Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-18 / 65. szám

2 Szombat, 1950. mdrchis M. fl béke híveinek egyre erősödő tábora meghiusítja a háborús uszítók bűnös terveit — mondotta Frederic Joliot-Curie az állandó békebizottság stockholmi ülésén A svéd fővárosban megkezJődött a Béke Hívei Világkongresszusa állandó bizottságának harmadik ülésszaka, amelyen a világ min­ién iájáról érkeze t százötven kül­dött vesz részt. A díszemedvényen az elnöklő Joliot-Curie mellet; Louis Saillanit, Fagyejev, Ilja Ehrenburg, Kenni és John Roggei foglalt helyet. Joliot-Curie jpegnyi'.ó beszédé­ben kijelentette, hogy a bizottság legutóbbi ülése óta eltelt öt hó­nap alatt jelentékenyen megszilár­dult a békéért vívott harc frontja. A béke hívei: különböző foglalko­zást űző, különlwző politikai és vallási meggyőződésű emberek egyre erő leijesebben küzdőnek a békéért. Az atom fizika területén dolgo­zó tudósok és tudományos szer­vek az Amerikai Egyesült Álla­mokban, Franciaországban, Nagy. Britanniában és más országokban nyilvánosság előtt jelentették ki. hogy nem hajlandók részt venni olyan munkában, amelynek célja az atomenergia felhasználósa há­borús célokra. Frederic Joliot-Curie kijelentet­te, hogy az állandó bizottságnak a különböző parlamen lekhez inté­zett javaslata hatalmas lelkese­dóst váltott ki a népek között. Megbélyegezte az USA kormá­nyának magatartását, amely meg­tagad'a a beutazási vízumot az állandó bizottság küldöttségének tagjaitól, akiknek át kellett vol­na adniolc az állandó bizottság ja­vaslatait az amerikai kongresz­szusnak. Ugyanakkor Joliot-Curie rámutatott arra a meleg fogadtar tásra. amelyben a Szovjetúnió — ez a hatalmas ország, amely több mint harminc év óta már ismé­telte® bebizonyította, szenvedélyes békeakamtát — a bizottság kül­döttségét részesítette. — Követeljük — mondoOta Jo­li ot-Curie — az atomfegyver, a támadás ós a népek tömeges kiir­tása fegyverének feMótelnélküU betiltását. Követeljük, hogy e ti­lalom magvalósítására létesítse­nek szigorú nemzetközi ellenőr­zést. Azt akarjuk, hogy minden népnek módjában álljon békés körülmények között alkalmazni a természet erőinek felhasználását szolgáló, napról-napra fejlődő esz­közöket. És Ina egyesek azzal di­csekednek. hogy módjukban áll uralkodni a viláe fölött, abból ki­indulva, hogy a leghatásosabb pusztító eszközökkel rendelkeznek, hadd tudják meg és érezzék: a béke híveinek egyre növekvő tá. bora meghiúsítja bűnös terveiket ós örökre cdsöpri őket — mondta befejezésül Joliot-Curie profesz­szor. A március 16-i reggeli ülésen Joati Lafitte főtitkáT beszámoló­ját vitatták meg. A vitában töb­bek között Platts-Müs (Anglia), Rockwell Kent (USA), Hudinova Spurna (Csehszlovákia) ls fölszó­lalt. Az esti ülésen Rerrtal pro fesz_ szor elnökölt. Az ülésen folytatták a beszámoló megvitatását. fl Szakszervezeti Világszövetség titkársága megszakít minden kapcsolatot a Tito-cinkos. jugoszláv szakszervezeti vezetőkkel Á Szakszervezeti Világszövet­ség titkársága március 13-án és 14-én tartott értekezletén meg­vitatta a lengyel, francia, ro­mán, magyar, bolgár és Trieszt­szabadterületi szakszervezeti szövetsígek jelentéseit, amelyek­ben leleplezik Gyúró Szalaj, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövet­ség elnökének^ valamint cinko­sainak a jugoszláv munkásosz­tály és a nemzetközi szakszer­vezeti egység ellen irányuló bomlasztó és provokatív tevé­kenységét. A titkárság közleménye meg­állapítja, hogy Szalaj és klikk­je a jugoszláv szakszervezeti mozgalmon belül a Tito-Ranko­vics fasiszta rendszer cinkosa. Éppen ezért a titkárság határo­zatot hozott, amely szerint a Szakszervezeti Világszövetség titkársága megszakít minden kapcsolatot Szalajjal és klikk­jével és javasolni fogja a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának és bizott­ságának: vonja meg Szalajtól a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága tagságá­nak metisztelő címét. A Szak­szervezeti Világszövetség tit­kársága ugyanakkor hangoztatja hogy a kizárás semmiképpen sem irányul a jugoszláv mun­kásosztály ellen. A közlemény végül azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a jugoszláv munkásosztály tudni fogja a módját, miként szabaduljon meg az árulóktól és miként állítsa ismét helyre Jugoszláviában a szabad demokratikus szakszer­vezeti mozgalmat. A szovjet kormány és a Bolsevik Párt határozata a tavaszi vetési előkészületekről A pénteki szovjet lapok közlik a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottságának határozatát „A kol­hozok és szovhozok tavaszi veté­si el őkétizü léteiről". A határozat rámutat, hogy 1949-ben a kolhozok és szovho­zok új jelentős eredményeket ér­tek el a mezőgazdaság fejleszté­sében. A szovjet állam nagy tá­mogatása, a kolhozok, szovhozok és mezőgazdasági gépállomások dolgozóinak nagyfokú munka­aktiviíása következtében 1949­ben a mezőgazdasági munkák szervezetében és agrotechnikailag megfelelőbb határidőre készültek el, mint a megelőző években. 1949-ben a mezőgazdaság össz­termelése túlszárnyalta az 1940­es háború előtti év színvonalát. Komoly eredmények mutatkoz­nak a kollektív állattenyésztés fejlesztés® terén. 1949-ben a kolhozok, mező­gazdasági gép- és taktorál­lomá-sok és a szovhozok je­lentékeny eredményeket ér­tek el a mezőgazdaság szín­vonalának emelése terén. 2,026.000 kolhozban meghonosi­tották a füves vetésforgó rend­szert és jelentékeny mértékben emelték az évelőtakarmányok ve­tésterületét. 1949-ben a gép- és TAVASZI IDÉNYRE MOST VÁSÁROLJON GYAPJÚ­SZÖVETET!! szaküzletekben és Földművesszövetkezeteknél traktoráüoanások 21 százaikkal több mezőgazdasági munkát vé­geztek a kolhozokban, mint 1948­ban, a kolhozok és szovhozok pe­dig túlteljesítették az őszi vetési tervet. A Szovjetunió európai részé­ben eredményesen hajtják végre a sztyeppes és erdősztyeppés te­rületeken a természet átalakítá­sára irányuló sztálini tervet. A kolhozok és szovhozok 1949-ben közel 200 százalékkal túlteljesí­tették az erdőültetési tervet. A Szovjetunió mihisztiertaná­csa és a Szovjetunió Kommunis­ta (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága — mondja továbbiak­ban a határozat — úgy véli, hogy 1949-ben a mezőgazdaság fejlesztése terén elért ered­mények és az a nagy segít­ség, amelyet az állam a kol­hozoknak és szovhozoknak nyújtott, megteremtették az 1950-es évben a mezőgazda­ság előtt álló feladatok tel­jesítésének félté eleit a ter­melékenység további fokozá­sára, a mezőgazdasági nö­vények és különösen a búza, gyapot, gumipitypang, cu­korrépa. len, kender, juta és egyéb ipari növények, vala­mint a tea, a citromfajták termelésének további fejlesz­tésére és meghonosítására az ország újabb területein. A Pártnak, a szovjetek­nek, a mezőgazdasági szer­veknek fokozott figyelmet kell szentelniök a kolhozok munkaszervezésének megjavítá­sára, állandó term el öbrigád ok megszilárdítására, a kolhozpa­rasztok munkatermelékenységé­nek fokosisára, az .elmaradott kolhozok, mezőgazdasági gépállo­mások és szovhozok munkájának megjavítására, segítséget kell nyujtaniok számukra és arra kell törekednáok, ho°y 1950-ben újabb eredményeket érjenek el a mező­gazdasági arteljek szervezési és gazdasági megszilárdítása terén. Ma a Párt, a szovjet és a mező­gazdasági szervek, a kolhozok, a mezőgazdasági gépállomások és a szovhozok legfontosabb felada­ta a tavaszi vetési munkák gyors előkészítése és szervezett végre­hajtása. A Szovjetunió minisztertaná­csának és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának határozata a to­vábbiakban részletes tervet ad a tavaszi vetés végrehaj­tására. A terv vonatkozik a mezőgazda­sági munkák előkészítésére, a munka megszervezésére a kolho­zokban, a magvak, a mezőgazda­sági leltár és az igaerő előkészí­tésére, a mezőgazdasági gépállo­mások, az állattenyésztő és erdő­védelmi állomások és kolhozok közötti szerződéses kötelezettsé­gek teljesítésére, a munkatervek­re, a káderek biztosítására és egyebekre. A terv intézkedéseket tartalmaz a °zovhozok tavaszi ve. tési előkészületeire. Néqyszáznyo-cvan küldött vesz részt a MÉMOSz ma kezdődő konferenciáján A Magyar Építőipari Mun­kások Országos Szövetsége 18­án és 19-én tartja országos szakszervezeti konferenciáját a vasipari dolgozók .szakszer­vezetének nagytermében. A konferencián az építőipar és A konferencián megtárgyal­ják azokat az új munkamód­szereket, amellyelkkel a hiá­nyosságokat ki tudják küszö­bölni, hogy biztosítsák a szo­cializmust építő ötéves ter­vünkben az építőipar előtt álló nagy feladatok megvalósítá­építőanyaggyártó ipar dolgo­zóinalt 480 küldötte vesz részt. sát. A MÉMOSz mozgósítsa az építőmunkások tízezreit A MUNKAVERSENYRE Sándor László építésügyi miniszter elvtárs nyilatkozata az építőipar feladatairól 'A* ma meginduló szakszer­vezeti konferencia alkalmából Sándor László építésügyi mi­niszter nyilatkozott az építő­ipar feladatairól. Rámutatott arra, hogy az ötéves terv mi­lyen hatalmas feladatokat ró az építőiparra, majd a hibák­ról beszélt — Az építkezések még min­dig igen költségesek — mon­dotta. — A munka szervezése laza ós az eredmények lénye­gébon elmaradtak az ipar egyéb ágainak a bároméves terv alatt elért eredményei­től. Az 1949. évi tervfelada­toknak csak a mennyiségi vég. rehajtását tűztük ki célul Egybeesik a tervek elkészíté­sének és kivitelezésének ide­je. Ez megnehezítette a mun­kák szervezését, a munkaerők ós a gépek helyes és tervszerű elosztását. A munkaverseny­mozgalom és a sztahánov­mozgalom kiszélesítésére nem csolat a MÉMOSz és a minisz­térium között Beszélt az építőipar eredmél nyeiről és feladatairól. — Szükségünk van elsősor­ban a Magyar Dolgozók Párt­ja további támogatására és iránymutatására. De szükség van arra, hogy a MÉMOSz mozgósítsa az építőmunkások tízezreit a munkaverseny­mozgalom fellendítésére és kiszélesítésére, az újítások tervszerű kidolgozására, a sztabánovisita munkamódsze­rek íömeges alkalmazásiára. Még következetesebbem kieil alkalmaznunk az építőipar­ban a Szovjetunió rendelke­zésünkre álló tapasztalatait. Végül beszélt arról a hatal­mas segítségről, ameyet Rá­kosi elvtárs bírálataival és tanácsaival nyújt, majd re­ményét fejezte ki, hogy az épí­tőipari dolgozók országos kon­ferenciája jelentős segítséget fektettünk elegendő súlyt, nyújt a feladatok megoldású­Nem volt elég szoros a kap- ' hoz. A proletár nemzetköziség jegyében folyik a Magyar-Albán Barátsági Hét A magyar és az albán nép 6szin (e barátságának és együttműködésé­nek nagyszabású megnyilvánulása a most folyó Magyar-Albán Barátsági Hét. Egész Albániában, Tiranában és a vidéki városokban nagy transz, parensek hirdetik a Barátsági Hét escményeJt és a két nép barátságát. A Magyar-Albán Barátsági Hét a proletár nemzetköziség és a bé­kéért vívott harc légkörében zajlott le, akárcsak a széles tömegeket megmozgalló albán békekongresszus. A Barátsági Hét nagyszabású magyar dokumentációs kiállítás megnyitásával kezdödött. Ugyanezen a napon a tiranai népszínházban a Magyar-Albán Barátsági Hét meg­nyitása alkalmával ünnepi díszelő­adás volt. A magyar szabadságharc évfordu­lóján ünnepi előadáson emlékeztek meg a 48—49-es forradalom esemé­nyeiről. A Barátsági Hét alkalmával a magyar művészek a vidéki városok­ban és üzemekben is fellépnek. Al­bániában a magyar küldötteket és művészeket a legnagyobb szerelet­tel fogadták és mindertt megtettek a kiállítás és az előadások sikeréért. Selyemhernyótenyésztfik figyelmébe Textiliparunk egyik fontos nyers­anyaga a selyemgubó. A selyem­gubótenyészfés előnyeiben ma már csak a dolgozó parasztság és a kis­emberek részesülhetnek és pedig úgy. hogy termelési szerződést kötnek a Selyem gubó tenyésztő NV­vel. A Selyemgubótenyésztő NV a földmüvesszövetkezeteket bízta meg a termelési szerződések meg­kötésével. Tekintve, hogy pete csak korlátolt mennyiségben áll' rendel­kezésre, a szerződést kötni, tehát selyemgubót tenyészteni kívánó kisemberek haladéktalanul jelent­kezzenek a szövetkezeti irodában. Sokkal jobban megy majd a munka, ha a gyár neve ,,Rákosi Mátyás kombinát" less — mondják a csepeli Weisz Manfréd-gyár dolgozói „Vegyék le gyárunkról a gyűlölt Weiss Marfréd nevét" — mondotta Sári Ferenc, a csepeli csőgyár dol­gazója, a sztahánovista beszámoló alkalmából Ez a követelés és az a kérés, amely szerint „ .. _ gyárunk a -mi szeretett Rákosi elvtársunk ne­vét viselje", megmozgatta a hatal­mas gyárat. Hétfő este óta erről fo­lyik a szó minden üzemben, műhely­ben. a gyári utcákon. Kedden mun­kakezdetkor egymást biztatták a dolgozók; „Ez olyan kitüntetés szá­munkra, amit több és jobb munká­val kell kiérdemelnünk." A szerszámgyárban Dobrocics Zoltán sztahánovista esztergályos a röpgyűlésen igy beszélt: — Mi tudjuk, hogy Rákosi elv­társ neve kötelez bennünket, mert tudjuk azt, hogy Rákosi elvtárs as ország vezetőbe, tehát ha a gyárunk az ő nevét viseli, akkor nekünk is az ország üzemeinek első helyén kell állnunk. Ezért vállalom, hogy 1950. évi egyéni tervemet június l-ig befejezem. Igv volt ez minden üzemrészben. A felajánlások tömegét jelentették be ezen az egy napon. A lendület egyre fokozódik. Igy támasztják alá a WM dolgozói a javaslatot, fgy akarják kiérdemelni a magyar nép milliói által forrón szeretett veze­tőnk neve, Rákosi Mátvás neve ke­rüljön a gyár homlokzatára SZOVJET FALU — SZOVJET EMBEREK című képes füzet szines elbe­szélésekben a szovjet falú mindennapi eseményein ke­resztül mutafja be a Szov­jetúnió szocialista élenjáró mezőgazdaságát. Megismerjük a füzet lapjain keresztül is az újtipusú szo­cialista embereke', a munka hőseit, akik a technika. a tu­dományok segítségével bátran törnek új eredmények és mind magasabb életszínvonal felé. Kiadja: Magyar-Szovjet Társaság. 48 oldal, ára: 1.80 Ft. Kapható: MDP pártszerveze­tekben.

Next

/
Thumbnails
Contents