Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-04 / 54. szám

2 Szombat. 1950. március '4. Értékes előadások, ünnepségek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának szegedi műsorán Ma délután 5 órakor dr. Trencsényi-Waldapíel Imre elvtárs előadása vezeti be a szovjet könyvvásárt A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának eseményei iránt napról-napra fokozott érdeklődés mutatkozik meg a szegedi dolgo­zók között. A „Szovjetunió a szo­cializmus országa" képkiállítást az üzemekben továbbra is nagy tömegek látogatják. A barátsági hónap előadássorozatának ki­emelkedő előadása lesz dr. Tren­csényi-Waldapfel Imre elvtárs író, a szegedi Tudományegyetem rektorának mai, szombati elő­adása, a szovjet irodalomról. Er­re délután 5 órakor kerül sor a városháza közgyűlési termében. Ez az előadás egyben beveze­tője lesz a vasárnap kezdődő nagyszabású szovjet könyvvásár­nak. A Magyar-Szovjet Társaság vasárnap a Széchenyi-téren állítja fel könyvsátrait. a hét többi napján pedig az üze­mek, hivatalok dolgozóit keresi fel a könyvekkel. Ma, szombaton délután fél 6 órakor a baktói „Alkotmány" termelőcsoportnál Jósa Zoltán tanár tart természettudományi előadást, „Egysejtűtől az em­berig" címmel. Vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor a Szegedi Nemzeti Színház­ban élimmkósaink tiszteletéire ren­dez a szegedi Rendőre; ;yesü­let kultúrgárdája és zenekara színes műsort. Vasárnap délután 6 oviikor az MNDSz Petőfi-telep I. ét Fodor­telepi szervezetének helyisége i­I ben rendeznek műsoros estet. Ha délután alakul meg az Egyetem MSzT-szervezete vezetében ismét természettudo­mányi előadásra kerül sor. Dr. Hazslinszky Bertalan főiskolai tanár „Az egysejtűtől az ember­ig" címmel tart előadást. Hétfőn este 7 órakor a KISOSz rendez helyiségében Magyar. Szovjet Barátság műsort. A szegedi dolgozók különös­képpen. nagy érdeklődéssel vár­ják a kiváló szovjet „Pjatnyic­kij" népi énekegyüttes sze­replését. Az együttes március 10-én érke. zik Szegedre. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap előadásai és ünnepsége teljesen díjtalanok és azokra minden dolgozót családjával Í együtt szívesen lát a Magyar­Szovjet Társaság szegedi titkár­Vasutasok és Hajósok Szakszer- sága. Képviselői beszámoló a Petőfi-telepen A kommunista képviselőhöz m'ndig bizalommal fordulnak Pénteken este a Petőfi telep dolgozói a II.es számú iskolában gyűltek össze, hogy meghallgassák ifi Komócsin Mihály elvtárs képviselői beszámolóját. Hét órá­ra az egymásbanyiló két tanter­met teljesen megtöltötték az ér­deklődők és az utánuk jövőn már osalc az iskola folyosóján hallgathatták végig a beszámo­lót,. v Komócsin elvtárs nem besze­det tartott, hanem beszé'getelt a Petőfi telepiekkel. Számot adott arról a munkáról, amelyet mint a Petőfi telepiek által is megválasztott képviselő végzett. Beszélt azokról a hiányosságok­ról is, amelyek a választókkal való kapcsolat terén fennálltak és beszélt azokról a módokról is, amelyek ezt a kapcsolatéi szorosabbá teszik. Felhívta az üii$en megjelent Petőfi-telepieket, hogv i'-t a hozzászólásaikban, áe levelekben is .értesítsék öt prob­lémáikról, amelyeket minden esetben megvizsgálnak. „Nekünk a magyar nép képviselőinek, a szovjet nép képviselőit kell pél­daképül venni, akikhez mindig bizalommal fordulnak válasaióik." Gyermekjátszótér, sportpálya az ifjúságnak né pedig az Ujpetőfi telepi Is kola előtti sportpálya építését tartja fontosnak az ifjúság szem­pontjából. Fékezz&k meg a spekulánsokat Horváth Györgyné villanyt kér a XXIII-as és XVIII-as utca sa­rokra, Vásárhelyi Lajos felve­tette azt az ötletet, hogy hordás sák ki a salakot a szövetkezet e'őtti térre, ahonnét ők társadal­mi munkában elhordják azt ás Baktóban sailakozott járdát ké­szítenek. Telek Sándor felhívta a figyel­met arra, hogy az utóbbi időben igen elharapódzott „ kofák ré­széről a korpával való spekulá­lás. Javasolta, hogy szervezzék meg a disznótartó Petőfi-telepi dolgozók korpaollátását. — Ökrös Ferenc elmondta, hogy nemcsak, a korpával folyik spekuláció, ha>­nem a kukoricával is, amit .... „ , , , , , , szintén minél hamarabb meg kell Mihalyne helyesnek tartana, ha rendszabályozni. Felvetette azt is. a réten fásít:t+ gyermekjátszóte. I hogy minél hamarabb készítsék, ret létesítenének, Deák György-' el a Petőfi-telepi kultúrházat. Minél hamarabb fel kell építeni a kulturházaf A beszámoló után, amelyet hocjzan tapsoltak a jelenlévők, hozzászólások következtek. — Dékány András kifogásolta, hogy különböző építkezési mun­kákhoz vidékről és Budapestről hoznak festőket, sok utazási és kiszállási költséggel, ahelyett, hogy az itteni festőmunkásoka fokozottabb mértékben alkalmaz­nák. — Hídvégi Jánosné kérte, hegy a vásárhelyisugárú'i le­járónál készítsenek salakozott lejáróuta*-. — Gazdag Mihály ugyancsak felvetette azt a prob­lémát, hogy helytelen addig más vidékről hozni építőipari munká­sokat, míg a helybeliek nincse­nek teljes mértékben munkába­állítva. Kér'e továbbá, hogy a bölcsőde előtti villanyoszlopra szereltessenek égőt. — BenSalan Józsefné javasolta, hogy építtes­senek a XlV-es utca végén a csatornába fahidat, mellyel meg k" teaók a közlekedést. — A M!agyar-Szovjet Társaság a Párt segítségével jelentős előre haladást tesz, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit szervezze és nevelje példaképünk, a Szov­jetunió megismerésére, követésé re, a szocializmus hatalmas or szága szeretetére. A MSzT célkitűzései egyre na­gyobb tömegeket hatnak át. Egy­re többen látják, hogy a Szov­jetunió, a szovjet élet, a szovjet emberek sorsa, a mi ragyogó jövőnket példázza. Szóban, írás­ban, képekben, filmen, színpa don keresik dolgozóink azokat a nagyszerű szovjet tanulságo­kat, amelyek közelebb visznek bennünket a szocializmushoz. Mindezek bizonyítják Szegeden is az MSzT fejlődését. A fejlő dés egyik jele városunkban Szegedi Tudományegyetem MSzT szervezetének megalakulása is. A szegedi Egyetem dolgozói és ifjúsága, olyan nagy számhan kapcsolódtak be a városi MSzT szervezetbe, hogy szükségessé vált az egyetemi szervezet meg alakítása. Például a „Nagy Sztá­lin harcos élete" kiállítás láto­gatói között gok olyan egyetemi dolgozó és hallgató akadt, aki a kiállításon megismerve a nagy Sztálin életének lenyűgöző pél­dáját, elhatározta, hogy a Tár saság tagjainak sorába lép. Az munka a választók teni és nem szabad megfeledkezni az új Petőfi telepről sem. Pártunk munkája révén a Pe- eddigi szervezési munka rövid töti-telepiek igen sokat kaptak ideje alatt százával jelentkeztek Pataki Gergelyné kérte Komócsin j az egyetemen az MSzT szerve­él vrtársat hogy sűrűbben járjon kPzetDe. hozzájuk és beszélje meg velük a! A hatalmas érdeklődés felveti telep problémáit. — Ruzsáli Vince la kérdést, milyen feladatok vár­az adókivetéssel kapcsolatos vissza-! ^k az MSzT egyetemi gzerveze­élések kivizsgálását kérte. — Tóth tere- . Józsefné felszólalásában elmondotta, I Mindenekelőtt az a feladat, hogy ez a képviselői beszámoló, ez j az egyetemi dolgozok leg­a közvetlen hang ami itt egész idő! ezéloszbb tömegeiben tudatosit­alatt volt mutatja azt, hogy olvan sa a Szovjetuniónak a szocializ­képviselöt választottak a Petőfi-tele. mus epUeseben elerf eredményed tudatosítsa a rzovjet nep onset­piek, aki valóban közülük való, aki törődik a problémáikkal. Felhívta az asszonyokat, hogy vegyenek részt az len támogatását dolgozó népünk f«lm-ikcdés6&rt és békénk biz­MNDSz aszonyköreinek munkájában. tOsítáSáért folytatott harcunk Jenei Sándor kérte, hogy minél hamarabb telekkönyvezzék a Pe­tőfi telepi dolgozók telkeit. — Balogh Mihályné helytelennek tartja, hogy a csőszháznál a ha­tárúira salakot már r<%ebb óta nem hordtak, minek következté­ben ez az út teljesen kikopott, A XVI.os utca végére szükségesnek tartaná, ha kutat fúrnának, — Fogas Jánosné ezt kéri, liogy az Uj-Petőfi telepen minél hama­rabb adjanak "főelosztót. ö is felvetette a kultúrház nagy szere­pét az MNDSz munkájában, — Kiss Vona szóvátette, hogy a XX:as és XXIV-es utca sarkán a kifolyó el van dugulva, minek következtében az utcán mindig nagy pocsolya van, ezt minél ha. manabb meg kell javítani, „ Tapser Gézáné szerint a XIV­es utca végén sürgősen meg kell javítani a kifolyót, mert le van szakadva- — Marótj. Sándor ja­vasolja, hogy hosszabbítsák meg az új Petőfi telepi óvoda előtti kövesutat. Megemlítette, hogy az LlI-es utcaiak igen rossz hely­zetben vannak a vízellátás szem­pontjából, mert a kút messze van. Kérte továbbá, hogy állítsa, nak be a környékbeli falvakba ellenőrzőket, hogy megakadályoz­zák az „élelmicikkekkel való spe­kulálást, — Koszorús István igen helyeselte Komócsin elvtársnak azt a kijelentését, hogy fokozott mértékben kell tanulni, azért, hogy a megnövekedett feladato­kait el tudjuk _ végegii. A kul­túrházat minél előbb fel kell épí­Szűcs István a járdák elhanyagolt ságáról szólt és a XlV-es utcánál lévő vályoggödrökről, amelyek meg­nehezítik a kerítések építését is. — Laczkóné a IV-es utcaiak számára kért kutat. — Ökrös Dezső kérte, hogy a telepen a rossz átjárókat ja­vítsák meg. Ugyancsak a vámház lejárójánál az utat is. Hangsúlyozta azt, hogy a Párt munkája révén a Petőfi-telepiek minden téren — így a vízellátás terén is — igen sokat kaptak már eddig is. Ezen a téren tovább kell javítani a helyzetet. A Párt törődik a dolgozókkal A felszólalásokra Komócsin elvtárs válaszolt. Megígérte, hogy minden kérdést megvizsgál, nak és ahol lehet, azonnal orvo­solják a bajokat, ahol pedig nem lehet azonnal intézkedni, igyeKez. nek, hogy minél hamarabb meg­oldják a kérdéseket. Egyébként minden felszólalót értesítenek az általa felvetett kérdés állásáról. A gyűlés után az iskola folyo­sóján és az utcán is még sokáig beszélgettek a megjelentek és valamennyien megállapítottált, hogy ez a gyűlés is megmutatta: a Párt törődik a dolgozókkal, a legnagyobb kérdésektől, a legki­sebbekig kikéri a dolgozók véle­ményét. ban. Mindezt elsősorban az egyetem, a tudomány és a nevelés terü­letére vonatkoztatva kell elvé­geznünk. Tudjuk, hogy az egyes tudo­mányágak műve'ői között akad­nak még olyanok, akik nem is­merik, vaigy nem értik meg a Szovjetunió szocialista tudomá­nyának eredményeit és módsze­reit. A burzsoá áltudományos elő­ítéletek, az imperialista orszá­gok tudománya előtti hajbóko­lás, belecsontosodás a régibe megakadályozza egyes tudósaink fejlődését, munkájuk eredmé­nyességét Látják és elfogadják ugyan a szocializmus országá­nak élenjáró szerepét, élenjáró eredményeit, de nem látják elég­gé saját területükön, önmaguk munkájában. Ezzel gyakran ön­tudatlanul is szembefordulnak népünk, hazánk és saját tudomá­nyunk érdemeivel és az imperia­listák malmára hajtják a vizet A MSzT — főleg tudományos szakosztályain keresztül — hat­hatósan kell, hogy támogassa a harcot, amely a tudományban a kozmopolitizmus kiküszöbölésé­hez vezet egyetemünkön. E feladatok megoldásában az MSzT az Egyetemen is teljes mértékben élvezi a Párt segitsé­gét. Az Egyetemi Pártbizottság és az alapszervezetek már edd'g is minden támogatást megadtak, akár politikai irányításról, álcár káderek beállításáról, akár egyéb segítségről volt szó, hogy minden akadályt elháríthassunk a társaság egészséges fejlődése és eredményes működése útjából. Ez a segítség az MSzT-ben dolgozó párttagok és pártonkívü­liek jó munkájával párosulva biz­tosítja, hogy példaképünk a Szovjetunió megsmerésében és követésében az egyetem dolgozói nagy lépésekkel haladnak előre. Az Egyetem MSzT szervezete ma délután három órakor tartja meg alakuló ülését. Székely Lajos Százötvennégy en Pénteken fnbb mint 4500-?njáfnpffák meg a szegedi ujilókinlliínst A nagy érdeklődésre való tekintettel március 12-ig tekinthető meg a kiállítás A kiállítás megnyitásakor úgy ter­Pénteken délután még a késő esti órákban is a dolgozók nagy tömege állit a Magyar-Szovjet Társaság székháza előtt. Mindannyian az újí­tókiállitás megtekintésére jöttek el és várták, hogy bemehessenek a ki­állításra. A pénteki nap folyamán óriási mértékben emelkedett a látogatók létszáma. Tegnap négy és félezer dolgozó jött el a kiállításra, hogy tanulmá­nyozza azokat a nagyszerű újításo­kalt, amelyek lehetővé tették, hogy a győztes sztálini műszak idején j mulasztják el a kiállítás megtokin széles méretekben kibontakozzék I tését, mert mindannyian látnt akar­, fiatal sztahánovista mozgalmunk. I ják űjítómozgalmunk eredményeit, vezrték, hogy vasárnapig, március 5-ig tartják nyitva a kiállítást. De most, miután újabb és újabb szerve­zetek, vidéki városok és falvak dol­gozói jelentették be, hogy tömegesen akarják megnézni a kiállítást, a va­sárnapi zárást március 12-re halasz­tották el. Ezzel lehetőséget adtak arra. hogy Csongrád megye dolgozói és dolgozó parasztjai valamennyien áttanulmá nyozhassák a kiállítást. S amint a napról-napra ezrekkel emelkedő lá­togatólötszám is bizonyttja, nem i­D ákosi Mátyás elvtárs az Al­kotmányról mondott törté­nelmi jelentőségű beszédében megállapította, hogy a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a Szov­jetunió támogatásával legyőzve a régi rendet, hatalomra jutott és a szocializmus építésének útjá. ra lépett. Mindennek eredménye­képpen — mondotta Rákosi elv­társ — „megszűnt nálunk a mun. kanélküliség, a válságtól való félelem és erőteljesen nőtt dol­gozó népünk jóléte és kultú­rája." A hároméves terv utolsó évé­ben népi demokráciánk nagy győzelmeként sikerült lényegé­hen felszámolni a munkanélküli, séget, 6zámos szakmában már munkaerőhiány mutatkozott. A Minisztertanács, a Népgazdasági Tanács előterjesztésére január­ban határozatot hozott az ipari munkaerőgazidálkodásról, a szak­képzésről, hogy biztosítva legyen az ipari szakmunkás erő, ki tud­juk elégíteni ötéves tervünkben a fejlődő üzemek és gyárak szak. munkásigényeit. Kiküszöböljük a már mutatkozó hiányokat, ame­lyek az ipari munkaerőellátásban tapasztalhatók. Ez a határozat fontos lépést jelent előre a szo­cializmus felé. A határozat foglalkozik a " munkaerővándorlás, a szak­munkásképzés kérdéseivel és megvalósította az iparos tanulók régi vágyát, leszállította a ta nulóidőt egy, illetve másfél, vagy i két évre. E rendelkezés nyomán ' levizsgáznak mindazok az ipa­rostanulók, akik az új rendelet­re megszabott tanulóidejüket ki töltötték és így új szakmunká­sok tízezrei állhatnak he a ter­melésbe. Szegeden az ifjumunká sok nagy lelkesedéssel fogadták a minisztertanács határozatai. Régi törekvésüket, kívánságu­kat váltotta valóra. Az ország különböző részeiből táviratokban köszörűtök meg a kormánynak. a minisztertanácsnak a rendele tet és tettek ígéretet, hogy a rövidebb kiképzési időt a jövő­ben jobban használják majd ki, hogy jó szakmunkássá váljanak. A minisztertanács határozata óta mégjobban fokozódott az áramlás a faluról a mezőgazda sági munkáról az üzemekbe, s gyárakba. Az ifjak tömegei je lentkeztek, hogy ipari szakmain kások lehessenek, hogy a város­ba, az üzemekbe kerülve job életkörülmények között élhesse rek, politikai és kulturális térc> is fejlődhessenek és a vezet' osz'álynak, a munkásosztálynak tagjaivá válhassanak. C zegeden ma osztja ki az Iparostanuló iskola igaz gatósága az első segédleveleket azoknak az iparostanulóknak, akik a Minisztertanács határoza­ta folytán a leszerződött idejük előtt tették le a segédvizsgát. A Párt, a szakszervezet, a MINSz, az államosított üzemek képvise­lői, élmunkások és sztahánovis­ták jelenlétében veszi át 154 szegedi iparostanuló a segédleve­let Azt a segédlevelet, amelyet a Minisztertanács határozata juttat kezükbe a megrövidített tanulóidő kapcsán. Százötven szegedi fiatal fiú és lány mint képzett szakmunkás lép be a szakmunkások hadseregébe Í3 veszi fel a küzdelmet a terme­lés frontján. n. p. Növekvő érde'xlődés az épiiőipari Sztahánov­isko a iránt A szegedi építőipari Sztahá­nov-iskola pénteki előadásán Se­bestyén Endre tartott előadást a falazás kérdéséről. Az előadást vetített képekkel támasztotta alá. A Sztahánov-iskola iránt egyéb­ként az érdeklődés igen nagy­mértékben fokozódik. Míg az első előadáson harminca* vettek részt, most a pénteki előadásnak hetven hallgatója volt

Next

/
Thumbnails
Contents