Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

FILLÉR JUcl déltlMt nyílik mtq, tc/t nagj^ Áztálin hcLfe&s élete" kiúllRcu VASÁRNAP 1950 FEBRUÁR 5. A fejlődés ujabb állomásán (L. Z.) A mai nap igen nagy-1 Jelentőségű a nagyszegedi, de minden csongrádmegyei terme lőszövetkezeti csoport dolgozó parasztjának és a gépállomások dolgozóinak életében. Ma ülnek ugyanis össze először megyei értekezletre Szentesen a termelőcsoportok és gépállomások küldöttei. Ez a mai értekezlet elsősorban széleskörű tapaszt a, latcsere lesz, de ugyanaltkor éppen a közösen kicserélt tapasztalatok alapján megbeszélik mindazokat a feladatokat is, amelyek előtlünk állnak a csoportok további megerősítése, a még egyénileg gazdálkodó pa rasztság felvilágosítása é.s a ku lakok elleni fokozott harc terén, vagyis a dolgozó parasztság életszínvonalának további emelése terén. Nagyszeged, Hódmezővásár. hely, Szentes, Csongrád múlt év óta erősen megnövekedett számú terme'őcsoportjainak és általában a számszerűségében, de jelentőségében is megnövekedőit Csongrád megyei termelőszövetkezeteknek küldötteit maguk a csoporttagok választották. A küldöttek között ott lesznek azok is, akik résztvettek januar 24-én és 25-én a termelőcsopoi tok és gépállomások első országos tanácskozásán Budapesten ahol a Rákosi Mátyás elvárs mutatta meg ismét a helyes utat a dolgozó parasztságnak. Most alkalmuk nyílik ezen az érte kezleteu a helyi viszonyoknak' megfelelően megtárgyalni, a helyi viszonyokra alkalmazni Rákosi elvtárs iránymutatásá', de alkalmuk nyílik megbeszélni mindazokat az ertékes tapaszta latokat is, amelyeket az országos tanácskozáson szereztek. Az országos tanácskozás legfőbb célja is az volt, hogy a küldötteken keresztül a termelőcsoportok és gépállomások minoeu tagja tanuljon egymástól. Ez az egyik legfontosabb célja a szentesi megyei értekezletnek is. Tanulásra, az egy-egy csoportnál kialakult gyakorlati ta paszi álatok, jobb munkamódszerek elsajátítására gyűlnek tehát össze a termelőcsoporttagok és gépállomási dolgozók, de ugyanakkor ezzel a közös tanácskozással újabb erőt gyűjtenek a harcra is, amelyet meg kell vivnick a falusi kizsákmányolók, a kulákok ellen. Van bőven megbeszélni való, bőven lesz miről tárgyalniok a küldötteknek. Nemcsak azért mert ez lesz az első alkalom, amikor közösen beszélhetik meg a tapasztalatokat, hanem azért is, mert mind jobban fejlődő termelőcsoportjainkban merőben új életet el dolgozó parasztságunk. Uj élet következett a dol gozó parasztságra már magával a felszabadulással, a szovjet hadsereg által hozott szabadsággal és ennek nyomán a Pártunk veze'-ésével megteremtett földre formmal is, amikor megszabadult a földesurak, nagybirtokosok és általában a Horthy-faBiszta rendszer népelnyomó ural mától. Az igazi szabad és boldog élet azonban a termelőszövetkezeti mozgalom meginduld sával, a termelőcsoportok megalakulásával várt dolgozó pa. rasztságunkra, kis- és közégpa rasztokra egyaránt. „A termelő szövetkezeti csoportokban — amint Rákosi elvtárs mondotta az országos tanácskozáson — a szó szoros értelmében kivirult, új életre kelt a régi elnyomott parasztság. A szövetkezeti ta; gok érzik, hogy minden oldalról segítő kezek támogatják, minden oldalról a hóna alá nyúlnak. Segítik társaik, segíti az állam, segíti mindenekelőtt nagy Pártunk és mind e segítség mögött ofct áll a hatalmas Szovjetunó támogatása." A csongrádmegyei termelőcso portok minden egyes tagja va lóban saját életében tapasztal hatja ezt a nagyszerű változást, saját maga is érezheti, hogy új, szabad emberré vált, akit ner., nyűgöznek le a mindennap nyomorúságos gondok és a ki látástalan jövő bizonytalanságai Minden termelőcsoporttag a sa ját maga életében is kézzelfog hatóan meg tudja mutatni az., a számtalan segítséget és tárno gatást, amelyet Pártunktól, népi demokráciánktól kapott. Kulturális téren is a felemel kedés széles lehetőségei nyíltak meg a termelőcsoportok dolgozi parasztjai előtt. Könyvtárakat kapnak a termelőcsoportok, ki. lönféle tanfolyamokon vehetne részt a csoporttagok. Jut is ide jük erre, mert hiszen a közöse: végzett, jól megszervezett mun kával kevesebb gondja-baj akad egy-egy csoporttagnak A mai megyei értekezleten ü múlik, hogy a jövőben mégin kább így lehessen: még szerve zettebb legyen a munka, mét jobban összekovácsolódjana,; a csoporttagok nemcsak az egyes termelőcsoportokon belül, de a többi termelőcsoportok tagságé val és a gépállomások munká saival is. A mai értekezlet tehát a fejlő désnek újabb döntő állomása: jelenti. Ez a tény egyben figyelmeztetés is! Egy pillanatr. se feledkezzék meg éppen ezér egyetlen dolgozó jaaraszt, egye' len termelőcsoporttag sem arról hogy minél előbbre jutunk a fejlődésben, minél jobban kibon takozik a derűs, nyugodt éle képe a dolgozó parasztság to megei előtt, annál dühödtebbe válik az osztályellenség, a falu si kizsákmányoló kulákok ta madása. Szabótálásokban, kárte vésekben, a rémhírterjesztt ezer fajtájában nyilatkozik meg a támadás, sőt nem riadnak vissza olyan aljas gyilkoságtó. sem, mint a lengyelkápolnai ku. lákbanda esetében. Népünk államának erején azor ban megtört a lengyelkápolna gyilkos kulákbanda támadása a nép igazságos, szigorú ítélet tel sújtott le rájuk. Dolgozó pa rasztságunk éberségén és Pái tunk, népi demokráciánk erejéi. megtörnek a kulákok támadás sai. Ennek a gondolatnak kei! áthatnia a mai értekezlet meg beszélések is. Terveinkből, fel adataink végrehajtásából csak úgy lehet valóság, ha a legna gyobb eréllyel verjük vissza a kulákok minden romboló szán dékát. A mai értekezlet megerősí ehhez a küzdelemhez is, min; ahogyan új lendületet kell ad nia a további munkához, fejlő désthez minden vonatkozásban. Ennek a fejlődésnek alapját s a további munka sikerének le lietőségét Pártunk irányítása adja meg. Pártunk helyes pa rasztpolitikája Rákosi elvtárs vezetésével teszi lehetővé a ter melőcsoportok állandó, mind jobban erősödő fejlődését. s mindehhez járul hozzá az a ha talmas segítség, amelyet a Szov jetunió nemcsak közvetlen támogatásával, de a világon le<; fejlettebb mezőgazdasági tapasz talataival, tudományos eredmé nyeinek rendelkezésünkre bocsá tásával is nyújt. Bizakodással, a mind boldogabbá váló élet biztos tudatáb: tanácskozhatnak ezért termelőcsoportjaink és gépállomásaink dolgozói. Kemény munkák, ne héz küzdelmek is várnak még rájuk, de van értelme a munká nak, mert ott áll előttük a szocializmus derűs, nyugodt jövője. Az Országos Tervhivatal jelentése az 1949. évi, valamint a hároméves terv végrehajtásáról Az 1949. évi terv. Az 1949. évi tervelőirányzat a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való teljesítése érdekében az eredetinél gyorsabbütemű fejlődést írt elő. A népgazdaság tényleges fejlődése 1949-ben azonban az év felemelt előirányzatát is általában túlhaladta. Gyáripar. A gyáriparban a termelési teij és a termelés növekedése az előző évhez képest a következő volt: Iparágak: A termelés 1949-ban 1948-hoz képest Ró zalélt ban T#rvtef)é«ftés százalékban Bányászat 111.5 194.1 Kohászat 115.2 107.1 Vas. 6s fémipar 134.5 115.0 Gépgyártás 143.8 109.7 Villamoeenergia termelés 116.7 107.2 " pí t őanyagipar 136.4 117.8 Üvegipar 100.7 109.1 Vegyészeti ipar 1Q3.3 119.5 Faipar 129.7 115.6 ""apirosipar 162.3 126.2 1 okszorosítóipar 159.6 122.0 Bőripar 138.4 118.0 Gumiipar 132.2 108.6 Textilipar 126.4 109.4 Ruházati ipar 161.6 116.4 Mezőgazdasági ipar 163.8 100.1 összesen 142.4 108.8 1949-ben tehát a tervelőirányzatot minden iparág túlteljesítette. 1948-hoz képest a gyáripari termelés 42.4 százalékkal emelkedett. A gyáripar legfontosabb termékeiben a terv teljesítése 1949ben a következő volt: Iparágak: A termeiéi 1949-ben 1948-hoz képest százalékban Tervteljésltés százalékban Vasérc 114.8 121.1 Bauxit 117.2 125.8 Szén 111.5 102 7 Ásványolaj 103.6 99.3 \yersvas 111.5 99.8 NFyersacél 115.8 109.8 Alumínium 159.0 116.7 Szerszámgép 186.8 92.0 Vagon 117.3 84.2 Mozdony 125.0 104.0 Teherautó 165.0 132.6 Traktor 218.7 116.0 Hajó 123.0 108.4 Kerékpár 167.7 113.1 Motorkerékpár 236.0 107.6 Villamosenergia 116.7 107.2 Cement 174.8 137.9 Marónátron 194.7 100,0 Műtrágya 187.1 104.4 Növényolaj 117.0 101.0 ^apirosgyártás 133.3 114.8 TJapirosfeldolgozá.c 219.7 148.9 'MmuMzövet 118.6 107.0 Gyapjúszövet 121.4 101.6 Bőrcipő 115.9 107.4 A termelés tehát a gyáripar -igfontosabb termékeiben az elő. ző évhez képest mindenütt emelkedett. Néhány termék termeléénél a felemelt termelési előirányzatot nem sikerült elérni. A szerszámgépgyártásnál az elmaradás oka főként a magas öntödei selejt. Építőipar Az építőipar a két ízben is felemelt 1949. évi építkezési tervet 115.8 százalékra teljesítette. 1949-ben az építőipar termelése 1948.hoz képest több mint két és félszeresére nőtt. Az építőipari termelés a harmadik negyedévben 75 százalékkal felülmulta a második negyedévit és a negyedik negyedévben, tehát a téli hónapokban is tovább emelke. dett. Ebben jelentős része volt íz 1949 július 17-i minisztertanácsi határozatnak az építőipar kérdéséről. Mezőgazdaság A mezőgazdaság a termelési előirányzatot 1949-ben összértékben 100.7 százalékra teljesítette. Az állattenyésztés terén a teljesítés 119.3 százalék volt. A szántóföldi termelésnél a terveljesítós gabonafélékben 110 zúzalék, o'ajosnövényekben 163 -zúzalék, rostos növényekben 166 százalék. Gyenge volt ezzel szembea főleg a kapások terméseredménye, különösen a cukorrépáé. Ebben az időjárás alakulása mel. lett része volt a kulákság szabotálásának ée az agrotechnikai előírások elhanyagolásának. Közlekedés A vasút az 1949. évi szállítási tervet 107 százalékra teljesítette. 1949.ben a vasutak 500.000 vagonnal, a tehergépkocsik 11.000 tonnával több árut. a vasutak 12 millióval, a távolsági autóbuszok 10 millióval több utast szállítottak, mint az előző évben. Kereskedelem Az eladási áruforgalom 1949ben meghaladta a 21 milliárd fo. rintot. A társadalmasított kereskedelem forgalmát 140 állami nagykereskedelmi vállalat és mintegy 7000 állami és szövetkezeti bolt. üzlet és áruház bonyolította le. Foglalkoztatottság. termelékenység, munkabérek 1949-ben a gyáriparban és építőiparban nagymértékben megnőtt a foglalkoztatottak száma. A gyáriparban a munkáslétszám 82.000 fővel, a bányászatban 11 ezer fővel, az építőiparban 69 ezer fővel emelkedett. így az ipar említett három területén a munkáslétszám egv év alatt összesen 162.000 fővel növekedett. A munka termelékenysége 1949 folyamán 24.6 százalékkal emel. kedett. A gyáriparban havonta kifizetett bérösszeg januártól de. cemberig 172 millió forintról 250 millió forintra nőtt Az egy munkavállalóra eső átlagkereset 16.7 százalékkal emelkedett. A dolgozók reálbére, az árcsökkenést is figyelembe véve, 22.5 százalékkal növekett. A hároméves terv EL 1947 augusztus 1-től 1949 december 31-ig, két év és öt hónaP alatt a hároméves terv előirányzatát a népgazdaság minden ágában túlteljesítettük. Gyáripar A gyáripar és bányászat termelése 1949-ben 20.6 százalékkal haladta meg a hároméves terv utolsó évére előirányzott termelést. A nehéziparhoz tartozó iparágak termelése elérte az 1938. évi termelés 174 százalékát A gyáripar legfontosabb termékeinek termelése 1949-ben a terv utolsó évében. 1938_hoz képest a következő emelkedést mutatja. Az 1949 évi termelés az 1938 év termelés szazafékóban Vasérc 114.0 Bauxit 103.9 Szén 126.7 Ászányolaj 1168 9 Nyersvae 1278 Nyersacél 131.2 Alumínium 1109.8 Szerszámgép 3040.1 Vagon 320 6 Mozdony 822.3 Teherautó 189.8 Traktor , 470.7 Hajó 321.0 Mezőgazdasági gép 3319 Kerékpár 283.4 Motorkerékpár 728.2 Villamosenergia 168.5 Cement 162.6 Táblaüveg 244.4 Öblörüveg 140 7 Marónátron 302.4 Szuperfo3zfát 208.4 Péti só 181.7 Növényi olaj 181 6 Papirosevártás 145.5 Papirosfeldolgozás 126 9 Pamutszövet 119.2 Gyapjúszövet 1251 Bőrcipő 121.9 Énítőinar Az építkezések terén az 3 éves terv előirányzatát 120 százalékra teljesítettük. Elkezdjük az építőipar gépesítését. Az építő ipar túlnyomórészt nagyipari jellegű iparrá szerveztük át. Je lentős haladást ériünk el az építőipar idényszerűségének felszámolásában. Mezőgazdaság A 3 éves terv előírásainak megfelelően a mezőgazdaságban általában elértük a második vi lágháború előtti színvonalat. Szarvasmarha állományunk 1949 ben az 1938. évi állomány 110 százalékát érié el, a lóállo mány pedig 74 százalékát. A sertésállomány a tervidőszakban mintegy két és félszeresére, a juhállomány kétszeresére nőve kedett. A törzskönyvezett szarvas vasmarhák száma háromszorosa ra, a sertéseké ötszörösére, a iuhoké 17-szeresére emelkedett 73 mesterséges meg ermékenyítő állomást létesítettünk. Uj nővé nyek termesztését honosítottuk meg. A rizstermő területet 9.000 kataszteri holdról 25.000 kttasz teri holdra növeltük. Elkezdtük a gyapot termesztését. A 3 éves terv időszakában