Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-03 / 53. szám

Pintek, 1950. mdrdus 3. 5 A Szovjet Ellenőrző Bizottság ujabb jogokot adott át o Német Demokratikus Köztársaság koimányának DOLGOZÓ NÖK A SZOVJETUNÓBAN A felszabadult nők előtt a Szovjetunióban tág lehetőségele nyíltak a munkára. A nők munkáját megbecsülik, értékelik és a nők a szocialista munkában, a munkaversenyekből mél­tó módon kiveszik a részüket. Képünkön munkaközben lát­juk a rigai VEF-gyár egyik komszomol brigádját. A brigád tagjainak több mint fele fiatal leány. A német demokratikus sajtó közli Csujkov hadseregtábörnok. nak, a németországi Szovjet El­lenőrző Bizottság elnökének ie­velét Ottó Grotewohlhoz, a Né­met Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez. Csujkov had­seregtábornok levelében közli, hogy átadják a német hatósá­goknak a társadalmi szervek és pártok nyilvántartásával, vala. mint a nyomdatermékek engedé­lyezésével kapcsolatos tennivalók végzését. A levő a következőképpen szól: A Német Demokratikus Köztár­ság miniszterelnökének. A Szovjet Ellenőrző Bizottság a következő határozatokat hozta: 1. Átadja a Német Demo­kratikus Köztársaság belügy­minisztériumának a német­országi szoviet katonai köz­igazgatás vezetőjének 1945 június 10-i 2-ős számú pa­A soknemzetiségű szovjet mű­vészet egyedülálló jelenség s nagyszerűségében vMiágosan bi­zonyítja a lenini-sztálini nemze­tiségi politika életadó erejét. KORUNKBAN, amikor a szov­jet népek nemzeti művészetének fejlődése minden szovjet művész fontos és közös ügye lett, a mű­vészek és kiváltképpen a kritiku­sok nem zárkózhatnak el a test­véri nemzetek művészetének ta­pasztalataitól. Tudjuk, hogy a nemzeti művészet nem magányo­san fejlődik, hanem állandó al­kotó kölcsönhatások közepette, a kommunizmust építő minden népünk művészetének kölcsönha­tása alapján. A BOLSEVIK PÁRT KÖZPON­TI BIZOTTSÁGÁNAK az ideoló­giai kérdésében hozott történel­mi határozata, a művészet min­den ágában az átépítés program­ja volt. Ezt igazolják a közép­ázsiai testvéri köztársaságok művészeinek alkotásai is. ÜZBEKISZTAN, KAZAH­SZTÁN, Kirgizia, Turkménia és Tádzsikisztán nemzeti képzőmű­vészete csak a Nagy Októberi Saocialista Forradalom eredmé­nyeképpen alakult ki. A forrada­lom egyszersmindenkorra felsza­badította Közép-Ázsia népeit az rancsából és a narancshoz tartozó utasításból eredő funkciókat. Az utasítás má­solatát ön kézhez kapja. Ebben az utasításban, a tár­sadalmi szervezetek és pár­tok, illetve tevékenységük nyilvántartásáról van sző. 2. Átadja a Német Demo­kratikus Köztársaság Tájé­koztató Hivatalának a né­metországi szovjet katonai közigazgatás 1947 április 17-i 90-es számú parancsából és a parancshoz tartozó utasításból eredő funkció­kat, beleértve a nyomda­termékek engedélyezését, a papír szétosztását, stb. Mint a berlini rádió jelenti, Grotewohl miniszterelnök vá­laszlevelében köszönetet mon­dott a bizalom megnyilvánulásá­ért, amely a Szovjet Ellenőrző Bizottság részéről kifejezésre iu. tot't. Qrotewohl szerda délelőtt kettős elnyomás, a feudális urak és a cári gyarmatosítók elnyo­mása alól. EZEK AZ ORSZÁGOK a Bol­sevik Párt vezetése alatt és a nagy orosz nép segítségével fej­lett ipari-agrár köztársaságokká fejlődtek. E köztársaságok gaz­dasági életének felvirágzását a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra virágzása kí­sérte. A SZOCIALISTA REALIZMUS módszerét elsajátító nemzeti mű­vészet kifejlődése annak a mély kulturális forradalomnak meg­nyilvánulása, amely lerombolta a középkori ideológia hagyomá­nyait és megnyitotta a nemzeti művészet igazi fejlődésének út ját. A Bolsevik Párt és a szovjet társadalom segítették elő Kö­zép-Ázsia realista művészeinek fejlődését. A KÖZÉPAZSIAI MŰVÉSZEK újabb művei nagy művészi fej­lődésről tanúskodnak. Határozot­tan fordulnak korunk témái fe­lé, bátran behatolnak a szovjet élet minden területére és éles szemmel látják meg az újat a szovjet emberek életében és munkájában. A középázsiai szov­jet köztársaságok művészei al­kotásaikban a szovjet ember áb­tartott sajtóértekezletén kijelen, tette: a Szovjet Ellenőrző Bi­zottság intézkedése újabb bizo­nyítéka annak, hoev szovjet részről a barátság és a bizalom politikáját követik a német nén iránt. Ujabb lépés ez azon az úton, amely ahhoz fog vezetni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területén valamenv­nyi politikai és közigazgatási teendő a kormány kezében össz­pontosul. Szovjet részről újból bebizonyí­tották, hogy tiszteletben tartják a Német Demokratikus Köztár­saság függetlenségét és szuveré. nitását és kormányának kezébe fokozatosan átadják a teljes kor­mányhatalmat. A Német Demo­kratikus Köztársaság lakosai ér. zik és méltatják azt a nagv bi­zalmat és barátságot, mely ezek. kel az intezkedesekkel megnyil­vánul és azon lesznek, hogy mél­tónak mutatkozzanak erre a nagy bizalomra. rázolására törekszenek. Festmé­nyeiken ott látjuk népünk leg­jobb képviselőit: a Szovjetunió Hőseit, híres kolhozparasztokat, írókat, művészeket, a Szociális­ta Munka Hőseit; s lát­juk országaik tájait. A közép­ázsiai művészek munkái azt mutatják, hogy az orosz realis­táktól tanulnak és ezáltal gaz­dagabbá válik műveikben a nem­zeti forma. .Szem előtt tartják a Szovjetunió Művészeti Akadé­miája harmadik ülésének hatá­rozatát: „AZ IMPRESSZIONIZMUS amely az anyagi vflág reális áb­rázolása helyére a futó benyomá­sok szubjektív ábrázolását állít­ja, a materializmussal ellensé­ges, reakciós idealista filozófia tükröződése a képzőművészetben. Ez az irányzat lényegében koz­mopolita. Az impresszionizmus lerombolja a festészet alapvető formáját. A képzőművészeti im­perializmust az ember iránti kö­zöny, az ember szellemi alkata és belső világa iránti közömbös­ség hatja át..." MEG KELL ÁLLAPÍTANI, hogy a testvéri szovjet köztár­saságok művészetének szocialis­ta realizmusa nem fejlődhetett volna az orosz klasszikusok és a szovjet művészek mélyreható tanulmányozása nélkül. De nem kevésbbé fontos szerepet játszott a középázsiai köztársaságok mű­vészeti szövetségeinek alkotó ideológiai aktivitása. A művé­szeknek nagy igényeket kell tá­masztaníok önmagukkal szem­ben, köreikben fejleszteni kell a kritikát és önkritikát, s gyakran kell közösen megbírálmiok egy­más munkáit. Erre főleg azért van szükség, hogy teljesen ki­írthassuk a formalizmus, natu­ralizmus és impresszionizmus irányába történő esetleges visz­szaesést és azt, hogy a művészek ne állítsanak kí felületes, nyers, befejezetlen képeket. A KOZEPAZSIAI SZOVJET KÖZTÁRSASAGOK művészei ma azért alkotnak teljesértékű mű­veket, mert elmélyedtek a való­ságban, fáradhatatlanul tökéle­tesítették marxista-leninista kép­zettségüket és szaktudásukat. Olyan középázsiai művészek, mint az üzbég Abdullah Abdulla­jev, Kodrin, Uzsinszkij, a kirgiz Ajtijov, Sztukoskin és mások, ismertek az egész Szovjetunió­ban. Bukarestben a román-bolgár barátsági hét szerdán a bukares­ti Operában rendezett ünnepi nagygyűléssel kezdődött meg. A nagygyűlés lelkes hangulatban zajlott le. Nagy tapssal kísérték a dísz­elnökség megválasztását, mely­nek tagjai között szerepel: Sztá­lin elvtárs, a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja Po­litikai Bizottságának tagjai, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagjai és Cservenkov elvtárs főtitkár. Az elnökség tagjai közé be­A Szovjetunióban tehetségük­höz, eredményeikhez mérten vezető posztokon is elfoglal­ják helyüket a nők, akik a szocialista építőmunka vala­mennyi területén talpig em­berként megállják a helyüket. Képünkön azt a jelenetet Út­juk, amint az egyik gyár nő vezetője kiadja a napi mun­kát az egyik komszomolista brigádvezető leánynak. választották Groza Péter minisz® tereinököt, Gheorghiu Dej he­lyettes miniszterelnököt, a Ro® mán Munkáspárt főtitkárát, Ana Pauker külügyminisztert, Kafta® radze bukaresti szovjet nagykö­vetet, A nagygyűlés résztvevői lelkes helyesléssel hagyták jóvá'a Sztá® linhoz, valamint Cservenkovhoz, a Bolgár Kommunista Párt fő­titkárához, Gheorghiu Dejhez, a Román Munkáspárt főtitkárához és Groza Péter miniszterelnök­höz intézett üdvözlő táviratok szövegét. A finn kormány nyilatkozata a decemberi szovjet jegyzékre nem kielégítő — állapítja meg a szovjet kormány válasza Sundströem, Finnország kö vete január 21-én átadta Gromi ko szovjet külügyminiszterbe lyettesnek a finn kormány vála­szát a szovjet kormány 1949 december 31-i jegyzékére. A szovjet kormány az említetf­jegyzékben a Finnországban tar­tózkodó szovjet állampolgárrá gú háborús bűnösökkel foglalko­zott. A finn kormány ezzel kap csolatban kijo'entette, hogy nem tud szovjet állampolgárságú há borús bűnösök finnországi tar tózkodásáról, kivéve négy sze­mélyt, akik a finn hatóságok letartóztatásában vannak. A szovjet kormány válaszában rámutat, hogy minden alapot nélkülöz' a finn kormány állít á sa, ma'.y Szerint semmit sem tud a több mint 300 szovjet ál lampolgárságú háborús bűnös 'finn területen tartózkodásáról. Elegendő megemlíteni, hogy a finn hadsereg vezérkarának 1947 február 5-i közleménye és a va lamennyi finn rendőrhatóság, nak 1947 június 30-án megkül­dött névjegyzék több mint SSQ Finnországban tartózkodó szov­jet állampolgárságú háborús bűr nőst sorol fel. Ezek a tények teljes alapot szolgáltatnak annak állítására, hogy mindezek a személyek, ak: ket a szovjet kormány háborús bűnösséggel vádol, ismeretesek a finn kormány előtt és őket a finn hatóságok rejtegetik a ki­adatás elől. A finn kormány cáfolni pró bálta a szovjet kormánymák azt az állítását, hogy a finn ható­ságok hamis okmányokat adtak ki egyes bűnösöknek. A fina kormány azonban válaszában saját maga kénytelen beismerni, hogy ,JIéhány ilyen eset tőr­tént a fegyverszünet aláírása előtt és közvetlenül utána." Mindezek a tények — mondja a szovjet kormány válasza — ta­núsítják, hogy a finn kormány, bár azt állítja, hogy teljesíteni igyekszik a békeszerződésben válalt kötelezettségeket, — vo nakodik kötelezettségeit teljesí teni, megsérti a békeszerződést, a barátsági, együttműködési éi kölcsönös segélynyújtási Szerző­dést. A szovjet kormány kijelentet­te, hogy az előadottak miatt a finn kormány válasza nem ki­elégítő. Az amerikai nei Az amerikai iskola nem kis mértékben járul hozzá, hogy a gyermekek öntudatát sovinizmus, sál, fajgyűlölettel és a milita­rizmus mérgével fertőzzék meg. Az amerikai iskolai nevelés el­kerüli a kapitalista valóság át­kos kérdéseit és a gyermekeket a vallási misztikum, a mohó kincsszerzési vágy, végső fokon a gangszterizmus világába ve zeti. Ne csodáljuk hát, ha ilyen kö­rülmények között egyre növek­szik a gyermek-bűnözők számi. A következő kis történet illusz­trálja e nevelési rendszert. A történet színhelye Pittsburg. Tudjuk, hogy Gribojedov mű vének, „Az ész bajjal jár"-nak jobbágya, Famuszov csak arról ábrándozott, hogy „összegyűjt­hesse és elégethesse a világ min­den könyvét". Nos, FamuSzOv kisiparosnak számit két lh esz­tendős pittsburgi iskolásfiuhoz viszonyítva. A két reményteli sü­völvény kihasználva azt, hogy a robbanóanyagokra semminemű tiltó rendszabály nincs érvény­ben, elhatározta, hogy dinamit­tal vet véget a pittsburgi kul­túrának. Aláaknázták az iskola épületét és nem kevesebb, mint 180 dinamitpatront helyeztek le. Éppen csak egy hajszál válasz­totta el az iskolát a levegőbe re püléstől- Az arrajáró munkások azonban figyelmesek lettek a fiúkra és lefegyverezték a tehet­séges kezdő banditákat. Az amerikai rádióműsorban tekintélyes helyet foglal a a bű­nözés mindenféle fajtájának pro­pagálása. A „Life" amerikai fo­lyóirat beismerte: „Az amerikai relés módszerei rádió hetenként legalább 80 gengsztertörténettel ejti rémület­be hallgatóit." íme, néhány effé­le rémtörténet meséje: A „Detektív a talpán" című históriában, egy megsértődött elefánt, amelyet rágógumival és bagóval táplálnak, bosszút áU gazdáján, aki mellékesen meg­gyilkolt egy táncosnőt. A „Tit­kok kastélya" című borzalom­történetben egy „elvarázsolt" hegedű hangja őrületbe kerget egy cigányleányt. Később egy macska megszagolja a hegedű húrjait és abban a pillanatban döglötten felfordul, mert gyanta helyett a húrokat valami rette­netes méreggel kenegették. Az „Arnyak"-ban egy őrült orvos meggyilkolja fiatal, feltű­nően csinos hölgy-betegét. A holttestet a műszerszekrénybe rejti, majd felrohan a kórház második emeletére, ahol kihajít az ablakon egy éppen kéznél lé­vő öregurat, majd maga is utánar ugrik. Alig pergett le ez. az amerikai rádióban, nyomban követte egy másik történet, amely két gyil­kosról szól, akik harmadik tár­sukat forrasztó-lámpa és fürész segítségével teszik el láb alól. A szerencsétlen áldozat állaii üvöltözését, és a csontvágó fürész csikorgó hangját élethűen adta vissza a stúdió. A gangszterizmus e féktelen propagandája eredményeit iga­zolják a hivatalos adatok, ame­lyek szerint cz Egyesült Álla­mokban 191f9-ben 1,665.110 kü­lönböző bűncselekményt követ­tek el. Középázsia művészei Irtai A. J. Zámuskin, a moszkvai Tretyakov képlár igazgatója Bukarestben megkezdődött a román-bolgár kulturális hét

Next

/
Thumbnails
Contents