Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-12 / 61. szám

't95ű m&rdtks 12. 3 A PÁRT MEGERŐSÍTÉSÉÉRT a párttagságunk, de az egodolgozó magyar nép kiilö Hősen a felszabadulás óta világosan látja: harcunk eredménye attól függ, hogy a munkásosz tály, az egész dolgozó nép élcsapata, a Párt, a Magyar Dolgozók Pártja milyen erős, mennyire tudja a szocializmus építésére, iterveinlk megvalósítására, a külső és belső ellenség elleni harcra a dolgozó tömeget mozgósítani, mennyire tudja a széles pártonkívüli tömeget magával ragadni. Éppen ezért, mert a dolgozó nép látja, hogy a Párt az ő akaratának és törekvésének kifejezője, megvalósítója, támogatja a Pártot, követi a Párt és Rákosi elvtárs útmutatását. Pártunk eddig is megfelelt a munkásosztály, a dolgozó nép bizalmának, melyet bizonyítanak az évek során hosszú harcokban kivívott eredményeink politikai, gazdasági és kulturális fronton. Éppen ezért, mert a továbbiakban is eredményeinknek, kitűzött célunknak, az ötéves tervnek, békénk megvédésének döntő biztosítéka a Párt, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a Pártunkat erősítsük, a Párt és a tömegek kapcsolatát erősítsük és me ^szilárdítsuk, f^ákosi elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy Pártunk a feladatokkal együtt no és erősödik, hogv Pártunk hibái ellenére erős éa egészséges PártÉppen azért, mert egészséges és erős a Pártunk, fel kell tárnunk hibáit és az önbírálat segítségével, a dolgozó tömegek támogatásával ki kell javítani azokatRákosi elvtárs beszéde és a Központi Vezetőség határozata után pártszerveirik azonnal hozzáfogtak a Központi Vezetőségnek a Párt megerősítésére hozott határozat végrehajtásához. Pártszervezeteink az elmúlt hét folyamán mindenütt, taggyűléseken tárgyalták meg a határozatot és Rákosi elvtárs beszédét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ha megnézzük az első lépés eredményeit, mely a Párt megerősítése érdekében történt a Központi Vezetőség határozata óta azt látjuk, hogy a megtartott taggyűlések vitathatatlan bizonyítékai annak, amit Rákosi elv. társ mondott, Pártunk erős és egészséges Párt. A Központi Vezetőség határozatának megtárgyalása olyan aktivitás és odaadás megnyilvánulása volt a Párt ügye iránt tagságunknak, amely azt mutatja, hogy Pártunk erejét a hibák kijavításával meg tudjuk sokszorozni. E mellett azonban az is megmutatkozott, hogy a Pártunk meglévő hibáinak kijavításához nagyon alapos, szívós, nevelő és szervező munka kell, hogy a Párt megerősítésének munkája nem akció, hanem szívós harc az elméleti, politikai színvonal emeléséért, a Párt. tényleges szerepének és jelentőségének megértéséért, a Párt léte által biztosított lehetőségeknek a termelés fokozására, az építés meggyorsitására való fokozottabb felhasz. né Hsáért. fa z első taggyűlések, melyek az ei.ső lépések voltak, á Központi Veze'őség határozaté, rak végrehajtásában, megmutatták a fejlődés jeleit és a meglévő, kijavítani való hibáinkat is. A taggyűtoseken általában a párttagság 85 százaléka vett részt, de több helyen, mint pl. a Dohánygyár, Orion-bőrgyár. Közváeóhíd. a tagság majd száz százalékig jelen volt Ez a kép mutatja párttagságunk érdeklődését a Párt döntő kérdései iránt. Voltak azonban szervezetek, melyek tagságának csak 40—50 százaléka vett részt a taggyűlésen, pl. Textilkcmbinát, I>mazgvár. Erdőigazgatóság. Petőfitelep n.. a rossz előkészítő szervező munka miatt. A taggyűléseinken általában 15—25 hozzászóló volt, akik nagyobbrészt — a beszámoló felett indított vitában — a Libák kijaíiására irányuló javaslatokat, megállapításokat tettek. fa taggyűlések eredményét ál. talában a kellő előkészítés s a titkári beszámolók határozták :neg. Azokon a helyeken, ahol a titkár elvtársak jó beszámolót tartottak, ahol a Központi Vezetőség határozatát feldolgozták a saját alapszervezeteik eddig végzett munkájára, ahol a Központi Vezetőség határozatának iránytmutatása alapján a pártszervezet hibáit is feltárták, ahol a vezetőség nemcsak kritikát alkalmazott, hanem az önkritika alkalmazásában példát is mutatott, ott tömegeivel jöttek a felszólalások, melyek nemcsak a pármunka megjavítására, hanem a termelés fokozását akadályozó hibák kiküszöbölésére is tettek értékes, javaslatokat. i Azoknak a pártszervezeteknek a taggyűlései voltak jók, ame-' lyeknek a vezetősége alaposan előkészült a napirendi pontok ki. dolgozására, előre letárgyalta a titkár beszámolóját, a párttoizall miaíkon keresztül előre ismertették a napirendi pontot a párttagsággal. Az eddigi taggyűlések megmutatták pártszervezeteink vezetőségének, hogy* milyen jelentősége van a taggyűléseiknek a pártszervezetek munkájában. Tapasz. taHhatfták, hogy a pártombelüli demokrácia fejlesztése milyen hatalmas erőforrás ahhoz, hogy a párttagságot mozgósítva az irányítás részesévé téve, a munkát magasabb színvonalra emeljük. 1" aggyűléseink minden vonatkozásban jobbak voltak az ezidei taggyűléseknél. Azonban mutatkoztak hibák, melyeket szükséges feltárnunk. Voltak taggyűléseink, melyek kellő előkészítés nélkül zajlottak le, ahol a Központi Vezetőség határozatát formálisan ismertették, de nem vizsgálták a határozat tükrében a pártszervezet munkáját. A Szegedi Kemdergyár egyik pártszervezetében a Központi Vezetőség határozatának ismertetése után külön napirendi pontban 10 perc alatt beszámolt a titkár elvtára a pártszervezet munkájáról, megemlítve a hibákat is, de nem állapította meg azt, hogy mennyiben felelős a vezetőség, a: egyes vezetőségi tagok és az egyes párttagok, az elkövetett hibákért Hasonló volt a tagság hozzászólása is. Bírálatot nemigen mondtak, ami elhangzott az is általános volt. Volt olyan pártszervezet, mint pl. a Belváros I., amelynek titkára olyan beszámolót tartott, mintha a pártszervezet munkájában eddig semmi jó nem lett volna. A titkári beszámolók egy. részének hibája az volt, hogy egyoldalúan a hiányosságokat tárgyalta, nem mutatta meg az elért eredményeket, melyek példái lehetnek a munka további meggyorsításának. fa taggyűlés több helyen 4— 5 óra hosszáig tartott azért, mert túl sok napirendi pontot állítottak be, s a gyűlést vezető elnök elvtárs nem tartotta kezében a gyűlés levezetését. Szintéin a Szegedi Kenderben történt, hogv egy-egv napirendi pont után, mikor a hozzászólások már lezárultak a titkár elvtárs a választ megadta, a határozatot elfogadták, újabb napirendi pont felett indítottak vitát, egyes felszólalók újra és újra visszatértek az előbbi tárgyra é3 így a kérdések összefolytak, az idő elhúzódott. Kevés bírálat hangzott el a vezetőség részéről a felsőbb pártszervek felé, holott miligsz.'-ás a Pártbizottságot is terhelte egye<_ helyeken a gyengén sikerült taggyűlés miatt. Ha a Pártbizottság szervezés osztálya előre kiküldi a taggyű lési ellenőreit, hogy az előkészí tést is megnézzék, necsak a taggyűlés lefolyását, akkor sóik helyen a hibát ki tudták volna kü szöbölni. Mutatja a taggyűlések lefolyása azt, hogy még mun kánkban bőven van javítani való hogy a pártszervezeteinkben és a munkánkban meglévő hibáikat r Központi Vezetőség határozatának végrehajtásával hogyan kell kijavítani. p ártszervezetemknek az eddigi taggyűlések lefolyásából le kell vonni a kellő tanulságot azt, hogy a taggyűlés a pártszervezetek legfontosabb megnyilvánulása, az előkészítésber az egész vezetőségnek részt kel: venni, a vezetőségi ülésen a napirend anyagát el őr. meg kell tár. gyalni, a hJbák kijavítására vonatkozó javaslatokat előre el kell készítem, az előkészítésbe az egész párt+agságot, de elsősorban a bizalmiakat be kel] vonni. A titkári beszámolónak tartalmaznia kell nemcsak az elvégzett munka kiértékelését, hanem a kovetíce ző feladatok meghatározását is. Bátorítani kell az alulról jövő bírálatot, elő kell segíteni személyes példamutatással is, mert csak így lehet, a párttagságot az irányítás és végrehajtás teljes értékű tényezőjévé tenni. A kritika alkalmazásánál ki keli küszöbölni minden egyolda luságot. Vigyázni kell arra, hogy amellett, hogy az építő bírálatnak a legszélesebb teret nyuj tunk, az ellenség ne tudja a kri tikát felhasználni a pártszervezet gyöngítésére. M ekünk olyan bírálat kell, ami az eredményeket és a hibákat —* valamint azok okait — nyíltan és leplezetlenül feltárja, megmutatja az eredmények továbbfejlesztésének és a hibák kiküszöbölésének módját. Pártszervezeteink, ez első tag gyűléseket kiértékelve, fogjanak hozzá a még meglevő hibák további javításához. A Központi Vezetőség határozatának végre hajtása tovább kell, hogy erősítse Pártunkat, erősítse a Párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatot. Ha a Párt erősödik, a dolgozók látják, hogy jövőjük, az ötéves terv végrehajtása biztosítva van, még szorosabban zár. kóznak fel a Párt mögé, még jobban követik Pártunk és Rá. kosi elvtárs iránytmutató »za vát A Román Népköztársaság kinai követe átadta megbízólevelét Választási rendszer és demokratikus szabadságjogok Március 12-én tartják meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának választását, amely a világ legdemokratikusabb alkotmánya — a Sztálini Alkotmány — alapján történik. A szovjet nép a szovjet demokrácia páratlan életerejének és fölényének tudatában készül a választás napjára. A szovjet demokrácia minden polgár számára olyan jogokat és szabadságot biztosít, amely mellett valóban az új társadalmi rendszer alkotójává válik. Olyan társadaloménak, ahol törvény a széles dolgozó tömegek anyagi és kulturális színvonalának szünet nélküli emelkedése, ahol a hatalom teljes egészében a város és a falu dolgozóinak kezében van. A szovjet demokrácia lehetővé tesvá a népi tömegek széleskörű és tényleges részvételét az államhatalmi szervek, vagyis a dolgozókat képviselő tanácsok megválasztásában és gyakorlati munkájában — a községtanácstól kezdve egészen a Legfelsőbb Tanácsig. Mit látunk ezzel szemben a kapitalizmus világában?, Tegyünk röviden összehasonlítást: A szovjet demokácia, a Szovjetunió választási törvénye a legdemokrtikusabb rendet biztosítja a választásban és választhatóságban való részvétel terén. Mindenki, aki 18. életévét betöltötte, függetlenül faji és nemzeti hovatartozásától, nemétől, társadalmi helyzetétől, résztvehet a Legfelsőbb Tanács képvise. tőinek választásában. Képviselővé választható minden olyan szovjet polgár, aki betöltötte 23. életévét. A Szovjetunió valamennyi lakosa számára minden feltételt biztosítanak a választá sokban váló részvételre. „Nem arról van szó — mondotta Sztálin — hogy a mi választásaink általánosak, egyenlők, titkosak és közvetlenek lesznek, jóllehet ennek magának is nagy jelentősége van• Arról van szó, hogy az általános választásolcat nálwnit úgy hajtják végre, mint a legszabadabb és legdemokratikusabb választásokat a világ bármely más országaínak választásaihoz viszonyitva". (Beszéd a választók gyűlésén 1937. XII. 11-én.) A kapitalista országokban a választók tízmillióit fosztják meg a választásokban • való részvételtől. A burzsoá alkotmányok különböző korlátozható cenzusokat állítanak fel: szociális, vagyoni. faji, nemzeti, életkorbeli. művelődési, illetőségi és más kikötésektől teszik függővé a választójogot. Az Egyesült Államokban az ..illetőségi" korlátozás következtében épp a munkások — akik elhelyezkedésük érdekében több ízben kénytelenek változtatni lakóhelyüket — nem vehetnek részt a választásokon. Az USA 21 államában ér vényben van az a rendelkezés, hogy az írni-olvasni nem tudók nem szavazhatnak. (Mint ismeretes, Amerikában az analfabéták száma meghaladja a 20 milliót). Az Egyesült Államokban több mint 50 korlátozó rendelkezés rekeszti fel a választásokból a lakosságot. Kanadában a szenátusi választásokon csak az vehet részt akinek 4 ezer dollárnál magasabb vagyona van. A Délafrikai Unióban csak az lehet szenátor, akinek ingatlan vagyona 500 fontsterlingnél többel ér. Svájcban, Mexikóban. Argentínában és számos más államban a nők nem kapnak választójogot. „A kapitalista országokban, ahol ellentétes osztályok vannak, a demokrácia végeredményben demokrácia az erősek számára, demokrácia a vagyonos kisebbség számára"« (Sztálin: A Leninizmus kérdései). Theodor Rudenko, a Román Népköztársaság kínai követe és meghatalmazott minisztere átadta megbízólevelét Mao-Ce-Tungnak, a Központi Népi Kormány elnökének. Megbízólevelének átnyujtásakor Rudenko rövid beszédet mondott, melyre Mao-Ce-Tung válaszolt. Szavaiban a többi között hangsúlyozta, hogy a kínai nép mindig mély érdeklődéssel követte a román nép harcát a belső és külső ellenség ellen és a nagy eredményeket, amelyeket elért. Ma a kínai nép és a román nép közős célért harcol; a világbékéért. Hiszek abban, hogy a Ktna és Románia közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés országaink és népeink fává! szolgálja és erősíti a világ demokratikus erőit. A szovjet vlasztójogi törvény a legteljesebb mértékben biztosítja minden állampolgárnak azt a lehetőségét, hogy választójogát gyakorolja. A választásokat ezért a Szovjetunióban nem munkanapokra tűzik ki. A választasi kerületeket és helyiségeket, ahol a szavazás folyik, ugy jelölik ki, hogy a választóknak ne kelljen szavazatuk leadása céljából messzire menniök, vagy utazniok. A választásokon résztvevő szavazók száma a lehető legmagasabb. (191,6-bam 101,717.686 jogosult választó közül a szavazásban 101,1(50.986 választó veit részt, vagyis a választók 99.7 százaléka.) A Sztálini Alkotmány kimondja a közvetlen választást is. Ez annyit jelent, hogy minden szovjet választó lakjék bárhol, közvetlen maga vesz részt a választásban, nem meghatamazOftak útján. A képviselők választása a szovjet választási rendszer szerint titkos szavazással történik. A titkos választás megengedi minden választónak, hogy szabadon határozzon: melyik jelöltet óhajtja a Tanácsokba beválasztani. A Szovietúnióban minden egyes válaszfás nagy ünnep az egész nép számára, amely fényesen bizonyítja a szovjet társadalom zavartalan erkölcsi és politikai egységét, a Szovjetúnió népeinek testvéri barátságát és a szovjet demokrácia erejét. Azok a jogok, amelyekkel a szovjet nép rendelkezik, annak eredményei, hogy a Szovjetunióban győzedelmeskedett a szocializmus. A szovjet emberekben a szocialista demokrácia feltételei között kifejlődött és megerősödött öntudatosságuk, alkotó kezdeményezésük és tehetségük. Az a tény. hogy az egész szovjet nép a Szovjetúnió valamennyi nemzetisége, a szocialista népgazdaság és kultúra szüntelen, gyorsütemű emelkedésének ú'ján halad, ragyogóan igazolja, hogy a Bolsevik Párt nemcsak helyes politikát hirdet, hanem a gyakorlatbon is megvalósítja elveit, programját. Ezért mulatják meg a most következő választások alkalmával a szovjet emberek ismét a Bolsevik Párt, a szovjet kormány és vezérük, a legdemokratikusabb alkotmány megteremtője. Sztálin iránt érze határtalan szeretetüket. A magukat ,,demokratikusnalrt nevező tőkés államokban csak forma szerinti az általános választójog. Minden eszközt felhasználnak arra. hogy a dolgozók ne vehessenek részt politikai jogaik gyakorlásában. Az Egyesült Államokban többmillió négert zárnak ki a szavazásból. de kirekesztik a „társadalmi gondozásban" részesülő szegény embereket ls. Portugáliában a férjezett nők nem választhatnak és ugyanez áll valamennyi burzsoá országban a katonákra. Angliában a tőkéseknek két szavazata van; egyik a lakóhelyükön, másik ott, ahol vállalatok. bankjuk, földbirtokuk van. *A polgári negyedekben több, a munkáslakta kerületekben kevesebb választási körzet van. A cári Oroszországban elektorok útján választották a képviselőház tagjait. Ugyanígy választjók az Egyesült Államok. Finnország, s még néháDy más kapitalista állam elnökét. A burzsoá országok válasz'ásam léptennyomon megsértik a szavazás titkosaágát. A választó akaratának szabadságát kíméletlen erőszakkal, megvesztege'éss-el. fenyegetéssel és terrorral nyomják el az uralmon levő reakciós pártok, akik a választásokon minden áron saját jelöltjeiket akarják behozni. 1 L I MVM UIIIIIIIFIMIIM PGIUHJJI NM A MAGASABB TERMELÉKENYSÉGÉRT, ÖTÉVES TERVÜNK GYŐZELMÉÉRT!