Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

Angol kém Titóék vardar-macedóniai listájának első képviselőjelöltje VII. ÉVF. 72. SZAM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1950 MÁRCIUS 26. A KULTURA SZEGEDI FRONTJÁN (K F.) Pártunk egyik központi feladatnak tekinti dolgozó népünk kulturális színvonalának emelését. Ezen a területen lemaradás mutatkozik. Mint erre Rákosi elvtára többiztoen rámutatott, jelentkezik az osztályellenség befolyásának erős érvényesülése. Ezek a veszélyes tünetek ielentkeztek a szegedi üzemek kul túlmunkájában is. A mi kulturánk alapvető vonása, hogv pártos kultúra, mely szilárdan a szocializmust épitő munkásosztály álláspontjára helyezkedik. Egész kultúrmunkánk tehát neveli, mozgósítja és lelke, siti Pártunk irányítása mellett a marxizmus-leninizmus szellemében a magyar dolgozók széles tömegeit. Ugyanakkor a harc "i1 ágméretekben folyik a nemzetközi burzsoázia, a világimperializmus ellen. Ennek a harcnak veretőereje a Szovjetunió, a szabad emberiség élcsapata, az emr eriség jövőjének kovácsa. Ahogy nem lehet demokrata, aki gazdasági és politikai kérdésekben rosszul viszonyul a Szovjetunióhoz. éppúgy a szovjet kultúrához való viszony is választóvíz minden demokrata számára. Az élenjáró szovjet knltúra példát mutat a világ minden kultúrát szerető emiherének. Kulturális munkánkban tehát a Szovjetunió élenjáró kultúrájára, tapasztala. tf ;—> támaszkodunk. rtúgozó népünk eredményeit Népköztársaságunk Alkotmánya rögzíti. A Magvar Népköztársaság hathatósán támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet s minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a nénivéz hű értelmiség kifejlődését. Ugyanakkor tudnunk kell. hogy a burzsoázia még rókáig erős, elszántságát csak fo. k ózzák vereségeik. Meg kell semmisítenünk tehát az ellenség befolyásának minden gyökerét, harcolnunk kell minden eszközzel a burzsoá ízlés az alacsony kulturális színvona1 ellen. 1 A műveletlenség Összeférhetetlen az újjáépítés feladataival. A mi munkásaink és parasztjaink töb heft érdemelnek, mint látványosságokat és joguk van az igazi, nagy művészethez, ezért legfontosabb feladataink közé soroljuk a népművelést. A kultúrmunkánkban megnyilvánuló hibák egyik fő oka a kultúrberület lebecsülése. a kultiira felvilágosító, . nevelő funkcióinak letagadása. sokszor még vezető funkcionáriusainknál is. gyakran halljuk furkcionáriu. soktól, pártmunkásoktól, hogy „nincs időin szépirodalmat olvasni, színházba, vagy moziba menni!" Ezeknek az elvtársaknak tisztában kell lenniök a szovjet kultúra, a művészet, a film nevelő, tanító hatásával, ere. jével. Mégis gyakori az az eset, hogy egyes párt. vagv szakszervezeti vezetők három-négy hónapja nem voltak moziban, vagy színházban, arra hivatkoznakhogy szabadidejüket tanulással töltik, ugyanakkor azonban nem veszik észre, hogy elméleti továbbképzésüket elősegítik, megkönnyítik a szovjet filmek, a szocialista művészet bármelyik ága. Vegyük például Lenin életét, a forradalmat megörökítő nagyszerű szovjet filmalkotásokat. Aki a Bolsevik Párt történetét tanulmányozta, annak ezek a fii. mek pótolhatatlan segítséget nyújtónak. A gyakorlati harcot az ellenség leleplezésének helyes módját, a nehézségek leküzdésében a gyors és biztos módszert olyan módon mutatják meg, hogy komoly elméleti, gyakorlati oktatásban részesülünk, ugyanakkor szórakozunk is. A Szovjetunióban gyakori eset, hogy az elmélefti oktatást, az előadássoro. zatokat filmbemutatókkal kötik össze. Nálunk is, Szegeden, a Bolsevik Párt útja című előadássorozatot azért egészíti ki filmbemutató. Rákosi elvtárs felhívta a figyelmünket a kulturális front megerősítésének fontosságára is. Az élesedő osztályharc komoly frontcsapata ez és csak akkor tudunk ezen a téren is döntő csapást mérni az ellenségre, ha ismerjük a szovjet tudomány eredményeit, tisztában vagyunk a szocialista realizmus alapvető kérdésével. ^ em véletlen, hogy maga Lenin és Sztálin mélyrehatóan foglalkoztok a filmmel és a .Jog. fontoeabb" művészetnek, a tömegagitáció leghathatósabb eszközének tekintették. Hogyan használjuk ml Itt Szegeden ezt az agitációs lehetőséget? A film kérdésénél megállap'fthaltjik, hogy itt fokozatos javulás mutatkozik, ami tapasztalható különösen legnagyobb mozinknál, a Bevárosi Mozinál. Ennél a mozinál tavaly augusztusban 4 szovjet filmnél 9143 látogató volt. Októberben két filmnél 16.523 látogató és novemberben három szovjet filmnél tizenötezer látogató volt Ezóv januárjában pedig harmincezer látogatója volt a Belvárosi Mozinak, ebben a szám. ban agonban benne van egy csehszlovák film látogatóinak száma is. A mult hónapban ötezerrel emelkedett a mozi látogatottsága. Fflmek terén mind a három szegedi mozival kapcsolatban az a helyzet hogy most már amerikai giccs filmqket nem játszanak, nem is vették « következőkben sem programjukba a mozik giccses filmek játszását, hanem kizárólag szovjet filmek és a né. pi demokráciák hgJadószeltenű filmjeit. Sokan vannak ma már a mozilátogatók közül, főleg munkások, akik a szovjet filmekben azt látják, hogy szemben az amerikai és az angol giccsekkel, a szov. jet filmek mindennapi életből merített kérdéseket elevenítenek meg és mindig a realizmus szellerrÁben. A színház terén !s jelentős " eredményeket érdünk el. Az e'.mulf évadban ugyanis a bérlök 80—90 százaléka a polgári közön?ée soraiból került ki. ma viszont 6300 állandó bérlőjéből a színháznak, 80—90 százalék munkásEz országos viszonytatban is jelentős eredmény. Ugyanakkor azonban a Szegedi Nemzeti Színház látogatottsága terén nagy lemaradottság mutatkozik. Az „Ellnségek" című Gorkij darabnál 15 előadáson 9.563 néző volt. holott a tizenöt előadás férőhelye 17.355. Ez azt mutatja, hogy csupán 50—55 százalékos volt a szinház látogatottsága. Mándi Éva „Hétköznapok hősei" cfm u darabjánál 17 előadáson a 19.669 férőhely ellenére csak 8.482 néző volt. Sokszor maguk a bérlők sincsenek ott az előadásokon. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a Színházinak sokkal nagyobb szervezőmunkát, do sokkal nagyobb és szélesebb felvilágosító munkát is kell végeznie mint eddig. Közvetlen kapcsolatot kell teremteniök elsősorban az üzemek dolgozóival. hogy megismertessék és megkedveltessék - színház előadásait. pl demes megnéznünk, hogyan állunk Szegeden a ezépirodiataű és ideológiai könyvek kérdéséveL Itt rámuta hatunk arra. hogy a nagyrészt dolgozókból álló vásárló közönség például az elmúlt év június hónapjában 40—50 ezer forint értékű könyv, vet vásárolt. Ezzel szemben a Szikrának január hónapban kb. 120 ezer forint értékű szépirodalmi és ideológiai könyvét vásárolták meg. Februárban é8 márciusion a Mflgyar-Szovjet Barátsági Hónap alatt még tovább nőtt az érdeklődés. Februárban 130 ezer forint, március első felében pedig 70—80 ezer forint értékű, mintegy 2400 könyv fogyott el. Sok az egyéni vásárló is, de vásárolnak az üzemeik, iskolák, szakszervezetek és az egyetemeik is könyveket. A Szikra kiépítette a könyvterjesztő hálózatát az egyes üzemekben, ennek eredménye, hogy akik eddig nem igen érdeklődték szovjet szépirodalmi és ideológiai könyvek iránt, most vásárolnak ilyen könyveiket. A Gyufagyárban pl. az egyik tűzoltó elvtárs 150 forint értékű könyvet vásárolt. Ezek a számok azt mutatják, hogy dolgozóink körében egyre fokozódik a tudás utáni vágy, ami a könyvek vásárlásában és olvasásában is megnyilvánul. Nem szabad azonban, hogy ezek a kétségtelenül szép eredmények megtévesszenek bennünket és csupán mennyisén' oldalról vizsgáljuk ezt a kérdést. Feltétlenül szükséges, hogy figyelemmel legyünk ezen a téren, a kultúra frontján is a minőség szempontjára, amelyre Révai József elvtárs hívta fel a figyelmet egyik legutóbbi cikkében. Nem elég ugyanis csupán csak arra törekednünk, hogy minél többen járjanak színházba, moziba vagy megnyugodjunk abban, hogy egyre többen vásárolnak könyveket. Kultúrtényezőinknek, kulturális életünk vezetőinek emellett meg kell találniok a közvetlen kapcsolatot a dolgozó tömegekkel, arra kell törekedniök, hogy kulturális életünk irányításába, alakításába maguk a dolgozók is tevékenyen belekapcsolódjanak véleményeikkel, kritikájukkal. A többi között gondoskodni kell például arról, hogy a könyvet vásárlók száma valóban egyenlő legyen a könyvet olvasók számával. Üzemekben, hivatalokban vagy a környék dolgozó parasztjai között eevaránt kedveltessük meg az értékes irodalmi alkotásokat, színműveket. Kultúra és közönség valóban jelentsen szerves összefüggést egymással. Igazi eredményt csak akkor jelent az egyre nagyobb számban növekvő olvasó- és színházlátogató közönség, ha sikerül ezt a közvetlen kapcsolatot megteremte® ni és a mennyiségi változás magával hozza a szükséges minőségi változást is. A nagy történelmi alkotásban, amelynek során a népi demokra® tikus országok dolgozói a szocialista kultúrát felépítik, lelkesítő példa számúkra kulturális téren is a Szovjetunió, ahol már megteremtették és felépítették az új s'ocialista kultúrát, amelv a jövő kultúrájának példaképe a szocializmus felé haladó egész emberiség számára. 15 tagu magyar kulturális küldöttség utazott el Moszkvába Március 25-én a Magyar-Szovjet Társaság 15 tagú delegációja repült el Moszkváiba, szovjet meghívásra. A delegáció vezetői: Váczi Miklósné, a Magyar-Szovjet Társaság helyettes főtitkára. Bernát György, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára és Majláth Jolán a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára. A delegáció tagijai % magyar kulturális ételt minden ágát képviselik. A delegáció útjának célja a szovjet kultúra nagyszerű eredményeinek tanulmányozása, hogy a tapasztalatokat Magyarországra való hazatérésük után legszélesebb karben hasznosíthassák. A kulturális delegáció meghívása újabb megnyilvánulása annak a hatalmas amellyel a nagy Szovjetunió Magyarországot a szocializmus építésében támogatja j A kulturális delegációit a szovjet nagykövetség, a népművelési minisztérium, a Magyar-Szovjet Társaság és a Kultúrkaposolatok Intéze/ének képviselői búcsúztat, ták a budaörsi repülő/éren. A Volksstimme leleplezése a CIC amerikai kémszervezet ausztriai főhadiszállásának Gestapo-tevékenységéről X „Volksstimme", az Osztrák Kommunista Párt lapja írja: Az utóbbi hetekben számtalan adatokkal alátámasztott vádat hangoztattak a CIC ausztriai főhadiszállásának tevékenységéről. Néhány példát emelünk ki. amelyekkel kapcsolatban illetékes amerikai körök nem tudták a tényeket megcáfolni. Hallgatnak Kurt Zofka nevű ügynöküknek az ausztriai rendőrségen elhangzott vallomásáról. Zofka vallomása szerint a CIC alkalmazta abból a célból, hogy törjön be a Kommunista Párt kerületi titkárságára. A CIC hasonló betöréseket tucatjával szervezett meg. Hallgatnak azzal a vallomással kapcsolatban is, amely ugyancsak az osztrák rendőrségen hangzott el és amelyet a CIC népi demokráciaellenes kémkedési osztályán szolgálatot teljesítő Josek Macek és Anna Bartusek tett. Hallgatnak egyik ügynökük általunk nyilvánosságra hozott vallomásának jegyzőkönyve felől, amely szerint ügynöküket a CIC különleges emberrablást szervezete fogadta fel. Emberrablásonkint 250 dollárt fizettek ki. Még mindig hallgatnak a szabadságharcos Bair elhurcolásáról, akit 11 hónapja hamis néven tartanak fogva a salzburgi CIC börtönben. Hallgatnak arról a tényről, hogy egy salzburgkörnyéki tüzeset alkalmával amerikai koncentrációs tábort fedeztek fel, úhonnan ta szögesdrót mögött szenvedő áldozatok kétségbeesett segélykiáltásait lehetett hallani. Hallgatnak zsaroló ügynökeik működéséről, akik fenyegetéssel igyekeznek a hazatérőkből adatokat kicsikarni a Szovjetunió üzemi titkairól és katonai létesítményeirőL Hallgatnak az amerikai útlevélhamisitó központról, amelynek tevékenységét a hietzingi útlevélhamisítási per és kémek, valamint „menekültek" letartóztatása leplezte le, akik bevallották. hogy hamis személyazonossági irataikat és osztrák útleveleiket a CIC-től kapták. Még mindig hallgatnak Rudolf Wechselberger és Michael Berger sorsáról, akiket a CTG Felső-Ausztriában csapdába ej. tett, akiket elhurcolt és hamis néven börtönzött be. Még mindig hallgatnak azokról a tényekről, amelyeket a „Volksstimme" és számos külföldi újság leplezett le, arról ugyanis, hogy Glasenbachból sok náci háborús bűnöst és súlyosan elitéltet a CIC állandó munkára Ügynökként alkalmazott és arról, hogy amerikai megbízottak résztvettek egy földalatti szervezetnek, a lipcsei Zipferbrauban megtartott alakuló ülésén. Mindmáig eltussolták annak a vizsgálatnak eredményét, amelyet az amerikai diplomata, Carpe meggyilkolásával kapcsolatban indítottak. Ujabb földfoglalások Délofaszországban A sorozatos munkás- ás paraszt gyilkosságok, a féktelen terror ellenére az olasz parasztok lankadatlan erővel folytatják a harcot a földért. Pontenza tartományban — Dél-Olaszországban — a dolgozó parasztok újabb földeket foglaltak el. Atella községben 14 embert letartóztattak. Ruoti község határában a csendőrök megtámadták a napszámosokat, mert azok dolgozni kezdtek a földeken. A földfogialó mozgalom szervezőit letartóztatták. Az AFP L/uro Luoano és Machito községből Földfoglalásokat jelent. Ugyanakkor az olasz vasutasok országos szakszervezete bejelentette, hogy kedden hatí óra hosszat szünetelteti a vasúti forgalmat, ha nm teljesítik fize•ésemelési követeléseit. A calabriai parasztmegmozdulásokat a dolgozó osztályok rend. kívül elmaradt szociális helyzete, a lakosság nagy szegénysége, sőt legtöíbbnyire nyomora is indokolttá teszi — írja a Messagero. A lap keserűen állapítja meg: „A karhatalmi erők" fegyebneúhe ik, de meg nem akadályozhatják a parasztság mozgalmának előrehaladását, amely állandóan gyorsul és ugrásszerűen lendüaltet vesz.