Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-11 / 36. szám

Szombat, 1950. február tf. THOREZ ELVTÁRS LELEPLEZTE a francia jobboldali szocialista miniszterek lemondásának okait Maurics Thomz elvíárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára, Szajna megye nemzetgyűlési képviselője, szerdán este fontos beszédet mon­dott a szajnamegyei Thiais-ben. , — A jobboldali szocialista minisz­terek lemondása — mondotta még élesebb megvilágításba helyezi a kormány nyomor-, reakciós, és háborús politikáját, amelyet Fran­ciaország „amerikai pártjának" töb­bi tagjával egyetemben folytat Le­mondásuk beismerése annak is. hogy a reakció 3 éven keresztül folyta­tott rágalmazást és hazugsághadjá­rata a tudta tekintélyét megtörni. A Párt millió és millió francia férfi és nő bizal­mát bírja. A jobboldali szocialisták parlamenti látszatellenzékieskedés­sel akarnak közreműködni a re­akciós és fasiszta erők egybefogá­sában és szabad utat akarnak en­gedni De Gaullenak. — A burzsoáziából — folytatta Thorez elvtárs — teljesen kihalt a nemzeti érzés. Most már csak a rendöreröszakra és a fasiszta erő­szakra számit, hogy fenntarthassa az éhbéreket, folytathassa a vietná­Kommunista Párt ellen nem ^ mi szennyes háborút és akarata el­. Párt tőmegbetolyását és lenére háborúba kergesse a francia népet barátja és szövetségese, a Szovjetunió ellen. — A nép ellenségeinek tervei azonban most is épp úgy meghiúsul­nak, a jobboldali szocialista veze­tők meserterkedései ellenére, mint 1934-ben. Minden dolgozó, akár kommunista, akár szocialista min­den köztársasági érzelmű polgár és a béke minden hive összefog és ak­cióba lép, hogy gátat emeljen a fasizmus és a háború útjába, hogy demokratikus egységkormányt emel­jen a hatalomra, a közéleti tiszta­ság kormányát, amely egyúttal a haladás, szabadság, a béke és a nemzeti függetlenség kormánya lesz. A Bolsevik Párt agitátorainak kézikönyvérőt (Szov/et zseb- enciklopédia) A BÁBOLNAI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI elfogadták a mezőhegyesi állami gazdaság versenykihívását A Bábolnai Állami Gazdaság dolgozói értekezleten tárgyalták meg a mezőhegyesi állami gaz­daság versenykihívását. Szép Gyula, a DÉFOSz me gyei titkárhelyettese az ötéves terv mezőgazdasági feladatait ismertette és felhívta a dolgo­zók figyelmét arra, hogy ezeket a célkitűzéseket csak a termés eredményeinek fokozásával, a munka termelékenységének eme lésével lehet elérni, majd az ál­lami gazdaság 9 legjobb munká­sának kiosztotta az élmunkás jelvényt. A jelenlevők nagy lelkesedéssel ünnepelték kit inte­tett dolgozó társaikat. A kitüntetések átadása utón Földi István vállalatvezető is­mertette az állami gazdaság 1950-es tervét ós az egyes üzem egységek felajánlásait. A bábol nai üzemegység a többi között felajánlotta, hogy a búzatermés átlagát holdanként egy mászá­val, a cukorrépát tíz mászával emeli és még sok más növénynél is hatalmas vállalásokat jelen­tett be. Ennek megfelelően eb­ben az évben az üzemegység 66.680 forinttal növeli bevéte­lét. A csomorházi üzemegység 180.000 forinttal növeli ezévi be­vételét azzal, hogy búzatermés átlagát 1.5 mázsával az őszi árpát szintén 1.5 mázsával, a sonlő felajánlásokat tett a töb bi üzemegység is. Az ipari munkásság példamu tatása a versenyben termékeny talajra talált. Az állami gazda, ság dolgozóiból alakult brigádok is számos munkafelajánlást tet­tek. így többek között Varga András, a tarcsi Rákóczi bri­gád nevében felajánlotta, hogy brigádjuk a pillangós szénák át­lagát 5 mázsával emeli. Az értekezlet végül egyhangú lelkesedéssel határozatot foga dott el, amelyben elfogadják a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozóinak versenykihívását és kötelezettséget vállaltak az ér­burgonyát 20 mázsával, a cu-1 tekezleten tett felajánlások ma­korrépát 50 mázsával emeli. Ha ' radéktalan teljesítésére. Nincs haladó műveltség a Szovjetunió ismerete nélkül. SZOCIALIZMUSUNK ÉPÍTÉ­SÉBEN nem is lehet más minta­képünk, mint az egyetlen szocia­lista társadalom: a Szovjetunió. Története, intézményei, gazdasá­gi és kulturális eredményei pél­dát mutatnak. Ugyanakkor a Szovjetunió a leghata'masabb segítőtársunk a szocializmus megvalósítása utján. Mindamel­lett a Szovjetunió, amely a bé­ketábor élén jár, vezetőnk ab­ban a küzdelemben, amelyet a haladó népekkel együtt vívunk az imperializmus kizsákmányoló és háborút előkészítő tevékeny­sége ellen. Ha tehát nem ismer­jük a Szovjetuniót — nem is­merjük saját fejlődési irányun­kat, nem ismerjük saját erőin­ket és saját világunkat sem. Ha nem Ismerjük, tájékozatlanok vagyunk saját tennivalóinkban is. A Szovjetunió minél tüzete­sebb megismerése tehát minden­ki számára nélkülözhetetlen. EZ A FELADAT természete sen óriási. A földkerekség legna­gyobb összefüggő országa az t roppant terület, amelyen a Szo cialista Tanácsköztársaságok Szövetségének népei élnek: oro­szok, ukránok, bjelorusszok, üz­bégek, kazahok, grúzok, örmé­nyek, azerbajdzsánok, tadzsikok, kirgizek, turkmének, litvánok, lettek, észtek, moldovánok, ka­réliaiak.,. hogy csak a nagyobb lélekszámú nemzeteket említsük. Már ezeknek áttekintése sem egyszerű. De a Szovjetunió tör­ténete még komolyabb elmélyü­lést követel. A forradalom és Az igazságügymfnisztérhim sajtóosztálya közleménye A budapesti államügyészség vád­Iratot adott ki Geiger ímre gyár. igazgató, magyar állampolgár, Radó Zoltán miniszteri főosztályvezető, magyar állampolgár, Vogeler Ró­bert mérnök, amerikai állampolgár, Sandcrs Edgár pénzügyi ellenőr, angol állampolgár, Domokos Kele­men gyárigazgató, magyar állam­polgár, dr. Justh István róm. kat. prépost-plébános, magyar állampol­gár, „báró* Döry Edina bármixer­nő, magyar állampolgár ellen, akik kémkedtek és szabotózscselekmé­nyeket hajtottak végre. A büntetőtörvényszék ügyüket február 17-én tárgyalja. Román színdarab a vasönf-őkről, amelyet vasöntök bírálnak ték resical tartózkodása idején. Mihail Davldoglu az u] román Írónemzedék tehetséges tagja szín­darabot irt a kohászok hősi mun­kájáról, nagyszerű munka'endületé­rfll. A darabban felelevenedik a re­sical vasöntők és aeélhengeriők eredményes munkája az állami terv teljesítéséért. A szinmű elkészült, de a bemuta­tó előtt a szerző még meg akarta hallani a munkások véleményét a darabról. Elment a resicai kohá­szokhoz és felolvasta müvét, amely­nek címe „Ceta'ea de Foc" (A tüz vára). Romániában ez volt az eísö eset, hogy az író megbeszélte hő­seivel színdarabját, ezért érthető, hogy nemcsak Irodalmi, hanem po­litikai körökben ls nagy érdeklődést keltett. A felolvasáson megjelentek a megyei pártbizottság vezetői, a szakszervezeti felelősök, az é'mun­kások, az öntőmesterek és még sok más munkás. A felolvasást feszült figysíem ki­sérte. Utána megkezdődtek a hoz. zászólások. Tzaranu Radivol, Se bastian Mazilu élmunkások, a mű­vezető, a pártszervezet titkára és még mások elmondták észrevételei­ket. Nemcsak dicsérték a színmű vet, hanem komolyan rámutatta! a hibákra is. Tanácsot adtak az tró nak, hogy hol, mit kell rajta vál­toztatni. De valamennyien örömü ket fejezték ki, hogy a román iro dalom olyan művel gyarapodott, amely lelkesíti a dolgozókat a szo cializmus felépítéséért vívott harc ban. Mihail Davldoglu meghatottan köszönto meg a munkásoknak azt támogatást, amelyben őt xfezesttel — A bi rátáit — mondotta, — amely darabom felett elhangzott megerősít meggyőződésemben. — Csakis a dolgozókkal való szoros kapcsolatban tudjuk az új drámát megteremteni és kiküszöbölni a ré­gi hibákat. Csak így írhatjuk meg azokat a műveket, amelyek a dol­gozó nép harcát előre lenditik. A British Council a háborús uszitók szolgálatában áll — irja dr Arna Rides a csehszlovák menedékjogot kért angol orvosnő Dr Arna Rides angol orvosnő, a prágai British Council tudományos osztályának vezetője, aki a napok­ban politikai menekültnek nyilvání­toita magát és mendékjogot kért a csehszlovák kormánytól, most levél­ben közölte Closeval, a prágai Bri­tish Council igazgatójával azokat az okokat, amelyek lemondásra kény. szeritetiték tisztségléről. Azért jöttem Csehszlovákiába — irja levelében —, mert a magam szerény munkájával is hozzá akar. tam járulni ahhoz, hogy Nagybri­tannia jóvátegye azt a gaztettet, amelyet kormányunk annakidején Münchenben elkövetett. Sajnos arra a meggyőződésre kel­lett jutnom, hogy a British Council igazi célja nem a kulturális kap­csolatok megszervezése és fejleszté­se a népek között, hanem az. hogy a népi demokratikus országok értei. miségét eltárttorftsa a hűségtől a kormány és a népi demokratikus rendszer iránt. A prágai British Council tisztviselői nem tartottak fenn kapcsolaltot a csehszlovák dol­gazó néppel, hanem csak azokkal a reakciós elemekkel, amelyek szem­ben állnak a népi demokrácia rend­szerével. Mint orvosnőnek, látnom kellett azt a mérhetetlen különbséget amely a népi demokratikus orszá­gok és Nagybritannia között a dol­gozók egészségének ápolása terén, dolgozók életszínvonalának emelke­désében fennáll. Az új, jobb, tisz­tább társadalmat csak a nyomorú­ságtól és a háborúktól mentesített világban lehet felépíteni. A British Council viszont azoknak a szolgála­tában áll, akik új háború rémségei­be akarják dönteni az emberiséget. Nem egyszer fon' .'ti, meg az ember fejében az a gondolat: mi. Jyen jó volna a nyár roppant me­legét tájolni, elraktározni a téli hónapokra. Amit azonban még z ember nem tudott megvalósí­ani, rógeo.régen feltalálható a természetben. Miként? A növényeik zöld ré­szét — mint tudjuk — klorofil­nak nevezzük. Ez a természet egyik legérdekesebb anyaga. A klorofil elnyeli és felraiktározza a nap sugarait. A növény a nap. fényt használja fel arra, hogy a vízből és a széndioxidból szer­ves tápanyagokat készítsen ma­gának. A fény energiája eközben rejtett állapotba kerül, úgyhogy a növény testében képződő szer. ves anyagokban, pl. keményítő­ben és farostban, felhalmozódik­Tyimirjázev, a nagy tudós írta: a fiarost télen átadja a meleget, tüzet és fényt, amit a -aptól rabolt el". így Ír tovább Tyimirjázev: Valamaikor, valahol a földre bullott egv napsugár, de nem a terméketlen talajra, hanem egy Az elraktározott napsugár kis búza zöldjére, vagy jobban mondva klorofilszemcséjére. Be. leütközve kialudt. Nem volt töb­bé fény, de nem is tűnt el. Csu­pán belső munkára használódott fel." A továbbiakban leírja a növényben végbemenő vesrvi fo­lyamatot és így végzi: „A táp­lálék csak azért erőforrása szer­vezetünknek, mert — nem más, mint napsugárkonzerv." Tekintsünk körül a világban. A földet számtalan különfétó élő. lény népesíti be és mindegyikük, ben mozgási, változási és átala­kulási folyamatok mennek vég­be. Az ezekhez a mozgásokhoz, változásokhoz és átalakulások­hoz szük3Ógee energia pedig mind a Naptól származik a zöld növények és szerves tápanyagok közvetítésével. A Naptól azon­ban nemcsak az élethez szüksé­ges energia származik, hanem tő. le Indul el az energiának az a nagyrésze is. amelyet az emberi­ség a különféle technikai oélok­ra használ fel. A farost, a tő­zeg, a kőszén növényekből szár­mazik és rejtett alakban tartói mazza a növények által elrak ti­rozott napfényt — energiát. A kőolaj is őslények maradványa. Ennek következtében a kőolaj ban lévő rejtett energia í8 vala­ha a napfény energiájából ke'e _ kezett, amelyet a zöld növények a klorofil segítségével nyeltek el és halmoztak fel. Ha egy tudós a vonatról azt mondta: a nap­fény hajtja — mi elmondhatjuk a repülőgépről ugyanazt. Könnyen érthető, hogy miért képes felhalmozni magában a növényvilág Ilyen sok napfény energiát. Csak azt kel] elképzc-"­nünk, milyen roppant kiterjedi sű zöld felületet jelent a Föld nö vényzete. Csupán két adat Tyi mirjázev számításaiból: eev bel' tárnyi lóhere zöld leveleiné' összfelülete 36 hektár; egv hé tár lucernánál ez a felület 8 hektár. A növényekben elraktározó' na-pfény, a napkonzerv, így va'. az élet alapjává. polgárháború éveitől a NEP kor­szakon át az ötéves tervekig, a roppant építésektől, a társada­om gazdasági és szellemi fel­emelkedésétől a Nagy Honvédő Háborúig, majd onnan a béke­tábor mai fejlettségéig, — ez az emberöltő kétségtelenül világtör. ténelem legfontosabb korszaka. Ez a fejlődés elválaszthatatlan a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának történetétől, tehát a Szovjetunió ismerete fel­tételes a sztálini párttörténettel való beható foglalkozást. Ezen túl a társadalmi intézmények, a jogi rend, a technikai eredmé­nyek áttekintése sem nélkülöz­hető. EKKORA ANYAG tüzetes is mertetése természetesen nem le­het egyetlen könyv feladata. De igenis szükség van egy könyvre — még hozzá nem túlságosan nagy terjedelmű könyvre —> amely áttekintést ad minderről mintegy bevezetésül a Szovjet­unió tanulmányozásához. EZT AZ . ÁTTEKINTŐ BEVEZETÉST adja meg a D, Abroszin összeállításában meg­jelent „A Bolsevik Párt agitá­torainak kézikönyve." A 270 ol­dalas zsebkönyv formájú kötet hét részre oszlik: L Párt, — ál­lami és társadalmi szervezetek, II. A Szovjetunió fegyveres erői. ÜL A Szovjetunió gazdasá­gi élete és kultúrája. IV. A ta­karékosságról V. A Szövetség! Szovjet Szocialistta Köztársaságok VI. Országos emléknapok és ün­nepek. VII. Jogi tudnivalók. A könyvet magyarázatok egészítik ki Ebben egyrészt a könyvben szenaplő idegen szavak magy* rázatát találja az olvasó, más­részt a számunkra idegen mér­tékegységek átszámítási kulcsát. A KIS KÖNYV bevezető és összefoglaló munka. Nem arra való, hogy az egyes kérdésekben szakszerű tájékozódást adjon, hanem arra, hogy az olvasó ala­pot nyerjen a további művelő­déshez és az esetleges szaksze­rű elmélyedéséhez. Az enciklo­pédia történelmi anyaga nem mentesít a Párttörténet tanul­mányozása alól, hanem annak, aki most kezdi el a Párttörténet tanulmányozását, ehhez is ala pot ad, mint ahogy alapot ad minden olyan tárgyhoz, amely kapcsolatos a Szovjetunióval. A MI KORUNKBAN pedig alig van kérdés, amely valami­képpen ne volna kapcsólatban a Szovjetunióval. Gazdasági, te­chnikai, kulturális problémák-­hoz addig hozzá sem nyúlhatunk, amíg nem ismerjük a Szovjet­unió eredményeit. így tehát ez a könyv valóban minden eimber számára előolvasmányul szol gál. NAP, MINT NAP merülnek fel a legkülönbözőbb körökben olyan kérdések, amelyeknél fon­tos megtudni néhány iránymota­tó szovjetunióbeli adatot. Az ilyenfajta esetekben a gyors fel­világosítás a lexikonok dolga. De nekünk még nincs olyan mo­dern lexikonunk, amelyben már ezek a legfrissebb és legfonto­sabb adatok szerepelnének. Eb­ben a kis enciklopédiában éppen ezeket a legfontosabb adatokat gyűjtötték össze. Ezért is adott enciklopédia megjelölést számára i magyar kiadó. MAR ENNYIBŐL is nyilván­való, hogy itt a legfontosabb segédkönyvről van szó. Nem le­het olyan kis magánkönyvtár, amelyben nélkülözhető volna. Nem azért, hogy helyettesítse a terjedelmesebb könyveket, ha­nem azért, hogy előkészítsen a terjedelmesebb könyvekhez és hogy a mindennapos életben eryors felvilágosításokkal szol­gáljon. HEGEDŰS GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents