Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

Rendelet az állami gazdaságok munkaszervezetének szabályozásáról Szombat. 1950. mirdut 11. Ö reves népgazdasági tervünk előírja a mezőgazdaság elmara­dottságának felsz.ómolását. Eb­ben a munkában komoly feladat hárul az állami gazdaságokra. Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában az állami gazdasá­gok legfontosabb feladata, hogy a szovjet agrártudomány tapasz­talatainak alkalmazásával olyan fejlett nagyüzemi gazdálkodást valósítsanak me°\ hogy a dolgo­zó parasztság előtt példaképül szolgál és kézzelfogható eredmé­nyekkel bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a parcella, gazdálkodással szemben. Állami gazdaságaink, jóllehet már eddigi, eredményeikkel is iga­zolták a szocialista nagyüzem fölényét a>z egyéni gazdaságok­kal szem bon, de a munka meg­szervezése terén még nagymér­tékbon el vannak maradva. Az állami gadlaságok jelentős ré­szében az állandó brigádok és munkacsapatok kialakítása, a munkának a szocialista munka­szervezés elvei szerint való meg­szervezése vagy egyáltalán nem történik mag, vagy helytelenül történt. Az állami gazdaságok feladataikat csak abban az eset­ben valósíthatják meg, ha a ma­gasaivbfokú bechnikai és agrár­tudományi módszerek bevezetését összekötik az üzemek szocialista munkaszervezésének módszerei­vel. E tekintetben is a Szovjet­unió élenjáró állami gazdaságai­nak (szovhozaának) követentíc példája áll előttünk. Ezért az ál. lami gazdaságokban a tavaszi munkák megkezdésével egyidejű, leg alkalmazni „fccll a szocialista munkaszervezés módszereit. E feladat sikeres megvalósítását Begíti elő, az ehhez szükséges alapot adja meg a földművelés­ügyi miniszter most megjelent rendelete. I A rendelet kimondja, hogy minden állami gazdaságban ál­landó jellegű munkaszervezeti egységeket, brigádokat kell ala­kítani. A brigádok a* állami gazda­ságban azt a szerepet töltik be, amit az ipari üzemben a műhe­lyek. A brigádok tehát az állami gazdaságban nem mozgalmi szer. vezetek, hanem a gazdasági mun. ka szervezeti egységei és azok megalakítása a gazdaságok fel­adata. Olyan munkaszervezeti egységek, melyek tagjai a ter­melési feladatokat szervezetten és tervszerűen hajtják végre. A rendelet szerint a brigádokat ál­landó jelleggel egy évnél hosz szabb időre, de legalább egy év re kell megszervezni úgy, hogy személyi összetételük lehetőleg változatlan maradjon. A brigádo­kat az agranómus és a gazdaság vezetője szervezi meg. Minden egyes brigád rendszeresen bri­gádértekezletet tart. amelyen a tagok megbeszélik az időközben végzett munka tanulságait, az el­végzendő munkát, előadják ja­vaslataikat, észrevételeiket, meg, beszélik az alkalmazott munka­módszereket és azok alkalmazá­sa, átadása tekintetében javasla­tot tesznek a brigádvezetőnek. A brigád a szükséges munkaeszkö­zöket működési idejére saját ke­zelésébe kapja és azért felelős. A brigádok létszáma üzemágan­ként változik, az egy-egy üzem­ág — különösen a növényterme­lés -— brigádjainak lécszáma idő. közönként is változik a soronlé­Vő mezőgazdasági munkáknak megfelelően. A brigádot úgy kell összeállítani. hogy lehetőleg egyenlő erők csoportosuljanak minden egyes brigádban. Ugyan­akkor gondoskodni kell arról is, hogy a brigádokban és vezetésük, hen a nőknek és fiataloknak megfelelő hely legyen biztosítva. A brigád élére rátermett és szak képzett vezetőt kell állítani. A brigádvezetőt a gazdaoágvezető a dolgozók közül jelöli ki, szakmai és politikai képességének, vala­mint korábbi munkájának alap­ján. Az ő feladata, hogy elkészítse ék aigronómussal a brigád munka­tervét, a munkatervet munkacsa­patokra, amennyiben lehetséges, egyéni dolgozókra bontsa fel, úgyhogy azt a brigád a leggaz­daságosabban tudja teljesíteni. Leltár szerint veszi át a brigád munkaeszközeit és felelős érte. A brigádvezető szervezi meg a mun k a csapa t oka t és jelöli ki azok vezetőit. Naponta átveszi a munkacsapatok által elvégzett munkát, irányítja és minőségileg, mennyiségileg ellenőrzi a mun­kák elvégzését. Minden egyes brigád munka­csapatokra oszlik. A munkacsa­pat csak mint a brigád része mű­ködik. A brigádok részére lehe­tőleg az egész vetésforgó tarta­mára, de legalább egy évre meg­határozott területet kell megmű­velésre kijelölni. Az így kijelölt területeken hajtják végre a nö­vénytermelő brigádok az állami gazd&ság növénytermelési mun­katervének a rájuik eső részét a gazdaságvezető irányításával. Az egyes brigádok munkáját úgy kell megszervezni, hogy a különböző körülmények között dolgozó brigádok munkáját ősz­Sze lehessen hasonlítani. Az egyes brigádok létszámát és an­nak változásait úgy kell előirá­nyozni, hogy a brigád a maga területén termelt növények mun­káját mindenkor el tudja végez­ni. Ugyanakkor a brigád tagjai állandóan foglalkoztatva legye­nek. Éppen ezért a növényterme lő brigádok létszáma aa év fo lyaanán a mezőgazdasági munká­latok igényeinek megfelelően változhat. A gazdaság területét a brigá­dok között a2 agranomusnak úgy kell feloszlatni, hogy a ve­tésforgó minden egyes szakaszá­ból lehetőleg minden egyes bri­gádra egyenlő rész jusson. Te rületileg széttagolt gazdaságok­ban a tényleges termelési viszo nyolcnak megfelelően úgy kell felosztani a területet a brigádok között, hogy egy-egy területibri­gádra nagyrészt összefüggő te­rület jusson. A brigád munka­tervében az egyes munkacsapa­tok között a brigádvezető és a munkacsapatvezető bevonásával kell felosztani a területet. Az egyes munkacspatok részére az így kijelölt területet egész éven át lehetőleg ugyanarra a mun kacsapatra kell bízmi. A munka­csapat részére kijelölt területet a munkacsapat tagjai között ál talában nem kell szétosztani, egyes növényeknél azonban (gyapot, ricinus) ajánlatos területnek a munkacsapat tagjai között való szétosztása. A ka­pásnövények megművelésénél a munkacsapatra eső feladatrészt a csapat dolgozói kőzött fel ke'] bontani. A gazdaság munkaterve sze­rint a soronkövetkező munkákat ndja M a brigádok részére. Ez év május hó l-ig el kell érni, hogy a munkák kiadása heten­kint történjék. Mind a brigád­vezető, mnd a munka csapatve­zető az elveszett munkát ponto­san köteles felmérni és feljegyez­ni. A végzett munkáról a mun­kacsapatvezető a brigádvezető­nek naponta, a brigádvezető az1 agronomusnk hetenként köteles számot adni. A növénytermelő brigád fogat­szükségletét az állattenyésztő brigád kocsis munkacsapata biz­tosítja. A fogatok igénybevételé­nél feltétlenül törekedni kell ar­ra. hogy ugyanannál a brigádnál lehetőleg állandóan ugyanaz a fogat dolgozzék, mert így a ko­csis személyes felelőssége éle sebben határolható el. A beosz­tott fogat helyes kihasználásáért a brigádvezető felelős és annak munkáját 6 igazolja. Ugyancsak a növénytermelő brigád tartozik a traktorok munkáját úgy elő­készíteni, hogy gépi munka célszerűen beosztható és jól el­végezhető legyen. Itt is a bri­gádvezető felelős a traktorok teljes kihasználásáért. Ugy a fogat, mint a traktorszükséletet a növényterme'ő brigád vezetője minden alkalommal idejekorán az agronomustól igényeli. A brigádoknak kölcsönösen segíteniök kell egymást, ha ezt a természeti adottságok vagy bizonyos idénymunkák szüksé­gessé teszik. Az ilyen összevo nás végrehajtásakor az agronó­mus az érdekelt brigádvezető meghallgatásával ad utasítást és az érintett brigádok kötelesek azt teljesíteni. A kölcsönös segí­tésnek azonban nemcsak a mun­ka végzésében, vagy esetleg munkaeszközök kölcsönadásában van helye, hanem ennek még határozottabban meg kell nyil­vánulnia az új munkamódsze­rek, tapasztalatok, ujitások köl­csönös kicserélése terén. A bri­gád az általa kipróbált és bevált új munkamódszereket köteles megismertetni az állami gazda­ságok többi munkaszervezeti egységével is. A brigádok, munkacsapatok és egyes dolgozók munkáját telje­sítményük alapján kell elszá­molni és fizetni. A brigádvezető és a imunkacsapatvezető jelen­téséből, az egyéni teljesítmé­nyeknek teljesen ki kell "tűnniük, kivéve azt az esetet, ha a mun­kacsapat, vagy annak egy ré­sze meghatározott munka elvég­zését kifejezetten csoportban, vállalja. A gazdaság dolgozói­nak mindenkor ismerniök kell á saját és munkatársaik munka­teljesítményeit. Különösen súlyt kell helyezni arra, hogy a leg­jobban dolgozó brigádok, mun­kacsapatok és dolgozók munka­teljesítményeit a gazdaság min­den dolgozója megismerje. A növénytermelési brigádhoz hasonlóan a kertészetben is bri­gádot kell szervezni. Abban az esetben, ha az állami gazdaság­ban a kertészet kisebb felüle­ten fekszik, akkor annak meg­művelését a szántóföldi brigád egyik munkacsapatára kell bíz­ni. A kertészeti brigádot lehető­leg két-három évre, míg a zöld­ségtermelő brigádot lehetőleg a vetésforgó egész idejére kell megalakítani. A gyümölcsösben dolgozó ker­tészeti brigád munkáját a külön­leges szakképzettséget igénylő munkák figyelembevételével kel! munkacsapatokra szétbontani, viszont a kertészet egyes idény­jellegű munkáit (metszés, per­metezés, stb.) ugy kell munka­csapatokra beállítani, hogy le­hetőleg mindig ugyanazok az emberek végezzék ezt a munkát, mivel ezeknek a munkáknak el­végzéséhez feltétlenül szükséges a szakértelem és a gyakorlat. Állattenyésztés SZÉLJEGYZETEK az USA kotk­AZ AMERIKAI EXPORT-IMPORT BANKNAK áresazusa elé terjesztett félévi jelentése Jugoszláviát az "t jzágok" közé sorolja. A jelentésből kitűnik hogy a tart nők programjának hírhedt negyedik pontiát ^^Ls^fháré^^az az amerikai magántökének biztosi ja a jövedelmező beruházásit az elmaradt országokban". Mi szerintünk Jugosriávia csak ^nylban el­m áradt ország, hogy mindeddig elmcradt a TUo-banda felszámolása. De már nem sokáig... , , A FRANCIA GYARMATOSÍTOK a szétvert Kuomintang-bmdáK vietnámi területre menekült katonáit vetik harcba a szabadságharco­sok ellen Csamg-Kaj-Selc bandái most együtt harcolnak az idegenlégió fegvháztöltélékeivel és a német SS-gyilkosokkal. A ktfünő társaság mögötf ott áll, mini a bábú mögött a bábjátékos, az amerikai monopól­tőkés reakció. Megint'együtt van a rablók, gyilkosok, hazaárulök es tőkések bandája a szabadságszerető nép ellen. A FRANCIA-OLASZ VÁMUNIÓ szerződéssel kapcsolatban érvé­nyes a nevető harmadikról szóló közmondás. A két állam nemzetgaz­dasága egyaránt csak veszíthet a dolgon, de annál többet nyernek rajta az USA monopóltőkései. Igaz. hogy Bldault és de Gasperri kor­mányt! egyaránt az 5 érdekeiket képviselik, A minisztertanács döntött az 1950. évi Kossuth-díjak odaítélése ügyében helyett©­A minisztertanács Dobi István el­nöklésével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Révai József elvtárs, népművelési miniszternek egyhónapi betegszabadságot engedé­lyezett. Szabadsága 'tartamára he­lyettesítésével Rákosi Mátyás elv­társat, a minisztertanács sét bfzta meg. A minisztertanács a népművelési miniszter előterjesztésére elfogadta a felölő bizottság javaslatát az 1950. évi „Kossuth-díj"-nak szét­osztására. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A népi tanácskozásokról szóló javaslatot tárgyalja a lengyel országgyűlés Cyrankiewicz lengyel minisz­terelnök március 7-én a lengy.cl országgyűlésben beszédet, mondott az egyöntetű államhatalom terü­leti szerveiről rendelkező tör­vénnyel kapcsolatban. — A most javasolt reform ér­telmében a nemzeti tanácsok ha­tásköre kiterjed. A nemzeti ta­nácsok a maguk területein irányí­tani fogják n gazdasági, szociá­lis és kulturális tevékenységeket. A nemzeti tanácsok feladata lesz őrködni a közrend megőrzése fe­ett. A nemzeti tanácsok szociális ellenőrzést fognak gyakorolni a hivatalok, vállalatok és intézetek tevékenysége felett. A nemzeti ta­nácsok feletti legfőbb ellenőrzést az államtanács fogja gyakorolni. — A nemzeti tanácsok azáltal, hogy az egyöntetű államhatalom terülefi szerveivé tesznek, az ed­diginél jobban képviselik a népi tömegek által gyakorolt hatalmat. Eltörlik a közigazgatás megosz­tottságát, amely ellentétben áíl a népi állam lényegével. — A törvényjavaslat ez egy­öntetű államhatalom területi szer­veiről nagyon fontos forradalmi lépés a Lengyelország további de­mokratizálása és forradalmi át­alakítása felé. Meg vagyunk győződve róla. hogy elengedhetet­lenül szükséges ez a reform és igen jelentős tényezője a szocia­lizmus építésének — mondotta. az egyes munkacsapatok munka­körének megfelelő nyilvántartáso­kat. Igy „ tejkönyvet, fedeztetés! naplót, stb. Részletesen intézke­dik a rendelet az egyes munka­csapatok létszámáról, valamint az állattenyésztő brigád felosztásáról ós megállapítja, hogy lehetőleg az állattenyésztő brigád n'égv-ha,t munkacsapatból álljon és egy­egy munkacsapat — létszám öt­tíz fő legyen. Az állattenyésztési munkacsapat létszáma • az előírt­nál kevesebb csak akkor lehet, ha egy-egy tenyésztési ág keve­sebb dolgozót foglalkoztat ós en­nek telepe a többi állattenyészté­si ág telepeitől messze esik. Ugyanakkor megállapítja n ren­delet. hogy a munkacsapat egy­egy tagja a lehetőség szerint egész idő alatt ugyanazokat az állató ,,, . ^^^^^^^^^^^^^ kat gondoz/a. Az állattenyésztő Az állattenyésztő brigádokat brigád munkatervét munkacsapa­hosszabb időre két-három év tar- | tokra és személyekre kell felbon­tamára kell megszervezni, hogy az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlődését biztosít­suk. Az állattenyésztő brigádok megszervezésének két főformá­ját, módozatait határozza meg a rendelet. Az egyik szerint az állattenyésztésben dolgozókat a gazdaságban tenyésztett állatfa­jonként kell brigádba szervezni. A brigád egyes munkacsapatai a munkát egymásiközött tenyésztési feladatoknak megfelelően osszak szét. Igy például a szarvasmar­ha-tenyésztő brigádnak tehenész, üszőnevelő, göbölyös, stb. mun­kacsapatai lehetnek. A másik mód az. hogy az állattenyésztés­ben foglalkoztatott dolgozókat munkahelyeik területi elosztása szerint kell brigádba szervezni. Az így szervezett brigád munka­csapatai a munkát egymásközött, állatfajonként osztják szét. A két mód közül lehetőleg az elsőt kell alkamazni. Az állatte­nyésztő brigád feladata a tenyész­tés irányítása, felügyel az álla­tok takarmányozására, az agronó­mus irányítása mellett megálla­pítja az egyes állatfajták istálló­rendjét, figyelemmel kíséri az állatok egészségi állapotát, fejlő­dését. szükség esetén állatorvost vesz Igénybe, öllenőrőizi az álla­tok megfelelő vízellátását, trágya kezdést, valamint az istálló kar­bantartását és ellenőrzi a meg­teeménkenyítéseket ée a® ekésüket tani. A rendelet meghatározza a továbbiakban az egv^s munkáké röket. melyet az állattenyésztő brigádon belül fel kell osztani. Külön brigádot kell lehetőleg szervezni szarvasmarhatenyésztós, sertéstenyésztés vonalán, viszont a juh- és lótenyésztőknek, valamint a fogatos munkát végző dolgozók­nak egy-egy munkacsapatba kell tömörülniük, ahol az állatlétszám ezt indokolttá teszi A gazdaság egész állatállományának takar­mánnyal való ellátására takar­mányelőkészítő munkacsapatot kell létesíteni, melynek feladata nemcsak a takarmány közvetlen elkészítése, hanem annak lekaszá­lása. betakarítása, kezelése és megfelelő adagolása is. Az egyes állatenyésztő brigá­dok meghatározott feladatokat teljesítenek és éppen ezért szük­séges, hogy az ott dolgozók men­nél hosszabb ideig maradjanak ugyanabban a munkakörben, hogy egyrészt elsajátítsák az ál­lattenyésztési eljárásokat és így azt tovább tudják fejleszteni, másrészt szakmai oktatással is elő tudják segíteni az állatok fo. kozottabb gondozását. Traktoros brigádok szervezése Minden állami gazdaságban, függetlenül a traktorok számá­tól, egy traktoros-brigádot kell szervezni. Külön súlyt helyezni arra, hogy a traktoros brigádnak állandó tagjai legyenek, szemé­lyi változtatást csak kivételes esetben lehet alkalmazni. A trak­toros-brigád egy-egy traktorát egy szántóföld/ (kertészeti) bri­gád mellé lehétőleg úgy kell be­osztani, hogy egy területen min­dig ugyanaz a traktor végezze el a gépi munkát. Ezzel egyrészt kidomborodik a személyi fele­lősség, másrészt a talajviszonyok ismeretében eredményesebb mun­kát lehet végezni. A traktoros­brigád és a traktorok munkater­vét a traktoros-briarád vezetője készíti el, ugyancsak ő gondos­kodik az üzemanyag ellátásról és ellenőrzi az üzemanyag fogyasztá­sát is. Átvizsgálja a traktorokat és ellenőrzi a traktorosok mun­káját, gépeik karbantartását. Az 5 feladata a traktorosok oktatá­sa, a traktorok és mezőgazdasá­gi gépek helyes kezelése. A traktoros-brigádnak nagy szerepe van a termelékenység fo­kozásában és ezért mindent el kell követni, hogy munkáját kel­lő időben és jól végezze el. hogy ezáltal a termelési terv teljesíté­sét előmozdítsa. E főfeladaton télül nagy súlyt kell helyezni arra, hogy csökkentse az üres já. ratokat és megtakarításokat ér­jen el az üzemanyagfogyasztás­ban. Ezért együtt kell működnie azzal a brigáddal, amelynek te­rületén dolgozik és munkáját jól, szervezetten, helyes munkamód­szerekkel kelj végeznie. Végül a rendelet előírja, hogy a brigádok és a munkacsapatok szervezését azonna] meg kell kez. őeni, hogy a tavaszi munkákat a gazdaságok dolgozói már az új munkaszervezetben végezzék eh Felhívja a miniszter az állami gazdaságok valamennyi fizikai és szellemi dogozóját, hogy e rendeletben foglaltakat a terme­'és jobb megszervezése érdekében tekintse elsőrendű feladatának ég segítse elő azok minél gyorsabb és helyesebb alkalmazását.

Next

/
Thumbnails
Contents