Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-28 / 73. szám

2 Kedd, 1950. március 2f. Amnesztia a felszabadulás ötödik évfordulója alkalmából A Magyír Népköztársaság dol­gozó népünk nagy nemzeti ünne­pén, az ország felszabadulásának ötütdik évfordulóján széleskörű kegyelmet gyakorol. Ennek megfe­lelően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű ren-' d"ietet bocsátott ki, amely 1950. március 25-én jelent meg a Hiva­talos Lapban. A kegyelem a rendelet értelmi­ben a politikát, katonai, gazdasági, jövedéki is egyéb bűncselekmények elkövetőire, valamint a kihágások­ra is kiterjed. Intézkedik a rende­let olyan személyekkel kapcsolat­ban js, akiket közigazgatási eljárás alá vontak. (Internáltak stb.) Nem terjed ki a kegyelem azokra, akik főbenjáró bűncselekményt követtek cl. (Például kémkedtek.) A kegvdem a rendeld szerint a külföldön tartózkodó magyar ál­lampolgárok felé is érvényesül. Igy elsősorban azok felé, akik utasításra, vagy a fasiszta hírverés megté­vesztő hatása alatt hagyták el' az ország területét, A háborús ese­ményekkel kapcsolatban nyugaltra távozott ilyen magyar állampolgá­rok 1950. október Hó 4-ik napjáig büntetlenül visszatérhetnek Magyar­ország területére. A kegyelem azokra a magyar áll Om polgárokra {s vonatkozik, akik az ellenséges hirvcréstöl meg­tévesztve, a felszabadulás óta hagy­ták cl törvénybe ütköző módon az ország területit, de haza akarnak térni, mert belátták, hogy boldo­gulásukat hazájukban, a magyar nép körében találhatják meg% Ilyen személyek ellen, ha 1950. október hó 4. napjáig visszatérnek Magyar­országra, sem tiltoitt határátlépés, sem az ezzel összefüggésben elkö­vetett más bűncselekmény miatt nem lehet bűnvádi eljárást indí­tani. Az igazságügyminisztérium és a többi illetékes hatósági szervek hi­vatalból gondoskodnak a rendelet végrehajtásáról. Az érdekelteknek tehát nem kell semmiféle előter­jesztést tenniök, vagy kérvényt be­nyujtanjok, mert ez csak hátrál­tatja az elintézést. Azok a külföldön lakó magyar állampolgárok, akik a kegyelmi rendelet alapján haza akarnak tér­ni, jelentkezzenek a legközelebbi magyar külképviseleti hatóságnál. A külképviseleti hatóságok a je­lentkezők részére hazatérési iga­zolványt állítanak ki és a szükség­hez képest — anyagi segély nyúj­tásával — gondoskodnak a haza­utazás lebonyolításáról. A választási komédia nem segit Titonak a katalom megtartásában A' moszkvai rádió hírmagyará­zója a vasárnapi jugoszláviai úgynevezett „.választásokkal" kapcsolatban megállapítja, hogy a jugoszláviai fasiszta rend­szer viszonyai között szó sem lehet igazi választások­ról, mint ahogy nem lehet szó igazi népi szkupscsináról sem. A négy év előtt megválasztott jugoszláv szkupsesina a belgrádi árulók klikkjének bürokratikus hivatalává változott, amely Ti­tonak, a főband/tának minden parancsát teljesíti. A nép igazi képviselőit, akiket 1945 novem­berében választottak meg, a Rankovics-csendőrök résziint megöltek, rész'nt letartóztattak. A mostani szkupsesina nem más, mint a Tito-talpnyalók, kémek és hazaárulók gyülekezete. Az új szkupsesina, ahogy azt a belgrádi fasiszta diktatúra előre megállapította, pontos mása lesz annak az úgynevezett parlamentnek, amelyet Hitler neveltje, a spanyol Franco létesített. A jugoszláv szkupsesina úgyne­vezett képviselőjelöltjei közül 734-en. vagyis a jelöltek 61 százaléka, a szövetségi és köz­társasági kormányok miniszter­reiből, diplomatádból, az állam főtisztvise'őiböl kerültek ki. A jelöltek tíz százalékát a hadse­reg és a Rankovics-féle bizton­sági szolgálat főtisztjei Képezi11. Mint a Trybuna Ludu című len­gyel lap megállapította, a Ti­to-féle jelöltek csak a fasiszta bürokrata rendszert képviselik. A választási komédiát az ame­rikai rendezők utasítása sze­rint játsszák le. Ezért utasították a Tito-klik­ket, rendezzen választásokat, hogy olyan látszatot keltsenek, mintha a jugoszláv nép támo­gatná a dollár mostani belgrá­di lakájait. A Tito-klikk buz­gón teljesiti ezt az utasítást és nem riad vissza a hamisítástól sem. A belgrádi vezetők szava­zati jogot adnak több, mint 135 kém-klikk gazdái tudják, hogy a jugoszláv nép gyűlölői a belg­rádi helytartókat, hogy a Tito-klikket már rég le­leplezték, mint közönséges bűnözőket, politikai kalan­lasztásokon". Jugoszláviából egyre újabb adatok futnak be arról a szörnyű, véres terrorról, amely az országban a „vá­lasztásokkal" kapcsolatban tombol. ' A becsületes hazafiak százait, ezreit letartóztatják. A' válasz­dorokat és hazaárulókat. ezer hazaárulónak. A börtönökből hétezer közön­séges bűnözőt bocsátottak sza­badon. Ezekből áll a Tito fa­siszta banda „aktívája", amely nek feladata, hogy biztosítsa az áruló Tito-klikk sikerét a „vá­tási komédia nem segít Titénak a hatalom megtartásában. Ju­goszlávia népei megvédik orszá­guk szabadságát és függetlensé­gét és visszatérítik hazájukat a béke és demokrácia táborába, amelynek élén a nagy Szovjet­nió áll. Bolgár szóbeli jegyzék Jugoszláviához a haiármenti lakosság jogainak megsérlése ügyében A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma 1950 március 25­cn szóbelj jegyzéket intézett a szófiai jugoszláv nagykövetséghez: A Jegyzék megállapítja, hogy az egész 1949-es évben a jugoszláv határmenti hatóságok rendszeresen durván megsértot-tek a határ túlsó oldalán birtokkal rendelkezők javai tárgyában kötött egyezményt. A Jugoszláv kormány az egyez­ményben vállalt kötelezettségei el­lenére semmit sem tett annak ér­dekében, hogy a kettösbirtokosok nyugodtan használhassák jogaikat, ellenkezőleg: a szerződésszegések egyre súlyosabbá váltak. A jegy­zék számos konkrét esetet sorol fel ennek bjzonyitájára. A legerélyesebb tiltakozással a két ország határán fekvő javakról szóló egyezmény minden megsér­tése, valamint a bolgár-jugoszláv határ mentén fekvő átjáróhelyek egyoldalú elzárása ellen, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere kijelenti, hogy a jugoszláv ható­ságokra bárul a felelősség mind­azokért á múltbeli és esetleges jö­vőbeli károkért és veszteségekért, amelyeket a bolgár határmentj la­kosság elszenvedett vagy el fog szenvedni az egyezmény egyoldalú megsértésének eredményeként. A háborús uszítás az Egyesült Államokból indul ki Boulier abbé nyilatkozata Április 4, a nemzetközi béketábor győzelme Egy hét választ el csupán bennünket április 4-től, a Ma­gyar Népköztársaság legna gyobb ünnepétől. Április 4-e új fejezetet nyitott, meg Ma­gyarország nemzetközi kap­csolatainak történetében. Száz évvel ezelőtt a magyar nép az európai haladás élvo­nalában harcolt az emberiség jobb jövőjéért. Táncsicsok, Petőfiék a világszabadságéri lelkesedtek, mert jól tudták azt, hogy ha a világ népei összefognak, akkor a zsarnok­ság napjai meg vannak szám­lálva a világon. Mikor a 48-as forradalmak egymásután el buktak, s mikor Európa újra csendes lett, a magyar nép mégegyszer szembeszállt a nemzetközi reakciót képviselő osztrák császársággal és orosz cárizmussal. A külső túlerő, a belső bajok és árulás elbuk­tatták a magyar szabadság­harcot s eszel egész Európá­ban felülkerekedtek a haladás ellenes erők. A magyar uralkodó osztá. lyok önzése, haszonlesése és árulása következtében létre­jött 1867-es kiegyezés után 'Magyarország akkori vezetői a nagyhatalmi ábrándok után futva előbb az osztrák, majd. a német imperializmus sze­keréhez kötötték az ország sorsát. Miközben a magyar nép nyomora egyre nőtt, az osztrák-magyar monarchia a nemzetközi reakció egyik leg. biztosabb támasza lelt. Az im­perialista első világháború után a rövid ideig tartó di­csőséges 1919.es proletár dik­tatúra után minden eddiginél mélyebb örvénybe zuhant: az első európai fasiszta rendszer szülőhazája lett. Horthyék népgyűlölete, sovinizmusa és haladásellenessége szükségsze rűen sodorta az országol élőbb az olasz fasizmus, majd a német nácizmus érdekeinek vak kiszolgálójává, s végül a Szovjetunió-ellenes háború résztvevőjévé. 1945 április '4-ve!, a felsza­badulás tényévél elérkezett az idő. hogy lemossuk a közel százesztendős gyalázatot s hogy a magyar nép vissza, terhesen arra az útra. ame­lyet 1848—49-ben és 1919-ben megpróbált végigjárni, de ami okkor nem sikerült. rA Horthy-féle fasizmus képviselői nagyon jóil látták, hogy mit jelent Magyarország számára a Szovjet Hadsereg felszabadító győzelme. Ezért próbálkozott meg Kállay Mik­lós, a hírhedt hintapolitikus az angolszászok félé való ori­entálódással. ezért reményked­tek az utolsó percig abban, hogy az országot a német ve­reség bekövetkezése után az angolszászok fogják meg­szállni. Az angolszász meg­szállás azt jelentette volna, hogy az uralkodó osztályok, egy-két túlságosan kompro­mittált politikus kivételével, átvészelték volna a második világháborút is, s továbbra is élősködhettek volna a magyar nép nyakán. Azt jelentette volna, hogy Magyarország továbbra is része lett volna annak az „egészségügyi záró­öv"-nek, amelyet a szovjet­hatalom győzelme után a nyu­gati hatalmak igyekeztek j Szovjetunió nyugati határain felállítani. A Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege, a sztálini stratégia segítségével, keresz túlhúzta a magyar reakció számításait. Magyarország megindulhatott a demokratim kus fejlődés útján. A felsza­badító Szovjet Hadseregnek nemcsak azt köszönhetjük, hogy alig néhány év alatt kiküszöböltük a háború okoz­ta súlyos sebeket, nemcsak azt, hogy az ország megindul­hatott a szocialista fejlődés útján, hanem azt is, hogy or­szágunk a fasiszta Németor szán utolsó csatlósából a nem. zetJcözi béketábor komoly, megbecsült, és szilárd bástyá­jává válhatott. Április 4. a nemzetközi bélcetábor nagy győzelmét jelenti. Április 4-e betéljesíteftte azt, amiért március 15. hősei meghaltak. Magyarország a népek sorában elfoglalhatta azt a helyet, amelytől reakci­ós uralkndóosztálya közel 100 éven keresztül megfosztotta. Április 4-e ezért is a legna­gyobb nemzeti ünnepünk. }A Szovjet Hadsereg és nagy ve­zetője, Sztálin segítségével, a magyar kommunisták és Rá­kosi elvtárs vezetésével betel­jesítettük azt. amit Petőfi megírt: Lemostuk a gyaláza­tot. Magyarországit iöbbá semmiféle erő nem tudja el­tántorítani a béke, a haladás, a szocializmus erőinek olda Iáról. Felavatták a Mátravidéki Centrálé első részlegét Népi demokráciánk ipara újabb nagy győzelemhez érkezett. Vasár­nap délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött felavatták a hároméves terv egyik legnagyobb alkotását, a Mátravidéki Centrálé első részlegét. A Málravidéki Centrálé első rész­lege egyébként már 1949 július 15-e óta próbaüzemben van. Az avatóiin­nepségen Szitás Lajos elvtárs, a Mátravidéki Centrálé vezérigazgató­ja, Gencsi Pál elvtárs, a vezérigaz­gató helyettese, Maróczky Lajos elvtárs, a nehézipari minisztérium elnöki főosztályának vezetője és Nagy Sándor elvtárs, az MDP he­vesmegyei titkára beszélt. Az erőmű dolgozói nevében Jung Imre elvtárs, az Erőművek Ipari Központja nevé­ben pedig Román István elvtárs vet­te át az erőművet. „Örökmozgó" keskenyfilmvetitő gépet alkalmaz a MOKÉP a Mezőgazdasági Vásáron A Mezőgazdasági Vásár egyik ér- történjék, hanem nappali világosság dekessége lesz a Mozgóképüzemi NV pavillonja. A „Gazdag meny­asszony" című vidám zenés szovjet kolhozfilm egyes jeleneteit vetítik majd a pavillonban. Itt alkalmazzák először a Mokép két dolgozójának újítását. Az újítók lehetővé tették, hogy a vetítés ne sötét teremben mellett, tej üvegre sugározzák a ké­pet. Itt alkalmazzák először az „örökmozgó" keskenyfilmvetitő gé­pet. Az eljárás abból áll, hogy a filmszalag elejét és végét összera­gasztják és így lehetővé válik, hogy a film megszakítás nélkül pereg, A TASzSx-iroda április negyedike előkészületeiről Az oslói „Dagbladet" közli azt a nyilatkozatot, amelyet Boulier abbé a béke ismert tevékeny fran­cia harcosa adott az oslói lap mun­katársának. — Nem vagyok kommunista — mondotta Boulier abbé — és néze­teimben a katoljkus teológiából in­dulok ki. A katolikus teológia el­vej szerint is gaztett a háború és az atomfegyver bűnös fegyver. Ezek az elvek is elitélik a támadó háborút és az atombombát .Az a véleményem, hogy a háborús fe­nyegetés az Egyesült Államokból indul ki, az ottani agresszív körök bűnös tervei alapján­A TASzSz Iroda jelenti Buda­pestről: A kultúra és művészet dol­gozói tevékenyen résztvesznek a ma­gyar dolgozóknak országszerte szé­les méretekben kibontakozó előké­születeiben április 4-ének, Magyar­ország felszabadításának 5. évfor­dulójának megünneplésére. A ma­gyar irók az évfordulóra „A szabad­ság dala" címen verseskötet adnak ki. A kötetben a magyar költők versei mellett helyet foglalnak a szovjet költők versei is Magyaror­szág felszabadításáról és a magyar­szovjet barátságról. Április 4-re novelláskötet is jelenik meg. A magyar Írók ezekben a novel­lákban az ország életét ábrázolják attól az időtől fogva, amikor a Szovjet Hadsereg csapatai felszaba­dították Magyarországot. A magyar festőművészek a felszabadulás ün­nepére grafikai alkotásokat készí­tenek a „Felszabadulási album" ré­szére. A hiradó- és dokumentum­filmek stúdiója színes filmet készít

Next

/
Thumbnails
Contents