Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-15 / 39. szám

2 Szerda, 1950. február 15. tagjárás a szocialista fejlődés utján Rákosi elvtárs szavai valóra válnak a tuzsajárási do gozó parasztok m ndennapi életében is Rákosi elvtárs mondotta: „Húsz esztendőn át rendszeresen és szívósan terjjesztették a szocialista mezőgazdaságról, a kolhozokról a legelr ttentőbb hazugságokat és rágalmakat. Hozzátehetjük — nem siker nélkül. A magyar dolgozó parasztságban nagy ellenszenvet tudtak ébreszteni a kolhozokkal szemben. Ezt a hangulatot sikerült Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának másfél esztendő átgondolt, következetes munkájával megváltoztatni." Rákosi elvtárs szavai minden tekintetben vonatkoznak Nagyszeged községeinek és tanyaközpontjainak dolgozó parasztsága ra is. Szándékosan butították a falu népét, ezzel szemben valósággal tömték belé a rágalmakat és hazugságokat a Szovjetunióról, a szovjet népről és mezőgazdaságáról. Ruzsajárás egy a sok közül, amelynek dolgozó parasztságát éppen úgy kizsákmányolták, elnyomták, mint a többi tanyaközpont és falu népét. Ruzsajáráson csak a kulákoknak, az úribirtokosoknak, ügyvédeknek, ezredeseknek és a város urainak termett a föld. De a munka — amely keserves robot volt, — a ruzsajárási szegényparasztok vállaira nehezedett. A Szovjetuniót csak térképről ismerték és az urak elbeszéléséből. Azok meséltek róla, akik nem átallották a legkülönbözőbb rágalmakat terjeszteni a szovjet népről, kolhozairól, mezőgazdaságáról. A felszabadulás földet adott a dolgozó parasztoknak és új élet kezdődött Ru"-"'áráson is. Rádió és újság nélkül éltek először, de nemsokára hozzásegítette a Párt őket is a kultúrához. Eljutott hozzájuk később az újság, beszerezhettek rádiót is. Falujáró kommunista munkások keresték fel őket, segítették első lépéseiket. Napról-napra nagyobb érdeklődéssel fordultak a szocialista mezőgazdaság, a kolhozok felé. Megszerették a szovjet népet a Vörös Hadseregen keresztül, amely felszabadította őket. A Párt tudatosító, felvilágosító munkája nyomán egyre világosabban tünt elő számukra a szövetkezeti gazdálkodás. Fejlőd'ek az emberek fejlődött Ruzsajárás. Közigazgatás, iskola és felsorolhatatlan segítség jutott számukra. Min dent a Szovjetunió támogatásával biztosította a Párt a rúzsajárási dolgozóknak és mind jobban mutatta meg az utat a jobb jövő felé. Nagy érdeklődéssel tekintettek a Nagyszegeden megalakult termelőcsoportok munkája felé a ruzsajárási dolgozó parasztok. Az elmúlt nyáron összefogtak negyvenen, ötvenen és vasárnapontként csoportosan látogatták a termelőcsoportokat. Tanulmányozták, vizsgálták eredményeiket. „Az elmúlt esztendő folyamán a termelőszövetkezeti csoportok úttörő munkája megmutatta szövetkezeti termelés fölényét és »zzel rést ütött a régi előítéleteken" — mondotta Rákosi elvtárs. Valóban a sándorfalvi, a dieszki, a kübekházi, a szegedi Dózsa termelőcsoportok úttörő munkája megmutatta a ruzsajárási dolgozó parasztoknak is a szövetkezeti terme14" to'ényét és rést ütött azon az előítéleten, amelyet a mu1+ urai hagytak rájuk. Hiába terjesztették a kulákok reakciós híreik egész özönét, tántoríthatatlanná vált Ruzsajárás dotoozó népe. November 14-én 14 család 17 taggal megalakította Ruzsalá^rei az ..Uj élet" termelőraoortot. Még alig kanták meg az engedélyt, tagjaik száma 70-re emelkedett. Ekkor már 28 család fogott össze és dolgozott közösen a jobb megélhetésért, magasabb életszínvonalért. Bevitték földjeiket, egytől-egyig belépett minden családból férfi és asszony, valamint 16 éven felüli családtag valamennyi. „Felbecsülhetetlen szolgálatot tett e té^n újra az a segítség, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk. Az a 80 tagú parasztdelegáció, amely a mult év nyarán öt hetet töltött a Szovjetunióban és tövéről-hegyére megismerte a szocialista mezőgazdaságot, visszatérő, se után a dolgozó parasztok százezrei előtt közvetlen tar pasztalat alapján meg tudta cáfolni a kolhozokra szórt rágalmat és egyben hirdetőívé vált a szovjet mezőgazdaság óriási fölényének", — mondotta Rákosi elvtárs. Ruzsajárásra is ellátogatott többízben a Szovjetunióban járt parasztküldöttség egyik tagja, TÍ8Óczki Sándor elvtárs, csengelei mintavazda. Szavait valósággal szívták magukba a ruzsajárási dolgozó parasztok. A kérdések tömegét tették fel, hogy minél részletesebb felvilágosítást kapjanak. Akik hallgatták Tisóczki elvtársat, tovább adták a hallottakat, szájról-szájra szállt mindaz, amit megtudtak a szocialista mezőgazdaságról, a szovjet kolhozokról. Mind több és több követője lett az élenjáróknak, akik termelőicsoportba tömörültek. Rákosi elvtárs szavai fejezik ki legjobban, mi késztette a dolgozó parasztságot, hogy mind többen és többen lép'- erre az útra: „A dolgozó parasztság ötéves tapasztalat alapján meggyőződött róla, hogy mi csak olyat ajánlunk neki, ami érdekébe való, ami javára válik." Ezért nőtt Ruzsaj4"áson is a termelőcsoporttagok száma. Egymásután jelentkeznek nincstelenek, szegényparasztok, de mellettük a középparasztok is. A ruzsajárási dolgozó parasztság érdeklődése mindjobban a társastermelés felé fordul. Ennek az érdeklődésnek újabb lökést •adott a termelőszövetkezeti csoportok első országos tanácskozása és Rákosi elvtársnak a tanácskozáson mondott beszéde, majd a megyei tanácskozás. Két küldöttjük vett részt a megyei tanácskozáson: Fodor Ferenc, a csoport párttitkára és Fodor József, a csoport elnöke. Mikor visszajöttek a tanácskozásról, a csoporttagokon kívül úiabb 40 dolgozó paraszt várta őket, akik felvételüket kérték a csoportba. Több, mint százan vannak már. Az asszonyok MNDSz szervezetet, a fiatalok EPOSz szervezetet alakítottak a csoporton belül. Az emberáradat a szövetkezeti gazdálkodás felé nem állott meg, sőt mindinkább fokozódik. Még alig néhány napja, hog> újabb csoport alakult Ruzsajáráson „Szabad Nép" néven, máris további négy csoport kérte felülvizsgálatát Ruzsajáráson. A felülvizsgálatokat ma tartja meg a mezőgazdasági igazgatóság és ha megfelelőnek találja az eredményt, akkor rövid pár nap alatt hat termelőszövetkezeti csoport lesz Ruzsajáráson, ezzel a ténynyel is bizonyítva Rákosi elvtárs szavait, hogy „a dolgozó parasztság érdeklődése a társas termelés felé fordul." Bizonyítják, hogy a szocializmus építése terén a falun is döntő változás történt. N. P. DÉFOSz tisztújító kö/gyüleseket tartottak Nagyszeged községeiben Hatalmas érdeklődés kísérte a DÉFOSz tiszőijitó közgyűléseit a nagyszegedi községekben. Legutóbb Alsóközponton, Várostanyán, Ruzsajáráson, öttömösön, Lmgyelkápolnán, Domaszéken, \ Gyálán és Szeged-/lsóvároson ötszázán, Alsókozponton ped) választották meg a DÉFOSz. négyszázötvenen szervezetek az új vezetőséget. A meg az új vezetőséget gyűléseken a tagság csaknem teljes létszámmal résztvett mert tudatában van a tisztújító közgyűlések nagy jelentőségének. Igy például Ruzsajáráson választották A jó felvilágosító munka nyomén egymás uián kőinek termelési szerződést a doigozó parasz ok Mind nagyobb területekre köt. nek termelési szerződést a dolgozó parasztok. A nagyszegedi községekben a jó felvilágosító munka nyomán egyre inkább tudatosodik a szerződéses termelés jelentősége és előnye. Még azokon a helyeken is, ahol előbb még lemaradások mutatkoztak, szép eredményeket értek el a Párt irányításával, a népnevelőmunka fokozásával. Igy például az el mult napokban Mórahalom, Ruzsajárás a tiszamelléki járásból, Tápé a kiskundorozsmai járásból ért el nagyobb eredményeket, ami annál értékesebb, mert a szerződései termelésben erősen lema. radtak. Különösen kiemelkedő Csengele, mely a legelsők közé küzdötte magát és már túl is teljesítette az előirányzatot, jó felvilágosító munkával elérte, hogy a dolgozó parasztok minden növényféleség termelésének előnyeL vei megismerkedtek és örömmel, egymással versengve szerződtek. Egy kiló mézért két kiló krislaWrot kapnak 3 nrhészek A Mézforgalmi Nemzeti Vállalat Központja nagyobb mennyiségű mézrendelást kapott külföldről. A mézért értékes nyersanyogat és valutát kapunk cserébe. A rendel' mennyiség százszázalékos leszállítáméhészek a cserére szánt mézmenynyiséget csütörtök (február 16) estig szállítsák be Szegedre az Alföldiutca 28. szám alá, a Mézforgalmi NV gyűjtőhelyére. Olt a bevitt mézmennyiségnek megfelelő cukorsa érdekében a méhészeknek egy kg I utalványt állítanak ki részére, ne. mézért 2 kiló kristálycukrot ad cse- I lyet bármelyik népboltban, minden rébe. A szegedi és a szegedkörnyéki | ellenszolgáltatás nélkül beválthat. EZENTÚL 30 ORSÓ HELYETT 60 ORSÓN AKAROK DOLGOZNI Surányi elvtársnő, a Magyar Kender dolgozója megértette a Központi kezetőség hatáiozatat Surányi Lajosné előtt 80 orsó pórgötf a keresztorsózón. Ez a 30 orsó már a tőkések idejében is működött és soha sem dolgoztak se kevesebbel, se többel. A Magyar Kender tőkéseinek igy is jó volt, mert busásan megtalálták benne számításaikat, hiszen fillérekkel, fizették ki a dol. gozókat. Surányiné is igy dolgozott 16 éves kora óta Hat pengőt, nyolcat, legjobb esetben 10 pengőt kapott egész hétre azért a munkáért. ami a tőkéseknek sokszaz pengő hasznot jelentett. Most 1950-et Írunk. A tőkisek regen eltűntek az üzemből s a Magyar Kenderben is maguknak dolgoznak a munkások. Surányiné is szorgalmasan dolgozott a 30 orsóján és minden Igyekezetével azon vok. hogy munkájában a lehető legmagasabb százalékot érje el. Átlagosan 131 százalékot termelt Mini jó párttag elolvasta és tanulmányozta a Központi Vezetőség határozatát. amelyben Pártunk Központi Vezetősége felhívta n dolgozók figyelmét „ termelékenység emelésére. Surányiné hosszon elmélkedett a határozat jelentőségéről. — Ha főbbet termelek. meggyorsítom a szocializmus építését amely az én ügyem is és minden dolgozóé és azonkívül a fizetésem is emelkedik. És még sok minden futott eszi be Surányiné elvtársnőnek. Eszébe futott az az idő. amikor még a tőkések voltak az urak Eszébe jutott az a sok nélkülözés, amelyben része felszabadulásig. volt egészen a A DÉFOSZ DOLGOZÓ PARASZTJAI egységesen felsorakoznak a Párt mellé a falusi osztályharcban A nagyszegedi DÉFOSz megyei aktivaérlekezlete A DÉFOSz megyei tikáreága kedden DÉFOSz megyei aktiva értekezletet tartott Az értekez. leten résztvettek a Nagyszeged területéhez tartozó községek DÉFOSz akíivái. Sarnyai Ferenc elvtárs, DÉFOSz megyei titkár megnyitója után Szili Antal elvtárs, a Nagy szegedi Pártbizottság szövetkezeti osztály felelőse tartott előadást. Kiértékelte a DÉFOSz egyévi munkáját. Megállapította, hogy a DÉFOSzszervezetek jó munkája mellett is sok hiba mutatkozott a feladatok elvégzésében. Pártunk Po. litlkai Bizottságának határozata döntően elősegítette a megmutatkozó hibák kijavítását Á DÉFOSz-szervezetek csak a Párt irányításával tudják a munkájukban még felmerülő hibákat kijavítani. Szili elvtárs beszámolója után Sztehovszki György elvtárs, a DÉFOSz központi kiküldötte be számolójában Rákosi elvtárs leg. utóbbi nagyjelentőségű beszédével és a minisztertanácsnak a nö. vény termesztéssel kapcsolatos határozatával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a DÉFOSzszervezetek csak úgy végeznek jó munkát, ha a falun elősegítik a szocializmus építését, a termelő. csoporbok fejlődését. A megjelentek hosszan éltették a Pártot, Sztálin és Rákosi elvtársakat ós a munkás.paraszt szövetséget A két előadó beszédéhez a községek kiküldöttei hozzászóltak és részletében megbeszélték a hibákat s a további munkájukra vonatkozó feladató, kat. Valamennyien hatalmas lelkesedéssel határozatot fogadtak el Ebben merforedták. ho?v a Párt és a DÉFOSz-szervezet között a legszorosabb kapcsolatot tartják és építik ki. A DÉFOSzszervezetben még megmutatkozó hibákat a legrövidebb időn belü kijavitják, a falusi osztályharc vitelében egységesen állnak a Párt mellett, a Párt irányítását minden esetben elfogadják és azt végre is hajtják. Bástyái lesznek a Pártnak falusi munkájában, a munkástagozatokat megerősítik. azokat politikailag fejlesztik és a Párt erős támaszává teszik az előttünk álló hatalmas feladatol; végrehajtására. A termelőszövetkezeti csoportokat minden erejükkel támogatják, megerősí tik és népszerűsítik. Ezáltal c nagyüzemi gazdálkodás jelentőse gét falusi viszonylatban megszilárdítják, a szerződéses termeles fokozását, annak előnyeit nép szerűsítik. a tavaszi vetéstervei idejében elvégzik, minden erejükkel arra törekednek, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák tervszerű végrehajtásában a lehető legnagyobb támogatást nyújtsák a gépállomásoknak a szerződések megkötésére. A DÉ. FOSz-szervezetekben népszerűsítik a Párt irányításával a minisztertanács megjelent határozatát, elősegítik határidőre törté, nő végrehajtását. Ezzel is bizonyítani kívánják, hogy minden téren, minden esetben támaszai lesznek a Pártnak az előttünk álló hatalmas feladatok megváló sításában. — Jgen, fokozni kéU „ termelékenységet — határozott a mult "hét keddjén és szerdán reggel már kész tervvel állt oda a művezető elé. — Elvtárs, ezentúl 30 orsó helyek 60 orsón akarok dolgozni. Azt akarom, hogy n termelésből én is kommunista módra vegyem ki részemet Másnap már 60 orsóval dolgozott Burányi Lajosné elvtársnő Biztosan végez e dolgát, nem vol semmi baj a munkában. Surányiné arra is vigyáz hogy a mennyiség emelése nehogy a minőség rovásá. TŰ menjen. — Száznyolcvan százalékot érek el a 60 orsóval — mondja büszkén — és még tanulóval is foglalkozom Azt akarom, hogy belőle is jó szak. omber legyén, hogy ötéves tarvünket mielőbb befejezhessük. Néha itt-ott elszakad egy szál. Surányiné fürgén megy oda és a következő másodpercben ismét pereg az orsó. Büszke vagyok arra. hogy 30 orsó helyett 60 orsóval is tudok dolgozni, — mondja, miközben ismé megköt egy szálat. — Ilyen teljesítményt ezen a gépen még senki sem ért el és én azon leszek, hogy még ezt a teljesítményemet is túlszárnyaljam. Amikor látom, hogy hogyan fu' a 60 orsó, boldog érzés fog el. Társaim sze>elnek és megbecsülnek azért, hogy a termelésben őlenjá. ••ok. Ezt a szere etet és megbecsülés,t úgy viszonzom, hogy termeié, kenységem emelésével gyorsítom a szocializmus építését, elősegítem azt. hogy olcsóbb, 'öbb 'ómivőségű áru kerüljön a dolgozókhoz. Az'dn elsiet a gép másik végéhez, hogy az orsók minél kevesebbet álljanak, mert tudja, hogy a ermelésben minden másodperc drága s hogy a kommunistának mindenütt élen kell járnia. A Man-sr G'árÉD tfs H1/ uiitói 1949-ben 4 nnl r lor ni meg i ari s> ér'e él A Magyar Gyárépitési NV dolgozói egy év alatt 297 újítási javaslatot nyújtottak be Eredeti tervelőirányzatuk szerint újításaik segít, ségével 2 millió forintot akartak megtakarítani. Az eddigi kiértékelés szerint azonban 1949. évben 4 millió forintot takarítottak meg.