Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

Vasárnap. 1950. február 5. 3 Az MDP KŐ roon'i Vezetőségének h doro ola nyomán A Szegedi Kenderben is meg kell szüntetni a termelést gátló hibákat "A Szegedi Kenderfanóban a Párt ú'tmu/a ásóval szinte naponta szüleinek az újabb termelési eredmények.. A havi munka kiértékelésénél mindig feljebb kúszik a grafikon lángpiros vonala és jelzi, hogy emelkedett a termelés,, csökkent a selejt. Látszólág ez azt jelent*, hogy az üzemben minden a legnagyobb rendben halad, pedig valójában a termés gátló több visszásság akad a Szegedi Kenderfonóban. A kártoló üzemrész gépei hónapok óta órákra leállnak minden héten és megakad a termelőmunka. Ennek egyik oka az, hogy kevés a tkarda-' atnna. amelybe c lekártolt anyagot gyűjtik. Amikor a kártológépek kannái megteltek, továbbvszik valamennyi/ az előfonóba. A kár ológépek csak azután indulnak meg — többször előfordul ez be. len' ént — amikor az előfonoban kiürülnek az anyaggal megrakó11 kannák. A karda-kannákba —- melyekre olyan nagy szükség van — üres orsókat és anyagokat raknak, olyanokat, melyeket közönséges faládákba is tehetnének. Mindez a visszásság a termelés rovására megy, akadályozója a még jobb eredmények eléresének és kárt jelent a dolgozó nép államának. Az üzemi pár szervezet hetekkel ezelőtt észreve'le a termelést akadályozó lubát és foglalkoztak a kérdéssel. De gyakorlatban még nem tettek semmi/ a hiba kijavl aiáért. A Magyar Dolgozók Pánjj Köz. ponti Vezetősége legutóbbi útmutató határozata Után a pártszervezet megvizsgálta az üzem munkájá és ismét foglalkoziak a kártoló üzemrészben meglévő visszássággá,. A pártszervezet ve:eiő$ége felismerte hibáját is intézkedett. A rossz 'karda-kann-ifc kijavítását megkezd ék, újakat is ké*zite. nek és az üres orsoknak, egyéb anyagoknak faládákc biztosítanak. Ezzel újabb lépést leitek, a többtermelés felé. Igaz a hiba kijavítását már régen meg kellett volna enni. A direktfonóban is mufa,kőzik hiba. mely gá ólja a 'érmeiéit. Az éjiszakai műszaknál kevés az anyagelszedő. Ez aze, / tán hat élő, mert többen nem jelennek meg a munkahelyükön. Xílsecp nzt mondják, hogy betegek roltatk.júj Az építőipar jobb szervezéséért Irta: BERÉNYI ARPAD mérnök A

Szegedi Magasépítési l zatai vannak, melyeken helyi vl* Nemzeti Vállalat megbe. szonylatban változtatni nem le„az okot!" távolmaradásukra, „betegek" lesznek. Még mindig jelentékeny az elkésők száma. Decemberben 58, januárban 38 fizikai és szellemi dolgozó 'kése t el. Ez, a ..betegek" száma azt jelenti, hogy a Szegedi Kenderfonóban feltétlenül tovább kell szilárdtiani a jelenleg laza munkajegyelmet. — Az elkésők. a fegyelme, zetlen munkások — mondotta Bosnyákovics Dezső élmunkás — komoly kárt okoznak gyárunknak és országunknak ellenségeivé válnak önmagukna« és a munkásosztálynak. A Párt Központi Vezetősége ha ározatát, ág eredmények megszilárdítását, a munkaverseny kiszélesítését, a íöbblermelést csak úgy tud. juk megvalósítani, ha megszilárdítjuk a munkafegyelme . Azokat, akik lazílják a munkafegyelmet, — legszigorúbban kell megbüntetni. S a Szegedi Kenderfonóban a legsürgősebben meg kelI szüntetni a még meglévő hibákat mert így a fejük és így tovább. Az igazság — csakis így _ tudnak újabb ter. itt az, hogy egyesek nem szere nek | melési eredményeke4 elérni, a terv éjtszaka dolgozni és megtalálják teljesítéséért folyó küzdelemben. Bátran építik jövőjüket A GYÁLAI fiatalok A „Komszomo!" termefőcsoport tagjai fokozott tana'ással, az eddigi tapasztalatok, hibák megismerésevet céltudatosan haladnak a fejlődés álján szélésre hívta a szegedi tervező intézeiet, hogy az ötéves terv keretében programba vett építkezések muiél jobban és gazda ságos abban s minél jobb, egy szervibb módszerekkel legyenek lebonyolíthatók. Az ötéves terv hatalmas beruházásai nagy feladatokat rónak az építőiparra mind a tervezés, mind a kivitelezés vonalán. Az az apparátus, amely jó volt a háromeves terv végrehajtása során, az ötéves terv sokkal nagyobb feladatai, oak tökéletes elvégzése céljából átszervezesre és tökéletesiiesre szorul. Ez volt a tárgya annak a W tának, amely a tervezők és ki vi eiezok kozt rolyt le. Számos javaslat hangzott el a tervező intézet mun.rájának egyszerű si tésére, annak a kivitelezésre való alkalmasabbá té telére, az admi nisztráció csökken ésére és a le bonyolítás megkönnyítésére. Elöljáróban meg kell állapi tam, hogy a tervező és kivite lező egymásnoz való viszonya népgazdaságunkban döntően megváltozott. A tőkés gazdálkodásban az épí'kezés legtöbb esetben spekulációs tevekenyseg V lc»i település volt Gydla * felszabadulás eléig a mellette hú. zódó nagybirtok árnyékában. Lakossága a földesúr igájában gyötrődő t. Gyála dolgozó parast'jainaik az osztályrésze és az embertelen robot és mérhetetlen kizsákmányolás volt. A félszabadulás után azonban a Párt vezetésével új élet sarjadt Gyálaréen is. Megnyílt az ú' a felemelkedés felé. s a dolgozó parasztok eleinte tapogatózva, majd mind bátrabban és céltudatosabban indultak meg és haladnak rajta. Életük megtelt bizafkodissal. új házalt, új boldog családi otthonok nő tek ki Őyálán azokon a földeken, melyekre néhány évvel ezelőtt még a földesúr szolgálatában hullott a dolgozó parasztok verítéke. Uj emberek laknak ma itt, nem kizsákmányolt, kiszolgáltató' t béresek és cselédek többé, hanem felszabadult dolgozók, akik sa. jói földjükön, sajitmaguknafk termelnék. Forr. ajakul a ®yálai fiatalságig. Megfogta őket az új élet varázsa, újabb és újabb tet ekre ösz.Cczl őket a Párt útmutatása, a fejlődés. a szebb és jobb élet lehetősége. Sok tervet szét lek már a gyájsl ifjak, nagyon sok meg la valósuk ezekbőL Január elején azonban minden eddiginél nagyobb tettre szántóik rí magukat: elhatároz ák, hogy a kollektív gazdálko. dós útjára térnék, termelőcsoportot alakítanak. Farkas Dezső. Kabal Jóska, Szűcs Ferkó és Tikviczki Jancsi vetették fel először az EPOSz-ban az ötletet. Alakítsunk te rmeiőcsoportot, mutassunk példát ez öregeknek! A szándékot tett követte. Feüke res ék a helyi pártszervezet vezető aégét, ahol útmutatást és támogatást kaptak. Ennek nyomán elkezd ek szervezkedni, egymásután csatlakoztak hozzájuk újabb EPOSz ingok, fiúk és lányok egyaránt. Január 31-én azután megalakult a csoport 12 taggal, köztük három leánnyal. — Az út, melyen járni akarunk, — mondotta Kabal Jóska — szá munkra új, de példa áll előttünk, a nagy Szovje únió és a hős leni — Nagy eredményeket érfce ünk j ni Komszomol példája, Ezért adei mondoifa Farkas Dezső. —[ fuk termelőcsoportunknak a Komha társas gazdálkodást folytatunk.! számol nevet. Versennyel mutat példát az áj termelőcsoport Harminc hold földön kezdj majd kánkban mindannyian követni fogkat. Könyveke vásárolunk, rendszeresen elvassuk majd az újságokat. A Szabad Föld már jár nekünik. de megrendeljük a Szabad Népet és a Délmagya-rországot is. — Rádiónk is lesz majd — szól közbe Szűcs Ferkó. — Mennyire más le®z az én életem Is, mint azelőtt, amikor még cselédsorban a het. /yt i tehát a teendő? Mint * minden esetben, most is a lenini-sztálini elmélet kincsestárához kell fordulnunk, a megfelelő tételt át kell ülietni a gya. korlatba és alkalmazni kell a konkrét esetre. Melyik az a szabály? Népgazdaságunk egyik alapvető elve, hogy valamely konkrét feladatot végző fizikai és értelmiségi dolgozók, tervezők ég kivitelezők kölcsönösen össze fogva, egymást segiive és 'rámugatva munkálkodjanak a közös cél érdekében. Az alulról ós felülről jövő ellenőrzés találkozzék és teljesedjék ki a munka jobb és gazdaságosabb elvégzésének eredményeiben. Ezek azok az alapigazságok, amelyek soha sem fognak rendeletekbe, vagy fennálló szabályzat okba Útköz, ni, sőt népgazdaságunk fejlődésével fokozottabban ju-nak majd szerephez. Alkalmazzuk ez; az elmeletei a mi esetünkre. Amikor a tervező iroda meg. kapja a megbizást valamely építkezés terveinek az elkészítésére, azonnal érin.kezést kell keresnie a kivitelező vállalattal A kijelölt tervezőnek és építésvezetőnek együttesen kell tanulvol. Az ópíttertA számára azv* wSJT.SZ tudta leszorítani az ügyes" ^ auyagokbol lenne legceltuaca teszortani, az Szeiübb a munkát elvégezni vállalkozó pedig igyekezett a „, " f ... 6 f í5rinSEf'jLStS ír 4* ~ klTraü tí A M.,, «* a p^ur ÍS^ÍJSL," £ A veszekedo-nyerészkedo el- épülele, keilett tervezn-, mert lenfelek közö't ott állt ájmás méretű tégla áll, rendeUfr kizsákmányolt épitoniunkássag. zésre> miot anulyeure a te, ve/ó amely az egesz játok számláját guűdoit. Máshol a fából tervezett fizette. Népgazdaságunkban a kulákoknái szolgáltam, akik sok- helyzet egészen más. Az epitteszor még enni sem adtak eleget! j tők nem spekulánsok, hanem a/ I állam szervei, vállalatai. A tervezők állami alkalmazottak, meg a gazdálkodást a gyálai Komszomol termelőcsoport. De ezen a földcc olyan termést akarnak betakarítani. hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok példái vehessenek róla. — Rajtunk van a falu szeme — magyarázza Farkas Dezső csoportelnök. — Sokan mondoga -ják nekünk a faluba, hogy „Az án el lehet-e menni majd megnézni a földet?" — Bizony eljöhetnek — vágja rá Kaba Jóska még a Szabadság terme".őcsoporr tagjai is. Versenyre hívjuk ki őket s magmuta juk, hogy különb eredményeket érünk el, mint 6k, ha fiatalok vagyunk is. — De egymás kőző"* Is versen.vzünJc — jegyzi meg Tikviczki Jancsi. Teie vannak bizakodással és tervekkel a fiatalok. Szemük csillog. arcuk kipirosodik, mindegyiknek van mondanivalója. A sok ötletből. tervből alakul ki az út. melyen járni fognak. Növekszik a közös vagyon — ön'özéses gazdálkodást folytatunk majd — magi arázza Farkas Dezső Itt folyik melle'tür.k a Tisza, de a földön lévő nagy kútat is megjavítjuk, lesz vizünk bőven. Abban ig megegyeztünk már, hogy a jövedelem egy részéf évről-évre befektetjük a •ermslőcsoportba, sertéshizlaldái állítunk fel, növeljük a közös vagyonunkat. Nekür k már könnyebb lesz a dolgunk. Nem köve jiik el a feltárt. resl hibákat s fel tudjuk haszná'ni az eddigi jó tapaszt:Iájuk azt az útmutatást, melyet Rákosi Mátyás elvtárs adott a terrr.előcsopor ok és gépállomások küldőidnek első országos kongreszszusón. — Nagyon sokat fogunk tanulni — jelenteste fel Kaba Jóska — szakdolgokal, mezőgazdasággal kapcsolatos tudnivalókat, de pollNem hell többé a hulahot szolgáim Keserves, rossz álomként él a kizsákmányolás Ideje emlékezetünk ben. az az Idő. amikor pár fillérén végez ek láiástól-vakulásig nehéz munkát serdülőkorban az urak. kulákok szolgála ában. Fiatalok még a Komszomol ter melőcsoport tagjai, de a legidősebbtől, a 23 éves csoportelnöktől egészen a tizenhatesztendős Pin ér Gyurkáig mindegyik komolyan, cél udatosan halad a megkezdett úton. — Megállunk mi a saját lábunkon — mondja Csamangó Szilveszter hiszen irányít és támogat bennünket a PártHelyesli ezt Vörös Sanyi és a többi csoport ;&g is, akik az 5szre már a szüleiket is be akarják hozni a csopor ba, meg azokat is, akik most azt mondják, hogyha eredményes munkát látnak. ők is be fognak lépni. Bátraépítik jövőjüket a gyálai fiatalok. Nagy lelkesedéssel lép-,ek az új útra. a szabad, boldog élet útjára, melyet Pár unk éa Rákosi Mátyás elvtárs mutató* t akiknek nem érdekük kihasználni az építkezést végrehajtó vál lalatukat, amelyek szintén a népgazdaság vállalatai és egyiket sem profi szerzésre alapítót ták. A népgazdaság szempontjából tulajdonképpen mindegy lenne, hogy az építtető milyen áron jut az építményhez és hogy a kivitelező vállalat milyen haS2mof ér el, fő az, hogy az építmény jó és olcsó legyen. A_Í tetőszéket gazdaságosabban lehetei t volna előregyártó tt vasbeton elemekből megépítem, web, A szállítási viszonyok is befolyásolják az alkalmazandó épületszerkezetek fajtáit. •pgyszóval számos körillmény áll fenn, melyről a kivitelező vállalat jobban tájékozott, mini a tervező miezet A közös megbeszélés, mint látjuk, már a kezdet kezdeten us szükséges és nagy könnyebbséget jelent az anyagelökészüés szempontjából. Ilyen elokeszí és után kerülhet sor a tervezésre és köve kezhet az egységárak állami szerveknek mégis reális m<3gszabáBa, ami ugyancsak sok számokkal kell dolgozniok, mert ezek a számok, mint a láztábla, megmutatják, egészségesen dol gozik-e a szervezet, nincs.e valahol zavar, vagy rendellenesség. A számok megmutatják, nincs-e elfecsérelt munkaidő. vitára ad alkalmat, ha a kivite lező vállalat bevonása nélkül kerülnek megállapításra. Itt is a kölcsönös megbeszélés segít, mert bár az árak kötöttek, mégis mód van eltérésekre és a . , , helyi adottságok figyelembevévagy karbavesze't anyag, ami teiére. A megbeszéléseit alapján elvész népgazdasá - • ? .Alvégképpen gunk és így a dolgozók társa dal ma számára. Ezek a szem elvégzett árelemzések sok későbbi vitát, fellebbezést és mó domtást szüntetnek meg. Eí tfkallag is tovdbbképezzük magún- ha nem fognak letérni.' kivitelezők értekezletét, konkrét megállapodások mégsem jöhet. tek létre, hiszen az építőipar meg számunkra s e'rrőT'az útról so-1 fe'ső irányító szerveinek az ^lír^LSV^lJZ W™ fölösleges munkát taegész országot átfogó szabályUJABB GYŐZELMEK AZ EGYENRUHAIPARI NV-BEN Az elmúlt napokban számoltunk be arról, hogy Baráth Mihály, az újszegedi Egyenruhaipari NV kiváló sztahánovistája 3263 százalékot teljesített. Az üzem dolgozói már régebben elhatározták, hogy ők sem akarnak lemaradni sztahánovista munkatársuk mögött. Elhatározásukat meg is valósították, amint azt a grafikonok is igazolják. Az üzem valamennyi dolgozója lényegesen túlteljesítette első havi i|ísz!ett«rvót, de nagyszámmal vannak olyanok is. mint Ba'ogh Jenő, aki február 3-án már a március 6-i részlettervét teliesítette. Fej-fej m-lleít haladtak előre a termelésben Kállai Vilmosnéval, aki csak egy nappal maradt el mögötte a termelékenység fokozásában. ..ö 32 nappal teljesítette túl j'anuár hó' toka:. Most alakultunk s mun- bánban a rája eső tervet. Mol nár Mihály SzIT-tag, az üzem egyik legjobb ifjúmunkása pedig a pénteki nap folyamán * a március 3-iki tervét teljesítette. De nem maradlak el a brigádok sem a termelésben. Jól megszervezték a brigádversenyt s a szervező munka eredménye az lett, hogy a brigádok is egykét héttel túlteljesítették tervüket. A legszebb eredményt Lőrinc Lajos ifjúmunkás. SzIT brigádja érte oí. Ez a brigád a pénteki nan folyamán a február 18-iki tervét fejezte be. Pálffi I.ajosné brigádja csak egy nappal maradt 1p az i/.iúmunások mögött. Pélffl Laiosné brigád.fának tasrjai február 17-iki tervüket teljesítették A brigádversenvhen a harmadik helyet Kovács Anna ifjúmunkás brigádja érte el. Ez a nemrégen megalakult SzIT-brígád kilenc nappal teljesítette túl munkatervét Lengyel Andrásné, aki szintén alaposan kivette már eddig is részét a munkaversenyből, már a március 6-iki és 7-iki tervén dolgozik Pető Gyuláné ls követte többi munkástársai példáját. Most is állandóan növeli termelékenységét, naponta újabb és újabb eredményeket ér el Ennek köszönhető, hogv ő is több mint 18 napot takaríthatott meg januári tervének teljesítése idején. Ugyanilyen eredményt ért el Hegedűs Dezső és Illés Margit is, akik szintén befeiezték már a február 21-iki tervüket. A sikerek eléréséhez nagyba" hozzájárultak az üzem műszaki dolgozói is. akik a szegedi üzemeli kőzött eteőnek bontották fel üzemük negyedévi tervét és negyedévi részié-tervük idő előtti végrehajtása érdekében. karit meg, másfelől megszünteti az építési költség bizonytalanságát és könnyűvé teszi a végelszámolást az építtető szá. mára. Nagyobb építkezéseknél ezen túl a tervezőnek ütem ervet és organizációs, szervezési tervet kell készítenie az építkezés lebonyolítására. Itt különösen fontos a tervező és az ép! tésvezető alapos megbeszélése, melybe még a munkavezetőket és brigádveze.őket is be kell vonni. Csak a gyakorlati emberek tudják megmondani, hogy milyen és mennyi gépre van szükség éa hol kell azokat alkalmazni. A brigádvezetők tudják jól megszabni a nyersanyag tá. rolási helyéit, hogy az kézre essék és a felesleges anyagmozgatást kiküszöbölhessék. faagy vonalakban ezek lennének a módjai az elmélet és gyakorlat összefonódásának az építőiparban- Látjuk, hogy élenjáró elméletünket a gyakorlati élet minden problémájánál segítségül hívhatjuk. Ezért kell hogy az építő pari dolgozók ideológiailag is fejlettek legyenek, hogy megértsék és alkalmazni tudják Pár unk iránymutatásait, amelyek a nagy Szovjetunió tapasztalatain alapszanak.