Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-28 / 73. szám

6 Péntek, 1950. március 324. PÉLDÁJÁVAL SEGÍT, LELKESÍT Rosszijszkij, a Textilkombinát dolgozóinak tanítómestere Egy hónapja, hogy a szegedi Textilkombinát Szerelői között egyre többen kezdtek beszélni Nikoldl Rosssijszkijröl, a moszkvai ,)Kalibr" gyár sztahánovista művezetőjének példájáról, aki a kommunista népnevelő munkamódszerekkel — újítások és észszeriisitések nagyszerű alkalmazásával kimagasló eredményeket ért el a termelésben, dolgozó társaival együtt, Nikoldj Rosszijszkij munkássága nyomán a ,J(Mr" mikrométer műhelyének valamennyi dolgozója sztahanovista lett, megkétszerezték üzemdtlagukat s olyan finom mechanikai műszeráruk gyár tdsdt kezdhették meg, melyeknek e'öullitdsdhoz azelőtt még nem volt megfelelő berendezés a Szovjetunió fémjpari üzemeiben, A „Kalibr" gydr dolgozói számára Rossztjszkp java-dalára n»«gasszinvonalú szaktanfolyamot indítottak. Az üzem seggédmunkásait kiváló szakmunkásokká képezték ál és már a tanfolyam alkalmával két szakmát sajátítottak el Az üzem bármelyik termelési ágában állították őket, a tanfolyam elvégzése után mindenütt kimagasló eredményeket értek el. Azokat a normákat, melyeket azelőtt még szdzszdzalékig sem tudtak teljesíteni, most többszörösen túlteljesítették. Teljes könnyedséggel oldották meg a hatalmas feladatokat, melyeket a nagy Honvédő Háború d'lUott eléjük. Az Wcm háború utáni teljesítményét az elmúlt év folyamán már több mint 50 százalékkal növelték a háború előtti átlagteljesítmény. nyel szemben. Nikoláj Rosszijszkij nemcsak a moszkvai „Kalibr" gyár termelésében akar még újaibb kimagasló eredményeket elérni, de meg akarja kétszerezni a szegedi Tex. tükombinát szerelőinek teljesítményét is. — Már egy hónap óta folytatja eredményes munkáját & kombinát szerelés alatt álló gyűrűafonó és kártoló pépei között. Azóta már megszervezte a munkát, újításokat vezetett be, A Textilíkomtoinát minden szerelője jól tudja, hogy Nikoláj Roszszijszikijjal az élükön nnjgv sikerek etött állnak, Szajbéli elvtárs Rosszijszkij útmutatására megszervezte a vezető szerelőikkel az új műszaki brigádot. A brigád tagjai: Gesicz Mihály, Jármm Ede, Dómis Alfréd, Varga József és Portella Béla elvtársak. Ezek. vezetőjüknek elfogadták Nikoláj Rosszijszkij t. — A brigád az ő vezetésével most még jobban kezébevette a szerelési piunkák végzetet és irányítását. Rosszijszkijnak a Maünovsakijbrigád tagjai munkájára is kiterjedt a figyelme. Neki köszönhetik, hogy ma már 200-as brigádban dolgozhatnak — a régi 120 százalékos teljeeáfcménv helyett 213 százalékot teljesíthetnek. Rosszijszkij jó mum(kájának elterjedt a híre valameimvi szegedi üzemben. Ma már minden szegedi dolgozó ismeri a Textilkombinát szerelőinek versenyfelhívását, azt is tudják, hogv a június 20-ra tervbe vett munkájukat népünk felszabadulásának ötödik évfordulójára. április 4-re befejezik. Tudják azt is. hogy nemcsak ezekkel a szerelő brigádokkal állanak most versenyben, hanem Rosszijszkijjal is. — A vagonokban érkezett szovjet fonógépek alkatrészeit rozsdamentesitő zsírral vonták be. A szerelés előtt ezeket az alkatrészeket meg kell tisztítani a zsirtól. Ezt a munkát régen petróleummal és benzinnel végezték. Amellett, hogv meglehetősen lassú munka volt — a százliterszámra elhasznált petróleum ébenzin nagymértékben növelte az önköltséget. — Rosszijszkij ezt nem tűrte. Az ö nagyszerű ötletei nyomán a Malinovsakij brivád dolgoz-V felhagytak ennek a munkamódszernek alkalmazásával. Most már a kazánháziból kapott forró víz segítségével távolítják el az alkatrészről a rozsdamentesítő zsírt A forróviz sokkal gyorsabban oldja a kenőanyagot, mint a petróleum és így nemcsak, hogy jelentős mértékben meggyorsítja a munkát hanem az önköltséget is alaposan csökkenti. De Nikoláj Rosszijszkij és tanítványai a Textilkombinát szerelői a siker u án sem önteltek. Ujabb győzelmek elérésére indulnak ereduWfcyeikikiaL A gépek szerelése közben gyakran előfordul, hogy egyes gépalkatrészeket javítani, vagy csiszolni kell. Régen ezf a munkát a brigád lagjiaj mindig külön-külön végezték, de most itt is közbe szólt Rosszijszkij. — Elvtársuk, ez nem jó munkamódszer, még ipind'ig nem szerveztétek meg jól a munkát, igy sohasem Lehettek sztahánovisták. Észszerüattenl kell! Ezután sorra észrevették a brigádok tagjai, hogy mennyivel többet toljesí hetmek, ha egy szaktársukat megbíznak a javításokkal, s ez állandóan az alkatrészek köszörülésén és javításán dolgozik. Nem kell mindig a javítóműhelybe futkosni a brigádok faijainak, hanem nyugodtan végezhetik a munkát. Ismét igaza lett Rosszijszkijnak. Sokkal tömörebb és észazerübb Lett a szerelők munkája. A Miaünovaikij brigád tagjai együtt ujjongtak Rosazíj sziki jj'ai, amikor megszülő teik az első sztahánovista eredmények, ólig regein 75—76 óra alatt szerelték fel egyegy gyűrüsfonó vagy kártoló gépet, most már eazal a módszerrel csák 36 óra munkaidőbe kerül. — De ez még mindig kevés — mond a Rosszijszkij. — Elvtársak, ea még csak a kezdet. Gyerünk csak tovább április 4-ért. Ujabb és újabb ötletek felhasználásával, új észszerűsitések bevezetésével még ezután is egyre fokozódik a teljesí mécy. A» orsómeghajtó szalagok öszszevarrása unalmas és lassú munka volt. Azóta már a szalagok varrásánál alkalmazott régi munkamódszer ls eltűnt a Textilkomblná bóL Rosszijszkij új ötletet adott. El&aör össze kell „fércelni" kézzel a szalagokat, után® a géprvurrásban 200 százaiéikos. sőt még magasabb eredményeket is elérhetnek a szalagvarrók. mert így sokkal jobban kihasználhatják a varrógépet, magasabb forgási sehességet alkalmaebatnak, — Ez a siker újabb lépésnek számított a Textilkombinát dolgozóinak április 4. méltó megünneplésében. Rosszijszkij figyelme a fonónök munkája felé is kiterjedt. A fonógépek még most vannak bejáratás alatt, most még gyakran előfordul, hogy egyszerre (több orsón ís elsza kádnak a finom gyapotezálak s ezeket össze kell kötni. A fonónőknek gyakran nehézséget okoztak ezek a szakadások, sokszor az egész gépet le kellett állítani, mert az újra befűzött szálak rátekeredtek a „cilinderekre" s pocsékolódott a drága nyersanyag. Vörös elvtárs, a szerelőbrigád egyik dolgozóla rájött arra, hogy ha a cilinderek fölé vékony vaslemezt húznak, ennek segítségével megmenthetik az újrafüzött szálakat, a cilinderekre való feltekerődzéstöl és fgy nagyban csökken a gépállás és jelentős mennyiségű nyersanyagroegtakarftás is elérhető. Vörös elvtárs azonnal kipróbálta újítását a hatos gépen s ez valóban bevált. Ezeknek a lemezeknek alkalmazásával most már a cilindervédőket sem kell leszedni. Szálszakadás esetén egyszerűen csak be kell illeszteni az elszakadt fonalat a hengerek alá. Vörös elvtárs tudja, dolgozó társaival együtt, hogy ez a siker ts Rosszijszkij müve volt, bár ő személyesen nem járt a Textilkombinátban. De Vörös elvtárs és a brigádok tagjai olvastak róla s az ő füzeteiből és Írásaiból szerzett tudásuk nyomán érhették el mostani eredményeiket. Nikoláj Rosszijszkij t nagyon megszerettúk a Textilkombinát Szerelőt. Most is figyelnek szavára, s örömmel hajtják végre Utasításait, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Mintha valójában ott lenne Rosszijszkij, ki nem tűri a lazaságot, s minden akaratával új győzelmek elérésén fáradozik. Roszszijszkij távollétében ís ott jár b szerelőbrigádok között, figyelmezteti az elvtársakat, akik jól hallják szavait. — Rará(aim, még messze var gyünk a céltól, de mos: már tl is megnyergeltétek a regi technikai normákat Úgy ahogy Sztálin elvtárs mondta nekünk annakidején, amikor még mi ls az első korszerű kombinátjaink építéséinél tartottunk. Rosíszijsaikij nagy segítője és tanítómestere lett a Textilkombinát dolgozóinak. Átadta nekik munkamódszereit, megtanította őket. hogyan kell védekezni az önteltség, a kicsinyesség és a fegyelmezetlenség ellen. Bemutatta a dolgozóknak, hogyan kell megszervezni a munkát, hogyan kell leküzdeni a technikai akadályokat. melyek után a Textilkombinát Szerelői számíthatnak majd olyan nagyszerű sikereik, győzelmek elérésére, mint amilyeneket a moszkvai „Kalibr"-gyár dolgozói és srtahánovlstál elérték a kommunista népnevelő munkával és a termelés jó m e nsrervez ésével A Magyar Kender és a Szegedi Kender munka felajánlási versenye Néhány hétitel ezelőtt április 4-re, népünk felszabadulásának ötödik évfordulójának méltó megünneplésére nemes versenyt indítottak egymás között a Szegedi Keniderfonógyár és az Újszeged! Magyar Kender dolgozói. Ennek a versenynek egyedüld célja az, hogy melyik üzemben tesznek több és értékesebb munkafelajánlást április 4-re. Ebben a versenyben most a Magyar Kender dolgozói törtek az élre. Eddig már összesen 1040 munkafelajánlÉst tettek, s ezzel szemben a Szegedi Kender dolgozói részéről eddig még csak 850 felajánlás történt. A Magyar Kender dolgozóinak eredménye — amint mondják a Szegedi Kenderfonógvár dolgozói — lelkesítően hat rajuk és azon lesznek, hogy a hátralévő időben lemaradásaikat minél előbb pótolják és április 4-re ők is hasonító, sőt nagyobb eredményeket érjenek el. A Hovanscsina a Gördülő Opera műsorán elnyomott orosz A Gördülő Opera szerdán és csütörtökön este a Szegedi Nemzeti Színházban a Szovjet Kultúra Hónapja keretében Musszorgszkij, forradalmár orosz zeneszerző, a zenei realizmus nagy egyénisége híres operáját, a Hovapscsinát játsza, A Hovanscsina a zenei ábrázolás művészi eszközeivel festi meg a 17. századi feudális Oroszország arculatát, a kizsákmányolt, népet. A Hovanscsina egyes szerepeit az Ál'ami Operaház kiváló énekesei Fodor János, Losonczy György, Nagypál' László, Littasy György stb. alakítják. A kisérő MÁV zenekart Lukács Miklós vezényli. Mindkét előadás kezdete fél nyo'ckor. Jegyek korlátolt számban kaphatók a színház pénztáránál. Igy védjük a legfőbb értéket Az elmúlt rendszerben az úgynevezett „népjóléti intézmények" valójában a legsiralmasabb nyomortanyák voltak, ahol a gondozottak az élet fenntartásához szükséges legelemibb javakat i<s alig kapták meg. Népi demokráciánk első intézkedései közé tartozott a szociális gondoskodás legszélesebb alapokra való fektetése. Már a hároméves terv keretében hatalmas összegéket fordítottunk szociális intézmények létesítésére, illeüve a meglévő intézmények fejlesztésére. ötéves tervünk célul tűzte ki,' hogy még tovább építi, fejlesz-; a szociális gondoskodást. Nézzük meg ezt a kérdést szegedi viszonylatban. Míg azelőtt az elmúlt rendszerben csak éppein tengődtek a gyermekek az árvaházban, ma csupán kosztra napi 4 forintot irányoz elő minden gyermek számára kormányzatunk. A szeretetházi ápoltak számára élelmezés céljára napi három forintot irányoztak elő. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy naponta körülbelül 1000 személy részére főznek népkonyhán és az elaggottak számára különböző összegű közsegélyeket folyósítanak, akkor fogalmat alkothatunk, hogy csupán Szegeden milyen hatalmas összeget tesz ki mindez. Az ötéves terv szegedj vlszonylai' ban 1.715.000 forintot Irányoz elő ezekre a oélokra. A város kezelésében 2 bölcsöd© van. Ebbe a két bölcsödébe olyan dolgozók helyezhetik el gyermekeiket, akiknek üzemében, munkahelyén nincs napközi otthon. Ezeknek a bölcsődéknek fenntartása 155 ezer forin'ot emészt fel. Huszonkét napközi ovodát tart fenn a város a két bölcsödén kívül évi 726 ezer forintos költséggel. fl Magyar-Szovjet Társaság szegedi titkársága „A Bolsevik Párt a Szovjetunió győzelmének szervezője a Nagy Honvédő Háborúban" címmel előadássorozatot indított központi előadóval. Az előadássorozatot azzal a céllal indították meg. hogy az üzemi dolgozókkal minél szélesebb körben megismertessék a Bolsevik Párt munkáját, harcait a Nagy Honvédő Háború alatt, amelyekkel hazánk felszabadításához is hozzájárultak. Már eddig is három szegedi üzemben tartott előadást, ahol a dolgozók igen nagy számmal vettek részt és érdeklődve hallgatták az előadást. A legközelebbi előadást március 28-án pedig meg. a Szegedi Kenderben, 29-én a Textilkombinátban tartják Énekverseny a móravérosi általános iskolában . (Tudósítónktól.) A móravárosi általános iskola VIII. osztályának tanulói áprjlis negyedike méltó meg ünneplésére énekversenyre hívták ki a fdső tagozat tanulóit. A versenyt április harmadikán tartják meg. A versenybizottság már ki is választotta azt a 25 népdalt, amelyből minden énekkarnak öt dallal ke'l szerepelnie a versenyen. Az énekkarral a dalokat egy-egy úttörő pajtás tanjtja meg és a kiértékelést is az úttörő pajtások végzik el. Imre Péter Erősen bevésődött emlékezetembe a „magyar ténger" neve az 1945 évbtn. Állandóan szerepelt a jelentésekben. A németek harapófokóként vették körül a Balatont, ez volt utolsó bázisuk Magyarországon innen igyekeztek visszafoglalni Budapestet. Főleg azésziakl dombos part érdekelte őket, amely alkalmas volt a védekezésre. A mi hadosztályaink kukább az alacsony, déli parton táboroztak. A németek utolsó görcsös erőfeszítéssel 1945 márciusáig tartották ma,gukat. A Balaton a legnagyobb tó Közép-Európában. Nem túl mély, ezért ts nevezték el Balatonnak. Bla*o. boloto mocsarat jelent. Neve "tehát szláv eredetű. A magyar nyelvben sok szláv szó van. Ködös napon érkeztünk a tóhoe. A túlsó partot köd takarta, a Bala'on viharzott, hullámai tajtékozva törtek meg a köves parton. Igazi tenger. Magyar Krimndk ls nevezik. Partja tele van nyaralókkal. A lejtőkön szőlők terülnek el. Budapest burzsoáziája Itt töltötte legszívesebben idejét. Gazdag emberek keresték fel Európa minden részéből Az egész régi arisztokrácia. a földbirtokosok, a pénz „kiválósága;!". mind felvonultak a környező nyaralóhelyeken, mint valami parádén. Munkásoknak és parasztoknak itt nem volt helyük. A nyaralók és a villák itt maradtak. de a „kiválóságok" nincsenek sehol. Vasárnaponként a nyári napokon nagy autóbuszok érkeznek a Balatonhoz, munkásokat, A BALATON KÖRÜL Irta: D. ZASZLAVSZKIJ daloló ifjakat és gyerekeket hoz-1 volna megállni a lábukon, a falunak. A nyaralók és villák a dolgo-Isi kulákok áldozatai lettek volna, zók üdülői lettek. A tó új életét ha a demokratikus állam nem s'tt segítségükre. A vagyontalan paraszt meggyőződhe'ett arról, hegy a kommunisták az ő oldalán állnak, vele vannak. Az a bizalmatlanság, amellyel a paraszt a földreform iránt viseltetett és a félelem attól, hogy visszajönnek az uraik, teljesen elmúlt. A paraszt nemcsak azt érezte, hogy az övé az új rendszer, hanem azt ls. hogty az új hatalom szilárd ós erős. Gépállomásokat, új gazdasági eszközöket és minden más segítséget megkapott a dolgozó parasztság. A gépállomás a magja a magyar falu új rendjének. A parasztok már megismerték a gtépesí és erejét, tisztelik, becsülik a traktoristákat. A dolgozó parasztság megmaradt ellenségei, a kulákok már elvesztették a magyar faluban régi hatalmukat. de még mindig jelentős erőt képviselnek. Reájuk számít a magyar reakció. A kulákok hirdettek elvakultan, hogy a földreform romlásba dönti a falusi gazdálkodást. hogy az új gazdák nem tudnak majd mit kezdent a földdel. A valóság már 1946—47-ben rácáfolt erre a hazugságra. A háború előttinél is nagyobb terüle et vetettek be és a termelés állandótin növekszik. Nagyarányú munka bontakozott ki az öntözésben és élt. Áz üdülőik mögött — „a második vonalban" — a földek és szőlők között, falvak. Itt is új és sokkal érdekesebb élet folyik, mint azelőtt. Lepsénynek mórt gépállomása van. csak egy fél esztendeje működik, de legfontosabb tényezője a falus! gazdálkodásnak a háborúuláni Magyarországon. Azelőtt itt a Náidasdy grófok hatalmas birtokai terüttek el, a legtöbb paraszt cselédjük volt. Ez a régi Magyarország tipikus képe. Az összes földterület felét mind ös»ze egy-kó ezer földbirtokos tartotta kezében Másfélmillió parasztnak egy hold földje sem volt é.s csaik egy részük juthatott munkához mások birtokán. Az állandó munkanélküliség hajtotta a múltban a magyar parasztok százezreit Amerikába, a tengerentúlra. Magyarországon, — ahol a föld mindent terem — a parasztok a legnagyobb nyomorúságban éltek. A földreform 650 ezer újgazdát teremtett. A háború vihara átvonult Magyarországon, a hitleristák mindent földig leromboltak. Kivitték elpusztították majdnem az egész álla*állományt, raboltak a párasatoktól, gyújtogattak. mikor elhagyták a falvakat. Az újbirtokos szegényparasztok nem tudtajf villamosításban. Feltárultak a gazdtig jövő távlatai a falusi gazdálkodásban, amelyben döntő szerepe van a szövetkezetek fejlődésének. Mindinkább meggyőződik róla a dolgozó parasztság, hogy csak a szövetkezetek tudják megerősíteni őket saját birtokukban. Csak a szőve kezelek fejlődése tudja kihúzni végleg a talajt a falusi kapitalisták lába alól. A dolgozó parasztok ellenségeik a kolhozzal Ijesztgették, ahogy régen a „hazajáró lélekkel". Tudtak-e valamit a magyar parasztok a szovjet kolhozokról? Nem sokat. A kolhozról a szovjet nép ellenséget terjesztették a rágalmazó meséket köztük olyan os obaságot is, hogy a szovjet faivak kolhozpanasztjal egyetlen „százméteres takaró alatt alszanak". A magyar termelőszövetkezetek fejlődése a legsikeresebb agitáció az ellenséges rágalmakkal szemben. A magyar parasztság számára a fejlődés útja a szövetkezeten, gépesítésen és a művelődésen át vezet. A szocializált ipsr a falusi dolgozók kezébe ad minden eszközt a falusi gazdálkodáshoz, hogy átférhessenek az új rendre A magyar faluban — a Balaton körül is. ahol a szovjet katonák kémény csatáikat vívták a fasiszta ellenséggel szemben — új társadalmi erők fejlődnek, akiket már nem rémítgetnek az ostoba mesék. Magyarország megir.ga thatatlanu! halad előre a szocializmus útján, amelyet a felszab a dió Szovjet Hadsereg nyitott meg előtte.