Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-02 / 52. szám

176 Csütörtök, 1950. március 2. Minden igyekezetünkkel erősítjük népi demokráciánkat (Tudósítónktól.) A Standard gyárban történt kémkedési ügy bűn pere az egész ország dolgozóit felháborította. Pártunk ébersége ismét idejében leleplezte a szabortöröket és kémeket. Ez az újabb gaztett, amelyet Geiger, Radó és társai hajtottak végre, mélységesen felháborítottak minket is, a Ruházati NV dolgozóit, ifjúmunkásait. Ezek a gazemberek azóta már elvették méltó büntetésüket, de ez figyelmeztetés a részünkre, hogy még jobban fokozzuk éberségünket s kövessük Pártunk útmutatását. Még keményebb ököllel csapjunk vissza azoknak, akik irigylik tőlünk elért eredményeinket. A Ruházati NV Zója-brigidja megfogadta, hogy minden nap fokozottabb erővel vesz részt a tanulásban, hogy elméleti színvonalát minél magasabbra emelje, hogy az ellenséget időben felismerje. Ugyanakkor azon lesz, hogy termelékenységét fokozza és ezzel ls csapást mérjen az imperialistákra. Ezzel egyidöben atf is megfogadta, hogy széleskörű népnevelő munkát végez azért, hogy minden dolgozónak, ifjúmunkásnak felhívja a figyelmét a tanulásra és a termelik' nység fokozására. De nemcsak a Zója-hrigád válaszol fgy az imperialisták aljas tevékenységére, hanem a Szél-brigád is. Tagjai máris jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Szécsi Anna 375, Terhes Aranka pedig 251 százalékot ért el. Kanalas Sándorné és Balogh Jenő elvtársak is állandóan emelik termelékenységüket és tanulással fejlesztik ideológiai tudásukat. A gyár valamennyi dolgozója :s hasonlóan üt vissza erre a gaztettre. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy elméleti tudásuk és termelékenységük emelésével erősítsék népi demokráciánkat és a Párt mögött szilárdan fölsorakozva védjék meg függetlenségünket és szabadságunkat, amelyet a Szovjetunió Vörös Hadseregének és bölcs vezérének, a világbéke őrének, Sztálin elvtársnak köszönhetünk. Barna Irma. Á deszki termelőcsoportnál jártak tanulmányúton a szentmihályfelki dolgozó parasztok ' r(Tudósítónktól.) Meglátogat fák a szentmihálytelki dolgozó parasztok a deszki „Kossuth" termelőszövetkezeti csoportot. Bozsó Ferenc elvtárs MDP titkár és Tanács János DÉFOSz elnök vezetésével 32 dolgozó pa raszt látogatott el Deszkre, hogy ismerkedjen a termelőszövetkeze li csoportok dolgozóinak életével munkájával, a társas gazdálkodással. Valamennyi látogató nagy érdeklődéssel nézte végig a csoport állatállományát, egész gazdaságát. Különösen nagy figyelemmel nézték a 100 köbméter tartalmú silógödröt, amely a tehenek takarmányozását nagymértékben könnyíti meg. Megnyerte tetszésüket a csoport együttes munkája és elhatározták, hogy ők is termelőcsoportot alakítanak Szentmihálytelken. A deszki tanulmányi kirándulás alkalmával meglátogatták a szentmihálytelki dolgozó parasztok a gépállomást és hosz sz,an elbeszélgettek a gépállomás dolgozóival a tavaszi szántás-vetési munkákról és ígéretet tettek egymásnak, hogy közös erővel harcolnak majd a miniszterta nács növénytermelésünk fejlesz téséről szóló határozatának megvalósításáért. Kovács Mihály. Érdekes fény képsorozatokon keresztül ismerkedik a Szovjetunióval a környék dolgozó parasztsága A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával a MatryarSrovjet Társaság falun a, Szovjetúmót ismertej-ő képkiállításokat rendezett. A dolgozó parasztság mapónként nagyszámban látogatja meg ezeket a kiállításokat A „Szovjetúnió a szocializmus országa" című képkiállítást Lengvolkánolnfi. Ruzsajárás, Alsóközpont., Felsőcsengelc, Nagyszéksós, Eordány községekben és a tápéi réten nyitotta meg a MagyarSzovjet Társaság az elmúlt napokban. Vasárnap ünnepélyes keretek között .nyitják meg Forráskút, Zsombó, Gyála, Röszke, Al győ és Ószentiván községekben ezt az- igen érdekes és hasznos képkiállítás*. Kübehházi hirek (Tudósítónktól) A kiibekhózi földművesszövetkezet a dolgozó parasztság kérésére a község új telepén a közeljövőben megnyitja a 3. számú boltját. Ez nagy segítséget jelent majd a lakosságnak, mert nem kell a falu széléről bemenni a község főterére vásárolni. A Magyar-Szovjet Társaság a íöldműveaszövetkezet kultúrhe. lyiségében mintegy 250 dolgozó paraszt jelenlétében vette át a Magyar-Szovjet Barátság Hónap, ja keretében a szovjet íróik műveiből összeállított 30 kötetes könyvtárat, az MSzT szegedi titkárságától. A könyvtárátadó ünnepség után a jelenlévők közül többen beléptek az MSzT kübekházi szervezetébe. Ünnepélyes kereteik között zárult a kéthetes mezőgazdasági vándortanfolyam Kübekházán. Az előadásokon mintegy 75 dolgozó paraszt, férfi és asszony vett részt, de nagy számmal hallgattál: az előadásokat az ifjak is. Élenjártak a tanulásban a „Sarló-Kalapács" termelőszövetkezeti csoport tagjai. Szép eredményt értek el a tanulásban a dolgozó parasztok is. Az előadásokon tanultak alapján többen ismerték fel a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit saját, egyéni gazdálkodásukkal szemben. A tanfolyami után a hallgatók közül nvoilcán léptek be a SarlóKalapács termeíőogoportJba. Mátyás! János Ujabb árubemutatót rendez az ÁTEX Szegeden (Tudósítónktól.) Vasárnap rendezte meg az ÁTEX üzletek egyik csoportja az első tapasz-talatcserével egybekötött árúbemutatóját. Ezen az árúbemutatóin a dolgozókkal beszélték meg a tavaszi ruhanemű, cipőszükségleteke't. A második be mutatót — amelyben lényegesen több ÁTEX üzlet vesz részt — március 5-én, délelőtt 10-kor nyitják meg és ekkor mutatják be hatalmas választékkal felszerelt raktáraikat. Az ATEX üzletek árúbemutatójának célja, hogy bemutassák a dolgozóknak a szocialista terv gazdálkodás hatalmas eredmé nyeif. minőségi és mennyiségi téren egyaránt. Az ÁTEX üzletek ezt a bemutatót a Magyar-Szovjet Barát ság Hónapja keretében rendezik meg. Széchenyi Antal „(Z)Mem egjf zgZrl&gH" Makai János leveie a „Lenin" tszcs-ből Tílzonydra lesznek, akik azt mondják levelem olvasása közben: mi közöm nekem ahhoz, hogy Makai János, a „Lenin" termelőcsoport tagja, egérfogót vett? Nekem azonban olyan örömet okozott ez a mindennapi esemény, hogy szeretnék megosztani az újságon keresztül minden dolgozó társammal. Hogy érthetőbb legyen a mondanivalóm, az elején kezdem. ^y yomorúsdgos volt kubikos élejem. Keserves munkával alig bírtam mm/keresni a mindennapi kenyérre valót. Sokszor kényszerültem arra. is, hogy költözködjem. Ilyen lakáskeresések alkalmával, mindig külön gúnynak éreztem, ha a háztulajdonos az éléskamráról kezdett beszélni. Ugyan mit tehettem én abba? Ksetleg télen a kubikos tálicskát, hogy ne áztassa az eső. Szemem dött van még most is, hogyan nézeft. ki az „éléskamrám" a felszabadulás előtt. Egy poros „ászok des zk a", amelyről már januárban lefogyott az aratáskor keresett búza, néhány rongyokkal megtömött ócska zsák. amit már Semmire sem lehetett használni, de azért görcsösen rugaszkodtunk hozzá. Rossz ásó, lapát, használhatatlan ócskavasak. Ez volt a spájzban. Ott ugyan a-z egérnek nem volt mit keresni. Messzire elkerülte.t. Én azonban .odavoltam kötve a nyomorúsághoz: az üres éléskamrához, ahol n szalonna, meg a füstölt hús csak mint tervezgetés volt jelen, hogy majd jövőre talán jobb lesz és a nyári kereset mellé bekerül télire egy hizócskdnak a szalonnája ts. Terv maradt ez azonban végig. A felszabadulásig. J^ ke került a taUcska mellé a felszabadulás után. Földet kaptam. Hatalmas erővel láttam munkához, különösen, amikor láttam, hogy az állam továbbra is a. segítségemre van. Vetőmagot kaptam, műtrágyát. Nekem csak a munkámat kellett adni, azt meg szívesen adtam. Négy évig reménykedtem, hogy majd a következő esztendőben jobb termésem lesz. jobban tudok gyarapodni és a vetőmag, meg az évi fejadag búza mellé más is kerül az éléskamrába. 7 avaly jöttem rá, hogy kcvés az erőm. „ nagy feladathoz, Beléptem a királysági „Lenin'" termelőcsoportba: olyanj emberek a társaim is, mint éri — gondoltam — ugyanaz „ céljuk, ami az enyém. Megosztottuk a terheket. Tudtuk: közösen ha* marabb boldogulunk. A z év végén „már a jövedelmei osztottuk szét. Ahogy a terhek viseléséből kivettük a részünket. úgy részesültünk az eredményekből. Egy év alatt többre haladtam, mint az elmúlt 35 esztendőben Meglátszik a külsőmön is. A családon. Mutatja a feleségem új télikabátja. Az én csizmanadrágom, amire mindig vágytam. És megmutatja az éléskamrám. Nem a nyomorúsá•* gomaf gúnyolja, mint „ múltban. Valóban éléskamra. : Az ászokdeszkdn ott van A család egész évi fejadagja. Al rozzant taHcskát kidobtuk. A helyén zsákokba kötött morzsolt kukorica sorakozik. Egy-egy kis árpa is. De „ kenyérfejadag mellett az évi zsiradékot is Ut raktároztam el. mert az idén már1 hízót is vágtunk. , f] armincnégy évig csak tervezgetés volt az éléskamra tartalma —. Harmincnégy évi/g csak az elképzelésemben élt. hogy, a téli hónapokra elraktdrozzzant az élelmet. hogy jusson a munkám eredményéből tartalékra is, A harmincötödik évben a terv. valóra vált. Egy év munkájának az eredményq jobban yiegmutat* kozott, mint az előbbi harmincnégy esztendőjé. Ez az én <5römqm és ezt az örömet ösztönt meg minden dolgozó társammal. Azt, hogy a tervek és próbálgatások után megtanultam egyetlen helyes utat: a közös munkát, a termelöcSoporfot. Talán nevetségesnek tűnik, hogy én örülök az egérnek. Ennek a kártékony állatnak, amely kirágja a zsákot, megrág ja a sza* tonnát, összefurkálja „ falakat, de megérfi az örömömet az. aki még nem látoft az éléskamrájába egeret, mert nem volt annak ott mit keresnie. Örülök, h,ogy az én éléskomrámban is megjeleni ez „ fényesszemü kis állat; örülök, hogy megrághat ja. a szalonnámat; örülök, hogy n fehségerri sz'dia az egeret, mert megrágta, a búzászsákot örülök annak, h°gy egérfogót keltett vennem; anryik. hogy védenem kell éléslcamramat, munkám gyűrnöd csének gazdao raktárát. trt'.dden este mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Anatolij Szurov szovjet iró „Szabad a pálya" cimü nagysikerű drámáját. A szegcdi bemutatót megelőzően már négyizben játszotta cl a Nemzeti Színház együttese ezt a darabot a tdjszinház műsorán nagy sikerrel. Mindenütt, ahol eddig műsorra tűzték, megelégedéssel, nagy örömmel fogadták a dolgozók a „Szabad „ pdlyá"-t. Ez a szinmü újabb alkalmat adott és ad minden nézőnek, hogy .még közelebbről ismerhesse meg „ Szovjctúnióf és dolgozó népét, a darab történetén keresztül a szovjet élet mélységeibe tekintsen. Anatolij Szurov színműve a szovjet vasutasokat ismerteti meg velünk, egy vasúti csomópont életén keresztül A darab egyik főszereplője, Alexej Szibirjakov, '(Miklósy György) egyszerű munkásújitó mozdonyvezető. Vezetésével brigádia harcot indít a régi normák, ellen. Együttesen arra vállalkoznak, hogy megdöntik az eddigi. normákat és dupláját, emelik a vagonok forgalmát. A lelkes Komszomol vasutas-brigád gyakorlati tapasztalatokkal és a biztos győzelem reményében in dilia útnak szerelvényeit, de több helyen ismeretlen, titokzatos kezek áUjt jeleznek, megállásra kényszerítik mozdonyaikat. Tilosat jeleznek a szemaforok, ve.sit.agelésre, ál'dogdiásra, vagy téves útra kényszerülnek a Szerelvények. Csupán Szibirjakov érkezik meg vonatával a kitűzött időre, társai mind elmaradnak. Megakadályozzák tervük keresztülvitelét Ssa,ba.& s. pálya. a régi normát védő „határőrök" kezeiK

ommunista jövendőjét épitö Komszomol-ifjúság szembeszáll ezekkel a „határörök'"-kel. a műszaki- és vállalati vezetőkkel, akik régi érdemeiken, babéraikon ülve eltompulnak az újitá sok iránt és a haladás kerékkötőivé, félcezöivé váltak. Kondrgtyev vasúti igazgató (Szabadi István) és Krutyilin (Apor László), a nyugati áltudomány emlőin táplálkozó, az amerikai technikát magasztaló vasúti főmérnök tartoznak elsősorban a kerékkötő ,, határ örök" közé. Kondratyev hisz abban, hogy munkája éppen úgy, mint fiatalkori hőstettei a szovjet haza, a szovje* nép, a szocializmus ügyét szolgálja. Nent veszi észre, hogy eltávolodott az évek folyamán a ió, az igazi úttól és ellentétbe került saját múltjával. A vasút tervét rendesen, hiánytalanul végrehajtja, többet azonban nem tesz. A megszokott nyomon igyekszik haladni és ez odavezetett, hogy egyhelyben topog. Ahhoz, hogy eltávolodott az igazi, a jó úttól, az is hozzájárult, hogy magánélete szintén a lejtőre csúszott. Felesége, Szófia (Komor Teréz) a volt komázom,olka. ugyanis kispolgári nagyzolásbn esett es magával húzta a lejtőre, megállította a fejlődésben. A rossz családi környezet vitte odáig. hogy oz egykori normát védő ,,határőrök" veszedelme maga is „határőrt lett; Inkább hallgat a kozmopolita Krutyilin fömérnök-re, mint. a normát rohamozó komszoniolistákra. Igy jut el addig, hogy Krufyüinnal együttműködve megakadályozza Szibirjakov komszomoUsta mozdonyvezető brigádjának kollektív tervét. A

fiatal bolsevik Szibirjakov és Léna (Koós Olga) fiatal mérnöknő, Kondratyev leánya megvívják harcukat. Ugyanígy hcji'col a darabban szereplő három igazi szovjet ifjú. Matvics, Modeszt és Fánya vasutasiskolások, akik az ipariskolában szívták magukba a szocialista munka szeretetét, akik maguk is ujitók és küzdeniök kell a maradi műhely mesterrel. Harcukat sikerre, győzelemre segíti a Párt. Segíti őket mind a Kondratyev igazgató és Krutyilin főmjjrnök ellen, mind a maradi mühetymester elleni harcban. Segifi a fiatalokat egész tudásával Rubov (Károlyi István) szovjet akadémikus, régi bolsevik. Mellettük áll, segíti. támogatja és vezeti őket Kremnyov (Kátai Endre) párttitkár. A kommunizmust építő szovjet ember igazi nagysága bontakozik ki előttünk ezekben a szereplökben. Kremnyov párttitkár tisztán látva Kondratyev hibáit, megmondja neki az igazságot kommunista őszinteséggel, nyíltsággal, hogy visszavezesse a helyes útra. Kritikája eredményes. Újra magára talál Kondratyev. Rubov akadémikus uguanilven kemény, szigorú elvtársi építő kritikával vezeti vissza a győzelem hitéhe: a zavaros gondolatokkal viaskodó Drozdov mozdonyépitö mérnököt, (Kőszegi Gyula), akit „ pillanatnyi sikertelensége, a pesszimiz musba kergetett. rj elrázza Szófiát is tespedé* séből, kispolgári nagyzold: sából u fiatal komszomolisták, fiatal bolsevikok példamutatása. Valamennyin segít az elvtársi kritika, a szovjet emberek kritikája, azoké a Szovjet embereké, akik kérlelhetetlenül számolnak le az ellenséggel, mint a darab ban is a kozmopolita Krutyilin főmérnökkel a legfőbb „határőrt'-rel, akit végül is kiközösítenek a szovjet társadalomból. Rubcov akadémikus szavaival végződik a darab — „Zöld a szemafor — szabad a pálya." Nem ismeretlen egyetlen néző előtt sem, de egyetlen magyar dolgozó előtt sem az a harc, amit a darabban láthatunk. A mi éle tünkben minden eddigi sikerünk, eredményeink, a hároméves terv eredményei, az ötéves terv szilárd alapjainak megteremtése is ilyen harcboün született. A Szovjetunióban csak itt-ott jelenségek a „határőr"-ök, nálunk azonban még egyelőre széles táboruk van. A darab történetéből nemcsak a vasút, hanem min den üzem, gyár dolgozói tanul hatnak. legkiemelkedőbb alakítást az együttesből Miklósi György nyújtotta. Meggyőzően, alakította a fiatal komszomolista mozdonyvezető szerepét. Alig maradt el tőle Váradi Árpád Matveies szerepében. Alakítása lényegesen jobb volt mint előbbi szerepeiben- Híven ábrázolták a Szurov által megrajzolt szovjet ifjak jellemét Rácz András és Tábori Nóra is. Károlyi István mélyen átgondolva, belső tűzzel formálja meg Rubcov akadémikust, élethű alakítást nyújtva,. Kondratyev v'-suligazgató szerepében Szabadi István általában jól, természetesen oldja meg szerepét. Kőszegi Gyula mint Drozdov mozdonyépitö azt első felvonásban néha kiesett szerepéből. Drozdov öregségét meghazudtoló mozdulatokat tett, de a továbbiakban magára talált és hitelesen alakított. Az alattomos, az amerikai technika előtt „hasraesett", a nyugati tudománynak hajbókoló Krutyilin főmérnök szerepét Apor László nem mindenütt érzékelteti helyesen. Kremnyov párttitkárt Kátai Endre ha nem is teljesen, de elég jól ábrázolja. Hasonló Petur Fka Avdotya szerepében. Egy árnyalattal. de néha még távolabb maradnak el alakításaikkal a darab többi női szereplői a jő alakpást nyújtó férfiaktól. Koós Olga közelitette meg közülük legjobban a rábízott figurát. Fodor . Teréz az első felvonásban eltúlozta, később hitelesebben alakította szerepét. Somorjai Éva szintén túlzásokba esett. A rendezés Lendvai Ferenc munkáját dicséri. A jó díszletezés Rajnai Sándor és Sándor Sándor munkája. Nagy Pdl