Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-15 / 39. szám

2 Szerda, 1950. február 18. Tito rendőrsége fegyverrel kényszeríti rabszolgamunkára a jugoszláv bányászokat James Sinclair kanadai helyet­tes pénzügyminiszter Belgrádba érkezett, hogy tárgyaljon Titó­val a bauxit kihasználási mono­póliumának biztosításáról, a Mel. Ion-tröszt számára. Sinclair egyébként a kanadai aluminium­tröszt képviselője, amelv az Egyesült Államok alumíniumtár­saságának leányvállalata. Tito már jóelőre felkészült az „üzletre" és államosította az isz­triai bauxitbányákat Ezzel elér­te, hogy csak titóista hivatalno­kok tekinthetnek be a bányák üzleteibe és Tito szabadon gaz­dálkodhat bennük. Tito nap mint nap bebizonyít­ja, hogy minden eszközzel kész kiszolgálni imperialista gazdáit. Nagytömegben gyűjtött össze munkásokat és szegényparaszti) kat „önkéntes" munkára, vagy rendőrkísérettel a Szerémségbe küldte őket, ahol 14—16 órai rabszolgamunkával épületfát kel. lett kitermelniük Anglia számá­ra. A kényszermunkások sztrájk­ba kezdtek. A titóista hatóságok két teherautóra való rendőrséget és más fegyveres alakulatokat vetettek be ellenük. A rendőrség két munkást letartóztatott és az­zal vádolja őket, hogy a sztrájk szervezői voltak. Másokat azzal fenyegettek, hogy bányákba kül. dik őket, „ahol sohasem látnak többé napvilágot". A szállítómun­kások és famunkások legna­a követség épülete előtt január 21-én állítólag bolgár hatóságok és bolgár állampolgárok által elkövetett kihívó cselekmények­ről szóló közlemények minden s ZEL/EGYZETEK Megérkezett Párisba. Richatds amerikai tábornok, az ameri­kai „Gauleiter". Richards érkezését a sajtó — a baloldali lapok kivé­telével — igyekezet., amennyire csak lehet, eltemetni. Richards érke­zése az amerikaiak erősödő nyomásának a jele s érthető, hogy a párisi lapok ezt nehezen tudják megmagyarázni a népnek. Ez a lény azon­ban megmutatja, mennyit ér az Atlaa.l Szerződésben Franciaország rúsztvébele. Beigazolódik, hogy a szerződést nem a francia nép képvi­selői. hanem a nagytőke ügynökei írták alá. Tüntető asszonyok zavarták meg Atllee angol miniszterelnök kortesbeszédé' az egyik skóciai városkában. Gbasgowban a sztrájkoló munkások közbekiáltásokkal adták tudtára, hogy nem értenek egyet vele. Nem könnyű egy olyan kormány miniszterelnökének új válasz­tásokra készülni, amely egyetlen igéretét sem váltót a be négy és fél év alatt. Bem Attlee, sem Bevm nem örvendenek valami nagy népsze­rűségnek a brit szigeteken. Az amerikai milliárdosok között már inkább! A jugoszláv UDB hírszerző csz álya számára a rejtjeleket az a Kovacsevics százados dolgozza ki, aki nemcsak, hogy a hírszerző osz­tály rej|jelző csoportjának főnöke volt a régi jugoszláv királyi hadse­regben, hanem az emgol kémszervezet számára is dolgozott. Ebben, azonban nem üt el, Tltö'ól, Gyilasz tói, Rankovtcstól és Kardelj öl, akik hol a német Ges apónak dolgoztak, hol ez angol Intelligence Ser­vice tagjai voltak. Sőt egyik-másik az „untntelllgen.ee service" tagja is. Magyar akadémikusok látogatása Bardinnál, a Szovjetonió Tudományos akadémiája alelnökénél gyofob része az éj folyamán, a fegyveres őrség ellenére elhagy­ta munkahelyét. Kb. 600 sztráj­kolót & rendőrség összefogdosott és fegyverekkel kényszerítette őket a munka folytatására. Bolgár hivatalos hely leleplezi a belgrádi aj Göbbefsek bolgárellenes hazugságait A Bolgár Távirati Irodát fel­hatalmazták annak közlésére, hogy a Tanjug jugoszláv hír­ügynökség február 9-i közlemé­nyében, valamint a szófiai jugo. szláv követség január 26-i és feb­ruár 6-i jegyzékében foglalt azon állítás, hogy a jugoszláv követ­ség tagjait február 6-án szándé­kosan feltartóztatták, valamint alapot nélkülöznek és minden részletében kitalélt rágalmak. Ezek és az ehhez hasonló rá1 galmazó és hazug hírek, amelye­ket a Tito_féle sajtó közöl, rávi­lágítanak arra, hogy milyen aljas hazugságokat találnak ki a bel­grádi új Göbbedsek bolgárellenes és demokráciaellenes politikájuk alátámasztására. A Tito-banda jugoszláv veze­tői,, akik az angol-amerikai im­perializmus ügynökei, hiába igye­keznek gyáva hazugságaikkal félrevezetni a jugoszláv népet. 99 Egész szivünkből kívánunk nektek SOK SIKERT" Az Iljics-kolhoz egyik •ezetőjének levele a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttséghez és a magyar dolgozó parasztokhoz A Szovjetunióban járt magyar parasziküldöttség meleg barát ságot kötött a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságának, a Szov­jetunió kolhozainak és szovho zainak dolgozó parasztságával. Ennek a barátságnak egyik meg nyilaikozása az a levél, amelyet az Iljics-kolhoz parasztságának megbízásából Fjodor Nyikánoro. vlcs Grigorjev elvtárs, a Lenin­renddel kitüntetett Iljics kolhoz tejgazdaságának vezetője írt a Magyar.Szovjet Barátság Hó napja alkalmából a Szovjetunió­ban járt magyar parasztküldött séghez és a magyar dolgozó pa­rasztokhoz. A levél a köveiké zőképpen hangzik: A Magyar.Szovjet Barátság Hónapja alkalmából fogadjátok a Lenin-renddel ki üntetett Iljics kolhoz tagjainak forró üdvözle­tét és legjobb kívánságainkat új életetekre, új munkátokra. Gyakran visszaemlékezünk 191-9 juniusdra, midőn népes ma gyar parasziküldöttség látogatta meg kolhozunkat. Mi nagy örömmel adtuk át munkánk gaz­dag taPaSrialatait, ismertettük nagyszerű eredményeinket, ame­lyek csak kolhozrendszerben vol­tak elérhetők. 21 esztendővel ezelőtt alakult meg kolhozunk. Körülbelül 2000 hektár termékeny földet kap­tunk, — akkor földnélküli pa. rasztok és szegényparasztok — a szovjethatalomtót. A kolhoz­rendszer ellenségei — kulákok, nő terméseket aratunk. Bevezet­tük a füves és takarmányos ve­tésforgót, földjeinken körülbelül 30 hektár erdőövet létesítettünk. Állatállományunk létszáma ezer. Vannak fajteheneink, juhaink, telivér lovaink, fajsertéseink. A kolhozban sok kisegítő üzem működik: Nagy villanyerőtele­pünk, vaj- és sajtgyurunk van. Utóbbi évente 300.000 liter tejet dolgozott fel. Van husárúgya­runk, lakatos, gépész, asztalos, ácsműhelyünk, vizvezelékünk, w­kólánk, klubunk, könyvtárunk fürdőnk, szülőotthonunk, sülő. üzemünk, üzletünk, sporttele­pünk, ovodánk stb. Esténkint a kolhoz tagjai ösz­szegyűlnek a klubban, hogy meg hallgassák a kolhoz zenekarát, ének- és tánckarát, megnézzenek egy filmet. A kolhoz jövedelme állandóan nő. A kolhoztagok munkaegysé genkint komoly pénzösszeget, sok gabonát, főzelékfélét es egyéb élelmicikket kapnak. Jó módban és kulurában élünk, mindezt becsületes, kemény mun kával szereztük meg. Megváltoz. tak az embereink is. Sok kolho­zista szerzett közép- és magasfo feú képesítést. Mérnökök, agrono­musok, orvosok, tanítók, a Szov­jet Hadsereg tisztjei váltak be lőlük. A moszkvai építészek segítsé­gével az Iljics-kolhozban széles arcvonalon folyik a falu teljes átépítése. Ez a falu egyre in ingyenélők, haszonlesők — lép- kább a szocialista város arcula. ten-r.yomOn ártani próbáVak. Mi tát ölH magára. Minden kolhoz­azohban erőnk tuda.ábcm bátran küzdő'tünk ellenük és diadalt arattunk. Az állam segítette a kolhozt állatállománnyal és épí­tőanyaggal. Mezőinken megje­lentek a traktorok, így kezdődólt az új, kollek'iv élet. Azóta az Iljics kolhoz élenjá­ró, kitűnően jövedelmező gazda­ságaá lett. A kolhoz vagyona évről-évre nő, többmillióra rúg. A földjeinket élenjáró szovjet technikával műveljük meg, kilú parasztcsalád számára bádogte fős téglaház épül, 3—4 szobával. Nincs messze az idő, amidőn a kolhoz lakó elepe semmiben sem különbözik majd a várostól. Küzdünk az ötéves terv határ­idő előtti teljesítéséért, új sike­reket arattunk a múll évben ts. A kolhoz jövedelme 1,150.000 rubel volt. Egy-egy kolhOzcsa­lád sok gabonát és főzelékfélét, többezer rubelt kapott. A legutóbb bi időben, o magyar paraszikül­döttség látogatása óta, teljes egészében rádiósitottuk egész te­lepünket. Az óvodaépületet park veszi körül, Szökőkút épül. A Főtéren emlékművet állítottak Vlagyimir Iljics Leninnek, a szov­jet állam alapítójának. A kolhozban megalakult a te­rületi állattenyésztési kísérleti állomás kirendeltsége. A bejárt úfra visszatekintve, mindenekelőtt azoknak kell kö­szönetet mondanunk, akik meg­mutatták a helyes utat és elve zettek bénánkét a boldogsághoz — a bolsevikek dicső parijának és Sztálin elvtársunknak. Kedves ElvársakI Az újságok ból ertesüUünk a fiatal Magyar Népköztársaság nagy sikereiről, valamint arról is, hogy a ti fal. vaitokban is megalakultak a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek, amelyeknek alapja a szovjet kolhoz-t endszer kipróbált és tnz­tos példája. Egész szivünkből kí­vánunk nektek sikert ezen az úton. De ne feledjétek, hogy sok nehézségbe ütközhettek. Reiteru­hetetlenül küzdjeiek a nehezsé gek ellen, gyűrjétek le azokat. Mi a saját példánkból győzöd, tünk meg, hogy a boldog, jómó­dú élet nem jön magától, azt kemény munkával es harccal kell megszerezni. A vilagreakció vad dühvel for­dul a Szovjetunió, a népi demok­rácia országai, köztük^a ti orszá­gotok felé is. Az angol-umerikai imperiahs.ákat megrémítették a békés építkezésben elért sike­reink ós sikereitek. Uj háborút akarnak kirobbantani. EZ azon­ban nem fog sikerülni, a hatal­mas békttábor, étén a Szovjet unióval, széttépi a háborúé usz» tók gaz terveit. Előre hál bátran elvtársak, a népi demokrácia útján, a Szocializmus felé. A kolhozparasztok megbízásá­ból: Fjodor Nyikáaorovics Gri­gorjev, a Lenin-renddel kitünte­tett Iljics-kolhoz tejgazdasága nak vezetöje. Héffön délután a Magyar Tu­dományos Akadémia műszaki ta­gozatának tagjai — Hevesi Gyu­la akadémikus, az Országos Ta­lálmányi Hivatal főtitkára, dr Gülemot László akadémikus, a vasipari kutató intézet igazgató­ja. Osztrovszki György, akadémi­kus, nehézipari csoportfőnök és Vándor József, az akadémia mű­szaki tagozat árvák vezető mun­katársa meglatogattá* Ivan Pav­lovics Bardint, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának Ma­gyarországon tartózkodó alelnö­két, a szovjet küldöttség vezető­jét Bardln elmondotta, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának tagjai szoros kapcso­latot. tartanak „ qyákorlali ipar­ral, Az akadémia tagjai rc'szt­vesznek az ipari bizottságok munkájában és azokat segítik az egyes kérdések megoldásánál. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miájához több mint száz intézet -tartozik. Az akadémia Intézmé­nyeiben több mint tízezer ember dolgozik, ezek közül négyezer tu­dományos kutató. Ezenkívül az egyes iparágakban. így például a vaskohászatnál, 14 ezer tudomá­nyos kutató dolgozik, nesn szá­mítva a kutatólaboratóriumok személyzetét Bardin számos kérdést tett lei a magyar akadémikusoknak. He-1 vesi Gyula részletesen ismertette akadémiánk szervezetét és mun­káját. Ezután Bardin mondotta el, hogy a Szovjetúnió Tudomá­nyos Akadémiájához tíz akadé­mia intézete tartozik, de ezenfe­lül a Szovjetúntóban minden szö­vetséges köztársaságnak van sa­ját akadémiája és ezek az aka­démiák egy közös tanácsban fog­lalják össze és teszik egységessé működésüket. Különösen uaQTt súlyt helyezünk m káderktpxép­r* — mondotta Bardin. Az iparból többezer mérnököt hívtak be az akadémiára, akik az akadémián végzett munkájuk alatt a gyáruktól kapják a fize­tésüket. A mérnökök kétévi ered­ményes munka után doktori tí­met kapnak és visszatérnek az iparba. A rendkívül szívélyes beszél­getés után Bardin értékes köny­vekkel ajándékozta meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia műszaki tagozatának tagjait. A szovjet delegáció tagjai a WM-ben A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából itt tartóz­kodó szovjet küldöttség tagjai, élükön Iván Pavlovies Bárdinnal, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnökével, kedden meglátogat­ták a WM-ipari központot. A látogatás végén Bárdin, a küldöttség vezetője kijelentette: végtelenül jól esett nekik az a meleg baráti szeretet, amivel a WM-gyár dolgozói elhalmozták a szovjet delegáció tagjait (MTI) Szovjet vendégeink megtekintették a Ludas Matyi uj magyar fiimet A Magyar.Szovjet Barátság Hónapjára érkezett szovjet ven­dégek kedden délután a népmű­velési minisztérium házi vetítő­jében megtekintették az első ma­gyar színesfilmet, a Ludas Ma­tyit A küldöttség tagjai közű1, megjelent: Tyihonov író, Zámus kin, a moszkvai Tretjakov.képtár igazgatója. Zsuravljev sztaháno vista acélöntő és Dubjaga szta­hánovista szövőnő, valamint a VIT-ről készült hatalma* színes film ugyancsak Budapesten tar­tózkodó szovjet rendezőnője. Avanyeszova is. A szovjet vendé, gek nagy érdeklődéssel nézték végig a filmet. A vetítés befeje­zése után elismerésüket fejezték ki a magyar filmművészet kiváló új produkciójának. Az állami gazdaságok dolgozói sorra csatlakoznak a mizohegyesiek versenyfelhívásához A Mezőhegyesi Állami Gazdaság do'gozóinak versonyfelhívása or­szágszerte nagy visszhangot kel­tett. A bábolnai és a hortobágyi gazdaságok után a többi állami gazdaság dolgozói is nagy lel­kesedéssel csatlakoznak a ver­senyfelhíváshoz. Az Emődi Állami Gazdaság dolgozói elfogadták a Mezőhe­gyesi Állami Gazdaság dolgozói­nak versenykihívását, azonkívül külön versenyre hívták ki a Ne­mes'ükkl és Dióházi Állami Gaz­daságokat. Egyhangúlag elhatá­rozták az emődi dolgozók, hogy vállalják a terméseredmények emelését, az álla'ok számának és minőségének megjavítását, va'a­mint a munkaverseny széleskörű kiterjesztését. A győrmegyei állami gazdasá­gok dolgozói üzemi nagygyűlése­ken fogadták el a Mezőhegyesi Ábami Gazdaság versenyfelhívá­sát. A Hegyeshalmi Állami Gaz­daság dolgozói vállalták, hogy búzából 1.5, rozsból 2, őszi ár­pából 2, cukorrépából 2C mázsá­val növelik az előirányzott ter­méshozamot. A Nagyszentjánosi Állami Gazdaság dolgozói éssze­rűsítésekkel és új munkrmódsze­rekkel a búza termésátlagát 2 mázsával, a rozsét egy mázsával emelik. A baranyamegyei Ormánypusz­tai Állami Gazdaság dolgozói csatlakoztak a mezőhegyeslek fel­hívásához és vállalták, hogy a búza termésátlagát 14 mázsáról 15.4 mázsára az őszi árpa ter­mésátlagát 16 mázsáról 17.5 má­zsára, a tavaszi árpa termésát­lagát 14 mázsáról 15.5 mázsára, a kukorica termésátlagát 28-ról 31 mázsára, a ?ab termésátlagát 13 mázsáról 14 mázsára, ricinus termésátlagát 65 mázsáról 7.2 mázsára emelik.

Next

/
Thumbnails
Contents