlálva. új közvetítő viszonyt épített kí. Mostanáig 120 új szolgáltatási ágazatot állított be hálózatába. A postahivatal végez minden pénz® beszedést, adóbefizetési munkát, lakbér, tagságidíj és még sok más díjbeszedést. Megváltozott a posta falusi munkája is. A kézbesítők az állami gépállomások, földművesszövetkezetek s ez állami gazdasá® gók dolgozói között állandó és gyors összeköttetést tartanak fenn. Ugyancsak a pos ások gondoskodnak a jövőben a közüzemi díjak beszedéséről és ezzel ujabb munkaerő megtakarítást érnek él. __ * 500 HEKTÁR FELSZÁNTÁSA: A TERVEN FELÜL. Albániában a vloral mezőgazdasági gépállo® más 4 brigádja megkezdte a ta* vaszl szántásokat Vállalták, hogy a tervben előirányzott területen felül még 500 hektár földet szántanak fel. A gépállomás a tavaszi szántások szerződéseinek megkötését jóval a határidő előtt befe® jezte. • A MUNKAVERSENY GYÖZ* TESE. A bolgár vasúti műhelyek között megindult munkaversenyhen a burga'szi vasúti műhely érié el az első helyezést. A burgaszí vasú fi műhely gépműhelye 203, a szerelőosztály 157. a kohászai 118 százalékra teljesíjette tervét. Az üzemben az elmúlt évben 12 millió 350 ezer leva összegben értek el megtakarítást. 99 e h c m a ji u h: Jl b (H 3 RHKJia CTHXOB O BÍURPHH) MM CHXH M WNRIMRE y xpjrwS3hstv, senrpM » caMHX r-työmi aocrajm Cjobb, ito sbyuuni un néori»Awo ncefi: — bében Coeer ynót *) - CTUKH! MM Bflleé* — Tpy*ennKn seiui, no npaoy cboSoau, BJiajteTb en crajm. OT hx ÍIpHBCTCTBHfl SXO BABJIN TpOMOM OTKJIMKHyJlOCb: — Sxben-CTajnmt •> «3jn>«H Cobm COBBTCKKft COlOSt yiwót® — Aa 3«paacrBjrer B Menete Öhjth mm b floöpirf nac, Pa6o<mx nosApaBHjiH c HOBOceabeM. —. MockboI — CTMRUÍ— Bcrpcnm ne. — 9jnen Craéml— acyntéo — Bében! focrné it y feeitrpa. Otsumm, npocr, Xo38HH b Haqajie rmpa nepbhfl noflHHJi 3a CTiumna toct — Boxab Bcex kapoaob ampa. NERE4M na N.ioutaAn... Bhaht on,— Rjia poAHnu cBerjjue ahh natTaan, Obabt na boctok oh, sa netfocKéon II yaartSaerca — BABCH Ctíjihh! Ha ItejJepTe hobux cTpoex ysop, CaaoB fiyAancuiTCKRX h napxoB sejiexb, Bojihm Áynaa, aepmnHii rop fiejiH Ctíuihhy: — 3ju>ch! H ne6a MHpnoro CHHeBa, M hoboS BeHrpnu hchuc flaan HecyT ÖJiaroAapHwe STH CAOBS Kax 3H3MA noöeAHoe — — BÉBEA Ctűahh! reoptHft JIEOHHH3E. nepeeeji c rpyaMHCKoro rpnropuft COJlOBbEB. Georgij Leonidze: ELJEN SZTÁLIN! A Sz* ál in-díjas grúz költő verse a Trud 1949 december 29-i számában jelent meg. Nekünk magyaroknak különösen kedvessé teszi ezt a verset áz, hogy a Sztálin-díjas költő a vers címét és a refrént: „Éljen Sztálin", magyarul írta. Magyarok között voltunk népgyűlésen, a szív mélyéből feltörő szavak csattogva szálltak fönn az ég alatt: Éljen a Szovjetuniói Sztálin! Vendégül hívott, megosztva ebédjét, egy hű barát, egy egyszerű magyar, s poharával, első szavaival Sztálint köszöntötte, népek vezérét! Jártunk a földeken, szabad parasztok vártak reánk. Szíves üdvözletükre az egész táj visszhangzott dübörögve Éljen Sztálin! Aztán Csepel, hová épp jókor értünk, a munkások új lakótelepet avattak. Milyen öröm, szeretet küldte felénk: Éljen Sztálin! A Szovjet! Uj Magyarország egeinek kékje, a láthatár tág, fénylő messzesége úgy lobogtatja, mint győzelmi zászlót a hála szavait: Éljen Sztálin, Petőfi szobra ... keletre tekintve ott áll a téren... Már fényes napokra ébred hazája — mintha mosolyogna, mintha ajkán ragyogna: Éljen Sztálin! S a házak, bokrok rajza a Gellérten, r zöldelő ágak kertekben, téren mind, mind ezt kiálltják: Éljen Sztálin! Zeü Zoltán fpástítisa. Leonidze befejezte Magyarországról szóló versciklusát A „Lityeratarnaja Gazjeta" bé® számol arról, hogy milyen új műveken dolgoznak a szovjet írók® Oszipov új színdarabon dolgozik, amelynek „Tizenkettes lakás" lesz a címe és a szovjet társadalom új erkölcsi felfogását mutatja be. Makszimov „A béke harcosai" cí* mű új verseskötetén dolgozik éa befejezte a szibériai bolsevikoknak Kolcsák és aiz intervenciósok elleni harcról írt „Mindörökre" cimü színművét. Nyikulin „Európa fel* szabadítása" címmel a napoleonl háború koráról írt regényt. G«fo® vics koreai költők verseit fordítja orosz nyelvre. Leonidze, a Magyarországon járt gruz író befe® jezte Magyarországról szóló versciklusát és most a Sztálin trilógia második kötetén dnliaoallt.