Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

4 CSűtörtök, 1950. febrcSr HL Sztálin elvtárs megjelent a Kinai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének fogadásán I Február 14-én Van-Csia-Szian, o Kinai Népköztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott nagykövete fogadást rendezett MaoriJe-Tung, „ Kinai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének és Csu-En-Laj. a Kínai Népköztársaság külügyminisztere is az áVami közigazgatási tanácsa elnökének tiszteletére. A fogadáson megjelent I. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. A fogadáson szintén jelen voltak többek között Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Molotov, Malenkov, Berija, Vorosilov, Mikoján, Kaganovics, Bulganyin, Hruscsov miniszterelnökhelyettesek, Csemouszov, az OTQSZ Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Visinszkii külügyminiszter, Bugyonij, a Szovjetúnió marsallja, iioscsin. a Szovjetúnió kínai nagykövete. Gorkin. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Kuznyccov, a Szovjetúnió szakszervezeti tanácsának elnöke, valamint a sajtó, a tudomány és „ művészet képviselői. Kínai részről n fogadáson megjelentek többek között Li-FuCsun. az északkeleti kormány elnökének helyettese, Csen-Bo-Da professzor. Sz. Azizov, a sziiikiangl tartományi népi kormány elnökének helyettese, valamint a moszkvai kinai nagykövetség tagjai. A vendüégck között ott voltak a népi demokratikus államok nagykövetei is, köztük Szobel. András, a Magyar Népköztársaság nagykövete. „d bírósági parancs még nem jelent szenet" Mór csak nyolcnapi szénkészlelte! rendelkezik az amerikai ipar Az amerikai bányászok a bányatelepeken sztrájkőraégeket áL ií'tottak fel. A sztrájkéi ók az utolsó emberig távolmaradtak a munkától. Jelszavuk, amelyet a bányatelepeken nagybetűs felira. tokkal hirdetnek: „A bírósági parancs még nem jelent szenet." A helyi szakszervezetek vezetői sem a bírósági paranccsal, sem pedig a szakszervezetek országos vezetőjének. Lewisnek „A Ludas Matyinak komoly sikere lesz a magyar határokon tul is" Szovjet vendégeink nyilatkoznak az első magyar szinesfilmről A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából Budapestre érkezett szovjet vendégek megtekintették az első magyar színesfilmet, a „Ludas Matyi"-ti A film levetitése után így nyilatkoztak : Tyihonov, a szovjet írószövetség főtitkárhelyettese, aki Faze. kas Mihály „Ludas Matyi"-ját oroszra fordította, a következőket mondotta: — Ugy látom, hogy a rendezők és a színészek igen jó munkát végeztek, valamennyien kitűnően oldották meg feladatukat. A filmnek a szórakoztatáson túl komoly tanító és nevelő hatása is van. Híven tükrözi vissza a kor társadalmi problémáit, rámutat a magyar parasztság forradalmi szellemére. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok nézői sok tanulságot meríthetnek majd a filmből. Novikov, a világhírű szovjet zeneszerző csatlakozott Tyihonov véleményéhez és külön kiemelte, hogy Szabó Ferencnek igazi népi motívumokból összeállított kísérőzenéje nagyszerűen festi alá a cselekményt. Avanyeszova, a VTT-ről készült hatalmas színesfilm szovjet rendezője, kijelentette, a „Ludas Matyi" bizonyítja, hogy a magyar filmgyártás mind művészi, mind technikai szempontból óriási ütemben fejlődik. Zámnskin, a Tretyakov-képtár igazgatója, hangsúlyozta, hogy a „Ludas Matyi" színösszeállítása valóban művészi és tele van nép művészeti elemekkel. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a filmnek a magyar határokon túl is komoly sikere lesz. íD&kfx tiafLiy. elnézném A KIÁLLÍTÁST" Hosszú utat meglesznek a dolgozó parasztok, hogy láthassák „A nagy Sztálin harcos élete" kiállítást fl Kossuth rádió közvetíti az Operaház diszeliíadását r rA rádió csütörtökön 20 órakor a Kossuth-adón közvetíti az Operaházból a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság által a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából rendezett ünnepi díszelőadást. Jelentékenyen eneiik az idén a Szovje un ó ruházati iparának termelését Az Idén többmint 40.000 uj ruhamodellt készítenek a Szovjetunióban. A textilgyárak a ruhákhoz új szövetmintákat terveztek és gyártanak. A selyemanyag termelése az idén a múlt évihez képest egyharmadával emelkedik. Kötöttáruból másfélszer annyit gyártanak, mint 1949-ben. Jelentősen megnövekszik ebben az évben a cipőgyártás is. felhívásával nem törődnek. Ugy látszik, hogy a szakszervezet vezetősége és a helyi szakszervezetek vezetői kőzött nyilt kenyértörésre kerül sor, A newyorki rádió jelentése szerint kedden a vasutak és az ipar már csak nyolc napi szén készlettel rendelkeztek ég min denütt megkezdték a legszigorúbb takarékossági intézkedések bevezetéséti Newyork állam parlamentje kedden egyhangúan 6s rekord gyorsasággal megszavazta a szénadagolást elrendelő tör. vcnyjavaslaíot. A 400.000 bányász sztrájkjával egyidejűleg változatlanul tovább folyik a Chrysler-művek munkásainak sztrájkja is. A százezres taglétszámú távbeszélő és távirómunkás szakszervezet február 12-ére sztrájkot hirdetett, ha bérköveteléseiket addig, ra nem teljesítik. Elsötétítés Amerikában szénhiány miatt Az amerikai bányászok a hatóságok fenyegetései ellenére töretlen harci szellemben folytatják sztrájkjukat. A „Newyork Herald Tribüné" jelentése szerint Pittsburgh közelében véres összetűzésekre került sor a sztrájkoló bányászok és a bánya, tulajdonosok toborozta sztrájktörők között. A hatóságok teljesen tehetetlenek a végsőlúg elszánt sztrájkotokkal szemben. A szénhiány katasztrofális következményekkel fenyegeti az USA életét. A városok egész sorában éjszakai elsötétítést vezettek be, mint a háború alatt Európában. Az Egyesült Államok keleti részében a vasúttársaságok bejelentették, hogy csak vasárnapig tart szénkészletük. Ha ad. dig „nem történik valami", leállítják a még működő vonatokat Nagyszeged egész dolgozó népe megmozdul, hogy lá.hassa, a nagy tanítómesterünk és vezé rünk, Sztálin elvtárs harcos életéi bemutató kiállítást. A városi dolgozók mellett nap mini nap jönnek a legkülönbözőbb községekből, tanyákból a dolgozó parasztok, nők, férfiak, idősek és fiatalok egyaránt a kiállítás megtekintésere. Alig tudnak betelni a látnivalókkal a falusi dolgozók és gyakran kijelentik, mennyire sajnálják, hogy messzire vannak Sze ged.öl, mert így csak egyszer tudják megtekinteni a kiállítás'.. A röszkei dolgozó parasztok, termelőcsoporttagok szerdán teherautóval érkeztek Szegedre. — Olyan sok^n akartak jönni a kiállíiásra, hogy nem is fér. lünk fel a teherautóra mindnyájan — mondotta Császár János, a röszkei termelőcsoport tagja. Sokáig álldogálnak egy-egy képnél s alig akarnak továbbmenni. Kószó Imre, a röszkei termelőcsoport elnöke is hosszan nézi, különösen azokat a képeket, melyek elénk tárják mint szabadította fel hazánkat a dicsőségen Vörös Hadsereg, hogyan fejlődtünk Sztálin elvtárs útmutatása és támogátása nyomán. hogyan javult meg a magyar nép élete is a Szovjetunió segítsége folytán. — Elnézném én több napig is a kiállítást — mondja Kószó Imre. — Most látom csak tisztán, világosain, hogy minden eredményünk Sztálin elvtárs nevéhez fűződik, Sztálin elvtárs él minden alkotásban. — Alig vártam már, — jegyzi meg Szekeres József — hogy láthassam ezt a kiállítást és olyan boldog vagyok, hogy meg. ismerhetem nagy vezérünk éle' téf. Á kiállítás megtekintése erőt és bizakodást önt a falusi dolgozókba is. Díszes album fekszik a kiállítás első termének asztalán. Ebbe írják nevüket a látogatók a ezzel is bizonyságot tesznek a mély szeretetről, tiszteletről, melyet a nagy Sztálin iránt éreznek. Egymás kezében adják itt a tollat üzemi munkások, dolgozó parasztok és sorban állanak azért, hogy beírhassák a könyvbe a nevüket. Császár János röszkei termelöcsoport tag, Király István mórahalmi dolgozó paraszt ifjúnak, az pedig az alsóvárosi MNDSz egyik tagjának kezében adja tovább a tollat s azután egy üzemi dolgozóhoz kerül, majd egy kis úttörő írja be a nevét a könyvbe. De nemcsak Nagyszeged területéről, hanem még sokkal messzebbről is jönnek a kiállítás megtekintésére dolgozó parasztok, akikhez eljutott a híre annak, hogy Szegeden lá* hatják a nagy Sztálin harcos éleiének történelmi eseményeit. Ugyancsak szerdán a 130 kilométerre lévő Kevermes községből jöttek Szegedre dolgozó parasztok a kiállításra. Nagyon sokan többször is meg' zik a kiállítást és napokig beszélnek róla a munkahelyeken és a falvakban. Sztálin elvtárs harcos életének megismerésével még jobban elmélyül a dolgozók szeretete és ragaszkodása nagy barátunk és rámaszunk a dicsőséges Szovjetunió s mindnyájunk bölca vezére: Sztálin elvtárs iránt. Kven-O-Dík a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi követe 'A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének képviselője Kven-O-Dik-et rendkívüli követté nevezte ki a Magyar Népköztársasághoz. A romániai pedagógusok a szovjet tanítási módszereket tanulmányozzák A román közoktatásügyi minisztérium mozgalmat indított az etovult pedagógiai módszerek kiküszöbölésére. A Szovjet-Román Tudományos Intézet segítségével lefordították a legkiválóbb szovjet pedagógusok tizennégy művét és rendelkezésére bocsátották a romániai pedagógusoknak, hogy elsajátíthassák a korszérű pedagógiai módszereket. Minden agyes romániai tanerő megkapja a Szovjet Módszertan című útmutató könyvet is, ezenkívül pedagógiai körök alakulnak a szovjet módszertan tanulmányozására és a módszerek alkalmazására .,1949" szobájában tele dosszié fekszik az asztalon. A benne lévő kartotékokon fehér címke. raj'a felirat: ..Konferenciák", „Perek", „Hidegháború". „MunVcasikcrek", „Jelen ések", ..Tervek"... — Nos — mondja az öreg Esztendő, aki viszszaifért velem, hogy válaszolhasson néhány kérdésemre vegyük elő a .,Küldetések" kartotékját és használjuk fel a falraszerelt vetítővásznat, Mutasson rá a kar'o ékon egy névre és jelölje meg az illető küldetésének útirányát. Eleget tettem a kívánságnak. „Lconid Boriszkin, SztalinogorszkSzófia" — olvastam a kartotékról. Az öreg Esz endő bólin'oit. el. sötétítette a szobát, bekapcsolta a vetítőgépet. A vásznat kék fény vonla be, majd kibon. lakoro t egy repülőtér eleven 'képe. Zúgva érkezett a repülőgép és középkorú, szerény viselkedésű. jólöltözött férfi szállt ki belőle. A repülőtéren várakozók örömmel fogtál: körül, gépkocsiba ültették. Boriszkint és Msérőit o következő képben már az egyik bulgáriai bányánál látjuk, A szovjet bányász munkaruhát visel, lemegy a tárnába. ahol sűrű sorokban veszik körül a bolgár bá. nyás.zok. Boriszkin beindítja az egyik szénfejtőgépet. majd. a másodikat. a harmadikat s az omló szén valóságos fo. hjammá árad. vízesésként zuhog alá. — Gyönyörű út voP — mondja „1949". —A szovjet sz'ahánovisia kilépett a világba. Hall. ja a széntömbök dübörgését? ... De menjünk tovább! „Stefán Tibor. Braiislava — Stavropol" — olvastam a következő nevet. Aranyló búzalenger hullámzik. Hatalmas kombájn úszik a ve'és tengerén, leányok vidám dala cseng. A szélesváüú szlovák paraszt nem veszi le szemét a kolhozmező pompás ké. péről. Társai — a szlovákiai paraszjküldöftséq tagiai — szintén nem tudnak betelni a lá nivalóval. Egyik szétharap egy búzamagot, a másik tenyerében símo. gatja. megint egy kitartón löveti a kombájn munkáját. — Jó dolog a tudo. mány — mondja Stefán Tibor az elmúlt esztendő hangos] ilmjénck KÜLDETESBEN (3rta : Qetujetujij Szerqejeo) vásznáról. — A föld mindenütt föld. de a Szovjetunióban olyan, mint sehol a világon. Ideje, hogy nálunlk is ígll legyen! — Igaza van — mondja „1949". — Akárcsak sztahánovistáink, kolhozparasztjaink is más népek tanítói leltek. De nézzük 'tovább. Ujjam új névre bö. kött: „James MacCarren. Newyork—London A vásznon zavaros. szürke szín ömlő t el. A Ncwyorkból Európába érkező óceánjáró hajó hídján lefelé bak'a'nak az. utasok. íme egy kevély tábornok, arca olvan mint egy chicagói gangszteré. a bajúsza, akár a berlini ,.führeré". Ez toborozni jött. Mögötte fürgén emelgeti lábát egy űz. 1 e'ember. Zsebét dollárkölegek dagasztják. „Jóakaró", aki mindösZsze 30 százalékért hajlandó „megmenteni Európát". Kéjesen mosolygó arc. cai lünfk fel a képen Mac Carren szenátor úr, kezében nefelejcs-csokor, — Már bocsásson meg, hiszen Franco a spanyol Hoover — mondja mellette lépkedő kémtársának, aki újsúgíróigazolványl lobogtai kezében. — S Hoovert nem cserélném él száz Lincolnért sem. A korlát melleit félénken szorong egy angol. A szenátor társa vihogva fedezi fel: — Figyelje csak, Sze. nátor uram] Ez az öreg Cripps. Egy fontot hozat magával és 200 grammot visz haza. Jó. mi? Mac Carren utálkozva ráncolja össze homlokát és kiemeli szájából a szivarvéget. hogy a tengerbe hajítsa. Az amerikai üzletember megragadja a karját, s az utolsó pillanatban meg. menti az enyészettől a szivarcsúkát: — Tessék csak idead, ni! Jó lesz ez még Churchillnek. hadd szívja végig! Egyszerre légiriadót jeleznek a szirénák. A kikötőben pánik tör ki, vala'ki megszólaltatja a rádiót. Förtelmes rikácsolás hangja tölti be a 'eret. „Amerika hangja" beszél: „A bolsevikoknak nincs alombom. bájuk, a szuronyokat is bádogból gyártják!" Majd átmenet nélkül üvölti, hogy „a vörösök az USA 500 legnagyobb városára atombombákat készülnek hajífami." — Boriszkin munkája nyomán dübörögnek rx i-nmló 'zénfömbök — ezek a fajankók meg óombarobbandsnak szeretnék feltün etnj — jerriez'p mrn .1949". — Nézzük tovább. „Pavel BU ov. Moszkva—Budapest". A csepeli üzem esztergályozó műhelye. Az egyik gép mellett a hí. res szovjet sz,]ahánovista áll. Sokan stopperórákon számolják a másodper ceke', miközben Bikov kése alól szikrázó forgácsok pattannak iki. Majd meglepett kiáltások közepette vándorol kézről-kézre a kész munkadarab. Egy feketehajú. lelkes SzIT-es elragadtatásában levegőbe hajítja sötétkék, vöröscsillagos sapkáját. Tovább. „Ale: szandr Fagyejev. Moszkva—Páris". Öriási s adion, tíz és tízezer dolgozó lélékzelvisszafojíva hallgatja a szovjet földről érkezett vendég beszédét. Az író — mirh/ha hallgatói szívébe látna — a legfontosabbról beszél: a békés munka öröméről, a szabadságról és hazaszeretetről. — Mi, munkások, pa. rasz'ok, tudósok, költők, orvosok megőrizzük a cnviií-éfifit és icuVúrát, akármilyen veszettül is az imperialisták és lakájaik! ökölbeszorí'o't kezeik erdeje emelkedik az ég fel4, bocsi megerősítse Fagyejev szavait. Uj lép. ,,Achmed Mele. Tirana-Moszkva". Ragyogó világosság ömlik el a moszkvai technikai főiskola 'tantermén. Fiatal albán hajol a rajztábla fölé. A rajzlapon felirat: ,,Modern gyár terve". Achmed Mele szomszédja a padban egy koreai, mögötte mongol, román, bolgár, kinai, cseh. ma. gyar, lengyel és más nemzetiségű diákok dol. goznak. — Szívből irigylem őket mondja az öreg Esztendő. — Nélkülem fejezik be a föld átalakítását. Egyébként, biztos vagyuk benne, hogy mindegyikük hálásan emlékszik majd rám. hiszen végig értük dol! goz'um. S most, búcsúzóul mutatok még valami szépet! A vászonra pillantó!, tam: azúrkék fény. a békés ég kék szíve ömlöht el rajta. Millió és mülió ember megszántláthatatlan tömege özönlőt' vörös zászlókkal és ranszparensekkel a vili g minden részéből Moszkva felé. a Vörös'érre. Dtednlmes. eget!öldct rázó kiáltással boldogságtól sugárzó arccal, egyetlen szói is. méitellek: — Sztálin!... Az öreg mellett ele. kor már o't áll a szoba — o világ t'ij gazdája: „1950". Törhetetlen egészségű ifjú. — Nagy örökségei hagyok rád. fiam szólt hozzá .,1949". — Növeld tovább és ne felejtsd: a népeké a jövő/