Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

V(t*Arn»v. 1950. mércfru X. A csongrádmegyei földmüvesszövetkezetek dolgozói is munkafelajánlással készütnek április negyedike méltó meg ünneplésére A földmüvesszövetkezetek dolgozói megyeszerte csatlakoztak az ipari munkásság és a dolgozó parasztság április 4-i munkafelajánlásához, csatlakoztak azért, mert érzik és tudják, hogy a Szovjetuniónak, a dicsőséges Vörös Hadseregnek kö­szönhetik szabadságukat. A sándorfalvi földművesszövetkezet dolgozói vál­lalták a pénzforgási sebesség 50 százalékos emelését, a gyártási se­lejtet pedig 5 százalékkal csökken­tik. A dolgozók betanítanak három paraszrtriatalt filmpropagandistának. A dolgozók ezenkívül még vállalták, hogy a tagtoborzást nem kampány­szerűen végzik, hanem hat hónapon keresztül 100 tagot szerveznek be. A várostanyai földmüvesszövetkezet dolgozói elha­tározták, hogy április 4-i munkafel­ajánláskérrt ismertetik a dolgozó parasztsággal, hogy hogyan fejlő­dött hazánk öt év alatt és mennyit emelkedett dolgozó népünk élet­színvonala. A csanádalberti földművesszövetkezet könyvelője, ifj. Szabó János vállalta, hogy április 4-ig 10 tagot szervez be. Kender Károly termelési felelős vállalta, hogy a szerződéses termelők között felvilágosító munkát végez a szer­ződéses termelés fontosságáról és előnyéről. Ifj. Kozsuk József pedig vállalta, hogy községükben a har­madik sertéshizlalási akció megin­dulása utón a sertéshizlalás jövedcl­mezőségét a falu lakosságával agi­tációs munkája során ismerteti. Élenjár az április negyediki munkafelajánlások teljesítésében a Lemezgyárban „a szakma legjobb dolgozója" A Fallemezgyár dolgozói is ala­posan kiveszik a részüket az ápri­lis 4-i muükafelajándások teljesíté­séből. Élenjár ebben ls Ohat Pál, a szakma legjobb dolgozója, akit a mult évben még kizárt brigádja ő'zzal az indokkal, hogy „össze­férhetetlen" és „hajcsár", mert na­gyobb teljesítményeket akart el­érni. A brigád tagjai ugyanis ragasz­kodtak a régi teljesítményekhez, r.ern akartak magasabb százalékot elérni, nem értették még akkor a többterroelés jelentőségét. Ohat Pál azonban új brigádot alakított és kiváló munkájával bebizonyí­totta. hogy tűi lehet szárnyalni a régi eredményeket. Kiváló munká­jává rövides® elnyerte a szakma legjobb dolgozója rímét. Teljesítménye már 145 százalék. de ezt még fokozni akarja. Magas teljesítményét elsősorban a munka jobb megszervezésének köszönheti. Munkáját úgy osztja be. hogy egyetlen egy fölösleges mozdula­tot sem csinál ős a présgépet is száz százalékig kihasználja. Há­romtagú brigádja kitűr.ően össze­dolgozik és minden percet gazda­ságosan kihasználnak. Mielőtt új munkamódszerre tér­tek át. a présből mindig ketten kihúzták az aluminlumlemezt. a . - - . brigád harmadik tagja pedfig ko- már máskép van minden és ép­csit húzott a géphez, vagy enyvért pen ezért mindén igyekezetemmel ment Most nem húzzák ki a fém-1 kiveszem a részem a szocializmus lemezt, hanem a® előkészített bú-építéséből, torlapot a présgépbe csúsztatják rá a lemezre, amit a földön készí­tenek elő. Ezzel sok fölösleges fi­zikát munká! ás ídöt takarítanak mag. Mielőtt Ohat Pál a géphez ke­rült, ugyanazon a pré'sen nyolc óra alatt 45—50 bútorlapot készí­tették. Moet Ohat Pál 110—115 bútorlapot készít ugyanennyi Idő alatt. Magas telejsítményéhe® an­nak tudata ed lendületet hogy a szocializmus építésén dolgozik, — Négy évig volfam a Szovjet­unióban — mondja Ohat Pál — és mint hadifogoly ls dolgoztain munka versenyhein. Tudom milyen nagiy jelentősége van a munkaver­senynek. Különösen most. az öt­éves terv megvalósításában. A Szovjetunióban is megbecsül­tek a munkámért és üdülni vittek. Nem hiszem, hagy lett volna még egy ország a Szovjetunión kívül, ahol a hadifoglyok ilyen iá bánásmádban részesültek volna Üdülésről még álmodni sem mer­tem idehaza a felszabadulás előtt, amikor nem becsülték meg mun­kámat, s úgyszólván éhbérért kel­lett dolgoznom a tőkésnek. Most BOLDOG ELET a szovhozokban és kolhozokban A kolhozgazdálkodás bőséget, jólétet, gazdagságot je­lent a szovjet kolhozparasztoknak. Ez a gazdagság nem. csak a termény, állatok, gépek bőségében, anya- és csecse­mővédelmi intézkedésekben nyilvánul meg, hanem megmu­tatkozik a lakóházakban is. A szovjet kolhozok és szovho­zok parasztjai szép, tágas, tiszta, egészséges otthonokban élnek. Ohat Pálnak követői is vannak a munkafélajánlások teljesítésében. Több öntudatos dolgozó magasan túlteljesítette már eddig ls az áp­rilis 4-i munkavállalását Dura Jó­zsef sem akar lemaradni a többi kiváló dolgozótól. Felajánlását már hat százalékkal túlteljesítette Gyarmati Károly brigádja is egy-. re fokozza teljesítményét Vállal-! ták, hogy teljesítményüket 1141 százalékról 120 százalékra emelik, és ezt már eddig magason túSszár-' nyalják. 20® százalékra. Hajdú Dezsőné brigádja nevé­ben felajánlotta, hogy a teljesít­ményüket 103 százalékról 106-ra emelik a felszabadulás ünnepéig és ezt már eddig két százalékkal túlteljesítették. A munkafélajáffllásofc valóra vál­tósa utám a Frtlemezgyár öntuda tos dotgOHÓí a kisgyűlések® kér­ték. hogy hívjanak össze újra ter­melési értekezletet, meri még újabb tömeges mur.kafela janiáet akamsfc tenni. Dé nemcsak * murára ferOtetén, hanem kulturális téren Is folyik a kéazüCődés a Lemezgyár dolgo­nől kőzött Munka után a gyár fculurtermében öeszjöm az Ifjúság és színdarabot, énekeket, népi tán­cokat tanulnak, hogy ezzel ls n»3­tóképpen ünnepeljenek hazánk felszabadulásának ötödik évfordu­lóján. Képünk a „Kommunista világítótorony" nevű kolhoz dolgozóinak házait ábrázolja. r3()úqqan (ejlejszük ki a dő lqő zók t&ifitqe-ifieJi zetmi muoeltséqét Hc |a zeneművészetünknek ezzel a központi kérdé­sével foglalkozunk, akkor ab­ból a lenini tanításból kell ki­indulnunk, hogy: „A művé­szet a népé. Gyökereinek mé­lyen a nép tömegei közé kell treszkedniök." Tehát elsősor­ban az a feladatunk, hogy mindenki számára érthető mu­zsikát adjunk. Zsdánov ezt mondja: ,,nem minden zseniális, ami érthető, de minden érthető, ami való­ban zseniális és annál zseni­álisabb, minél érthetőbb a nép széles tömegei számára." Helytelen az a felfogás, hogy csak az úgynevezett könnyű muzsikán keresztül lehet el­jutni a komoly muzsika élve­zéséhez. Az értékes zeneművé­szeti alkotások megértéséhez, illetve élvezetéhez kétféle út vezet. Az egyik a nép legszé­lesebb rétegeinek bevonása a zenetanulásba, a másik a va­lóban zseniális zenei alkotások minél többszöri tneghallgatá ­sa. .Az első út, apiely a rend. szeres zenetanulással érhető el — amelyre népi demokráci­ánk mindenki számára, aki tanulni akar, megadja a lehe­tőséget, — természetesen a ze­nemüvészeti alkoiások maga­sabbrendű élvezetéhez, illetve megértéséhez vezet. indazolz részére pedig, akiket a múltban a bur­zsoá rendszer kizárt a műve­lődésből, alkalmat kell nyúj­tani arra, hogy a komoly zene gyakori hallgatásával mind­jobban megkedveljék azt. Gyakran hallani, hogy: „nem szeretem a komoly muzsikái, mert nem értem." A zene első­sorban az érzelmekre hat és az emberi lélekben igen sokféle (lelkesítő, felemelő, harcias, stb.) érzelmeket és hangulato­kat válthat ki a hallgatóból. Tehát az, akire esetleg első hallásra még nem hatott va­lamely zenei alkotás, annak nem szabad elkedvetlenednie, a további meghallgatásától el­zárkózni, mert többszöri meg hallgatás után a zeneműben mind több és több szépséget fog félfedezni és mindjobban közelebb kerül a komoly zene élvezetéhez. Magyar népünk számará­nyához mérten világviszony­latban is sok kiváló zenei te­hetséggel rendelkezik, de hely­telen volna az, hogy csak egyes kiváló előadó művésze­ket neveljünk. A szocialista kultura megköveteli, hogy a kollektív muzsikálást és a ze­nei műveltséget a nép legsze­lesebb körében építsük ki. A zenei műveltség kiépí­tésének egyik útján, a zenepedagógiában a felszabó, dúlás óla, a Szovjetuniónak, az általános emberi zenekul­túra valódi védelmezőjének példáját követve bár jelentős eredményeket ériünk el, még korántsem értük el azt, amit célunknak kitűztünk. Nagyobb problémát jelent a hangszeres zenének, a szimfonikus zene­kar-, kamarazene- és szóló hangszerekre írt műveknek a széles tömegekkél való meg­kedveltetése. Ennek megvaló­sítására konkrét terveink o következők: sorozatos hang. versenyek rendezése népszerű műsorismertető előadásokkal a gyárak, üzemek kultúrtermei­ben, közös hangversenyek ren­dezése a gyárak és üzemek kulturgárdáival, néhány per­ces zeneszám és élőadás a párt­szervezetek pártnapjain. A Konzervatóriumon tanáraiból és akadémisia növendékeiből már megalakultak a zenei brigádok", amelyek rendsze­resen végzik majd ezt a kultúrmunkát Műsoraink' felölelik majd az igaz­ságot és realizmust kifejező, a népi zeneművészet forrásai, bál merítő örökéletű klasszi­kus alkotásokat, a szocialista realizmust híven tükröző szov­jet zeneszerzők műveit, a ma­gyar és a testvér népi demo­kráciák haladószeUemű zenei alkotásait. A Zenekonzervatórium mű­vésztanárai már néhány alkalommal adtak hangverse­nyeket az üzemekben, de ezt a kulturtevékenységet mindjob. ban fokozni akarjuk. Ezúton is kérjük a gyárak és üzemek dolgozóit, kulturfelélöseit, hogy a kultura terjesztése, ezen a meglehetősen elhanyagolt te­rületén, a komoly zenének a munkásság körében való pro­pagálásánál is legyenek kul­turforradalmunk lelkes harco­sai. Mi megkeressük a lehetősé­gét annak, hogy a dolgozók­nak építő, hősi munkájuk köz. ben félüdülést nyújthassunk, de arra is, hogy közelebb ke­rülhessünk azokhoz a fizikai dolgozókhoz, akik a dicsősége­sen befejezett hároméves terv után olyan példamutató len­dülettel és hatalmas lelkese­déssel építik ki szocialista ál­lamunkat az első ötéves ter. vünk sikeres végrehajtásával. [V^i a művészi és pedagó­aiai munkásságunkban az építésben élenjáró sztahá­novistáinktól és élmunkása­inktól át akarjuk venni a Pár­tunk iránti, tőrheteilen hűsé­get, a szilárd munkafegyel­met, kollektivitást, mert csak így juthatnak el szocialista, realista művészetünk megváló. sításához! Dr. Bárányi János Hasonlóan szépek a dolgozók lakásai a szovjet szovho­zokban, az állami mintagazdaságokbon is. Képünkön az egyik szovhoz munkásainak lakótelepét látjuk. Minden házba bevezették a villanyt és minden lakásban van rá­dió is. A Moszkva melletti „Trud" kolhoz egyik utcáján ké­szült ez a kép. Az utcát fásították, hogy a falu szebb le­gyen, a levegője pedig egészségesebb. A kolhozmunka bőséget, jólétet hoz a dolgozó parasz­toknak. Ezen a képen a Vorosilovról elnevezett kolhozban az Uszmanov családot látjuk, gyönyörű házukban az ebédre terítet asztalnál.

Next

/
Thumbnails
Contents