Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-07 / 56. szám

Kedd, 1950. március 7. fl Erre Pártunk segítségével most örömmel vállalkoznak a DEMA dolgozói" Mesj kell javítani a DEM A-ban a munkát! vállalom a felelősséget' ,,'A munkások számára olyan munkaviszonyokon kell teremteni, amelyek megadják a lehetőséget arra, hogy eredményesen dolgozzanak, emeljék a munkateljesítményt" — mondja Sztálin elvtárs. A jó munkaviszonyhoz hozzátar. tozik az is. hogy a dolgozók részére biztosítsuk a kielégítő mennyiségű és időben történő anyagellátást. Ez egyik fontos alapfeltétele annak, hogy emelkedjék üzemeink teljesítménye és ezen keresztül növekedjék a termelékenység, csökkenjen az önköltség. Ha tervszerűtlen az anyagellátás, azonnal hullámzás, kampány, szerűség üti fel fejét a termelésben, felborul a súlyos áldozatok árán megszervezett munkavermegszűnik a lehetőrég, rddi háromszor kapta vissza ujabb sztahanovisták kinevelesé- tprv(W W/^ént h re. nem céökken, hanem císenkezőieg, emelkedik az önköltség. Lehetetlenné válik jobbminőrégű áru előállításaMindez szemléltetően bizonyosodott be «z utóbbi hetek folyamán a szegedi DÉMA cipőgyár termelésében. A hibák és a bajols hosszú sora következett be, meggátolják a dolgozókat az első negyedévi részletterv teljesítésében, túlteljesítésében, a munkaverseny szélesítésében és a termelékenység fokozásában. Bürokraták — önteltek Először is súlyos hibák merültek fel az üzem első negyedévi illetve az 1950. évi részletterv elkészítése körül. Ennek a hibának egyik okozója a tervkészítésben megmutatkozott szervezetlenség volt. De ez a szervezetlenség komoly hibává fejlődött a budapesti Cipőinari Központban megnyilvánuló súlyos bürokrácia miatt. Az ipart központban ilyen volt a bürokrácia: a gyár vezetősége rvv tormeflési tervét, megtörtént, hogy a Cipőipari Központ vezetői meg sem nézték n tervet, egyszerűen dutasított;ik a gyár küldöttségét, mert azok nem tudtak vállalni az üzemre kivetett rosszul megállapított kötelezettségeket. Nincs sarok, nincs csatt! Xz özem vezetősége teheteXenüI nézte, hogy a bajok egyre szaporodnak. Nem fordultak kollő időíren a Párthoz, nem kérték ki a felsőbb szervek, az Iparügyi Minisztériumi, az Országos Tervlii vatal véleményét a terv elkészítésével kapcsolatban. Ebhez csak' az utóbbi napokban folyamodtak, e mikor már a Szegedi Pártbizottság foglalkozott a kérdéssel és segített megoldani a tervkészítés körüli problémákat. De a hibák egész tömege vár még kijavításra. Ezideig a tervszerű, rendszeres nyersanyagszol. gáttatás terén is kevés javulás történt az üzemben. Qsak félkész cipőket tudnak gyártani.4 mert ' a budapesti Fakelléktcrmelő Nemzeti Vállalat nem szállít kellő mennyiségű fasarkot, különböző okokra hivatkozva. A súlyos lemaradásokkal és a rendelések; nem teljesítésével az NV eddig már több, mint 16 ezer forint kárt okozott a dolgozók államán mk. Hasonló anarchia mutatkozik P. Bőrnagykereskedelmi Nemzeti Vállalat munkája körül is. Az üzemnek főbb, mint három héten keresztül nem szállította le a felsőrészhez szükséges csatokat. A feüsőrészkészitők emiatt szintén félig tudták elvégezni műnké juka'. Csaiéíek az ellenség számára Az ilyen hibából aztán a szűk keivsztmetszetek tömege keletkezett. Kapun belüli munkanélküliség alakult ki a gyárban annak ellenére, hogy az üzem négyezer pár cipő bedolgozásával már belek óta késik. A cvikkoló osztályon például naponta csak átlag 6—7 órát dolgoznak a munkások, de íJSgy számmal vannak olyanok is. akik naponta csak 4—5 órát számolnak el normában. Az ilyen üzem, ahol a hibák egész sorozata merül fel, valósággal csalétek e,z ellenség számára. Ujabb, nagyobb károk elkövetésere csábítja PZ. ellenséget. Az ellenség kísérlete, amint a DÉMA példája is mutatja, gyakran sikerről jár. Ha a hibákat gyökereiben vizsgáljuk, megállapíthatjuk — nem kétséges az, hogy itt az ef'enség keze jár közbe. A Külforgalmi zavaros intézkedései X Külforgalmi Nemzeti Vállalat rövid idő alatt háromszor változtatta meg rendelését. Első esetben közel 2000 pár félkész cipőt gyártottak le, anélkül, hogy ennek a mintáknak a gyártását az exportáru átvevő és vizsgáló bizottság jóváhagyta volna. Később derült ki, hogy ezek a cipők nem megfelelők, más cipőmodellek gyártására kell áttérnL Az eddig használt bőrfajtát is meg kell változtatni. Itt már komoly zűrzavar támadt a termelésben. — A Külforgalmi NV most még elrendelte azt is, hogy a megfelelő új mintákra készült cipő talpazegélyét sárga és fekete „pertliszallaggal" lássák el. Az üzem vezetősége 3168 méter szallagot vasárolt, mintegy 1000 pár cipőt gyártottak le, melyekre felrakták a szallagot. A drága nyersanyagból készült cipők ezáltal ízléstelen formát kaptak. A Külforgalmi NV azután ezeknek a cipőmodelleknek a gyártását is leállíttatta, visszaváltoztatta a borfajtát is s újabb szallagnélküli cipők gyártását rendelte el. Az ilyen felelőtlen rendelések a legkülönbözőbb zavarokat okozták az üzem termelésében. Mindegyik cipőfajtánál új segédanyagokat kellett beszerezni, megrendelni, s míg azok megérkeztek, a dolgozók jelentős része munka nélkül voltAlaposan növekedett az üzem önköltsége. de ez — megállapíthatjuk — a felelősség helyett éppen felelőtlenség. Meggyőzés helyett — kapulezárás Az ilyen és hasonló hibákból indul ki az is, hogy meglehtösen sekélyes, alaceonyazínvonalú volt eddig az üzemi népnevelő munkája is. A népnevelő értekezletet megtartották ugyan, de a népnevelők nem vitték ki az újabb politikai, szakmai szempontokat az üzem dolgozói közé. Nagy számm-l voltak olyan mun. kások a gyárban, akik heteken keresztül úgy tudták, hogy nem is volt népnevelő értekezlet. — Jenei elvtárs még azt is elmondja, hogy a kiadott népnevelő füzeteket és a pársajtót is csak a népnevelők hetven százaléka olvasta eddig. Ennek részben Jenei elvtárs az oka, mert egyáltalán nem gyakorolt ellenőrzést a népnevelők munkája felett. Az ő népnevelő munkája is egészen se. kélyes, alacsonyszínvonalú volt. — Népnevelő értekezleteik előtt lezárta a kapulaat, ezzel akarta elérni azt, hogy minden népnevelő részt vegyen az értekezleten. De mostmár ő is belátta, hogy ez nem módszer, mert volt idő, amikor a népnevelők hivás nélkül is rendszeresen megjelentek az értekezleteken. Igen rossz minőségű árut gyártottak Ezekután nem is tudhatják, a népnevelők sem úgy értlékelni a nyersanyag szolgáltatás és az áruelszállítás körül felmerült súlyos hibák jelentőségét. Ezért nem tudtak kifejteni kellő felvilágosító munkát a minőség fokozása terén sem. Nem törődtek azzal, hogy az önköltség egyre agasztóbb módon emelkedik nem látták, hogy milyen súlyos ezrekkel károsodik meg a magyar dolgozók állama. De ennek tudható be az is, hogy igen rossz minőségű árut gyártottak az utóbbi hetekben. A fehér női cipők mire keresztül mentek a különböző munkafolyamatokon, teljesen elpiszkolódtak. Lecsorgatták őket különböző ragasztóanyagokkal és ezelaiek a cipőknek a kitisztítása is alaposan növelte pz önköltséget. Nagymenynyfeégű étert és benzint é3 munkaidőt kellett fordítani a tisztításra. A szocialista verseny A szovjet üzemek munkásainak, a szovjet dolgozóknak lendületes szocialista versenye állandóan nagyobb eredményeket hoz. A verseny segítségével felfedik a munka rejtett tartalékait, olcsób. bá, jobbá teszik a termelést és ezzel gazdagodik, erősödik a szov. jet nép. Képünk egv gyorsvágás, sal dolugozó szovjet esztergályost ábrázol. A versennyel a dolgozók gyorsítják a technika fejlődését is. Egyre jobb. nagyobb teljesítőképességű gépeket gyártanak. Ezen a képen egy hatalmas kotrógépet látunk munkában az egyik földfeletti szovjet szénbányában* A jó munka jólétet, boldog életet lioz a szovjet dolgozóknak, íme, ennek egyik bizonyítéka: , , egy korszerűen berendezett, szép 1 es gyogykezelesben reszesulnek. szanatórium, ahol az arra rászoruló dolgozók gondos ápolásban Négyszer változtatták meg a ládákat De a bajok sorozata még ezzel sem zárult le. A Külforgalmi NV-től felhívás érkezett, hogy a leszállításra került cipőket 120-as ládákba csomagolják. Majd azt visszavonta — de ekkor már a DEMA súlyos ezreket fektetett a ládák beszerzéséire. Ezután még a Külforgalmi NV kétszer változtatta meg' a ládákra vonatkozó tervét is. Ezek a hibák nemcsak szervezetlenségbői adódlak, de okozta ezt a kellő éberség és az alulról felfelé történő ellenőrzés hiánya is. „Én váüa'om a felelősséget' Ez az eset bizonyltja azt. hogy nem fogadták meg a DÉMA vezetői és dolgozói kellőképpen Pártunk és Rákosi elvtárs szavát, amikor az éberségre hívta fel a dolgozók figyelmét. A DÉ. MA do-lgczói elszakadtak a szovjet példától, osak beszéltek arról, hogy „követjük a szovjet munkások példáját", de a munkában még csal; a legkisebb mértékben sem hasznosították. Ez sem váratlan dolog, ha belepillantunk az üzemi pártszervezet munkájába. Jenei József elvtárs a szervezet titkára sem tagadja, „nincs meg üzemünkön belül a pártszervezet kellő politikai súlya, nem érvényesült a munkánkban a Párt irányító szerepe. Tcrténinek intézkedések a óvárban anélkül, hogy ehhez kikérnék a párttitkár vagy a pártszervezet véleményét. Különösen Bozóki Ferenc elvtárs ÜB titkár nem vette figyelembe munkájában a Párt szerepét. Több dolgozó munkáját jogtalanul alacsonyan bírálta el anélkül, hogv figyelembe vette volna a súlyos anyaghiányt, amely végett a dolgozók nem tudták teljesíteni normájukat. Jenei elvtárs ellenkező véleményére azt válaszolta: „én Megtanulták értékelni a Párlot A népnevelők most már felismerték mulasztásukat. Minőségi felvilágosító munkába kezdtek. Tanultak saját üzemük kárán, megtanulták értékelni a Pártot, megértették mit jelent, ha ellaposodik egy üzemen belül az osztályharc kérdése ha nem látják tisztán a dolgozók szerepüket az osztályharcban. Megtanulták azt, hogyan kelj védekeznünk az ellenség ellen, aki — mint ahogy a példák igazolják —, mindig ott támad, ahol leggyengébb az ellenállás. — Nemcsak a vezetőségnek kell őrködni a tervszerű anyagszolgáltatás és a szocialista munkafegyelem felett, hanem minden öntudatos, dolozónak vállvetve kell harcolni az újabb győzelmek kivívásáért. Helyre kell állítani a megtorpant mufekaversenyt a DÉMÁ-ban, újabb embereket kell adni maguk közül a DÉMA cipőgyár dolgozóinak, fiatal sztahánovista mozgalmunknak. Erre most Pártunk segítségével bizonyosan örömmel is vállalkoznak tvéma doteozói. A páríépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere H Ff MH OLVASD TERJESZD a li ziMiy a ZÖUSt£ luezűk Mim A Szakszervezeti Világszövetség párisi központjában megál lapodás jött létre a Szakszerve zeti Világszövetség és a Tudományos Dolgozók Világszövetsége között. A megegyezés előszava megállapítja, hogy mindkét szervezet célja a béke és szabad ság biztosítása, valamint a haladásént és dolgozók jobb éle!és munkakörülményeiért folytatott. harc. Az előszó a továbbiakban leszögezi, hogy a „tudósoknak a társadalommal szemben kötelességeikk vannak, szükséges, hogy bármely tudományos felfedezés, vagy technikai újítás csak az emberiség céljait szolgálja." A megegyezés biztosítja a Tu dományos Dolgozók Világszövetségének önállóságát és függetlenségét, bár a Világszövetség ezentúl, mint a Szakszervezeti Világszövetség Tudományos Bizottsága működik és szakvéleményt ad minden ügykörébe vágó kérdésben. A bizottság feladata a megállapodás szerint: 1. A béke biztosi'ása és a tudomány békés célra való felhasználásának biztosítása, 2. Az atomenergia felhasználósa a haladás és a gazdasá,gi fellendülés érdekében. 3. A leszerelés kérdéseinek gyakorlati kidolgozása. 4. A dolgozók védelme. 5. A tudományos felfedezéseknek alkalmazása a gyarmati és elmaradott országokban. G. A nevelés demokratikussá tétele, a tudományos ismeretek terjesztése. A megegyezés ünnepélyes aláírása alkalmából Louis Saillant kiemelte a megállapodás történelmi jelentőségét és kifejezte azt. a reményét, hogy a szakszervezetek és a tudományos dolgozók együttműködése az emberiség számára gyümölcsöző és hasznos lesz. Joliot-Curie professzor kiemelte, hogy a megegyezés következtében megnő a tudósok és tudományos dolgozók öntudata, szervezettsége, és a létrejött szövetség a munkásosztály szempontjából is nagyon hasznos. RADIO Március 8, szerda. KOSSUTH RÁDIO. 11.30: Gyermekzene. 11.50: Hanglemez. 12.15: A Ganz-vagonigyár fúvószenek.:ra játszik. 13: A Stúdió-zenekar játszik. 14.25: Ladányi Ilona énekel. 14.45: Az ifjúság hangja. 15.30: Ifjúsági énekkarok. 15.55: Műsorismertetés. 16: Rádióiskola. 16.40: Rádiószeminárium n. (alapfokú). 17.10: Népi táncok- 18 óra 5: Nemzetközi Nőnap, ünnepi műsor. 19: Gyümölcskosár. 19.15: Rádiószeminárium I. (alapfokú). 21: A rádiózer.eksr játszik. 22.20: A Magyar Rádió műsora a Szegedi Kenderfonó-gyár dolgozóinak. 23.40: Csárdások. PETŐFI RÁDIÖ. 8.10: Hanglemezek. 8.30: Zenekari muzsika. 9.15: Török Károly cigányzenekara játszik. 10.15: H-oglemezek- 10.45: Vidám délelőtti muzsika. 15: Rádióiskola. 15.40: Szergej Mihalkov. 16.10: Hanglemezei . 16.25: Szovjet híradó. 16.40: Hanglemezek. 17.15: Kíváncsi mikrofon. 17.30: A rádió esti Iskolája. 18: Női szemmel... 18.45: A magyar munkásmozgalom története. 19: Szív kü'.di szívnek szívesen. 19.40: Egy falu — egy nóta. A Rádió ajándékműsora a termelésben élenjáró dolgozóknak. 20: Közönség és zene. Ujfalussy József előadása. 20.40: Hanglemezek. 21: Tánczene. 22: A Művésze-