Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-31 / 76. szám

Péntek, 1950. március Sí. 3 > Éljen szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs! Napról-napra fokozódnak az előkészületek Szegeden április negyedike méltó megünneplésére Egyre szélesedik, napról-napra, óráról-órára új színekkel bővül az a hatalmas mozgalom, melyet — az ország valamennyi dolgozójához hasonlóan — Szeged dolgozói is megindítottak, hogy városunk méltóképpen ünnepelhesse felszabadulásunk ötödik évfordulóját. Az üzemek dolgozói egyre emelkedő teljesítményekkel készülnek méltóvá tenni az ünneplést. A pártszervezetek, a tömegszervezetek versenyt indítottak, hogy mind külsőségeiben, mind belső tartalmában olyan legyen az ünneplés, mely hűen kifejezi azt a szavakban ki nem fejezhető fordulatot, melyet az öt évvel ezlőtti április 4. jelentett népünk életében. Szerte az egész városban szorgos munka folyik, mindenütt a nagy napra való előkészületekkel találkozunk. Szeged dolgozói olyan impozáns felvonulási készítenek elő, amilyen talán még soha nem volt Szegeden. Előreláthatólag sokezres tömeg gyűlik majd össze a Széchenyj-téren, úgyhogy ennek a hatalmas tömegfelvonulásnak minden részletét aprólékosan, előre ki kell dolgozni, hogy zavarok, zökkenők elö ne fordulhassanak. A felvonulás útvonalait és menetrendjét külön ismertetjük. Kilenc órakor megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket s megkezdődik a felvonulás. Elöl a honvédség és a fegyveres alakulatok diszszázadai haladnak, majd feldiszitett kerékpárokkal, motorokkal az üzemi dolgozók, az ifjúság és utána Szeged dolgozó népe sorakozik majd fel a Széchenyitéren, hogy résztvevője legyen az ünnepi nagygyűlésnek, melynek ünnepi szónoka: Köböl József elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. Vázlatosan elmondva, fgy kezdődik a nagy nap délelőttje. Természetesen milliónyi apró és nagyobb színfoltból tevődik össze az egész ünnepség, azokból a színfoltokból, melyeket a nap belső tartalmához a dolgozók szeretete ad hozzá, az a szeretet és hála, mely a szegedi dolgozókat is felszabaditónkhoz, a Szovjetunióhoz és annak nagy vezéréhez, Sztálin elvtárshoz fűzi. Csak pár ilyen színfolt; ezen a napon az egész város zeneszótól lesz hangos. Szeged valamennyi zenekara résztvesz a felvonulásban. A Városi Kertészet kedves meglepetésre készül. Piros művirágokat készítenek a felvonulók számára, hogy ezzel is kifejezze mindenki: ez az ünnep annak a napnak évfordulója, amely dolgozó népünk számára a sokévszázados elnyomás után meghozta az igazi tavaszt, az újjászületést. A Hangosító NV egész nap autóval járja a várost, különösen a külső negyedeket, szórakoztat, tanít, ismerteti, mit jelent mindannyiónk számára ez a nap. Külön kiemelkedő pontja lesz az áprjlis 4-í szegedi ünnepségeknek az a hatalmas fáklyás felvonulás, amelyet az ünnep előestéjén. április 3-án este rendez az ifjúsás. 8 órára ér ez a felvonulás a Széchenyi-térre, ahol ezernyi fáklya, lámpion fénye mellett köszönik ineg a dolgozók felszabaditónknak a szabaddá lett, vidám, boldog életet, amelyet öt esztendővel ezelőtt a Szovjet Hadsereg hozott el. Megköszönik a dolgozók ezt az öt évvel ezelőtti napot, ott a fáklyák, lampionok fénye mellett, április 4-én az ünnepségek alkalmával, de legfőképp a gyárakban, a földeken, az irodákban; a termelő munka ezer s ezer területén azzal, hogy sikeresen építik a szocializmust, egyre emelkedő termelési eredményekkel biztosítják az ötéves terv sikerét Holnap érkezik Szegedre Anpilogov szovjet történész-professzor Dolgozóinknak egyre gyakrabban nyújt segítséget a Szovjetunió nemcsak anyagi, de kulturális téren is, fejlett termelési tapasztalatainak, tudományos eredményeinek átadásával, megismertetésével. Szeged dolgozóinak is nem egyszer nyílik már alkalma, hogy a termelésben kitűnt szovjet dolgozók vagy a tudományos élet élenjárói előadásait hallgathassa meg. Holnap ismét újabb lehetősége nyílik Szeged dolgozóinak, hogy ismereteit bővítse és még közelebbről megismerhesse a nagy Szovjetuniót. Holnap, szombaton érkezik ugyanis Szegedre Anpilogov kiváló szovjet történész professzor. Az Ady-téri egyetem Orosz Intézetében fogadják és itt tartja meg előadását délben 12 órakor „A Szovjetunió népeinek történetéről" címmel. Az előadás nyilvános és minden érdeklődőt szívesen látnak. Különösen hasznos lesz? ez az előadás Szeged történészeinek, történelembarátainak, de ezenkívül minden dolgozónak, főként az üzemek dolgozóinak is, akiknek megjelenését minél nagyobb számban várják. EGYBEFORRTAK A MUNKÁBAN A MAGYAR KENDER DOLGOZÓI JULIUSI TERVET TELJESÍTENEK a Tiszamenti Gőzfürészeknél A Ládagyár április 16-i, a fagyapotüsem julius 14-i tervét is teljesítette (Tudósítónktól.) A Tiszamenti Fűrészek NV újszegedi telepének dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek felszabadulásunk ötödik évfordulójának megünneplésére. A felajánlások még ezen a héten is folytatódtak. Herzfeld Mihály üzemvezető felajánlotta, hogy első negyedévi tervét előző felajánlásává' szemben nem 10, haneim 15 százalékkal teljesíti túl, ezenkívül az előírásos 12 százalék helyett • négy és félszázalékra csökkenti a hulladékot. Micheller János fögépész vállalta, hogy az ékírásos ellenőrzésen túlmenően ellenőrzi a gépek munkáját, hogy a Ládagyár minden zökkenő nélkül dolgozhassék. Az egyéni teljesítmények is [ mutatják azt a hatalmas lenLobogózzuk fel a házakat felszabadulásunk ünnepére A polgármester felhívja a vá. ros lakosságát. Hogv n»zv nemzeti ünnepünk: a felszabadulás ötödik évfordulója'alkalmából a házakat mindenütt lobogózzák és díszítsék fel. Külön is felhívja a házfelügyelők figyelmét ltogv gondoskodjanak a házak környékének. a r'-alogjárcknak tisztántartásáról. Április negyedikén befejezik a deszki gépállomás építkezési munkálatait (Tudósítónktól.) A deszki gépállomás munkálatainál dolgozó Szegedi Magasépítési NV dolgozói felszabadulásunk ötödik évfordulójának méltó megünneplésérc vállalták, hogy a gépállomáson épülő 11. tipusú épületet dületet, amelyet a munka frontján tettek a dolgozók április negyedik! felajánlásaikkal. Sebők Miklós, Kispéter István 280, Sebők Károly és ifj. Szabó Jenő 232, Balog Sándor és Dubecz Károly 229, STisszer Adolf 195, Seres Gyula 200, Frank Antal és Fortuna István pedig 188 százalékot teljesítettek. A Ládagyár március 25-én az április 16-i tervén, míg a fagyapot üzem felajánlását túlteljesítve július 14-i tervén dolgozik. A Ládagyár és a fagyapot üzem dolgozói megértve Pártunk felhívását, új munkamódszerek alkalmazásával és szocialista öntudattal végzett munkával tudták ezt a nagy eredményt elérni. A felajánlások eddigi mérlege az, hogy az üzem dolgozóinak több, mint 70 százaléka tett felajánlást április negyedikére, amelyből a pártonkívüliek is jelentősen kiveszik részüket, hogy felszabadulásunkért méltóképpen fejezhessék ki szeretetüket a Szovjetunió iránt. De nemcsak a munkával készülnek az üzem dolgozói április negyedikére. A SzIT szervezet tagjai az üzemi tűzoltósággal karöltve vállalták, hogy az üzem külső és belső díszítését elvégzik. Munka után lelkesen készítik elő a dekorációs anyagot, hogy április negyedikére, a magyar dolgozók legnagyobb ünnepére méltó díszbe öltöztessék az üzemet. Barát János A felszabadulás óta a dolgozók egymáshoz való viszonya is megváltozott a Magyar Kenderben. A műszaki értelmiség és a fizikai dolgozók között ledőlt az a válaszfal, ami a kapitalista társadalomban elválasztotta őket egy mástól. Ez a közeledés különösképpen egy év óta mutatkozik, amióta Pártunk behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Ma már minden munká*, vagy újítást megbeszélünk a dolgozókkal — mondja Vitusz Gyula, a javítóműhely vezetője. — A dolgozók gyakorlati munkájuk közben szerzett tapasztalataikkal nagyban megkönnyítik a mi munkánkat. Mi viszont felfigyelünk a legkisebb újítási, vagy észszerüsítési kezdeményezésre is, és támogatjuk a dolgozókat annak megvalósításában. Segítségükre vagyunk az újítási terv elkészítésében is. A dolgozók és műszaki értelmiség terve szerint átszervezett üzemrészben mári* több, mint 30 százalékkal emelkedett a termelés. A komplexbrigádnak is komoly szerepe van a dolgozók és a műszaki értelmiség közötti jó viszony kifejlődésében. A komnlexbrigádon keresztül az úgynevezett „műszaki vakságot" felfedi a dolgozók éleslátása hibákat közösen ki tudják küszöbölni. — Saját tapasztalatom, hogy a, múltban a műszaki értelmiségnek nem fűződötf semmi kapcsolata a dolgozókhoz — mondotta Kiss Sándor elvtárs. aki nemrégen még a felvetőben dolgozott. Sokan csak arra törekedtek, hogy a tőkés számára minél nagyobb teljesítményt sajtoljanak ki a dolgozókból. Most azonban megváltozott, a helyzet, mert a dolgozóknak is, épp úpv, mint a műszaki értelmiségnek, érdeke a többtermelés. Tóth László, — aki nemrégen tért vissza egyhónapos lengyelországi tanulmányútjáról — példának hozza fel Révész elvtársnő észszerűsítósót, hogy miképpen dolgoznak együtt a műszaki értelmiségi és fizikai dolgozók. — A hibás csévók legöngyölítésével sok baj volt, — magyarázza Tóth László elvtárs. — mert legöngyölítés közben összehurkolódzott és ezáltal sok selejt volt. De nagy munkaidőt vett igénybe a fonál legombolyítása is. Sokat törtük a fejünké?, hogyan küszöböljük ezt ki, míg aztán Révész elvtársnő észszerűsítésével egy csapásra megoldotta a problémát. és most már gyorsan, selejtmentesen tudjuk a hibás csévékés így a hiányosságokat, vagy ff is legombolyítani a fonaCSENDORORKODIK senki nem törődik velel »» •• Hatalmas építkezés folyik a Szegedi Textilkombinátban. Lelkes dolgozók . t/AyniM * TD A\T meglepetések ezután köszázai egymással verseng- /\. j. fl^A. 1 ILl\tJÍ*lljlIN A. 1 D A IN , vetkeztek. Amikor távozni ve igyekszenek, hogv mun- ....... .. , . . , akartam az üzemből, elékájukat minél jobban, mi- akinek kulonoS fogaimat vannak ben áll az egyik küldönc nél tökéletesebben és gyor. Q% úriemberekről és azt mondja: . sabban vegezzek el, hogy „Mar pedig innen ki hamarosan álljanak azok az üzemrészek, ahol nem megy és egyáltalán, hogy mert engedély nélmajd megindul a termelő munka, mely ismét újabb kül belépni az üzem területére?" láncszeme életszinvonalunk emelkedésének, a szociaMegdöbbcntem, s elkezdtem magyarázni, hogy lizmus építésének. A fonodában halkan zümmögnek az ellenség az nem kér belépői, az nem jelenti be azok a kiváló, gyönyörű gépek, melyeket nagy ba- szándékait. Letorkolt azonban és visszavágott azzal, rátunk és támaszunk, a hazánkat felszabadító Szovjetunió adott számunkra. hogy: „vigyázunk mi, ha be is megy valaki, de kifelé már úgy sem tud észrevétlenül elmenni". Még Hatalmas értékek vannak ebben a gyárban és szóhoz sem juthattam, mikor rámrivallt a kapus, az épülő Kombinát minden egyes kövében. A fonodákból kikerülő termékekben benne van az a haKiss Kálmán: „Egy úri embernek ludni kellett volna, hogy ilyen helyre nem lehet bejönni engedély lártalan lelkesedés, mellyel dolgozóink építik orszá- nélkül. Nem is gondoltam volna egy úri emberről, gukat és "harcolnak az ötéves terv sikeréért. Nagy hogy ilyet csinál". érték Szeged, s az egész dolgozó népünk számára a Textilkombinát. Tudja ezt az ellenség is, mely veszett dühhel acsarkodik és lesi az alkalmat, hol tudna károkat okozni, hol nyilna lehetőség dolgozó népünk elleni gyűlöletének kinyilvánítására. Számtalan példa mulatja, hogy az ellenség a legaljasabb Még a lélegzetem is elakadt. Olyan idegenül, olyan furcsán hangzottak ezek a szavak, mintha nem is lett volna soha sem 1945 április negyedike. Ma úriemberről beszélni?! Nem mondom — hala népi demokráciánknak, egyre növekvő életszínvonalunknak — több, mint két éve levetettem gyerekes, E2S2L romlások -nőros, kopott kabátomat és rendes felöltőben £ botázsok, gyújtogatások, tanúsították már ezt. Mégis a Textilkombinátnál elfeledkeznek az rok, hasonlóan a többi dolgozókhoz. De úgy látszik, ez az ember még mindig ott tart, és azt hiszi, hogy csak az „úri emberek"-nek lehet jó ruhája és ellenséges veszélyről elmulasszák a kötelező éber- mj ^ Mikor ^ seget, nem vigyáznák nagy kincsünkre és lehetősé- ,,n » hnov £ mpcnr(Sh4itam get nyújtanak arra, káros tevékenységét. hogy az ellenség kifejthesse Kint jártam a Textilkombinátnál. Lenyügö- szezrt" zött az a gyönyörű látvány, melyet a már ' 8 — abba bizakodva, hogy sikerül, — megpróbáltam felvilágosítani, azt a választ kaptam: „na csak azért szólok, mert az embert mindjárt froclizzák az éber/.uu <XL a imvuiijr, uiciycL a inar KI,, két hói tel a határidő előtt befe- H üzemrészek és a kibontakozó gyár körvonalai nyuj jezik. Kószó Jáno3 kőműves, Juhász Ferenc segédmunkás, Bita Károly, Ábrahám József művezetők, Pillér Sándor építésvezető Hájas József festő, Szabados Zoltánná vállalták azt is, hogy az ötéves terv első negyedévi építkezését, ^melynek határidejét áp riüs 15-re tűzték ki, április 4-re szintén befejezik. Nagy András tottak. önkéntelenül is arra gondoltain, hogy milyen gyűlölettel nézi*,ezt a lelkes építő munkát az ellenség és mennyire szeretne károkat okozni. Eközben a kapuhoz érve,* szétnéztem, de senki hozzám A Texlilkomhinát kapujában egy kapus van és nem régiben állították oda. Az ő feladala lenne az, hogy ellenőrizze, kik mennek be az üzembe és megakadályozza az illetéktelenek bejutását. 'A' két küldönc nem tartózkodik mindig a bejáratnál, s a nem szólt és minden igazoltatás nélkül bejutottam gyári tűzoltó sincs mindig jelen, de különben sem az üzem területére. Felkerestem a kombinát terű- az ő feladata az őrködés. A kapust a Szegedi Texletén dolgozó egyik Nemzeti Vállalat pártszervezeté- tilművek (a Magyar Pamutipar NV. szegedi üzeme, nek a titkárát és elmondottam neki, hogy mi tör- közismert, népszerű nevén Textilkombinát) vezetőtént. Ugyanakkor megkértem. intézkedjék, hogy sége állította oda. Nagyon jól telték volna, ha munkám végezte után el tudjam hagyni a gyár te- éberebben foglalkoztak volna evvel a kérdéssel, rületét, mert hátha véletlenül akkor igazoltatnak. mert akkor rájöttek volna arra, — amire én is röMcgdöbbentő az eset már magábanvéve is, vid vizsgálat után —, hogy a kapus régebbi foglalhiszen itt akárki besurranhat, kémkedhet, gyujto- kozása a Horthy-rendszert hűen kiszolgáló csendőrgatást, rombolást, robbantásokat hajthat végre, tiszthelyettes volt. (Koloszúr) A dolgozók és értelmiségiek a termelési értekezleteken feltárják egymás hibáit és igy könnyen módot találnak annak kijavítására. A műszaki értelmiség és a dolgozók közötti jó viszony kialakulása nagy lendületet^ ad az újítómozgalom kiszélesítésének. Kertész Imre többszörös újító elmondja tapasztalatait: — En már régen itt dolgozom a Magyar Kenderben. A felszabadulás előtt semmi értelme sem volt, hogy valami újítást 3s;naljunk, de még ha valakinek eszébe jutott is, hogy valami módon a munkáját észszerűaíléssel megkönnyítse, a műszaki értelmiség kézlegyintésééi, lekicsinylően intézte el a dolgozók jó kezdeményezéseit. Ma már másképpen van, versenyben vagyunk a műszaki értelmiséggel és azok a legkisebb kezdeményezésre is felfigyelnek és segítenek nekünk. Igy az újításokhoz jó kedvvel, örömmel fogunk hozzá ás elmondhatjuk, hogy a fizikai dolgozók és műszaki értelmiségiek úgyszólván egybeforrtak a munkában. A tőkések vezette gyárban nem törődtek a dolgozók szakképzésével, nem volt céljuk, hogy a dol gozók magasabb szaktudást is elsajátítsanak. Most azonban a politikai képzésen kívül három szakmunkásképző tanfolyamot is tartanak az üzemben, hogy a munkások mind tömegesebben, több gép szakszerű kezeléséhez is értsenek.