Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

Szerda. 7950. március 1. Gazdag tapasztalatokkal tértek haza a szegedi sztahánovista küldöttek Petrik Katalin elvtársnő és Gráf Nándor elvtárs beszámolókat tartónak az értekezlet tanulságairól A Sztahánovisták Első Orszá­gos Tanácskozása véget ért. A szakmák legjobbjai, fiatal ma gyar sztahanovista mozgalmunk megteremtői gazdag tapasztala­tokkal felvértezve, felejthetetlen élményekkel tértek vissza mun ka-helyeikre, hogy a Tanácsko­záson szerzett tudásukat a dol gozó társainknak átadják, hogy úgy szervezzék meg a munkaver­senyt, mint a szovjet ipari dol­gozók. Ezt tűzte ki célul Petrik Katalin elvtársnő, a Magyar Kender és Gráf Nándor elvi-árs, a Szegedi Kender sztahanovista -küldötte is. t __ Petrik elvtársnőt idehaza (őrömmel várták munkástársai, mert tudták, hogy a most le zajlott sztahanovista kongresz-­szus az ő munkájukba is új for­dulatot visz1. Petrik elvtársnőnek a sztahanovista kongresszuson szerzet,t tapasztalata fegyver lesz mindnyájuk számára. Különösen sokat tanultam Rá­kosi elvtárs és Dubjága elvtárs­nő beszédéből. Igyekeztem pon­tos, bő jegyzetet készíteni, mert mindent el akarok mondami itt­hon, amit Dubjága elvtársnőtől hallottam. Dubjága elvtársnő felhívta a figyelmünket arra, hogy a mi textilüzemeinkben a dolgozók jelentős része még most is inkább fizikai erővel akar na­gyobb teljesítményt elérni, nem hasznosítják kellőképpen munká­jukban elméleti tudásukat. Élmény marad számomra, »— folytatja tovább Petrik elvtárs­nő — Birgyin elvtárs, az egyik legjobb szovjet acélöntő sztahá­novista beszéde is. Beszédén ke­resztül megismerkedtünk a szov­jet sztahánovista mozgalom fej­lődésével ég harcával, melyeken keresztül eljutott a mai nagysá­gáig. — Hosszú órák szüksége sek ahhoz, míg átgondolom Bár­gyin elvtárs szavainak lényegét, — mondja Petrik elvtársnő. Tudom, hogy sikerül Csütörtökön, amikor üzemi nagygyűlésen dolgozó társaim elé állok, mindent elmondok, amit a szovjet elvtársaktól: Dub­jágától, Bárgyimtól és a többiek-! tői tanultam. Elmondom azt is, hogy a belém helyezett bizalmu­kat azzal köszönöm meg, hogy' mostantól kezdve segédmunkás nélkül kezelem majd nyolc szó- j vögépemet, a régi átlagos 170 j százalékomat, 200 százalék fölé akarom emelni. Ez, tudom, hogy sikerül, mert segít a Párt Dub jága elvtársnő és a többi szta­hanovisták példája. Varga Barabástól, a tatai szta hánovista bányász-tói, aki ma már 18 csille szenet termel na ponta, Mahajta Sándornétól, az újpesti textilművek sztaháno­vistájától, Biniek József élvtárs­tól, a már országoshírűvé vált csepeli esztergályostól és vala­mennyi jelenlévőtől is külön­külön nagyon sokat tanultam. Jó munkamódszereket adták át nekem, elmondták, hogyan szer­vezték meg üzemeikben a mun kaversenyt, hogyan értek el ki magasló eredményeket a Sztáli­ni műszakban. Megbeszéltük hogy ünnepeljük meg méltókép­pen április 4-ét, felszabadulá sunk ötödik évfordulóját. Gráf Nándor elvtárs is boldo­gan ment be kedden reggel az üzembe. Még hat óra sem volt, amikor belépett a gyár kapuján — dolgozótársai kedves megle­petésben részesítették. Amikor a műhelybe ment, alig ismert rá gépére. Munkástársai virágokkal díszítették fel a préselő gépet, így akarták méltóképpen lcife jezni Gráf elvtárs iránti szerete­tüket'. | Bt Gráf elvtárs megérdemli, hogy dolgozó társai becsüljék és sze­ressék. A Szegedi Kenderben ő az, aki élenjár a termelésben és példát mutat a gyár dolgozóinak. Most már ott dolgozik a feldí­szített gépén, munkáját egy percig sem hagyja abba, úgy be szél, hogy csak néha fordul c! egy pillanatra munkájától. — Amikor megkaptam a meg­hívómat, el sem tudtam monda­ni, milyen boldog voltam, szinte nem is akartam hinni, hogy ez a meghivó nekem szól. Azután, amikor felmentem a kongresz­szusra és a beszédekből megér­telítem, milyen kötelesség hárul rám is, Sz-tahánov-mozgalmunk kiszélesítése terén, még boldogabb lettem. — Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nekünk azon kell lenni, hogy minél több sztaháno vistát neveljünk a szocializmus Pénteken este tartja beszámolóját Komócsin elvtárs a Petőfi telepen Ifj. Komócsin Mihály elvtárs pénteken este fél 7 órakor tart­ja beszámolóját a Petőfi telepi 2. számú iskolában. * Komócsin elvtárs beszámolójá­ban ismerteti a Petőfi telepi dol­gozókkal mindazokat az eredmé­nyeket, amelyeket Pártunk bölcs irányításával értünk el az utóbbi időben. Beszámolója után Komó­csin elvtárs megbeszéli a dolgo­zókkal mindazokat a problémá­kat, amelyek sürgős elintézést kívánnak a Petőfi telepi dolgo­zók számára. minél előbbi megvalósítása érde­kében. Ezt a feladatot mi végre is hajtjuk, mert Pártunk mondja ezt és az eddig élért eredmé­nyeinket is neki köszönhetjük. Tapasztalataik átadása kincseket ér... Sokat tanultam én is a Szov­jetunió szt-aíhánovistáitól -— mondja Gráf elvtárs, közbe na­gyokat csavar a présgépen. Ta­pasztalataik átadása kincseket, ér nékünk, fiatal sztahánovista mozgalmunk kiszélesítésében. Ebjből a tanácskozásból vilá gosan megértettem azt, hogy ez­a mozgalom kiszélesítése Pártunk irányításával a mi feladatunk. Azon leszek, hogy tudásom és tapasztalatom valamennyi dolgo­zótársamnak átadjam. Sohasem fogom elfelejteni ezt a tanács­kozást — szólal meg újra kis szünet után — mert ez nagy ki tüntetés volt Pártom részéről Pártom tette lehetővé azt, hogy sztahánovista lehettem. De most még újabb és na­gyobb megtiszteltetésben része­sített Pártunk. Sztahanovistá­kat fogok nevelni. A hét vala­melyik napján dolgozótársaim előtt beszámolok a kongresszu­son szerzett tapasztalataimról és minden tudásommal azon leszek, hogy a gyárban minél több szta hánovista legyen. — A Szovjet­unió sztahánovistái arról is be­számoltak nekünk, hogy milyen hatalmas eredményt értek el mozgalmuk 14 éve alatt. A be­számolóikból szerzett tapaszta­lataink eszköz lesz* ahhoz, hogy Pártunk vezetésével minél előbb mi is elérkezzünk a szocializ mu9hoz. KÉTGÉPESEK J4 SZEGEDI KENDERBEN E gyre nagyobb méreteket ö'/ a munkaversenymozgalom a Szegedi üzemekben is. Pártunk útmutatásából a szovjet sztahánovisták példájától fellelkesült dolgozók egymásután térnek át újabb, jobb munkamódszerekre, melyekkel eredményesebbé, termelékenyebbé teszik munkájukat. Mind többen és többen kap­csolódnak be az egyéni versenybe, újabb és újabb brigádok ala­kulnak, üzemek, üzemrészek versenyeznek egymással s egyre ön­tudatosodó, alkofnivágyó munkásaink újításokkal, ésszerűsítések­kel igen sok helyen forradalmasították, korszerűsítették a munka­folyamatokat. De még igen sok lehetőség van a gépek jobb kihSználhatóságá,' gára. Több üzemben bebizonyosodott az, hogy egyes gépeknél job­ban meg lehet n munkát szervezni. Sok hegyen egy munkás, aki jelenleg egy gépen dolgozik, két gépet is el tud látni minden meg­erőltetés nélkül, a munka jobb megszervezése révén. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása érdekében indult meg n .,kétgépes" mozgalom is, mely egyre jobban terjed „ dolgozók között. Á Sze­gedi Kenderfonógyárban is többen bekapcsolódtak már és áttértek a kétgépes rendszerre. Megnyílt a vasutas kultúrházban A Szovjetunió közlekedése" cimü kiállítás n Bensőséges ünnepség színhe­lye volt kedden délután a Szent­háromság-utcai vasútas kultúr­ház. A szegedi dolgozók, vas­utasok és hozzátartozók zsú­folásig megtöltötték a kultúrház nagytermét, a „Szovjetunió köz­lekedése" című kiállítás meg­nyitó ünnepségen. A MAV szegedi politikai osz­tályának vezetője, Gyenge Kál­mán elvtárs tartotta a megnyi­tó beszédet. Előadásában rámu­tatott arra., hogy a magyar köz­lekedés továbbfejlesztése szem­pontjából, óriási jelentőséggel bír a Szovjetunió közlekedésének megismerése. — Mi, szegedi vasutasok is felhasználjuk a Szovjetunó ta­pasztalatait és útmutatásait — mondotta Gyenge Kálmán elv­társ — így tudjuk megjavítani és eredményesebbé tenni a munkánkat., még fokozattabban hozzájárulni ötéves tervünk sike­réhez, a szocializmus felépíté­séhez. — A megnyitó ünnepség résztvevői lelkesen ünnepelték nagy példaképünket, a Szovjet­uniót és a szocializmust építő munkánk nagy vezetőjét, irányí­tóját, a Magyar Dolgozók Párt­ját. Az ünnepség végével a részt­vevők megtekintették a kiállí­tást, ahol megismerkedtek a cá­ri Oroszország elhanyagolt moz­donyhálózatával és kezdetleges vasúti berendezésével. Ugyan­akkor láthatták, milyen hatal­mas munkát végeztek a Szovjet­unió vasutasai, hogy kiépítsék a világ legfejlettebb, legmoder­nebb vasúthálózatát. A hős szovjet vasútasok fáradhatatlan munkáját igazolja, hogy a Szov­jetunióban ma már 14 ezer te­hervonat., 6.500 személyvonat közlekedik. A kiállítás a szov­jet nép önfeláldozó munkáját is­merteti, amelyet a vasút kor­szerűsítésében végeztek, ugyan­ekkor bemutatja a Szovjetunió szocialista tervgazdálkodásának hatalmas erejét. A nagyjelentőségű kiállítás anyagát már az ország többi városaiban is várják. Az or­szágszerte megnyilvánuló hatal­mas érdeklődést figyelembevéve a kiállítás csak pénteken estig marad Saegeden, utána más helyre viszik. A szegedi dolgo­zók ma és pénteken reggel 8 órától este 7 óráig tekinthetik meg a „Szovjetunió közlekedé­se" című kiállítás gazdag, gyö­nyörű anyagát. Lassan indultak meg a kezde­ményező Lépések. A dolgozók alaposan megakartak ismerkedni az új munkamódszerrel, sokan; pedig nem értették meg kellő­képpen. Hajdú Józsefné, a cér­názó dolgozója is sokszor meg­hányta-ve tette magában a két gépre való áttérés gondolatát Az volt a® aggálya, hogy majd nem tudja ellátni vállalt kötelezettsé­gét. De mikor a vállalatvezető evtársnő — aki azelőtt ugyan­csak a eérnázóhaa dolgozott —­elmagyarázta a két gépen való dolgozás technikáját is, jelentke­zett, hogy át akar térni a két­gépes rendszerre. Ezután már a többiek sem akartak elmaradni tőle, Csikós Mihályné is vállal­kozott, de többen ig elhatározták már, ha alaposabban megismerik a cérnánázóban most bevezetett munkamódszert, ők is két gépen dolgoznak. A cérnáző azonban nem az egyedüli üzemrész a Szegedi Kenderfonóban, ahol jobban meg­szervezett munkamódszerekkel akarják kivenni részüket a dolgo­zók az építő munkából. A ,.körtetörő"-ben Varga Sán­dor döntötte el, hogy ő is ered­ményesebben akar dolgozni g át­tér a kétgépes rendszerre. — Régebb idő óta gondolko­zom már ezen, É mondotta Var­ga Sándor — most- azután meg­kezdtem. Vasárnap olvastam Ge­rő elvtársnak a sztahánovisták országos kongresszusán mondott beszédét az újságból s én is a sztahánovisták útját akarom jár­ni. Még kissé szokatlan a két gép, de érzem, hogy jól fog menni s ha eleinte még vannak is kisebb nehézségek, erőf ad az a tudat, hogy jó úton járok, azon, amit a Párt mutatott meg szá­munkra. A dolgozók a Szegedi Kender­fonógyárban is mind jobban ki­veszik részüket a többtermelésből, a munkaversenyből. Hű tükröt ad erről az üzemi versenytábla is, mely bemutatja az üzemrészek legjobb dolgozóit, akik jóval túl­teljesítik n normát és 200 száza­lékon felüli eredményeket is el­érnek, mint például Zsurkán Fe­renc. Ezek a sikerek azt mutat­ják, hogy a Szegedi Kenderfonó­gyár dolgozói is egyre öntudato­sabbak. egyre inkább követik a Párt útmutatásait De köteleznek is az eddigi eredmények és ko­rántsem jelentik azt, hogy mosf már minden rendben van, hogy most már megállhatunk. A mun­kát tovább kell fokozni, még többet és jobbat kell termelnünk. A sztahánovisták óriási jelentősé, gű országos kongresszusa nagyot lendít a Sztahánov-mozgalmön. Már az u.jságközlemények olvasá­sa is nagy hatást gyakorolt a dolgozókra s még nagyobbak lesznek az eredmények, ha a ha­tározatokat, a Párt útmutatásait a legszélesebb körökben a legala­posabban tudatosítjuk a dolgozók között. És ezt meg ig teszik a Kenderfonógyárban. Küldöttük; Gráf Nándor elvtárs hazaérkezett a sztahánovisták országos kon­gresszusáról és értekezletek, gyű­lések sorozatán ismerteti a ta­pasztalatokat, útmutatásokat, me­lyeknek nyomán még több, újabb dolgozó kapcsolódik be a mvnka­versenybe, fokozza „ ternielését és tér át „ kétgépes rendszerre is. A Szegedi Jutafonó­gyáiban ünnepélyes kereteik között osztot­ták ki a termelés élenjáróinak a Szakszervezeti Tanács díszokleve­leit. Csányi Józsefné, Móra Györgyné. Murányi Gyuiáné fo­nó, Kónya Ferenené, Bihari Ist­vánná szövő, Varró Anna, Tapo­di Sándorné varrók, Vida Pálné kopszoló és Hegedűs Julianna keresztorsózó egy-egy díszokleve­let kaptak. Ezzel a kitüntetéssel népi de­mokratikus kormányunk ismétel, ten bebizonyította, líbgy az élen­járókat munkájiuk elismeréséül meg is jutalmazza. A kitüntetettek, de az üzem valamennyi dolgozója, ígéretet tett arra, hogy termelékenységü­ket fokozzák és ezzel is biztosít­ják a békét és az ötéves terv végrehajtását. Ugyanakkor ezzel is bebizonyítják a Sztálin elvtárs, a Szovjetunió iránt érzett határ, talán szeretetüket. Páterházi F.mil MEGLÁTOGATTUK a szegedi Textilkombinátot Sokszor mentem el kerékpáron a Kálvária-úton a TextUkombi­nát nagyarányú építkezése mel­lett. Mindig megcsodáltam a ha­talmas iramú munkát, az egyre jobban emelkedő falakat. Mindig vágytam, hogy egyszer belülről is láthassam népi demokráciánk legmodernebb gyárát. örömtől dobbant meg a szivem, amikor meghallottam a hírt: iskolánk meglátogatja a Textilkombinátot. A kombinátban végigkövettük a fehér gyapjú útját a hatalmas báláktól az orsóra felcsavart fo­nalig. Parkettás, neonfénnyel megvilágított modern gépterme­ken mentünk keresztül, a hal­kan duruzsoló gépek között Láthattuk, hogyan halad az ősz­szetépett gyapjú a kerekek kö­zött. Megálltam agy gép előtt. Uj, szürke, hatalmas gép volt, rajta a felírás cirill betűkkel. Szov.-'í gép volt, a hatalmas Szovjetunió segítségének egyik jele. Láflam az örömtől sugárzó ar­cú munkásokat, akik ezeken a nagyszerű gépeken boldogan dol goznak. A messzi Szovjetunióból érke­zett gépek a technika legmoder­nebb vívmányai voltak. Gondos. szovjet kezek csomagolták a hosszú útra, s itt Szegeden féltő gonddal emelték ki az alkatré­szeket ládákból a munkások, összeszerelték őket és a terme­lésbe állították. Peregtek az or­sók, az orsókon csillogott a /e* kér gyapjuszál: ezekből a fona­lakból ruha 1 készül majd a dol­gozóknak, olcsóbb, szebb, mint azelőtt. Fülemben zúgott még a gépek halk moraja, mikor délutáni ta­nuláshoz fogtam. Szemeim előtt láttam a munkások dolgos ke­zét, láttam, hogyan él, hogyan lük­tet egy gyár, a munkások előt­tem teljesítették túl normáikat. Akkor megfogadtam, hogy én i9 méltó leszek a munkásosztály bizalmára, és több tanulással fo­gom segíteni az ötéves tervet, mely értem és minden dolgozó jólétéért van, amelyik ilyen nagyszerű gyárakat épít, hogy mindenkinek több, szebb ruhája legyen. Nyiri Sándor Móravárosi áll. ált. iskola VIH. 0. t.

Next

/
Thumbnails
Contents