Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

Angol kém Titóék vardar-macedóniai listájának első képviselő­jelöltje VII. ÉVF. 72. SZAM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1950 MÁRCIUS 26. A KULTURA SZEGEDI FRONTJÁN (K F.) Pártunk egyik közpon­ti feladatnak tekinti dolgozó népünk kulturális színvonalának emelését. Ezen a területen lema­radás mutatkozik. Mint erre Rá­kosi elvtára többiztoen rámuta­tott, jelentkezik az osztályellen­ség befolyásának erős érvénye­sülése. Ezek a veszélyes tünetek ielentkeztek a szegedi üzemek kul túlmunkájában is. A mi kulturánk alapvető vo­nása, hogv pártos kultúra, mely szilárdan a szocializmust épitő munkásosztály álláspontjára he­lyezkedik. Egész kultúrmunkánk tehát neveli, mozgósítja és lelke, siti Pártunk irányítása mellett a marxizmus-leninizmus szellemé­ben a magyar dolgozók széles tömegeit. Ugyanakkor a harc "i1 ágméretekben folyik a nemzet­közi burzsoázia, a világimperializ­mus ellen. Ennek a harcnak ve­retőereje a Szovjetunió, a sza­bad emberiség élcsapata, az em­r eriség jövőjének kovácsa. Ahogy nem lehet demokrata, aki gazda­sági és politikai kérdésekben rosszul viszonyul a Szovjetunió­hoz. éppúgy a szovjet kultúrához való viszony is választóvíz min­den demokrata számára. Az élen­járó szovjet knltúra példát mu­tat a világ minden kultúrát sze­rető emiherének. Kulturális mun­kánkban tehát a Szovjetunió élenjáró kultúrájára, tapasztala. tf ;—> támaszkodunk. rtúgozó népünk eredmé­nyeit Népköztársaságunk Alkotmánya rögzíti. A Ma­gvar Népköztársaság hathatósán támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győ­zelmét hirdető művészetet s min­den rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a nénivéz hű értelmiség kifejlődését. Ugyanakkor tud­nunk kell. hogy a burzsoázia még rókáig erős, elszántságát csak fo. k ózzák vereségeik. Meg kell semmisítenünk tehát az ellenség befolyásának min­den gyökerét, harcolnunk kell minden eszközzel a burzsoá ízlés az alacsony kulturális színvona1 ellen. 1 A műveletlenség Összeférhetet­len az újjáépítés feladataival. A mi munkásaink és parasztjaink töb heft érdemelnek, mint látványos­ságokat és joguk van az igazi, nagy művészethez, ezért legfon­tosabb feladataink közé sorol­juk a népművelést. A kultúrmun­kánkban megnyilvánuló hibák egyik fő oka a kultúrberület le­becsülése. a kultiira felvilágosító, . nevelő funkcióinak letagadása. sokszor még vezető funkcionáriu­sainknál is. gyakran halljuk furkcionáriu. soktól, pártmunkásoktól, hogy „nincs időin szépirodalmat olvasni, színházba, vagy moziba menni!" Ezeknek az elvtársak­nak tisztában kell lenniök a szovjet kultúra, a művészet, a film nevelő, tanító hatásával, ere. jével. Mégis gyakori az az eset, hogy egyes párt. vagv szakszer­vezeti vezetők három-négy hó­napja nem voltak moziban, vagy színházban, arra hivatkoznak­hogy szabadidejüket tanulással töltik, ugyanakkor azonban nem veszik észre, hogy elméleti to­vábbképzésüket elősegítik, meg­könnyítik a szovjet filmek, a szo­cialista művészet bármelyik ága. Vegyük például Lenin életét, a forradalmat megörökítő nagy­szerű szovjet filmalkotásokat. Aki a Bolsevik Párt történetét tanulmányozta, annak ezek a fii. mek pótolhatatlan segítséget nyújtónak. A gyakorlati harcot az ellenség leleplezésének helyes módját, a nehézségek leküzdésé­ben a gyors és biztos módszert olyan módon mutatják meg, hogy komoly elméleti, gyakorlati ok­tatásban részesülünk, ugyanak­kor szórakozunk is. A Szovjet­unióban gyakori eset, hogy az elmélefti oktatást, az előadássoro. zatokat filmbemutatókkal kötik össze. Nálunk is, Szegeden, a Bolsevik Párt útja című előadás­sorozatot azért egészíti ki film­bemutató. Rákosi elvtárs felhívta a fi­gyelmünket a kulturális front megerősítésének fontosságára is. Az élesedő osztályharc komoly frontcsapata ez és csak akkor tu­dunk ezen a téren is döntő csa­pást mérni az ellenségre, ha is­merjük a szovjet tudomány ered­ményeit, tisztában vagyunk a szocialista realizmus alapvető kérdésével. ^ em véletlen, hogy maga Le­nin és Sztálin mélyrehatóan foglalkoztok a filmmel és a .Jog. fontoeabb" művészetnek, a tö­megagitáció leghathatósabb esz­közének tekintették. Hogyan használjuk ml Itt Szegeden ezt az agitációs lehe­tőséget? A film kérdésénél megállap'ft­haltjik, hogy itt fokozatos javu­lás mutatkozik, ami tapasztalható különösen legnagyobb mozink­nál, a Bevárosi Mozinál. Ennél a mozinál tavaly augusztusban 4 szovjet filmnél 9143 látogató volt. Októberben két filmnél 16.523 lá­togató és novemberben három szovjet filmnél tizenötezer láto­gató volt Ezóv januárjában pe­dig harmincezer látogatója volt a Belvárosi Mozinak, ebben a szám. ban agonban benne van egy csehszlovák film látogatóinak szá­ma is. A mult hónapban ötezer­rel emelkedett a mozi látogatott­sága. Fflmek terén mind a három szegedi mozival kapcsolatban az a helyzet hogy most már ame­rikai giccs filmqket nem játsza­nak, nem is vették « következők­ben sem programjukba a mozik giccses filmek játszását, hanem kizárólag szovjet filmek és a né. pi demokráciák hgJadószeltenű filmjeit. Sokan vannak ma már a mo­zilátogatók közül, főleg munká­sok, akik a szovjet filmekben azt látják, hogy szemben az ameri­kai és az angol giccsekkel, a szov. jet filmek mindennapi életből me­rített kérdéseket elevenítenek meg és mindig a realizmus szel­lerrÁben. A színház terén !s jelentős " eredményeket érdünk el. Az e'.mulf évadban ugyanis a bérlök 80—90 százaléka a polgári közön­?ée soraiból került ki. ma viszont 6300 állandó bérlőjéből a szín­háznak, 80—90 százalék munkás­Ez országos viszonytatban is je­lentős eredmény. Ugyanakkor azonban a Szegedi Nemzeti Színház látogatottsága terén nagy lemaradottság mutat­kozik. Az „Ellnségek" című Gorkij darabnál 15 előadáson 9.563 néző volt. holott a tizenöt előadás fé­rőhelye 17.355. Ez azt mutatja, hogy csupán 50—55 százalékos volt a szinház látogatottsága. Mándi Éva „Hétköznapok hősei" cfm u darabjánál 17 előadáson a 19.669 férőhely ellenére csak 8.482 néző volt. Sokszor maguk a bérlők sincsenek ott az előadá­sokon. Ezek a jelenségek azt mu­tatják, hogy a Színházinak sok­kal nagyobb szervezőmunkát, do sokkal nagyobb és szélesebb fel­világosító munkát is kell végeznie mint eddig. Közvetlen kapcsola­tot kell teremteniök elsősorban az üzemek dolgozóival. hogy megismertessék és megkedveltes­sék - színház előadásait. pl demes megnéznünk, ho­gyan állunk Szegeden a ezépirodiataű és ideológiai könyvek kérdéséveL Itt rá­muta hatunk arra. hogy a nagyrészt dolgozókból álló vá­sárló közönség például az elmúlt év június hónapjában 40—50 ezer forint értékű könyv, vet vásárolt. Ezzel szemben a Szikrának január hónapban kb. 120 ezer forint értékű szépirodal­mi és ideológiai könyvét vásárol­ták meg. Februárban é8 március­ion a Mflgyar-Szovjet Barátsági Hónap alatt még tovább nőtt az érdeklődés. Februárban 130 ezer forint, március első felében pe­dig 70—80 ezer forint értékű, mintegy 2400 könyv fogyott el. Sok az egyéni vá­sárló is, de vásárolnak az üzemeik, iskolák, szakszervezetek és az egyetemeik is könyveket. A Szikra kiépítette a könyvterjesz­tő hálózatát az egyes üzemekben, ennek eredménye, hogy akik ed­dig nem igen érdeklődték szovjet szépirodalmi és ideológiai köny­vek iránt, most vásárolnak ilyen könyveiket. A Gyufagyárban pl. az egyik tűzoltó elvtárs 150 fo­rint értékű könyvet vásárolt. Ezek a számok azt mutatják, hogy dolgozóink körében egyre fokozódik a tudás utáni vágy, ami a könyvek vásárlásában és olvasásában is megnyilvánul. Nem szabad azonban, hogy ezek a kétségtelenül szép ered­mények megtévesszenek bennün­ket és csupán mennyisén' oldal­ról vizsgáljuk ezt a kérdést. Feltétlenül szükséges, hogy fi­gyelemmel legyünk ezen a té­ren, a kultúra frontján is a mi­nőség szempontjára, amelyre Révai József elvtárs hívta fel a figyelmet egyik legutóbbi cik­kében. Nem elég ugyanis csu­pán csak arra törekednünk, hogy minél többen járjanak szín­házba, moziba vagy megnyugod­junk abban, hogy egyre többen vásárolnak könyveket. Kultúrté­nyezőinknek, kulturális életünk vezetőinek emellett meg kell ta­lálniok a közvetlen kapcsolatot a dolgozó tömegekkel, arra kell törekedniök, hogy kulturális éle­tünk irányításába, alakításába maguk a dolgozók is tevékenyen belekapcsolódjanak véleményeik­kel, kritikájukkal. A többi kö­zött gondoskodni kell például arról, hogy a könyvet vásárlók száma valóban egyenlő legyen a könyvet olvasók számával. Üze­mekben, hivatalokban vagy a környék dolgozó parasztjai kö­zött eevaránt kedveltessük meg az értékes irodalmi alkotásokat, színműveket. Kultúra és közön­ség valóban jelentsen szerves összefüggést egymással. Igazi eredményt csak akkor jelent az egyre nagyobb számban növek­vő olvasó- és színházlátogató közönség, ha sikerül ezt a köz­vetlen kapcsolatot megteremte® ni és a mennyiségi változás ma­gával hozza a szükséges minő­ségi változást is. A nagy történelmi alkotásban, amelynek során a népi demokra® tikus országok dolgozói a szocia­lista kultúrát felépítik, lelkesítő példa számúkra kulturális téren is a Szovjetunió, ahol már meg­teremtették és felépítették az új s'ocialista kultúrát, amelv a jö­vő kultúrájának példaképe a szocializmus felé haladó egész emberiség számára. 15 tagu magyar kulturális küldöttség utazott el Moszkvába Március 25-én a Magyar-Szov­jet Társaság 15 tagú delegációja repült el Moszkváiba, szovjet meghívásra. A delegáció vezetői: Váczi Miklósné, a Magyar-Szov­jet Társaság helyettes főtitkára. Bernát György, a Magyar-Szov­jet Társaság főtitkára és Majláth Jolán a Kultúrkapcsolatok Intéze­tének főtitkára. A delegáció tag­ijai % magyar kulturális ételt minden ágát képviselik. A delegáció útjának célja a szovjet kultúra nagyszerű ered­ményeinek tanulmányozása, hogy a tapasztalatokat Magyarország­ra való hazatérésük után legszé­lesebb karben hasznosíthassák. A kulturális delegáció meghí­vása újabb megnyilvánulása an­nak a hatalmas amellyel a nagy Szovjetunió Ma­gyarországot a szocializmus épí­tésében támogatja j A kulturális delegációit a szov­jet nagykövetség, a népművelési minisztérium, a Magyar-Szovjet Társaság és a Kultúrkaposolatok Intéze/ének képviselői búcsúztat, ták a budaörsi repülő/éren. A Volksstimme leleplezése a CIC amerikai kémszervezet ausztriai főhadiszállásának Gestapo-tevékenységéről X „Volksstimme", az Oszt­rák Kommunista Párt lapja ír­ja: Az utóbbi hetekben számtalan adatokkal alátámasztott vádat hangoztattak a CIC ausztriai fő­hadiszállásának tevékenységéről. Néhány példát emelünk ki. ame­lyekkel kapcsolatban illetékes amerikai körök nem tudták a tényeket megcáfolni. Hallgatnak Kurt Zofka nevű ügynöküknek az ausztriai rend­őrségen elhangzott vallomásáról. Zofka vallomása szerint a CIC alkalmazta abból a célból, hogy törjön be a Kommunista Párt kerületi titkárságára. A CIC hasonló betöréseket tucatjával szervezett meg. Hallgatnak azzal a vallomás­sal kapcsolatban is, amely ugyancsak az osztrák rendőrsé­gen hangzott el és amelyet a CIC népi demokráciaellenes kémkedési osztályán szolgálatot teljesítő Josek Macek és Anna Bartusek tett. Hallgatnak egyik ügynökük általunk nyilvánosságra hozott vallomásának jegyzőkönyve fe­lől, amely szerint ügynöküket a CIC különleges emberrablást szervezete fogadta fel. Ember­rablásonkint 250 dollárt fizettek ki. Még mindig hallgatnak a sza­badságharcos Bair elhurcolásá­ról, akit 11 hónapja hamis né­ven tartanak fogva a salzburgi CIC börtönben. Hallgatnak arról a tényről, hogy egy salzburgkörnyéki tüz­eset alkalmával amerikai kon­centrációs tábort fedeztek fel, úhonnan ta szögesdrót mögött szenvedő áldozatok kétségbeesett segélykiáltásait lehetett hallani. Hallgatnak zsaroló ügynökeik működéséről, akik fenyegetéssel igyekeznek a hazatérőkből ada­tokat kicsikarni a Szovjetunió üzemi titkairól és katonai léte­sítményeirőL Hallgatnak az amerikai útle­vélhamisitó központról, amely­nek tevékenységét a hietzingi útlevélhamisítási per és kémek, valamint „menekültek" letartóz­tatása leplezte le, akik bevallot­ták. hogy hamis személyazonos­sági irataikat és osztrák útle­veleiket a CIC-től kapták. Még mindig hallgatnak Ru­dolf Wechselberger és Michael Berger sorsáról, akiket a CTG Felső-Ausztriában csapdába ej. tett, akiket elhurcolt és hamis néven börtönzött be. Még mindig hallgatnak azok­ról a tényekről, amelyeket a „Volksstimme" és számos kül­földi újság leplezett le, arról ugyanis, hogy Glasenbachból sok náci háborús bűnöst és súlyosan elitéltet a CIC állandó munkára Ügynökként alkalmazott és ar­ról, hogy amerikai megbízottak résztvettek egy földalatti szer­vezetnek, a lipcsei Zipferbrau­ban megtartott alakuló ülésén. Mindmáig eltussolták annak a vizsgálatnak eredményét, ame­lyet az amerikai diplomata, Car­pe meggyilkolásával kapcsolat­ban indítottak. Ujabb földfoglalások Délofaszországban A sorozatos munkás- ás pa­raszt gyilkosságok, a féktelen terror ellenére az olasz parasztok lankadatlan erővel folytatják a harcot a földért. Pontenza tarto­mányban — Dél-Olaszországban — a dolgozó parasztok újabb föl­deket foglaltak el. Atella község­ben 14 embert letartóztattak. Ru­oti község határában a csend­őrök megtámadták a napszámo­sokat, mert azok dolgozni kezd­tek a földeken. A földfogialó mozgalom szervezőit letartóztat­ták. Az AFP L/uro Luoano és Machito községből Földfoglaláso­kat jelent. Ugyanakkor az olasz vasutasok országos szakszerveze­te bejelentette, hogy kedden hatí óra hosszat szünetelteti a vasúti forgalmat, ha nm teljesítik fize­•ésemelési követeléseit. A calabriai parasztmegmozdu­lásokat a dolgozó osztályok rend. kívül elmaradt szociális helyzete, a lakosság nagy szegénysége, sőt legtöíbbnyire nyomora is indokolt­tá teszi — írja a Messagero. A lap keserűen állapítja meg: „A karhatalmi erők" fegyebneúhe ik, de meg nem akadályozhatják a parasztság mozgalmának előre­haladását, amely állandóan gyor­sul és ugrásszerűen lendüaltet vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents